Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-07 / 6. szám

Tízéves a Magyar Ííjúság 1957. január 5-én jelent teeg a Magyar Ifjúság első száma. A tízéves lapot pén­teken este köszöntötték és ünnepelték. A KISZ intéző bizottsága nevében Szabó János, a KISZ KB titkára mél- tetta a lap eredményeit. A bensőséges szerkesztőségi ünnepségen kitüntetésben és jutalomban részesítették a lapnál egy évtizede dolgozó teun ka társakat. IJjabb íöííírcugcs . Mongóliában A Mongol Tudományos Akadémia központi földren­gésjelző állomásának adatai szerint a Bulgan Ajmak (megye) területén, ahol a csütörtöki földrengés fészke v°it, pénteken újabb, több teint 7-es erősségű földren­gést észleltek. A földrengés utánhullámát Ulan Bátorban is érezték. Ä íalu új nemzedékéért .í KISZ és a MÉSZÖV közös irányelvei ki üzemi demokrácia pillérei L ázas tevékenység folyik ezekben a napokban mind a vállalati szak- szervezeti bizottságokon, mind * szakmai központokban. Vá­lasztásra készülnek a szak- szervezetek — nem hat rutin- mrdulat.nak, ha azt mondjuk, nogy a mozgalom e kiemel­kedő eseménye sajátos körül- teények között zajlik le. Mint ismeretes, ebben az esztendőben készülünk fel I96fl-ra, a gazdaságirányítási teform első évére. A szakszer- izetek növekvő társadalmi- P°litikai szerepe csak aláhúz­na a választások jelentőségét. A véleményezési, egyetértési, énálló döntési és vétójog teegsokszorozza majd a ve­tető testületek, a szakszerve­tett tisztségviselők iránti fényeket és felelősségüket is. A vállalati önállóság növeke­désével megteremtődik a v?lódi szakszervezeti önálló­ig is, pontosabban fogal­mazva: n nagyobb önállóság tehetősége. Azért fogalma­ink feltételes módban, mert 8 lehetőség meg nem egyenlő 8 megvalósulással. A gazda­sági, társadalmi élet bonyo- teltsága, összetettsége nem Uri a sablonokat, esetenként *erodeti” válaszokat, állás- lo8lalásoknt ,kell produkálnia inak, aki meg akar felelni 8 ma követelményeinek. Napjainkban csak az képes 8 gazdasági-termelő munká­in, a dolgozók élet- és mun- ikörülményeit jelentősen be- telyásoló intézkedéseknél he­tesen dönteni, cselekedni, aki iállóan gondolkodik, van ér­teke a számos jelenség között telismerni a legfontosabb vo- isokat, aki rendelkezik azzal 8 képességgel, hogy megfe­jő szintű elemző munka *°fán a lehető legpontosab- ten kifejezze a társadalmi és iyéni igényeket, érdekeket. A szakszervezeteknek pedig iyszerre „kettős lelkűk” van. Egyszerre kell az egész mun­kásosztály és az egyes cso- ü°rtok, vállalati kollektívák, a?. egyének érdekeit képvisel­tetik, illetve a kettőt közös ^evezőre segíteniük. Eseten­ként nem könnyű elvágniok 8 gordiusi csomót, talpraesett­ig, leleményesség, hozzáértés kell hozzá. A szakszerveze­teknek módjuk van — és teéginkább lesz — hallatni lúgjukat a gazdasági-terme- *ési kérdésekben, amely le­hetővé teszi a nagyobb jöve­delmezőség, a nagyobb nyere- teg elérését. Ugyanakkor a ^°lgozók élet- és munkakörül­ményeit meghatározó ügyek­ben nem lehet majd dönteni Megkérdezésük nélkül. Sőt, teár jó előre érdemes szólni 8Uol a várható veszélyről, KISZ és a MÉSZÖV, a föld­művesszövetkezetek irányító szerve közösen dolgozza ki a tennivalókat. A megyei irányelveket, amelyek a falusi fiatalság nevelésére, szocia­lista tudatának formálására, a fiatalok társadalmi tevé­kenységének kibontakoztatá­sára számos jó elgondolást tartalmaznak, mielőbb reali­zálni kell. Az együttes ülés részvevői egyhangúan elfogadták a me­gyei irányelveket. Megyénkben is megkezdődött s tsnécsváiasztások előkészítése Megyénkben is minden vá­rosban, községben, települé­sen megjelentek a hirdetmé­nyek január 2-án, s ismertet­ték a lakossággal a március 19-i tanácsválasztásokat. A tanácsi apparátusban, a Hazafias Népfrontnál, a párt- bizottságokon, s más tö­megszervezeteknél természe­tesen már korábban megkezd­ték a választások előkészíté­sének munkájút. Dátumsze­rűen meghatározott ütemterv szerint kiválasztották az összeíró biztosokat, január 2-án ismertették velük a fel­adatokat, s a biztosok nyom­ban megkezdték a munkát. Megyénk minden helységében, településén felkeresték a lakosokat, kiosztották az ösz- szeirólapokat. A biztosoknak január 11,-ig kell leadniuk az összeíróla­pokat, az illetékes tanácsi szerveknél. Az eddigi tapasz­talatok szerint a lakosok min­denütt készséggel segítik me­gyénkben ezt a munkát. A választók névjegyzékének összeállítása pontosan, zavar­talanul halad. A biztosok nagy gonddal ügyelnek rá, hogy a választók névjegyzé­kébe minden választójoggal rendelkező bekerüljön és ket­tős felvétel ne forduljon elő. Erre különösen vigyázni kell a munkásszállásokon és a diákotthonokban. A munkás- szállásokon ugyanis csak ideiglenes bejelentővel lehet lakni, tehát minden ember­nek van állandó lakása is. Akadnak azonban olyanok, akiknek már évek óta nincs Csöndes Tibor. Brummer József és Kovács Miklós FEF—335-ös típusú új ekét tanulmányozza. Műszaki értekezlet a Matyi Téglagyárban Az ÉM Tégla- és Cserep- ípari Vállalat központjának műszaki dolgozói tegnap, ja­nuár 6-án, pénteken műszaki értekezleten vitatták meg az 1967. évi termelési feladatok eredményes végrehajtására ki­dolgozott intézkedési tervet. Az éves terv egyébként — mint Vida Tibor főmérnök közölte — valamennyi gyár­egységben ismert, már az új év első napjától kezdve esze­rint dolgoznak, azonban a részletes program, valamint a műszaki fejlesztésre tett ja­vaslatok kidolgozására csak most került sor. A tegnapi műszaki tanácskozást ezért hamarosan gyárvezetői érte­kezlet követi, amelyen az el­múlt évi eredmények értéke­lésén kívül, az idei konkrét feladatok ismertetésére is sor kerül. A szovjet szakszervezetek központi lapjának, a Trudnak 1 pénteki számában Fjodor Vlagyimirov tollából cikk je­lent meg a kínai munkásság helyzetéről. A nagy ugrás következmé­nyeként Kínában esett az élet- színvonal. Sok kategóriában a munkások keresete nem ha­ladja meg a 40 jüant (egy kiló növényolaj 2 jüanba, egy pár cipő 15—30 jüanba, egy karóra 60—120 jüanba kerül). Nem az a meglepő — folyta­tódik a Trud cikke ■—, hogy rosszul él Kína népe. Ne fe- ’ ledjük el, hogy a régi Kína- 1 ban a tömegek helyzete még nehezebb volt. Az az elképesztő minde­nekelőtt, hogy Mao Ce- tung és csoportja szándé­kosan a dolgozók életszín­vonalának csökkentésére irányuló politikai vonalat indítványoz. Kínában most az anyagi helyzet javítására való minden törekvést „burzsoá elfajulás­nak” minősítenek. Mindez szemléltetően. tükröződik Mao Ce-tungnak abban az elgon­dolásában, hogy minimális ál­DéUkoreai katonák a KNDK-ba szoknék A dél-koreai hadsereg két katonája. Kim Choong Ryul és Suh Jnng Han áísziikött a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. Kim Choong Ruy (balról), és Suh Jung Han (balról a második) a fogadásukra rendezett ünnepségen. lami költséggel olyan vállalat­típusokat hozzanak létre, ame­lyekben a munkások iparcik­keket gyártanak és ugyanak­kor ellátják magukat a leg­szükségesebb élelmiszerekkel és lakással is. Az ilyen válla­latoknál a munkások keresete fele vagy harmada lesz a kor­szerű ipari üzemeknél kapott fizetésnek. Annak érdekében, hogy a* ilyen vonal megvalósul hasson, Mao Ce-tung és környezete ki­adta a jelszót: a hadsereg mintájára kell megszervezni a társadalom életét. A cikk írója kimutatja, tart­hatatlan a kínai propagandá­nak az az állítása, amely sze­rint a „kul túrforradalom” a burzsoázia ellen irányul. Kí­nában jelenleg mintegy 1.2 millió kapitalista jelentős ösz- szegeket kap az államtól a tő­lük elvett tőkéért. A kínai kormány rendeleté értelmében 1962-ig be kellett volna fejez­ni a burzsoáziának járó kár­térítések fizetését. Most isme­retessé vált. hogy 3 kínai burzsoázia újabb tíz éven át kapja ezeket az összegeket, jóllehet, még 1964-ben megkapta már a teljes kártérítést az államosított tőkéért. A burzsoázia sok képvise­lője tagja a választott állam- hatalmi szerveknek, vagy a vállalatok élén áll. A cikk szól Liu Ne-ji Sanghajt kapitalis­táról. aki saját volt gyárának az igazgatója. Havi 250 jüan fizetést kap és ehhez évi 450 ezer jüan kártérítést „tőke- befektetéseiért”. A kapitalis­tának saját gépkocsija, háza van. Kijelentette, a sanghaji vállalatokat nem a munkásság és nem a Kínai KP vezeti, hanem a volt tulajdonosok. Mindez fényt vet arra —« írja befejezésül Vlagyimirov — miért nem támogatja a munkásosztály az úgynevezett kultúrforradalom módszereit és \ formáit, sőt, »zembeszált 1 azokkal. Kun Béla emléktábla Moszkvában A Moszkvai városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elhatá­rozta, hogy a Kalinyin-út 10. s^ámú ház falán márványtáb­lát helyeztet el Kun Béla, a nemzetközi forradalmi moz­galom neves harcosa, az 1919 -es Tanácsköztársaság ki­emelkedő személyisége emlé­kezetére. Kun Béla ebben a házban élt 1923-tól 1937-ig. Újdonság az új évre A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban elké­szült a FEF—335-ös eke mintapéldánya. Ez a félig füg­gesztett kivitelű, 50 lóerős traktorra alkalmas eke 3 testű, 35 cm szélességű fejekkel dolgozik. A kísérleti típus null szél-iája 1968-ban készül eL XXIII. évfolyam, 6. szám. ARA: 50 FILLER Szombat. 1967. január 7. A MAGYAR SZOCIALISTA M UNRASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tegnap, január 6-án, pénte­ken délelőtt együttes ülést tar­tott Miskolcon a KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága és a MÉSZÖV Igazgatósága. Napjaink egyik igen fontos, az egész társadalmat érintő kérdése, a falusi fiatalsággal való foglalkozás, törődés szélesebb alapjainak meg­teremtése szerepelt az ülés napirendjén. A KISZ KB Intéző Bizott­sága és a SZÖVOSZ Igazga­tósága együttes határozatot hozott, amelyben országos szinten rögzítette a KISZ és a földművesszövetkezeti szer­vek együttműködése további fejlesztésének lehetőségeit. Ennek a határozatnak megyei konkretizálására, a KISZ és . a földművesszövetkezeti 'szerveknek a falu új nemze­déke érdekében végzendő munkájának meghatározásá­ra volt hivatott a miskolci tanácsko^s. Csege Géza, a MÉSZÖV igazgatója és Kovács Sándor, a KISZ MB első titkára, az együttes ülés előadói rámu­tattak e kérdés jelentőségére, majd vitára bocsátották a megyei irányelveket. A vitá­ban felszólalt Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság tit­kára. Hangsúlyozta, hogy igen nagy jelentősége van a falusi ifjúsággal való fog­lalkozásnak, s helyes, hogy a tényleges kapcsolatuk az ál­landó bejelentett településük­kel, s ezek számára a szállá­sokon • kell összeírólapokat adni. A diákotthonok vá­lasztójogosult személyeit pedig a diákotthonokban kell össze­írni, még ha a téli szünet j miatt nem is tartózkodnak ott. A községek január 5-én a járási tanácsok végrehajtó bi­zottságának, ezek pedig január 6-án a megyei tanács végre­hajtó bizottságának jelentet­ték: az összeírások a közsé­gekben és a városokban za­vartalanul haladnak, a válasz­tási előkészületekben eddig semmilyen akadály nem je­lentkezett. A kínai munkások helyseiéről hogy a nagyobb nyereség ol­tárán egyes vezetők „feláldoz­zák” a munkakörülmények javítására, a szociális ellátott­ság fejlesztésére szánt össze­geket. A szakszervezeti moz­galomnak ezért jól fel kell készülnie az előrelátható teen­dőkre. A szakszervezeti moz­galom reneszánsza előtt ál­lunk, amelynek politikai­emberi feltételeit a lehető legjobban kell megteremteni. A választás jó alkalom arra, bogy ezek a feltételek létre­jöjjenek. A társadalmi-politikai fel­tételeket a gazdasági mecha­nizmus reformja hozza létre, miután társadalmi vonat­kozásokban is új helyzetet te­remt. Az emberi feltételek pedig aszerint valósulnak meg, milyen embereket válasz­tanak meg a szakszervezeti testületekbe, vagy éppen bizal­minak. A választás lebonyolításában is kifejezésre jut, hogy kor­szerűbb utakon kell jár­nunk. A jelölő bizottságokat már a választás előtt megvá­lasztottak, hogy azoknak módjuk legyen jóelőre tájé- kozódniok: kiket látnának legszívesebben a dolgozók szakszervezeti tisztségviselők­nek. Még az így összeállított listák sem kötelezőek, a vá­lasztás során megváltoztatha­tók. A titkárt és az elnököt nem a műhely, illetve szak- szervezeti bizottságok jelölik ki, hanem közvetlenül a tag­ság választja meg, titkos sza­vazással. Ez a körülmény a szervezett dolgozók felelőssé­gét hangsúlyozza, hogy józa­nul, tárgyilagosan adjak le „voksukat” azokra a társaik­ra, akiket legalkalmasabb­nak tartanak a társadalmi ve­zető funkcióra. Űj vonása lesz a mostani választásoknak az is, hogy első ízben választanak szak- szervezeti tanácsokat, amelyek a megszűnt üzemi tanácsok jogkörével, illetve a megnöve­kedett szakszervezeti jogkö­rökkel élhetnek. Az idei vá­lasztás tehát megteremti a feltételeit annak, hogy a dol­gozók a korábbinál jobban, hatékonyabban vehessenek részt a vállalatok irányításá­ban, vezetésében. K i mint vet, úgy arat”: nem túlzás az az állí- // tás, hogy az idei szak- szervezeti választások 'sors- döntőek a mozgalom tovább­fejlődése szempontjából. Ha a műhelyi, üzemi, vállalati kollektívák jól élnek a vá­lasztás lehetőségeivel. , az egész. szakszervezeti mozga­lom, a szocialista demokra- tiz.mus megerősödését segítik elő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents