Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-16 / 245. szám

'WssSraagfc tsest o&tö&er Ttt ÉSZAKIM AGY ARORSZAG Amerika, az Amerika! Látja, uram, ez az! Ez az, ami csak ott történhet meg! Higgye cl, nem üres fecse­gés, ha azt hallja, hogy Ame­rika a nagy érvényesülések hazája. Mert mi rejlik cmö- gött kérném tisztelettel? Hogy csak egy egészen egy­szerű példáját említsek: mindenki arra az emberre adja szavazatát, akit szeret, akit tisztel, akit nagyra tart. így a nép mindig bölcs, sze­rétéire méltó, tiszteletben álló férfiúkat választ veze­tőül maga fölé. És ezek a vezetők természetesen min­dig készek kiáltani a népért, pártját fogják az egyszerű embernek, segítik, átviszik őket a bajnak sűrű hullá­main, biztos támaszává, is­tápolójává válnak a szegé­nyeknek, a szűkölködőknek. Szép dolog ez uram, és meg­ható. Most, amikor néhány napja újabb szép példáját láttam ennek a nemes kap­csolatnak, ami a nép egy­szerű gyermekei és a vezető osztály között leend, nem restellem bevallani uram, könny szökött a szemembe. Csípős, sós könny, de büsz­kén hagytam, hadd szökjön, ritka dolog az ilyen őszinte férfikönny manapság, meg kell becsülni. Látta magamis? — Mit? — Mit? Dejszen csak nem akarja azt mondani, hogy maga nem látta? A filmet uram, a filmet, amiről a jobb körökben azóta is be­szélnek! A Magyar Televízió mulatta be, hála a tcchniká­A mimlmégzéshez, a szervezet kopási anyagainak Pótlásához, a fejlődő szerve­zet szöveteinek felépítéséhez tápanyagra van szükség. Fe­hérjéken, szénhidrátokon, zsí­rokon és vitaminokon kívül különböző sókat kell biztosí­tani a szervezet számára. A fiatal fejlődő szervezet, a ter­hes anyák, a nehéz munkát végző dolgozók tápanyagszük­séglete jóval nagyobb. A kaló­riaszükséglet emelkedésével nő a fehérje- és a vitaminigény. A csecsemők napi fehérje- adagja 2 g testsúly kg-ként, a gyermeké 1,5 g, a felnőttek­nél 1 g. Az Egészségügyi Vi­lágszervezet adatait figyelem­be véve a világ lakosságának 20—30 százaléka kalorikus szempontból is elégtelenül táplálkozik, de a lakosság 50 százalékánál fehérjeéhség is jelentkezik. 1965-ben az t fő­re jutó fehérjefogyasztás Finn­országban volt a legmagasabb, J2 kg, Lengyelországban 9 hg, Franciaországban 7 kg, ^Olaszországban, Jugoszláviá­ban, Magyarországon 4 kg. Magyar kutatók ismételten rnegállapították, hogy hazánk lakosságának kalóriaellátása megfelelő, de fehérjefogyasz­tása hiányos. Fehérjehián.vos táplálkozás esetén a fejlődő szervezet elmarad növekedé­sében, a munkavégzők teljesít­ménye csökken, hamarabb fá­radnak, a szervezet ellenálló képessége a fertőző betegsé­gekkel szemben gyengébb, ál­lománya jobban kopik és gyorsabban öregszik. F ehérj eellá tás szempon tjé­ből az állati fehérjék a leg­fontosabbak, mert ezek ké­szen tartalmazzák az emberi fehérje-molekulák felépítésé­hez szükséges építőköveket, aminósavakat. A tudomány jelenleg 22 áminósavat ismer, ®zek közül kilencet az emberi szervezet nem tud előállítani. Tehát ha ezeket a fontos ami- rmsavakat a szervezet nem hapja meg a táplálékban,- csak úgy tud újabb fehérje­molekulákat felépíteni, ha le­bontja sa.iát fehérjéjét és an- pak amir.ósavait használja fel. így a nem kielégítő fehérje- fáplálás esetén a szervezet je-i lentős mértékben károsodik/ A hiányos fehérjetáplalást, nagyban kiküszöbölné a tej-' és tejtermékék fokozottabb, mértékű fogyasztása, _ ■ A tej a legteljesebb táplálék,' melyben a szükséges anyagok, leginkább megvannak. Egyik ételben sem találhatók a táp-, anyagok olvan szerencsés ősz-' szeté leiben," mint a tejben. Jgyidőben zsírt, fehérjét, szén- hidrátokat és sókat tartalmaz,} mégpedig olyan arányban," amilyenre a gyermeki szerve­dnek szüksége van, csak- vaslartalma alacsonyabb. ^ A tej kémiailag 3.5 száza-* lókban fehérjét tartalmaz. Ez* a legmagasabb értékű fehérje.a mivel ez adja a szervezet szó-* mára az összes életfontosságú}, aminósavakat. Zsírtartalma* szintén 3,5 százalék, ebből ké-} szül a vaj. 1 kg vaj 8000 ka-* h’fiát nyújt a szervezetnek. A^ bélben csaknem teljesen fel-* szívódik, könnyen emészthető.} aromás anyagai jóízűek és ét-A vá_gygerjesztők. A tejben 4.5* százalékban tejcukor találha * m, melyet a szervezet azonnal* fel tud használni az izmok} működéséhez. A 0.75 százalék-* ban jelenlevő só főleg foszfor­savas mész, amely a csontok felépítéséhez szükséges. A te-* hensk tánláhísátol fünr»ően A.* C vitamint is tartalmaz a* lej. * A teiterniékek közűi első-* nek említhetjük a túrót, md’ j í’agyobbrészt caseinből áll.“ ’gén jó fehérjeiorrás, sok for mahn n használható élelem'* készítéséhez, komplettálósá-í hoz. i * A sajtokat különféle állatot* miéből' készítik. Nálunk _n ^ajtgváríás a tehén- és juhtej bői történik. Zsírtartalom sze-$ rmt. megkülönböztetünk so •■* Vány (Túra), félzsíros (Övári) % zsíros (Ementáli, Trnnpista ♦ füstölt. Hóvirág, C-v'tamir J flolló. öcsi. Mackó, Csó-dás * "Járvúnv Puszta. Hortobágyi * f-aro, Edámi, Cheddár) sajtó-* ,at- Nagvon koncentrált tán-* a'ék. Zsírból és fehérjéből áll.a kg sovány sait 2800 kalóriát* “h, a zsíros sajt 3—4 ezret Az* V" ! P eregned az ötforfntok a kesz- szába. Rengeteg a gyerek. Adám Károlyné, a tulajdo­nos felesége, Eta néni a pénztáros. Csak elvétve kérnek tízforintos je­gyet:, a felnőttek. Némi aggodalom­mal kérdem: — Csupa gyerekek. Nem zavarja az a társulatot, hogy... Szavamba vág: — Öh, mi a gyerekekből elünk. A nézőtér is velük van tele, meg tud­ja, minket öregeket is ők éltetnek, a saját gyermekeink. Nekem ki­lenc fiam és négy lányom született. Most már tizenhárom unokám is van. Mind szakmabeli. Míg a közönség gyülekezik, mó­dunk van az Ádóm-cirkusz ősany­jával beszélgetni. Az országban már csak öt kis magántársulat van, ab­ból kettő az Ádám-csalódból került ki. Állandóan mozgásban — egy község egy nap. Nyáron sátor­ban, télen kultúrházban. Negyven- három eve. Lehet, hogy ez az utol­só óv. Azt beszélik, szövetkezetbe tömörülnek a társulatok. Lehet, hogy vége a családi együttesnek? — Már én nem is bánom — mondja az idős hölgy —, én már vágyom a nem ismert nyugalomra. Cirkuszkocsiban születtem, ott lel­tek az én gyermekeim is. Négy éve építettünk Pesterzsébeten egy kis házacskát. De úgy higgye el, még nem aludtunk benne egyszer sem. Csak itt a kocsiban. Az uram úgy hozzászokott. —V A gyerekek hogy jártak is­kolába? — Itt-ott, ahol éppen megálltunk. Egynek sincs több hat. eleminél. Az unokák már nem így nőnek. Né­melyik Pesten jár, amelyik dolgo­zik, az is rendszeresen viszgázik ott­hon, Pesten. — Valamikor táncoltam, trapézon dolgoztam, de ennek már régen vé­ge. Izületes lettem. Hideg óm ez a kocsi télen. Nem akarok én már mást, csak otthon nevelni az uno­kákat, am'g a fiatalok dolgoznak. Jó lenne már, ha vége lenne. A fi­aim nagyobb cirkuszhoz kerülné­nek, kijutnának külföldre. Mi soha nem voltunk a határon túl. ök vágynak. Igazuk van. A kinti zsibongást éles sípszó sza­kítja meg. Közeledik az előadás kezdete. — Nehéz így maszekoskodni. A másik fiam is megvett a múltkorá- ban egy nagy kígyót, mert a fele­sége azzal dolgozik, aztán három nap múlva megdöglött az állat. Pe­dig hatvanezer forintba kerüli. A magasra tornyozott ágy al­jából egy medve és egy oroszlán bőrét rángatja ki. — Melegük volt, megitatták őket, úgy pusztult el mind a kettő. Pe­dig milyen ragyogó, tehetséges jó­szágok voltak. niiiiiimimmimiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiumiiiiiii Komcdiá$oh a faluban iimiiiiiiiimimmiiimiitiiiiimiiiiiiiHMiiimmiiiiiiiimmiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiitii Ettől kezdve négyen csinálják vé­gig a kétórás műsort. A gazdának, a 67 éves Ádám Károlynak nincs könnyű dolga itt. Bűvészmutatvá­nyokkal lép fel, de alig-alig tud egy karikagyűrűt kapni a nézőtérről. Á dugó-mutatványnál folyton közbe- kiáItanak: — mutassa a másik ke­zét is... na, most tette ál, most mutassa a kezét... P edig a mutatványok nem átlátszóak. Gyakorlott öreg bűvészt látunk, s azon cso­dálkozom, hogy nem sértődik meg közönségétől. De nem. Megszokta. Részletes előadásba kezd a két fenevad jámborságáról, ügyességé­ről, ami mögött olyan rengeteg tü­relem ós munka volt, de a másod­szori sípszó megszakít minket. Most már be kell menni a nézőtérre, kez­dődik az előadás. Rózsaszín ruhás fiatal nő kö­szönti a zsúfolt nézőteret. Ö az Ica. A privát. Ádám Gyu­la. a késdobáló, a bohóc felesége. Cirkuszrajongó, Hajdú megyei pa­rasztlány volt, akit megkapott a ván­dorúiét varázsa. Az egyik Debrecen melletti kis faluból úgy ment to­vább a társulat, hogy vele megnö- vekedeft a család. Annak kilenc eve. ma már kőt gyermek anyja ö is. Hangja színtelen, mesterkélt, bi­zony elüt a szakmabeliektől. Ké­sőbb. amikor fodros, fii (teres biki­niben újraláttuk, származását meg­hazudtoló hidegvérrel állt a desz­kafal elé, hogy Gyuszi bohóc, aki­nek ideje sem volt, hogy a festéket lemossa arcáról, hegyes késekkel körülhajigálja formás alakját. Az első szám Rudi, a zsonglőr, ö a Karcsi, a kilencedik Ádám-fiú. Pörög a tányér a hosszú bot he­gyén, s a közönség időnként felsi­kít. — Jaj. eltörik ... jaj, most esik le... Fiatal felesége, a szakmabeli artistanő, aki kéz alá dolgozik a mutatványokhoz, nem jelenik meg többet, mert két kisgyerek sival- kodva várja a crrkuszkocsiba. Évtizedek óta így van ez. Szimpá­tiát csak akkor szerez, amikor a három feliordított pohár alól dugó helyett krumpli gurul ki. Ez igen. Ez már valami... A két bohócnak, Rudinak, meg Gyuszinak osztatlan sikerük van. Meglep, hogy még itt, az istenhá- tamögötti falvakban is, ahol pedig a közönség sokat ad a látványosság­ra, milyen mértéktartó, korszerű bo­hózatot játszanak. Nincs ócska nagy kabát, löttyös nadrág, csak a hosz- szú, hegyesorrú cipőt tartották meg, amelynek szerepe van a dialógus­ban. Nem élnek a folytonos hasra- esós olcsó trükkjeivel sem, amit pe­dig néha még világotjárt nagy cir­kuszokban is kénytelenek vagyunk elviselni. Rudi és Gyuszi kulturált bohó­cok. Legalábbis a játékuk. Persze a szövegről inkább ne szóljunk. Ott talán túlságosan is alábecsülték a falusi közönséget. • Az est fénypontja a táncoló és számoló ló. Érdekes, hogy a váro­si közönség, amely pedig már alig- alig lát lovakat, legtöbbször végig- unatkozza a ló-számokat. Itt, ahol a ló még mindig hozzátartozik a munkához, az élethez, itt ámulva csodálják meg ezt az egyetlen szür­ke paripát is. Külön értékelték jól- ápollságát. elismerő megjegyzések­kel kísérték minden mozdulatát. A térdeplő teve viszolygást kelt. JÓ TANÁCS Egy időben Franc Wedcking Münchenben a világhírű „Hó­hérok” nevű irodalmi színhá­zat vezette. Amikor Erich Mühsam e színházban vendég­szerepelt, egyik kollégája pa­naszkodott. hogy az igazgató 50 márkával tartozik neki. „Állandóan figyelmeztetem, emlékeztetem. Eredmény nél­kül. Perelni nem tudom, mert nincsen nyugtám az összegről.” „Akkor szólítsd fel fiúsban a 100 márkás tartozás megfi­zetésére” — tanácsolta Müh­sam. Száz? Hiszen csak 50-el tar­tozik!” „Ez az, Ezt fogja xWedekíng is írni, s akkor meglesz a bizo­nyítékod”. Azt suttogják, juj de csúnya. Pe­dig az öreg komédiás húszezer ke­mény forintot fizetett érte. — Most pedig az országban egye­dülálló mutatvány következik — je­lenti be apósát a privát menj' _ z enélő poharak! Nyolc-tíz talpas pohár az aszta­lon, bennük víz, s az öreg komé­diás átszellemült arccal csalja ki az éteren túli hangokat. Nedves kezét körülfuttatja a poharak peremén, s az erős zenei hangok még a dobkí­séretet is elbírják. — Csalás, csalás — kiáltozták innen, onnan.v— ott a citera a füg­göny mögött... nem citera az, ha­nem gitár... hogyne, magneto­fon ... Hiába szeretett volna belerévülni az öreg komédiás a La paloma dal­lamába. a közbekiáltások folyton megszakítják. Kétszer meg kell áll­nia, hogy csendet, figyelmet kérjen hálátlan közönségétől. Előadás után, amikor a cirkuszi kocsiban összegyűlik a kis család, meg is kérdezem az öregtől: — nem sérti, hogy nem értékelik mutatvá­nyait? — Oh, nem, megszoktam már. — Mi lesz ezután? Ügy hallom, vége a cirkuszi életnek, jön a nyu­galom ... — Vége? Ki mondta, hogy vége? A család megszeppenve húzódik össze. Az apa. a gazda, a kenyéradó itt mindenható. A fiúk pisszenni sem mernek a külföldi utakról, csak az elnehezült teslü anya jegyzi meg halkan: — Most majd az unokáknak élünk... O sem. fejezheti be. mert ni öreg hevesen közbevág. Ügy beszél, mint egy húszéves, mint aki előtt még ott az .egész élet, a jövő: — Szövetkezetei alakítunk. Meg­kértek a minisztériumban, hogy írjam össze az új társulatot. Negy­ven jó artistát válogattam eddig. Negyven ügyes, fiatal erőt. Újra- kezdünk mindent. Nagy cirkusz lesi megint, szövetkezeti alapon. Még- hogy vége! Most kezdődik, újra ... engem bíztak meg... kell az öred tapasztalt komédiás... nyugalom! Hol van még az? AcUmovics Ilona nak! Regi film ugyan, de annál értékesebb. Egy egy­szerű, de becsületes sofőrről szól, akitől a gengszterbanda tevékenységének következté­ben majdnem elszakítják bájos, kicsi feleségét, aki ép­pen gyereket vár. És ami­kor kiderül, hogy nem az asszonyka a bűnös, a sofőr elmegy a polgármester úrhoz, aki éppen egy nagy banket­ten tart előadást. És az egy­szerű sofőr elpanaszolja ba­ját a fényes urak gyülekeze­tében: bajban vagyok jó uraim, segítsenek rajtam! És tudja mi történik? — Mi? — Várjon egy pillanatra. Ez a fránya, sós könny, már megint ide tolakszik sok rosszat látott szemembe. Szóval. képzelje csak! A szmokingos, frakkos, vakító eleganeiájú urak, akiknek az ország vezetése nyomja ral­inkat, meghallgatják a sze­gény sofőr panaszát, és fel- kerekednek, hogy segítsenek neki. Kocsikba ülnek! Azt a száguldást, rohanást, élet- kockáztatást! Hogy időben odaérjenek! És várjon csak, várjon, most jön az igazi iz­galom! Tudja mi következik5 — Időben érkeznek. — Ha! Persze, hogy idő­ben. mikor rangjukat, méltó­ságukat feledve, életüket kockáztatva rohannak át ki tudja hány városon, harcol­va az idővel! De ami ezután következik! Figyeljen csak! Megérkeznek a gengszterek! Csőstül jönnek, autókkal, és neki a becsületes sofőrök­nek! Verekedés, bunyóig A rendőrség messze, hiába hívnák, sokáig tartana az út. De ott vannak az urak, szmokingban, frakkban, a vezető osztály képviselői! Annak az osztálynak képvi­selői, amely az egyszerű dolgozó nép szeretete, támo­gatása, szavazata révén vált vezető osztállyá. Természe­tes, hogy ezek az urak nem hagyják cserben megbízói­kat, az egyszerű embereket! És ... pillanat, csak a sze­mem ... és ezek az urak harcba vetették magukat, széjjelszórták a gengsztere­ket, mint a pelyvát. Kispor­tolt, ragyogó mozgású urak voltak ezek, vezetésre, or­szágirányításra alkalmasak, akik elegánsan, szépen bu­nyóztak. No, mit szól? — Hm. — Ez az uram, amit hiába keres más országban. A nép és a vezető osztály ily meg­hitt, baráti kapcsolata. Hiá­ba. Amerika az Amerika! Én elismerem az eredményeket itt is, nem vagyok egyoldalú ember, de ami iga?. ei ioaz. És ha netalántán nem látta volna ezt a filmet. írjon a televíziónak, ismételjék meg. Én már írtam! Priska Tibor éhségérzetet hamar csökkenti. Érdekes módon a sajtfogyasz­tás csökkenti az étkezés utáni túlteltség érzését, melynek kö­vetkeztében a nagyobb étke­zések végén tálalják. Ezt az­zal magyarázzák, hogy megkö­ti a fokozott mértékben ter­melő gyomorsósavat. A tejtermékekhez tartoznak a különféle aludtte­jek, savanyú tejek. A fehérje a legfinomabb emészthető pe- hel-ben van bennük kicsapva. Ezenkívül a tejsavbacilusok fogyasztásuk esetén visszaszo­rítják a bélcsatornában élő rothasztó, puffasztó baktériu­mokat, s megszüntetik a kel­lemetlen felfúvódó érzést. A tej- és tejtermékek fontos szerepét elemezve meg ke’l vizsgálnunk, , felhasználjuk-e ezt a lehetőséget. Hazánk tej - és tejtermékekkel jól ellátott ország, mégis, a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1965-ben a munkások és alkalmazottak fejenként 85,7 liter tejet, 1,84 kg vajat, 1,04 kg sajtot, 2,19 liter tej­felt, tejszínt, 2,37 kg túrót fo­gyasztottak. A mezőgazdaság­ban dolgozók ''"'énként 73,6 liter tejet, 0,72 kg vajat, 0,27 kg sajtot. 2,89 liter teifelt, tejszínt, 4.11 kg túrót használ­tak fel táplálkozásukhoz. Megyénkben és városunkban ez az arány rosszabb. Munká­sok és alkalmazottak fejen­ként 1965-ben 82,5 liter tejet, 1,57 kg vajat fogyasztottak, a mezőgazdaságban foglalkozók 81,65 liter tejet és 1,03 kg va­jat. Tehát a tejfogyasztás na­ponta fejenként 0,23 liter. Finnországban, ahol legna­gyobb a fogyasztott^ összfehér- je mennyisége, 1 liter tejet használnak fel fejenként és naponként Az elmondottakból követke­zik, hogy fokoznunk kell a tej- és tejtermékek fogyasztá­sát Jogosan vetik fel a kérdést; hogyan ? Szervezetűnkben az anyag­csere folyamatosan történik. Tehát, ha a szervezet nem kapja meg minden táplálko­zásnál az aminósavakat, csak úgy használhatja fej a növé­nyi fehérjék aminósavait, ha a saját fehérjéjét lebontja. Ezt legegyszerűbben a tej- és tejtermékek fogyasztásával csökkenthetjük. Ismeretes, hogy a magvar nép igen sok gabonaneműt fogyaszt kenyér és liszt for/ májában. A gabonaneműelc fehérjéi nem teljes értékűek. Tehát, ha krumplileveshez, vagv hamisgulyáshoz második fogásként mákos- vagy ká­posztástésztát készítenek, az ebéd nem komplett. Viszmt, ha a gyerek étkezés után meg­iszik egy pohár tejet, va"” te­jeskávét, a felnőjtek elfo­gyasztanak egy db sajtot, ak­kor az ebéd komplett. Az is helyes, ha habart gyümölcsle­ves után adjuk a főtt tésztát. A tejjel és tejfellel ha­bart leves teljes érté­kűvé teszi ai ebédet. A ma­gyar gyerekek nagyon szere­tik a zsíros kenyeret, amely szintén hiányos táplálkozás— élettani szempontból, azonban, ha a gyerek egy csésze tejet megiszik, vagy egy db sajtot almával elfogyaszt, teljes érté­kűvé válik a táplálkozás. A Mczüí»íi/.(lasá»i Világszervezet (FAO) és az Egészségügyi Minisztérium tá­mogatásával hal évvel ezelőtt az Országos Élelmezés- és ‘ Táplálkozástudományi Intézet igazgatóhelyettesével Finnor­szágban részt vettünk egy Tej- és tejtermékek vizsgála­ta című nemzetközi kurzuson. Egyik igen fontos tapasztala­tunk az volt. hogy a finn családok asztalán minden ét­kezésnél ott látható az édes, savanyú- tej és sajt. De ugyanezek az éttermek és presszók asztalán is megtalál­hatók. A sör és a bambi he­lyett édes, vagy savanyú tejet fogyasztanak és az étkezést egy darab sajttal fejezik be. Ügy gondolom, ezt követendő példaként állíthatjuk magunk elé, népünk egészséges és he­lyes táplálkozása szempontjá­ból. Dr. Bíró Zsigmond láb. főorvos, az orvos tud. kandidátusa Egészségvédelmi tanácsok: A tej és tejtermékek szerepe a helyes táplálkozásban

Next

/
Thumbnails
Contents