Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

Vasánmp. IWI. Január Kt.

KSZAKMAGYARORSZAO

5

1 IsrsssS «negyel iizemek B68. év) exporttevékenysége j

n.

Az exportpiacok bővülése bíztató a jövőre, jelzi a külföldi vevők érdeklődését, megelégedését az exportált termékek iránt.

A

z export mennyiségi növekedésén túlmenően jelentős szerkezeti változások is bekövetkeztek a kiszállított termékek összetételében. Az összetétel módosulása összességé ben kedvezőnek ítélhető meg. Az export- kiszállításon , belül emelkedett a korszerűbb, magasabb devizahozamot tartalmazó cikkek részaránya- E szerkezeti változást jelzi a vegyipari termékek exportjának dinamikus növekedése. A Tiszád cs a Borsodi Vegyikombinát által kiszállított műtrágya, ammónia, PVC-por, festek világszínvonalon álló termékek, amelyeket mind a tőkés, mind a szocialista piacokon szívesen vásárolnak. A kohászati termékek közül nőtt az, ötvözött áruk exportja, ami szintén kedvezőnek minősíthető.

Ugyanakkor a bugaexport részaránya is igen jelentősen emelkedett (különösen aa UK M-ben), amelyet az. elmúlt évi kedvez^ piaci viszonyok tettek lehetővé. A gépgyártásban a vasúti kerékpárok, a hengerdei berendezések és az épitöanysgipari gépek exportálásában volt a fejlődés a legjelentősebb.

Feltétlenül pozitívnak ítélhető meg, hogy 19GG-ban nőtt a nagyobb munkaigényeségú exporttermékek részaránya. A könnyűipari (ruházati cikkek) és élelmiszeripari cikkek exportjának növekedése megfelelt annak a célkitűzésnek, hogy fokozzuk a gazdaságos export részarányát.

Nagyiján segítette az export- termelés dinamikus növekedését:, hogy a termelő üzemeknél fejlődött a munka szervezettsége. Mind a termelés, mind a kiszállítás ütemesebbé vált. A vállalatok vezetői az anyagi érdekeltséget is jobban felhasználták az ütemesebb kiszállítás ösztönzésére.

Mindezek kedvező hatása nyilvánult meg abban, hogy egész évben folyamatos volt a kiszállítás, és 1966-ban először elmaradt a IV. negyedévi, azon belül a decemberi nagy „hajrá”. Megfigyeléseink szerint a korábbi években az évi export egyharmadát a IV. negyedévben — ezen belül különösen decemberben — adták át, az elmúlt évben viszont a mintegy 10 százalékkal magasabb exportkiszállítás lényegesen egyenletesebben oszlott meg a negyedévek között, és a IV. negyedévre az évi teljesítésnek mindösze 28 százaléka jutott.

A munka sziervezettsé gének fejlődése kedvezően hatott a tételes, programszerű teljesítésre is. A korábban gyakran észlelt mennyiségi szemléletet — amely a globális tervfeladat teljesítésére irányult — fokozatosan felváltja a konkrét szerződések tételes teljesítésére irányuló tevékenység. tebben különösen a kohászati üzemeknél és a DIGÉP-nél következett be ugrásszerű fejlődés. A Lenin Kohászati Művek például ez évben mindösze 666 tonna tételes teljesítéssel maradt adós, ami az összes exportnak mindössze két ezrelékét teszi ki. Hasonló jó eredményeket ért el az Ózdi Kohászati Üzemek és a Diósgyőri Gépgyár is. Ez utóbbinál igen pozitívnak miinősíthető, hogy túlteljesítette a korábbi években rendszeressé váló pótalkatrész export feladatát. Egyre inkább tudatossá válik exportra termelő üzemeink körében, hogy nem az a vállalat exportál eredményesen, amelyik minél többet akar exportálni, hanem az, amelyik a. vevő igényeinek megfelelően szállít. Az. ilyen vállalat remélheti, hogy a jövőben is megtartja vevőit, s tovább bővítheti kereskedelmi kapcsolatait.

z 1966. évi exportszállítás eredményei arra is utalnak, hogy a minőségi munkának még jelentős tartalékai vannak termelő üze - mcinknél, és azok ésszerű kihasználása a termelő kapacitás bővítése nélkül is növelheti az, exporttermelés színvonalát. Csaknem minden exportra termelő ágazatra jellemző volt, hogy az export- | termékek minősége lényege- sen javult a korábbi időszakokhoz képei t Egyes üzemeknél már megközelítette azt a szintet, amelyet a meglevő okbjektív es szubjektív adottságok mellett biztosítani lehet. Így például a kohászati üzemek ma már gyakorlatilag selejl mentesen szállítanak. A jogosan reklamált tételek az exportkiszállításnak mindössze 1—2 ezrelékét tették ki. Minimálisra csökkent a Diósgyőri Gépgyárral kapcsolatos reklamációk száma is. A vállalati jó munkát jelzi, hogy a minőség a MEKT-ellenőrzés megszüntetése ellenére javult.

Egyre tudatosabbá válik ipari üzemeinkben, hogy a világpiacokon csak a legfejlettebb, a világszínvonalon álló termékekkel tudjuk a versenyt felvenni. Ez a verseny állandó jellegű kutató, fejlesztő munkát igényel. Az új gazdasági mechanizmus az ilyen irányú intenzívebb tevékenységet teszi szükségessé. Az elmúlt évi fejlesztések részben az alkalmazott technológia módosítására vonatkoztak, a gyártmányfejlesztésre irányultak (pl. gépgyártási, vegyipari stb.). A Diósgyőri Gépgyár 1966-ban 201 gyártmán yf ejlesztési témával foglalkozott, amelyen belül egyaránt megtalálható a meglevő gyártmányok korszerűsítése, új típusok tervezése, a minőség javítása, stb. Ennek eredményeként több új exportképes gyártmány született (pl. DFA—510 hidraulikus körfűrész, OLH 8/3050 lemezolló stb.). Az Ózdi Kohászat eredményes kísérletet folytatott trilex autóbusz. keréktárcsa gyártására, és sikerült elérnie, hogy az eddig importból beszerzett terméket a jövőben exportálni tudja majd. A vegyiparban több eredményes kísérlet történt importanyagok pótlására (pl. festékbőrö- södést gátló anyag, stb.), valamint az exportált termékek j ml nőségének jav í t á s á ra.

Az új gazdaságirányítási j rendszer előkészületeként me- j gyénk néhány nagy üzeme az ! exportfeladat mellett deviza- forintban Is megkapta tervelőirányzatát.

Ez lehetőséget biztosított rá, hogy gyártmányainak export- képességét, gazdaságosságát Is figyelemmel tudja kísérni. Ugyanakkor a külkereskedelem devizaforint-vi sszatérí tést biztosított a többletdevizahozamból. amit a vállalatok saját céljaikra használhattak fel.

Az elmúlt évi tapasztalatok kedvezőek voltak. Devizafo- rint-előirányzatát mindegyik vállalat jelentősen túlteljesítette, különösen tőkés relációban.

Ezzel összefüggésben intézkedések történtek rá, hogy az exportgazdaságosságot figyelembe véve, az üzemek fejlesszék exportjukat, a gazdaságtalanul gyártott termékek exportját pedig fokozatosan szüntessék meg.

E

zen a téren jelentősebb eredményekről még nem .számolhatunk be.} Eddig annyi valósult meg, | hogy a nagyobb üzemek elvé- 1 gezték a főbb exporttermékeik >’ gazdaságossá gi számításait, ami, ha nem is tökéletesen, de a korábbi, csak belföldi áron kalkulált számításoknál lényegesen hívebben tükrözi az exporttermelés hatékonyságát. Az, elmúlt évben lényegesebb változás részben azért nem következett be, mivel egyes ágazatokban (pl. kohászat) központi programozás alapján történt az exportigények kielégítése, másrészt az exportkötések már korábban megtörténtek, és azok teljesítésére a gyártó üzemek szerződésbeli kötelezettséget vállaltak. Mindenesetre az új gazdaság- irányítási rendszer azáltal, hogy az exportra termelő vállalatok a ténylegesen elért devizabevételt kapják meg belföldi forintértékben, arra ösztönöz, hogy a gazdaságtalanul exportálható termékek gyártását fokozatosan megszüntessék és törekedjenek a leghatékonyabb, a leggazdaságosabb exportprofil kialakítására. Az elmúlt évben a megyéből exportált termékek gazdaságosságának fejlődését

Kongresszusok éve

A szociológiai vizsgálatok, tanulmányok és értekezések különösen bizonyítják, hogy társadalmunk szerkezete sokrétű: szélességében, hosszúságában és mélységében egyaránt rétege- ződik és szervezetileg minden irányban átszőtt. Az első látszatra ez bonyolultnak tűnik. Hamarosan kiderül azonban, hogy a társadalomban nincs rendetlenség — abban nagyon is fejlett, elsősorban létezd, objektív társadalmi törvényszerűségek által meghatározott,. másodsorban pedig az embesr által tudatosan belevitt, megszerkesztett rend, sokoldalú harmónia uralkodik. És ahhoz már nem is kell szociológusnak lenni, hogy megértsük: minél szervezettebb egy társadalom, annál fejlettebb, ugyanis mindig a leghaladóbb világnézetet valló és megvalósító társadalmak a legszervezettebbek. Joggal és büszkén mondhatjuk, hogy a magyar nép társadalma a leghaladóbbak közé tartozik.

Népünk társadalmi szervezetét, tudatos megszerkesztését tanúsítják és hordozzák a különböző politikai, társadalmi és tömegszervezetek. A mi népünk sokrétűen szervezett. A szakszervezetek ipar- és foglalkozási áganként tömörítik, szervezik a dolgozókat, Egy- egy szakszervezet százezrekben számlálja tagjait. Eme legnépesebb szervezetek mellett még olyan hatalmas szövetségek működnek társadalmunkban, mint a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a nőmozgalom, a tanácsok szervezete (több mint 80 000 tanácstagot választunk hazánkban) és az egész nemzetet átfogó, egységbe tömörítő Hazafias Népfront. Mindezek mellett számos gazdasági, kulturális, tudományos és szakmai szervezet működik.

S tovább lehetne sorolni társadalmunk szervezettségének formáit, módozatait, különböző ívű és irányú szövéseit. Természetes az is, hogy egy ember — a társadalom bármely egyede — egyszerre több szervezetnek is tagja lehet, sőt, tagja is, hiszen a különböző szervezetek se különülnek el egymástól, tevékenységük, mikent a két szem látósugarai, széles sávon keresztezik egymást, mégpedig pozitív értelemben. Tevékenységük iránya, célja végül ugyanaz: a társadalmi harmónia tökéletesítése, az emberek sokaságából álló társadalom jólétének — nem utolsósorban rendjének, fegyelmének, külső és belső békéjének — tökéletesítése, a szocialista társadalmi rend teljes, anyagi és tudati felépítése. Korunkban nincs ennél szebb, nagyszerűbb, egyetemesen emberibb társadalmi törekvés.

M

indezt azért szükséges elmondani, mert társadalmunk életében 1967 a kongresszusok éve. 1966 a „nagy kongresszus éve” volt. Pártunk történelmi

jelentőségű IX. kongresszusa

nemcsak a további feladatokat, a gazdasági és a politikai irányt mutatta meg hanem valósággal megihlette, a feladatok végrehajtására mozgósította a társadalmat. Ez az ihlet, ez a sokirányú társadalmi mozgás a következő hetekben és hónapokban tovább fokozódik. Ennek egyik érzékelhető jele sok egyéb közt az is, hogy a már említett — és nem említett — szervezetek többsége ebben az évben újabb kongresszusra készül. Hogy csak a legfontosabbakat említsük a többiek jelentőségének lebecsülése nélkül, kongresszusra készül a KISZ, a SZOT, a SZÖVOSZ, a Termelőszövetkezetek Szövetsége, az egyes szakszervezetek és iparágak külön-külön és kivétel nélkül.

Az, hogy társadalmunk sokirány úan és sokrétűen szervezett, egyben annpk az alapvető tartalmi ténynek is döntő bizonyítéka, hogy a mi társadalmunk mélységesen demokratikus. A különböző szövetségek és szervezetek szinte az összes cselekvő-dolgozó embert egyesítik, így hazánk minden joggal bíró állampolgárának közvetlen köze van mindenhez. Az természetesen más kérdés, ki milyen mértékben él a jogokkal. Az lenne jó, ha lehetőleg mindenki élne már ilyen jogaival.

A különböző szervezeti kongresszusokhoz az alapszervezetek ős területi szerveik

Mernádbüd is révbe

A hernádbOdl Dózsa azon

termelőszövetkezetek közé tartozik, amelyek az alakulás óta elég sok viharon mentek át

A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés feltételei nem egyformán adottak. Más a helyzet ott, ahol főleg kis- és középparasztokból tevődik össze a falu lakossága, mint például Hemádbüdön, s megint más olyan községben, ahol valamikor földesúr, nagy- birtokos dolgoztatta a szegény- parasztokat. Az utóbbiaknál az együvétartozásj az egymásrautaltság érzése ősibb, s az ilyen helyen, gyakran jobb anyagi feltételekkel indulnak. Vannak öröklőit gazdasági épületek, használható istállók, magtárak. A Hernádbüddel szomszédos Perén is így van. Még felesleges helyiséggel is rendelkeznek, s ezt átengedték a Dózsának magtárnak.

Majoros Béla, 1960, a tsz

alakulása óta az ötödik elnök. Ez a sűrű változás nyilvánvalóan nem erősítette a közösségi szellemet, s a termelésre is rossz hatással volt. Az egyik évben például aratáskor leváltották az elnököt, s kukorica töréskor ismét újat választottak.

•---------------------------------1-----------— Akkor már nem válasz^ tottunk rosszul — emlékezik vissza Majoros Béla, aki végig a tsz-ben dolgozott —, de igaz, egy fecske nem csinál nyarat. 1963-ban le kellett váltani az egész vezetőséget.

Erre már felfigyelt a járás is. Segítséget adott, patronáló elnököt küldött Hernádbüdre. A jó vezetés hamar meghozta gyümölcsét 1964-ben már csali 263 000 forint volt a mérleghiány, a következő évre pedig azt is „kigazdálkodtak”.

— Annak is megvolt a hátránya, hogy az elnök nem élt állandóan a tagság között, hiszen fő állása gyakran más vi délire szólította. Az önpremizálás olyan nagymérvű volt, hogy már a pereiek is gúnyolódtak rajtunk.

— Mi az az önpremizálás?

— figyeltünk fel a szokatlan kifejezésre!

— így mondtuk magunk közt, hogy ne használjuk a csúnya és rosszízű lopás szót

— világosít fel mosolyogva az elnök.

Amikor alig egy éve átvette a tsz-t. legfőbb feladatát éppen abban látta, hogy az „ önpremizálás’'- rendszerét

felszámolja.

— Nehéz volt? Sok fegyelmit osztott ki?

— Igen, nehéz volt, de el lehetett intézni adminisztratív eszközök nélkül is. Az első hónapokban szinte nem is elnök voltam, hanem kerülő. Akit rajtakaptam, behoztam a tsz-irodába, s beszélgettem vele. A mi embereink nem rosszak, nem kapzsik, csak érteni kell a nyelvükön.

A Dózsa Tsz 600 holdon gazdálkodik, s ehhez alig van 55 dolgozó tagja. Igaz, a taglétszám 95, de közülük sokan már korosak, A dolgozó tagok többségét is a nők teszik ki. Ezz.el szemben" a szomszédos Perén kevesebb földterülethez sokkal több tsz-tag áll rendelkezésre. Nagyon aktuális és reális az a fontolgatás, hogy a két termelőszövetkezetet egyesíteni kellene. Tárgyaltak már erről, de nehezen tudnak dűlőre jutni. Pedig így a büdicknek megoldódna a ‘gazdasági épület, a munkaerő-hiány problémájuk, a pereiek pedig több munkaegységszerzési lehetőséghez juthatnának. Az egyesülésnek az is természetszerű velejárója lenne, hogy a nagyobb gazdaság már bátrabban belevághatna jelentősebb beruházásokba is, hogy a korszerű gépesítéssel kapcsolatos előnyökről ne is szóljunk.

résziben a Jobb devízamutató- val rendelkező termékek részarányának növekedése, részben pedig a belföldi ráfordítások csökkentése és a termékek műszaki szinvoryi- lának növekedése eredményezte.

Sokáig problémát jelentett exporttermékeiüknél, hogy jó minőségű termékeink exportja sokszor az elégtelen csomagolás miatt hiúsult meg, illetve alacsonyabb áron kelt el.

Az elmúlt évben ebben is eredményes intézkedések születtek. A kohászati üzemeknél lemezkötegelő gépeket szereztek be, amivel csökkentették a lemezhullámosságot, a korrózió mértékét. A vegyipari üzemek ma már korszerű polietilén zsákokban exportálják a műtrágyát, amely mérsékli a szállítás és a raktározás ideje alatti tapadást. Elkészültek a tervek a tőkés exportra irányuló haiófestékek megfelelő fémdobozainak előállítására is. Javult az élelmiszeripar! export csomagolástechnikája. A csomagolási technika fejlődése növeli termékeink exportképességét, és megfelelően biztosítja a termékek állagának megóvását.

F

ejlődött a külkereskedelmi vállalatokkal való együttműködés is. Egyre több esetben fordult elő — különösen nagyobb jelentőségű külkereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban —, hogy a tanácskozásba a termelő vállalat felelős vezetőit is bevonták. Ez lehetőséget biztosított rá, hogy a termelő vállalatok közvetlenül megismerjék a vevők igényeit, és megfelelő tájékozódást szerezzenek a világpiac helyzetéről, a fejlődés irányáról. Jelentősen javult a külkereskedelem tájékoztatási tevékenysége mind a világpiaci árakat, mind a kereslet irányát illetően.

Oláh László,

az exportbizottság vezetője (Folytatjuk.)

Vajúdik ez a dolog évek óta. Volt amikor a tagság már talán benne lett volna, de a vezetők nem tudtak megegyezni. Most a vezetők hajlanának, de a tagság ingadozik, fontolgat

Nem emelte a budi gazdaság tekintélyét az előbb említett „önpremizálás” rendszere sem. A pereiek már szemükre is vetették, hogy nem akarnak olyan tsz-szel egyesülni, amelyikben könnyen lába kél a közös jószágnak. Persze figyelembe kellene venni, hogv ebből a betegségből a hemád- büdiek lassan teljesen kigyógyulnak.

A közeli napokban sorrake- rülő zárszámadásig még nem érett meg ez a kérdés any- nyira, hogy napirendre lehetne tűzni, de érdemes fontolgatni, s kölcsönösen felmérni az egyesülésben rejlő nagyobb anyagi lehetőségeket.

Adamovics Ilona

munkáján keresztül vezet as

út. Ez egyben a szocialista demokratizmus útja. Az alapszervezetek és a különböző vezetőségek, bizottságok előbb megvitatják a feladatokat saját köreikben, s ezeket összegezi majd a kongresszus az adott szervezet irányelveivé és határozataivá emelve azokat országos általánosításban. A jó kongresszust azonban a jó előkészítés biztosítja. A feladat lényegében egyszerű: minden szervezet minden tagjának joga és kötelessége, hogy egyéni aktivitással segítse egyfelől a kongresszusok sikerét, azon túlmenően pedig a szervezet célkitűzéseinek megvalósítását, hiszen ezek a célok mindenkor egybeesnek az egész társadalom végső céljaival.

A

z is bizonyos, hogy a párt IX. kongresszusa által megvitatott és határozattá emelt gazdaságitársadalmi feladatok lesznek a különböző szervezeti kongresz- szusok fő témái, de nem ugyanúgy, ahogyan a párt- kongresszuson, hanem azok végrehajtásának, megvalósításának módozatai kerülnek,; előtérbe. Minden szervezet kongresszusa megvitatja majd, mit kell tennie a maga sajátos területén, a maga sajátos módszereit alkalmazva a párt kongresszusi határozatainak megvalósításáért. És éppen ebben rejlik a közelgő szervezeti kongresszusok tartalmi lényege, összetett jelentősége. Nem vitás, hogy a szervezeti élet konkrét, szervezetenként sajátos problémáinak megvitatása mellett ezeken a kongresszusokon a szocialista gazdálkodás új módszereinek* a gazdaságirányítás reformjainak minél sikeresebb megvalósítása kerül előtérbe. A következő hónapokban a különböző kongresszusokon szinte az egész nép kollektív hatáskörébe kerül az ország, a népgazdaság. a szocialista építés }j menete, további sorsa.

A különböző szervezetek:/; már készülnek. Alapszervezeti taggyűlések, vezetőségválasz-1 tások, tisztújítások elö/.ik meg ,, a kongresszusokat. Ilyen átszervezésekre kerül sor a szakszervezetekben és a termelőszövetkezeti parasztság | i országos szervében, amely í j alapvetően alakul át, illetve / , válik lényegében új tömegszer- ! vezetté és érdekképviseleti szervvé, Termelőszövetkezetek Szövetsége néven. Főleg falusi viszonylatban átszervezésekre..? kerül sor a KISZ-ben is. A kongresszu.sokat végeredmény- ben mái- a szerkezetileg meg- - újított szervezetek hívják össze, hogy azokon meghatározzák a következő években végzendő feladatokat.

Várható azonban, hogy a már megindult soksíkú és sok- |, rétű társadalmi mozgás kul- : minációs szintjei nem maguk ; a kongresszusok lesznek, hanem éppen a kongresszusok i hatására az azután következő/ időszak, a munka, a kijelöl! feladatok végrehajtásának hétköznapjai, más szavakkal: ff jelenlegi ötéves tervünk győ-|| zelmes megvalósítása az. egész i|

| népgazdaságban és a társada- M lom egész keresztmetszetében i | tehát anyagi és tudati síkokon - ! egyaránt.

A kongresszusok évének elején kerül sor a társadalom politikai éle ] tének együk legfontosabb ak *

| ciójára: a tanácstagok és az országgyűlési képviselők meg. / választására. Vagyis a kongresszusok évében társadat ! műnk legfontosabb népfórumait, az államhatalom gyakor ; lásának szervezetét is meg- : újítjuk. A felpezsdült társadalmi mozgás egészét tekintve pedig nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a közelgő válasz- j tások és kongresszusok a szocialista építés egy,újabb, az ! eddiginél magasabb szintű , korszakát készítik elő, de egy 1 pillanatra se feledjük, hor?y ez í a korszak már a párt kilence- I dik kongresszusával elkezd >

■ dőlt. És egészen természetei hogy a megszerkesztett társadalom a párt kongresszusa után egyre hatékonyabb és mindig fokozódó mozgásba lendül. A szocialista jellegű társadalmak törvényszerűsége ez.

Szendreí József

I