Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

*M*rnati, m«. oMöhcr & BSZAKM-VGTARORSZAG 7 A hold és a csapadék »Udvara van •a holdnak, cső lesz’’, „telchold fagyot hoz", tartja a néphit — felcse- relvc az okot az okozattal. Mert az udvart az esőre niliile- ttezö fátyolfelhők rajzolták a '}old köré, s a derült, fagyos éjszakákon a tiszta levegőben tiszta a hold képe is. De a hold valóban hat az időjárásra, közelebbről a csa- Vadckra. EzU először dr. Ber­kes Zoltán állapította meg. aki ma az Országos Meteorológiai intézet osztályvezetője. 56 év, tehát 700 hold-hónap, vagyis <obb mint 20 000 nap csapadé­kainak és a hold változásainak eOybevetésével 25 éve készítet­te el azt a grafikont, amely tisztán mutatja, hogy a csapa- dekmaximumolc rendszerint a holdtölte előtti második, a mi- nirnumik pedig a teliholdat követő harmadik-negyedik napon következnek el. De a holdnak ez a hatása elég Gyenge és nem is érvényesül következetesen. Az igazi „tettes” a nap. Ez a látszólag hold-hatás ugyan- ls az élénk naptevékenység éveiben megerősödik, a nyu- Galtnas esztendőkben viszont csaknem észrevehetetlenné szelídül. A hold tehát csak közvetíti a nap halasát, érthe­tően, akkor a legerősebben, mikor teljes felületével veri tovább felénk ezeket a sugár­zásokat, míg újholdkor ez a tevékenysége” 'jelentős mér­tekben gyengül. Mazsaroff Miklós metszete Hétfőn lesz a Collegium Musician záróműsora . Ezt a feltevést sok meteoro- ialUs. egészen a legútóbbi Vtökig nem fogadta el, a kül­földiek nem is nagyon érte­titek róla. Nemrég aztán ornerikai kutatók csaknem másfélezer meteorológiai állo­más adatait dolgozták fel ejektronikus számítógépekkel, ?s eredményeik — bár jókora késéssel — újabb bizonyítékát hozták meg annak a hipolé- zisnek, amelyet 25 éve sokkal Serényebb eszközökkel a magyar kutató állított fel. Holnap, hétfőn ritka zenei eseményre kerül sor váro­sunkban. Johann Sebastian Bach összes fuvola-zongora­szonátája hangzik el — Ma­gyarországon először egy mű­sorban — az avasi templom­ban rendezendő koncerten. A hangverseny szólistája a 19 éves Matúz István fuvolamű­vész, aki tavaly a Budapesten megrendezett nemzetközi fú­vósversenyen tűnt fel tehet­ségével. így esett rá válasz­tásunk, hogy e nem minden­napi és igen komoly felké­szülést igénylő műsor előadója legyen. Méltó partnere Benkő Zoltán, akit városunk zene­barátai már jól ismernek ön­álló koncertjeiről, valamint kamarazene estekről. Az 1965. évi Miskolci-* Zenei Napok egyik kiemelkedő zenei élmé­nye, Bartók Két zongorára és ütőhangszerekre írt szonátája egyik zongoraszólamának elő­adása fűződik nevéhez. (Itt említjük meg, hogy október 16-án a Budapesti Zenei He­Klumpa, angolna, agancsszék Kiállítás a tokaji művelődési klubban A Hegyaljai Hetek rendez­vényeinek gazdagításaként Tokajban nemrég vas- és •nüszaki áruk kiállítása, ke- J'amia kiállítás, óvodai szem- éltető eszközök kiállítása nyílt: A művelődési klub is bő- 1 tette a választékot: a tóka- Jiak, vagy a Tokajba érkező endégek megtekinthetik a fo­ntakkor képeit, egy másik tikiákban gyönyörködünk, egy ember megkérdezi: Hová mennek? —- A hátán a ~~ mondom. — No akkor kér­jenek meleg ruhát a katonák­éi-. mert így megfagynak. 'Hat ami azt illeti, elég köny­vén vagyunk öltözve.) Kol­oson kapjuk a nem pontosan Hmk szabott -»kabátokat és ' tvctterekel s máris indulunk. “■tOO méter: Las Cuevas. Lzt a telepet meg Éva Perón ePítletle. Van itt. iskola, bár, Vámhivatal, rendőrség, nem is •6°iva a civilizáció egyéb bi- "Onyitékairól, mint a pero- ista propaganda és az elma- mdhatauan Coca Cola rek­H ol a határ? Ezer méter­rel feljebb. Felnéztünk t s inunkba szállt a bá­nságunk. Hm ... kár volna f?!’ Uyen jobb sorsra érdemes , * család életét veszélyez- :etm. Hagyjuk itt a Fiatot, s mgadjunk egy vezetőt. Don ,.ePe, ez a nyurga, nyakigláb ,atalember mosolyogva tcssé- uel be remek Valiant kocsijá­ba. Ábrázatáról ordít a meg- mhatóság, nyugodt s meg­nyugtató hangon cseveg ve- |u.n't, s a lehető legbiztosabb fezzel vezet, de amikor egy­ütt'’ éles forduló után a kocsi nekirugaszkodik a csaknem mlmeredek útnak, szép csen- _6se»n elkezd törni a frász az aggodalomtól. Hiszen igen, on Pepe kitűnő vezető, de mért mégis... ha hirtelen el- mmlana a fék . . Nein merem , e8isgondolni ezt a rémséges abetőséget, s időm sincs rá, meri megállunk a chilei— ar- «entín határt jelző Kriszlus- ■ zobor mellett 4200 méter ma­gasan a tenger felszíne felett. tek keretében a Zeneakadé­mia kamaratermében miskol­ci művészek — köztük Benkő Zoltán — szólaltatják meg Bartók e halhatatlan alkotá­sát. Nagy várakozással tekin­tünk e koncert elé, mely so­rozatunkban „rendhagyó", — hiszen a megszokott orgona és énekszó helyett ezúttal a barokk zene egyik igen nép­szerű hangszere, a fuvola szólal meg a zongora társa ságában (ezúttal a cembalot helyettesítve). A koncert má­sik érdekessége, hogy az elő­adók az avasi templom kö­zepén (és nem a kóruson) szó­laltatják meg Bach müveit. Ezzel a hangversennyel vé­get ér az 1966. évi Miskolci Zenei Napok Collegium Mu- sicum sorozata, melyet május­ban. kezdtünk. A jövő évi so­rozat programja is elkészült már, s az orgonát kedvelők megnyugtatására említjük meg, hogy a jövő évben foly­tatjuk az orgona korszerűsí­tését. Reméljük, hogy a hétfő esti zárókoncertet örömmel fogad­ják a zene barátai, és méltó befejezése lesz ez évi Collegi­um Musicum sorozatunknak. —, flach — Bonyodalmak az autóbuszbérlet körül Diákbérlettel járok be Mis­kolcra, iskolába, a debreceni vonalon. Bérletváltásnál két lehetőség között lehet válasz­tanunk: vagy a debreceni autóbuszon a kalauznál, vagy Miskolcon, a MÁVAUT-iro- dán váltunk bérletet. Csak­hogy a debreceni buszon vál­tott bérlet ára a debreceni 6- os AKÖV, míg a Mis­kolcon váltott bérlet ára a miskolci 3. sz. AKÖV javára íródik, s nekünk, bejáró diá­koknak ebből sok kellemet­lenségünk származik. A diák­járatok ugyanis csak Önödig közlekednek; ezért hazafelé nekem is a debreceni busz- szal kell járnom. Reggel vi­szont a debreceni busz későn jön, ezért iskolába a miskol­ci járattal kell indulnunk. A diákok általában a kalauztól váltott debreceni bérlettel jár­nak, mert hazafelé a debrece­ni buszra senkit nem vesznek fel miskolci bérlettel, a mis­kolci buszokon viszont min­den reggel végig kell hallgat­ni a kalauz kioktató veszeke­dését. Mi. diákok, akik többségben érettségi előtt állunk, szeret­nénk a váltott bérletek alap­ján nyugodtan bejárni az isko­lába és onnan időben hazatér­ni, hogy tanulhassunk. Jó vol­na hát. ha a két autóközleke­dési vállalat rendezné egymás között a problémát — írja Nagy Béla Muhiról. Kirándult az úttörő határőr szakasz A hazaszeretet és a hazafias nevelés szép példájával talál­kozhatunk Aggteleken. Erről szól J. Bódis Istvánná vb-el- nők levele. „Kétéves múltra tekint visz- sza az aggteleki határőr úttö­rő szakasz, amelyet lelkes ha­tárőrök szerveztek. Az elméle­ti foglalkozásokon kívül, a gyakorlatban is ismertetik a kis úttörőkkel a határőr kö­telességet. Nemrég kirándu­lással egybekötött gyakorlatot szerveztek Azon a napon bo­rú s volt az idő, de a gyerekek lelkesen sorakoztak az iskola udvarán. A hátizsákkal felsze­relt úttörő határőrök, az őrs- parancsnokok és a szakasz pa­rancsnokok gyalog indultak Babotkút forráshoz, mögöttük haladt a határőrség fogata, mely a konyhafelszerelést vit­te. Úttörőink hegyen-völgyön, gyalogösvcnyeken járták a ha­tárőrök portyázó útjait, majd letáboroztak, játszottak, s jó­ízűen fogyasztották el a kato­namódra elkészített gulyást. Este kissé fáradtan, de vidá­man tértek vissza és a szülők­ben az az érzés maradt, hogy gyermekükben mélyült a kö­zösségi szellem és a hazaszere­tet.” Gyrmántdiploma átadás Olaszíiszkán Kedves, emlékezetes ünnep­ségről számol be le velében Ká- lóczy Ibolya olaszliszkai taní­tónő is. • Községünkben ilyen ünne­pély még nem volt — írja —, ezért emlékezetes marad hosz- szú időre. A napokban Deme Lajos nyugalmazott igazgató­tanító kapta meg gyémántok­levelét. Az évfordulóra érkező ünnepeiteket a tantestület, a tanítványok, úttörők és kisdo­bosok fogadták. Csaba József tanár, a Sátoraljaújhelyi járá­si Tanács művelődésügyi osz­tályának képviseletében mél­tatta Deme Lajos munkássá­gát. majd átadta a gyémánt­diplomát. A nők részvétele a közértben Az előző évek gyakorlatával szemben, örvendetes tényként jelentkezik községünkben a női munka iránti igény — ír­ja Bartha Barnabás községi párttitkár Nyékládházáról, „Amíg 10 évvel ezelőtt vi- szolyogtak a női vezetéstől, ma a fejlődés legkonkrétabb bizo­nyítéka. hogy községünk la­kossága és társadalmi szerve­ink is fenntartás nélkül, öröm­mel fogadták űj tanácstitkár­nőnket. A nők a tanácstagok között is megfelelő arányban képviseltetik magukat, hiszen heten vállalkoztak rá, hogy a község lakosságának problé­máival foglalkoznak. Az eddi­gi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nők továbbra ^ is élnek az alkotmány adta lehetősé­gekkel és fokozottabb részvé­telükkel segítik a közéleti munkát.” Szalonnasütcs a mcncdchháznál teremben pedig halászati, va­dászati eszközöket, trófeákal láthatnak. * Képek. Tokajról, a . szüret­ről, a szüreti mulatságról, az építkezésekről, az emberek­ről, Tokaj közvetlen környé­kéről. Mellőzve bármiféle ér­tékelést, a képek egy vala­mit biztosan mutatnak: a fo­tósok szeretik Tokajt. Kilépünk a kocsiból, jeges szél vág az arcunkba. Pali hógolyót gy.úr, Márta jégcsa­pot szopogat, mi meg — öt lépés az egész — átsétálunk Chilébe, s néhány pillanat­nyi ott-tartózkodás után visz- szatérünk Argentínába. K öröskörül havas csúcsok csodálatos panorámája. — És az Aconcagua ? — kérdezem Don Pépét. — Olt a szeme előtt — mutat a völ­gyön túlra — két hegy között, balra tőle a Matienzo 6200 méter, jobbra a Tolosa 5600 méter magas. Látja? — Per­sze hogy látom. Az igazi na­gyok szerénységével áll a he­lyén. Innen, légvonalban két- három kilométernyi távolság­ból úgy tetszik, nem is na­gyobb a társainál, inkább el­ső az egyenlők között. Az igazság mégis az, hogy a leg­nagyobb — 7100 méter magas — ezért nagyságától lesújtva, elfogultan nézem. Jeges csú­csán szikrázik a nap; feketén villogó bazaltbordája olyan meredek, hogy lűdbőrözni kezd a hátam, ha arra gon­dolok, hogy ezen a bordán fel is lehet kapaszkodni a csúcs­ra. (Nem éppen mindenkinek, mert amíg egy felkapaszkodik, százan a ( lakukat szegik.) Elmerültcn nézzük a csúcs jegét, .minek nem árt se nap, se szél” Nekünk igen. Arra ocsúdunk fel. hogy didergünk a hideg szélben. Hátat fordí-; tunk az Aconeaguának, s visz- sza-visszanézve beszállunk a i kocsiba, s elindulunk lefelé. 1 És a szemlélővel is megsze­rettetik. * A halászati, vadászati ki­állításon is sok a látnivaló Agancs-gyertyatartó, agancs­ból készült szék, különböze trófeák, arrább hálók, varsák, halászkunyhó, és itt van a nádvágáshoz használt facipő, a klumpa is. A Tokaj vizeiben, vizein ősidők óta honos állatok ki- ' tömött példányai mellett két űj jövevény is található: a sarki búvár nevű, leginkább kacsához hasonlatos madár pár évvel ezelőtt jelent meg először a vidéken. És újon­nan érkezett vendég a Fe­kete-tengerből jött, 74 centi­méteres angolna is. # Papp Miklós tanár nemcsak érdekes látnivalót, hanem ér­dekes olvasnivalót is gyűjtött a kiállításra. Ezek közül az egyik azt bizonyítja, hogy To­kaj környékén - már eleink is nagyra értékelték a halétele­ket. Íme: Thurzo György nádor Bor­bála nevű lán.vána.k 1612-ben megtartott esküvőjére a to­kaji uradalom 100 galócát, 400 meny halat, loot) fehér­halat, 15 rakás potykát. 60 nagyobb és 1200 kisebb csu­kát küldött. Az étvággyal ott sem lehe­tett nagyobb baj! A halászat vendjét, módját régóta törvények szabályoz­zák. Érdemes elolvasni az 1610-ből származó egyik sza­bályt is. A halászbíró kihirdeti a keszeghalászat idejét. A hir­detés után elsőnek a vajda­hálót teszik te, utána a földes- úrét. Ezt követően a várka­pitány, majd az udvarbíró há­lója kerül a vízbe, végül pe­dig a lakosságé nyílhúzás szerint. * Egy másik tábla a máról tudósít. A Tiszavirág Halá­szat Termelőszövetkezetnek 1964 ben 1 millió 900 ezer fo­rint volt a tisza nyeresége. Az egy munkaegység értéke majdnem elérte az 50 forin­tot. (Pl) Napi postánkból

Next

/
Thumbnails
Contents