Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

Vasánmp. IWI. Január Kt. KSZAKMAGYARORSZAO 5 1 IsrsssS «negyel iizemek B68. év) exporttevékenysége j n. Az exportpiacok bővülése bíztató a jövőre, jelzi a kül­földi vevők érdeklődését, meg­elégedését az exportált ter­mékek iránt. A z export mennyiségi növekedésén túlmenő­en jelentős szerkezeti változások is bekövetkeztek a kiszállított termékek összeté­telében. Az összetétel módo­sulása összességé ben kedvező­nek ítélhető meg. Az export- kiszállításon , belül emelke­dett a korszerűbb, magasabb devizahozamot tartalmazó cik­kek részaránya- E szerkezeti változást jelzi a vegyipari ter­mékek exportjának dinami­kus növekedése. A Tiszád cs a Borsodi Vegyikombinát által kiszállított műtrágya, am­mónia, PVC-por, festek vi­lágszínvonalon álló termékek, amelyeket mind a tőkés, mind a szocialista piacokon szívesen vásárolnak. A kohászati ter­mékek közül nőtt az, ötvözött áruk exportja, ami szintén kedvezőnek minősíthető. Ugyanakkor a bugaexport részaránya is igen jelentősen emelkedett (különösen aa UK M-ben), amelyet az. elmúlt évi kedvez^ piaci viszonyok tettek lehetővé. A gépgyártás­ban a vasúti kerékpárok, a hengerdei berendezések és az épitöanysgipari gépek expor­tálásában volt a fejlődés a legjelentősebb. Feltétlenül pozitívnak ítél­hető meg, hogy 19GG-ban nőtt a nagyobb munkaigényeségú exporttermékek részaránya. A könnyűipari (ruházati cik­kek) és élelmiszeripari cikkek exportjának növekedése meg­felelt annak a célkitűzésnek, hogy fokozzuk a gazdaságos export részarányát. Nagyiján segítette az export- termelés dinamikus növekedé­sét:, hogy a termelő üzemek­nél fejlődött a munka szer­vezettsége. Mind a termelés, mind a kiszállítás ütemesebbé vált. A vállalatok vezetői az anyagi érdekeltséget is job­ban felhasználták az üteme­sebb kiszállítás ösztönzésére. Mindezek kedvező hatása nyilvánult meg abban, hogy egész évben folyamatos volt a kiszállítás, és 1966-ban elő­ször elmaradt a IV. negyedévi, azon belül a decemberi nagy „hajrá”. Megfigyeléseink sze­rint a korábbi években az évi export egyharmadát a IV. ne­gyedévben — ezen belül külö­nösen decemberben — adták át, az elmúlt évben viszont a mintegy 10 százalékkal maga­sabb exportkiszállítás lénye­gesen egyenletesebben osz­lott meg a negyedévek között, és a IV. negyedévre az évi teljesítésnek mindösze 28 szá­zaléka jutott. A munka sziervezettsé gének fejlődése kedvezően hatott a tételes, programszerű teljesí­tésre is. A korábban gyak­ran észlelt mennyiségi szem­léletet — amely a globális tervfeladat teljesítésére irá­nyult — fokozatosan felváltja a konkrét szerződések téte­les teljesítésére irányuló te­vékenység. tebben különösen a kohászati üzemeknél és a DIGÉP-nél következett be ugrásszerű fejlődés. A Le­nin Kohászati Művek pél­dául ez évben mindösze 666 tonna tételes teljesítéssel ma­radt adós, ami az összes ex­portnak mindössze két ezre­lékét teszi ki. Hasonló jó eredményeket ért el az Ózdi Kohászati Üzemek és a Diós­győri Gépgyár is. Ez utóbbi­nál igen pozitívnak miinősít­hető, hogy túlteljesítette a korábbi években rendszeressé váló pótalkatrész export fel­adatát. Egyre inkább tuda­tossá válik exportra termelő üzemeink körében, hogy nem az a vállalat exportál eredmé­nyesen, amelyik minél többet akar exportálni, hanem az, amelyik a. vevő igényeinek megfelelően szállít. Az. ilyen vállalat remélheti, hogy a jövőben is megtartja vevőit, s tovább bővítheti kereskedel­mi kapcsolatait. z 1966. évi exportszállí­tás eredményei arra is utalnak, hogy a minő­ségi munkának még jelentős tartalékai vannak termelő üze - mcinknél, és azok ésszerű ki­használása a termelő kapa­citás bővítése nélkül is növel­heti az, exporttermelés színvo­nalát. Csaknem minden ex­portra termelő ágazatra jel­lemző volt, hogy az export- | termékek minősége lényege- sen javult a korábbi idősza­kokhoz képei t Egyes üzemek­nél már megközelítette azt a szintet, amelyet a meglevő okbjektív es szubjektív adott­ságok mellett biztosítani lehet. Így például a kohászati üze­mek ma már gyakorlatilag selejl mentesen szállítanak. A jogosan reklamált tételek az exportkiszál­lításnak mindössze 1—2 ezre­lékét tették ki. Minimálisra csökkent a Diósgyőri Gépgyár­ral kapcsolatos reklamációk száma is. A vállalati jó mun­kát jelzi, hogy a minőség a MEKT-ellenőrzés megszünte­tése ellenére javult. Egyre tudatosabbá válik ipari üzemeinkben, hogy a vi­lágpiacokon csak a legfejlet­tebb, a világszínvonalon álló termékekkel tudjuk a ver­senyt felvenni. Ez a verseny állandó jellegű kutató, fej­lesztő munkát igényel. Az új gazdasági mechanizmus az ilyen irányú intenzívebb te­vékenységet teszi szükségessé. Az elmúlt évi fejlesztések részben az alkalmazott tech­nológia módosítására vonat­koztak, a gyártmányfejlesz­tésre irányultak (pl. gépgyár­tási, vegyipari stb.). A Diós­győri Gépgyár 1966-ban 201 gyártmán yf ejlesztési témával foglalkozott, amelyen belül egyaránt megtalálható a meglevő gyártmányok kor­szerűsítése, új típusok terve­zése, a minőség javítása, stb. Ennek eredményeként több új exportképes gyárt­mány született (pl. DFA—510 hidraulikus körfűrész, OLH 8/3050 lemezolló stb.). Az Ózdi Kohászat eredményes kí­sérletet folytatott trilex autó­busz. keréktárcsa gyártására, és sikerült elérnie, hogy az eddig importból beszerzett terméket a jövőben expor­tálni tudja majd. A vegy­iparban több eredményes kísérlet történt importanya­gok pótlására (pl. festékbőrö- södést gátló anyag, stb.), va­lamint az exportált termékek j ml nőségének jav í t á s á ra. Az új gazdaságirányítási j rendszer előkészületeként me- j gyénk néhány nagy üzeme az ! exportfeladat mellett deviza- forintban Is megkapta tervelő­irányzatát. Ez lehetőséget biztosított rá, hogy gyártmányainak export- képességét, gazdaságosságát Is figyelemmel tudja kísérni. Ugyanakkor a külkereskede­lem devizaforint-vi sszatérí tést biztosított a többletdeviza­hozamból. amit a vállalatok saját céljaikra használhattak fel. Az elmúlt évi tapasztalatok kedvezőek voltak. Devizafo- rint-előirányzatát mindegyik vállalat jelentősen túlteljesí­tette, különösen tőkés reláció­ban. Ezzel összefüggésben intéz­kedések történtek rá, hogy az exportgazdaságosságot fi­gyelembe véve, az üzemek fejlesszék exportjukat, a gaz­daságtalanul gyártott termé­kek exportját pedig fokozato­san szüntessék meg. E zen a téren jelentősebb eredményekről még nem .számolhatunk be.} Eddig annyi valósult meg, | hogy a nagyobb üzemek elvé- 1 gezték a főbb exporttermékeik >’ gazdaságossá gi számításait, ami, ha nem is tökéletesen, de a korábbi, csak belföldi áron kalkulált számításoknál lénye­gesen hívebben tükrözi az exporttermelés hatékonyságát. Az, elmúlt évben lényegesebb változás részben azért nem következett be, mivel egyes ágazatokban (pl. kohászat) központi programozás alapján történt az exportigények ki­elégítése, másrészt az export­kötések már korábban meg­történtek, és azok teljesítésé­re a gyártó üzemek szerződés­beli kötelezettséget vállaltak. Mindenesetre az új gazdaság- irányítási rendszer azáltal, hogy az exportra termelő vál­lalatok a ténylegesen elért devizabevételt kapják meg belföldi forintértékben, arra ösztönöz, hogy a gazdaságta­lanul exportálható termékek gyártását fokozatosan meg­szüntessék és törekedjenek a leghatékonyabb, a leggazdasá­gosabb exportprofil kialakítá­sára. Az elmúlt évben a megyéből exportált termékek gazdaságosságának fejlődését Kongresszusok éve A szociológiai vizsgála­tok, tanulmányok és értekezések különösen bizonyítják, hogy társadal­munk szerkezete sokrétű: szé­lességében, hosszúságában és mélységében egyaránt rétege- ződik és szervezetileg minden irányban átszőtt. Az első lát­szatra ez bonyolultnak tűnik. Hamarosan kiderül azonban, hogy a társadalomban nincs rendetlenség — abban nagyon is fejlett, elsősorban létezd, objektív társadalmi törvény­szerűségek által meghatáro­zott,. másodsorban pedig az embesr által tudatosan bele­vitt, megszerkesztett rend, sokoldalú harmónia uralkodik. És ahhoz már nem is kell szo­ciológusnak lenni, hogy meg­értsük: minél szervezettebb egy társadalom, annál fejlet­tebb, ugyanis mindig a leg­haladóbb világnézetet valló és megvalósító társadalmak a legszervezettebbek. Joggal és büszkén mondhatjuk, hogy a magyar nép társadalma a leg­haladóbbak közé tartozik. Népünk társadalmi szerveze­tét, tudatos megszerkesztését tanúsítják és hordozzák a kü­lönböző politikai, társadalmi és tömegszervezetek. A mi né­pünk sokrétűen szervezett. A szakszervezetek ipar- és fog­lalkozási áganként tömörítik, szervezik a dolgozókat, Egy- egy szakszervezet százezrek­ben számlálja tagjait. Eme legnépesebb szervezetek mel­lett még olyan hatalmas szö­vetségek működnek társadal­munkban, mint a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a nőmoz­galom, a tanácsok szervezete (több mint 80 000 tanácstagot választunk hazánkban) és az egész nemzetet átfogó, egység­be tömörítő Hazafias Népfront. Mindezek mellett számos gaz­dasági, kulturális, tudomá­nyos és szakmai szervezet működik. S tovább lehetne sorolni társadalmunk szervezettségé­nek formáit, módozatait, kü­lönböző ívű és irányú szövé­seit. Természetes az is, hogy egy ember — a társadalom bármely egyede — egyszerre több szervezetnek is tagja le­het, sőt, tagja is, hiszen a kü­lönböző szervezetek se külö­nülnek el egymástól, tevé­kenységük, mikent a két szem látósugarai, széles sávon ke­resztezik egymást, mégpedig pozitív értelemben. Tevékeny­ségük iránya, célja végül ugyanaz: a társadalmi harmó­nia tökéletesítése, az emberek sokaságából álló társadalom jólétének — nem utolsósorban rendjének, fegyelmének, kül­ső és belső békéjének — tö­kéletesítése, a szocialista tár­sadalmi rend teljes, anyagi és tudati felépítése. Korunkban nincs ennél szebb, nagysze­rűbb, egyetemesen emberibb társadalmi törekvés. M indezt azért szükséges elmondani, mert tár­sadalmunk életében 1967 a kongresszusok éve. 1966 a „nagy kongresszus éve” volt. Pártunk történelmi jelentőségű IX. kongresszusa nemcsak a további feladatokat, a gazdasági és a politikai irányt mutatta meg hanem valósággal megihlette, a fel­adatok végrehajtására mozgó­sította a társadalmat. Ez az ihlet, ez a sokirányú társadal­mi mozgás a következő he­tekben és hónapokban tovább fokozódik. Ennek egyik érzé­kelhető jele sok egyéb közt az is, hogy a már említett — és nem említett — szervezetek többsége ebben az évben újabb kongresszusra készül. Hogy csak a legfontosabbakat em­lítsük a többiek jelentőségé­nek lebecsülése nélkül, kong­resszusra készül a KISZ, a SZOT, a SZÖVOSZ, a Ter­melőszövetkezetek Szövetsége, az egyes szakszervezetek és iparágak külön-külön és ki­vétel nélkül. Az, hogy társadalmunk sok­irány úan és sokrétűen szerve­zett, egyben annpk az alapvető tartalmi ténynek is döntő bi­zonyítéka, hogy a mi társa­dalmunk mélységesen demok­ratikus. A különböző szövet­ségek és szervezetek szinte az összes cselekvő-dolgozó embert egyesítik, így hazánk minden joggal bíró állampol­gárának közvetlen köze van mindenhez. Az természetesen más kérdés, ki milyen mérték­ben él a jogokkal. Az lenne jó, ha lehetőleg mindenki él­ne már ilyen jogaival. A különböző szervezeti kongresszusokhoz az alapszer­vezetek ős területi szerveik Mernádbüd is révbe A hernádbOdl Dózsa azon termelőszövetkezetek közé tartozik, amelyek az alakulás óta elég sok viharon mentek át A nagyüzemi gazdálkodás­ra való áttérés feltételei nem egyformán adottak. Más a helyzet ott, ahol főleg kis- és középparasztokból tevődik össze a falu lakossága, mint például Hemádbüdön, s me­gint más olyan községben, ahol valamikor földesúr, nagy- birtokos dolgoztatta a szegény- parasztokat. Az utóbbiaknál az együvétartozásj az egymás­rautaltság érzése ősibb, s az ilyen helyen, gyakran jobb anyagi feltételekkel indulnak. Vannak öröklőit gazdasági épületek, használható istállók, magtárak. A Hernádbüddel szomszédos Perén is így van. Még felesleges helyiséggel is rendelkeznek, s ezt átenged­ték a Dózsának magtárnak. Majoros Béla, 1960, a tsz alakulása óta az ötödik elnök. Ez a sűrű változás nyilvánva­lóan nem erősítette a közös­ségi szellemet, s a termelésre is rossz hatással volt. Az egyik évben például aratás­kor leváltották az elnököt, s kukorica töréskor ismét újat választottak. •---------------------------------1-----------­— Akkor már nem válasz^ tottunk rosszul — emlékezik vissza Majoros Béla, aki vé­gig a tsz-ben dolgozott —, de igaz, egy fecske nem csi­nál nyarat. 1963-ban le kel­lett váltani az egész vezető­séget. Erre már felfigyelt a járás is. Segítséget adott, patronáló elnököt küldött Hernádbüdre. A jó vezetés hamar meghoz­ta gyümölcsét 1964-ben már csali 263 000 forint volt a mér­leghiány, a következő évre pedig azt is „kigazdálkodtak”. — Annak is megvolt a hát­ránya, hogy az elnök nem élt állandóan a tagság között, hiszen fő állása gyakran más vi délire szólította. Az önpre­mizálás olyan nagymérvű volt, hogy már a pereiek is gúnyolódtak rajtunk. — Mi az az önpremizálás? — figyeltünk fel a szokatlan kifejezésre! — így mondtuk magunk közt, hogy ne használjuk a csúnya és rosszízű lopás szót — világosít fel mosolyogva az elnök. Amikor alig egy éve átvet­te a tsz-t. legfőbb feladatát éppen abban látta, hogy az „ önpremizálás’'- rendszerét felszámolja. — Nehéz volt? Sok fegyel­mit osztott ki? — Igen, nehéz volt, de el lehetett intézni adminisztra­tív eszközök nélkül is. Az el­ső hónapokban szinte nem is elnök voltam, hanem kerülő. Akit rajtakaptam, behoztam a tsz-irodába, s beszélgettem vele. A mi embereink nem rosszak, nem kapzsik, csak érteni kell a nyelvükön. A Dózsa Tsz 600 holdon gazdálkodik, s ehhez alig van 55 dolgozó tagja. Igaz, a tag­létszám 95, de közülük sokan már korosak, A dolgozó ta­gok többségét is a nők teszik ki. Ezz.el szemben" a szomszé­dos Perén kevesebb földterü­lethez sokkal több tsz-tag áll rendelkezésre. Nagyon ak­tuális és reális az a fontolga­tás, hogy a két termelőszövet­kezetet egyesíteni kellene. Tárgyaltak már erről, de ne­hezen tudnak dűlőre jutni. Pedig így a büdicknek megol­dódna a ‘gazdasági épület, a munkaerő-hiány problémájuk, a pereiek pedig több munka­egységszerzési lehetőséghez juthatnának. Az egyesülésnek az is természetszerű velejáró­ja lenne, hogy a nagyobb gazdaság már bátrabban be­levághatna jelentősebb beru­házásokba is, hogy a korsze­rű gépesítéssel kapcsolatos előnyökről ne is szóljunk. résziben a Jobb devízamutató- val rendelkező termékek részarányának növekedése, részben pedig a belföldi rá­fordítások csökkentése és a termékek műszaki szinvoryi- lának növekedése eredmé­nyezte. Sokáig problémát jelentett exporttermékeiüknél, hogy jó minőségű termékeink export­ja sokszor az elégtelen cso­magolás miatt hiúsult meg, illetve alacsonyabb áron kelt el. Az elmúlt évben ebben is eredményes intézkedések szü­lettek. A kohászati üzemeknél lemezkötegelő gépeket szerez­tek be, amivel csökkentették a lemezhullámosságot, a kor­rózió mértékét. A vegyipari üzemek ma már korszerű poli­etilén zsákokban exportálják a műtrágyát, amely mérsékli a szállítás és a raktározás ideje alatti tapadást. Elkészül­tek a tervek a tőkés exportra irányuló haiófestékek megfe­lelő fémdobozainak előállítá­sára is. Javult az élelmiszer­ipar! export csomagolástech­nikája. A csomagolási tech­nika fejlődése növeli termé­keink exportképességét, és megfelelően biztosítja a ter­mékek állagának megóvását. F ejlődött a külkereske­delmi vállalatokkal való együttműködés is. Egyre több esetben for­dult elő — különösen nagyobb jelentőségű külkereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban —, hogy a tanácskozásba a termelő vállalat felelős ve­zetőit is bevonták. Ez lehető­séget biztosított rá, hogy a ter­melő vállalatok közvetlenül megismerjék a vevők igényeit, és megfelelő tájékozódást szerezzenek a világpiac hely­zetéről, a fejlődés irányáról. Jelentősen javult a külkeres­kedelem tájékoztatási tevé­kenysége mind a világpiaci árakat, mind a kereslet irá­nyát illetően. Oláh László, az exportbizottság vezetője (Folytatjuk.) Vajúdik ez a dolog évek óta. Volt amikor a tagság már talán benne lett volna, de a vezetők nem tudtak megegyezni. Most a vezetők hajlanának, de a tagság inga­dozik, fontolgat Nem emelte a budi gazda­ság tekintélyét az előbb emlí­tett „önpremizálás” rendszere sem. A pereiek már szemük­re is vetették, hogy nem akar­nak olyan tsz-szel egyesülni, amelyikben könnyen lába kél a közös jószágnak. Persze fi­gyelembe kellene venni, hogv ebből a betegségből a hemád- büdiek lassan teljesen kigyó­gyulnak. A közeli napokban sorrake- rülő zárszámadásig még nem érett meg ez a kérdés any- nyira, hogy napirendre le­hetne tűzni, de érdemes fon­tolgatni, s kölcsönösen fel­mérni az egyesülésben rejlő nagyobb anyagi lehetőségeket. Adamovics Ilona munkáján keresztül vezet as út. Ez egyben a szocialista demokratizmus útja. Az alap­szervezetek és a különböző vezetőségek, bizottságok előbb megvitatják a feladatokat sa­ját köreikben, s ezeket össze­gezi majd a kongresszus az adott szervezet irányelveivé és határozataivá emelve azokat országos általánosításban. A jó kongresszust azonban a jó előkészítés biztosítja. A feladat lényegében egyszerű: minden szervezet minden tagjának jo­ga és kötelessége, hogy egyé­ni aktivitással segítse egyfe­lől a kongresszusok sikerét, azon túlmenően pedig a szer­vezet célkitűzéseinek megva­lósítását, hiszen ezek a célok mindenkor egybeesnek az egész társadalom végső cél­jaival. A z is bizonyos, hogy a párt IX. kongresszusa által megvitatott és határozattá emelt gazdasági­társadalmi feladatok lesznek a különböző szervezeti kongresz- szusok fő témái, de nem ugyanúgy, ahogyan a párt- kongresszuson, hanem azok végrehajtásának, megvalósítá­sának módozatai kerülnek,; előtérbe. Minden szervezet kongresszusa megvitatja majd, mit kell tennie a maga sajá­tos területén, a maga sajátos módszereit alkalmazva a párt kongresszusi határozatainak megvalósításáért. És éppen ebben rejlik a közelgő szer­vezeti kongresszusok tartalmi lényege, összetett jelentősé­ge. Nem vitás, hogy a szer­vezeti élet konkrét, szerveze­tenként sajátos problémáinak megvitatása mellett ezeken a kongresszusokon a szocialista gazdálkodás új módszereinek* a gazdaságirányítás reformjai­nak minél sikeresebb megva­lósítása kerül előtérbe. A kö­vetkező hónapokban a külön­böző kongresszusokon szinte az egész nép kollektív hatás­körébe kerül az ország, a nép­gazdaság. a szocialista építés }j menete, további sorsa. A különböző szervezetek:/; már készülnek. Alapszervezeti taggyűlések, vezetőségválasz-1 tások, tisztújítások elö/.ik meg ,, a kongresszusokat. Ilyen át­szervezésekre kerül sor a szakszervezetekben és a ter­melőszövetkezeti parasztság | i országos szervében, amely í j alapvetően alakul át, illetve / , válik lényegében új tömegszer- ! vezetté és érdekképviseleti szervvé, Termelőszövetkezetek Szövetsége néven. Főleg falusi viszonylatban átszervezésekre..? kerül sor a KISZ-ben is. A kongresszu.sokat végeredmény- ben mái- a szerkezetileg meg- - újított szervezetek hívják össze, hogy azokon meghatá­rozzák a következő években végzendő feladatokat. Várható azonban, hogy a már megindult soksíkú és sok- |, rétű társadalmi mozgás kul- : minációs szintjei nem maguk ; a kongresszusok lesznek, ha­nem éppen a kongresszusok i hatására az azután következő/ időszak, a munka, a kijelöl! feladatok végrehajtásának hétköznapjai, más szavakkal: ff jelenlegi ötéves tervünk győ-|| zelmes megvalósítása az. egész i| | népgazdaságban és a társada- M lom egész keresztmetszetében i | tehát anyagi és tudati síkokon - ! egyaránt. A kongresszusok évének elején kerül sor a tár­sadalom politikai éle ] tének együk legfontosabb ak * | ciójára: a tanácstagok és az országgyűlési képviselők meg. / választására. Vagyis a kong­resszusok évében társadat ! műnk legfontosabb népfóru­mait, az államhatalom gyakor ; lásának szervezetét is meg- : újítjuk. A felpezsdült társa­dalmi mozgás egészét tekintve pedig nyugodtan megállapít­hatjuk, hogy a közelgő válasz- j tások és kongresszusok a szo­cialista építés egy,újabb, az ! eddiginél magasabb szintű , korszakát készítik elő, de egy 1 pillanatra se feledjük, hor?y ez í a korszak már a párt kilence- I dik kongresszusával elkezd > ■ dőlt. És egészen természetei hogy a megszerkesztett társa­dalom a párt kongresszusa után egyre hatékonyabb és mindig fokozódó mozgásba lendül. A szocialista jellegű társadalmak törvényszerűsé­ge ez. Szendreí József I

Next

/
Thumbnails
Contents