Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
▼»sámap. ISfifi. október 30. 8SZAKM AGT AROBSZAG 7 VILMÁNYI MOZAIK Vilmány 1500 lélekszámú község az encsi járásban. Közigazgatásilag hozzá tartozik az alig 750 lakosú Hejce *s. Amikor Lukács József ta- oácstitkárral beszélgettünk, Gyakran párhuzamot vont a két település között: mi van az egyikben, mi hiányzik a Joásikban, s például a tanács községfejlesztési alapjából ho- Syan tudják a két helység igényeit kielégíteni ? Az egészségügyi ellátás ja- vítása évekig gondot jelentett a tanácsnak. Vilmányba Ugyanis a szomszédos Vizsolyból járt az orvos. — Legyen nekünk is saját orvosunk — határozta el a .tanács. Felújítottak egy lakást, s rendelőt létesítettek. Most múlván orvosa Vilmánynak, aki egyben a hejceieké is. Nemrég pedig állatorvosi lakást vásárolt a tanács. így a két kis község egészségügyi helyzete megjavult. & — Most azon munkálkodunk, hogy a kulturális élet fellendítéséhez is megteremtsük a tárgyi feltételeket — hallottuk a tanácson. A vilmányi emberekben ugyanis megvan a kedv, a vonzódás, az igény a müvelöCsohány Kálmán rajza 1. dés és a kulturált szórakozás iránt, de a községben nincs művelődési ház. Hejcén viszont már hat éve van. így aztán a hejcei rendezvényekre járnak el a vilmányiak — akár gyalogosan is megtéve a kilométereket. Persze mindenképpen jobb lenne számukra, ha helyben szintén lenne háza a művelődésnek. Ezért az idén úgy döntött a tanács, hogy az aránylag nem sok községfejlesztési alapot (évi 66 ezer forintot) most nem költik el járdaépítésre — bár jó járdákra is nagy szükség lenne —, hanem tartalékolják. Jövőre aztán az újabb költségvetési összeggel megtoldott pénzből szeretnék megkezdeni a vilmányi művelődési ház létrehozását. 0 Vilmány két cigánytelepén mintegy 350 ember él, többnyire alkalmi munkából. A termelőszövetkezetben pedig szükség lenne az olyan példamutató dolgozókra, mint Horváth Gábor, vagy Gyulai Istvánná. A tanács is munkálkodik rajta, hogy meggyőzze a telepieket: dolgozzanak olyan lelkiismeretesen, ahogyan gyermekeik iskoláztatásával törődnek. A vilmányi cigány- gyerekek közül ugyanis 97-en — több mint 00 százalékban —• járnak iskolába. Sőt, a gyerekek közül sokan rendszeres látogatói a könvvtárnak is. © — Van még egy gondunk, melyet azonban mi nem tudunk megszüntetni — jegyezték meg a tanácson. — Ez pedig a hejceiek panasza az autóbuszjáratra. A busz ugyanis reggel negyed 9 órakor elindul Vilmányból Hej- cére, a vonat pedig 5—10 perccel ezután érkezik meg a vilmányi állomásra. így aztán akik a vonattal érkeznek és Hejcére szeretnének menni, kénytelenek gyalog megtenni az utat, mert más közlekedési eszköz nincs, csak az az autóbusz, ami az „orruk előtt” megy el reggel éppúgy, mint délután ... K. A. Tóth Imre rézkarca A telep a Bükk lábához fészkelte be magát. Lentebb és oldalt gyárrengeteg, kéményekkel. csarnokokkal. Itt nyugalmasabb, bár igaz, fűrészek Hivalkodnak, fejszék csapkodnak, vagonok tolatnak, daruk csikorognak. A fenyőil- lat teszi csöndessé és meghitté a ládi fűrésztelep miliőjét? Lehetséges. Mert serény élete van a telepnek. Öcsai János 47 éves. de fáradtabbnak, idősebbnek látszik. 16 éves korában summádnak szerződött, sokfelé járt, sokfelé dolgozott, itt immár 16. éve keresi kenyerét. — Naponta bejárok... ha nincs iskola, Most járok másodikba, a faipari technikámba. Tavaly 4,S-ra végeztem. De harmincegyen kezdtük és csak huszonhármán végeztünk. Ez évben is sokan lemorzsolódtak már... Nehéz, higgye el. Tegnap is, a hetedik órán elbóbiskoltam. Történelem óra volt. De én má- sodmagammal napi ezer mázsa fát emelek. Aztán még tanulni, hogy ne ralijak szégyent lányaim előtt. — Miattuk tanul? — Igen. A nagyobbik lányom. Erzsébet első éves a külkereskedelmi egyetemen. Mária, a következő, közgazdaságiban érettségizett. Annus gimnazista otthon. Kövesden. János pedig ötödik osztályos. Jófejű gyerekek Mondták nekem: ..(ina. magának is tanulnia kell"... Kezdődi László üzemvezető mondták — Ócsai. mióta él. mindig nehéz fizikai munkát végzett Most meg a legjobb az osztályban. Naoonta 5C0 mázsát emel. ha nincs tanulás utazik, reggel háromkor kel. estefelé érkezik vissza családjához. Keresete 1700—1800 forint, gyermekeit taníttatta, s bár idősebbnek látszik. leckében örökké fiatal marod. Csodálni lehet ezt az embert. goznak fel. ebből négy tonnát megemel! — Januárban gép-átrendezést hajtunk végre — mondta Árvái elvtárs, a termelési osztály vezetője. — Akkor majd alig kell emelni. Hajdú Istvánná neeyedik éve dolgozik a ládi fűrésztelepen. Ha befejezték az építkezést. tanulni akar. hiszen a szakmunkások többet keresnek. Ha a lakásra nem is kell majd pénz. lányára igen. Talán testnevelési főiskolára kerül, de az is lehet, hogy a zene vonzza majd. — Eddig ötös tanuló volt. remélem, az is marad ... * Szófián asszony — mondták Takács Lászlónkról. — Abból két szót is nehéz „kihúzni”. Tévesen látják Takácsné szótlanságát. Esetleg annyi igaz, hogy feleslegesen nem beszél. Kérdéseinkre azonban udvariasan válaszol. — Szegedről kerültem ide... Igen, a férjem diósgyőri, a DIGÉP-ben esztergályos. — Szeged után Miskolc ■ . ■ Hiszen a Tisza-párti város nagyon szép. — Igaz. Miskolc nem a legszebb város. De hát a családom itt van. s én megszoktam, Kinn lakunk a Nyírjes- ben, a Gorkij-telepen. talán ismeri is. Kinn laknak a város felett, egy 70 éves öreg házban, melyet nagyanyjuktól örököltek. Kislányuk, Katika öt éves — Minek szánná legszívesebben lányát? Takács r.4«r,é-'— Kicsi még. De .urnája. tanító néni szerelne lenni. A sógorom kisfiával mindig azt játszanak. Ki tudja azt előre? Majd amihez kedve lesz. — Tervük? Ügy gondolom, hogy nagyobb terve van a családnak . — Mi is házat szeretnénk építeni. Vizes, nedves a lakás. meg nagyon öreg. Férjével együtt három és fél ezer forintot keresnék. Most takarékoskodnak. Ö is ezért dolgozik. S nem is köny- nyü a munkája — az üzem vezetői dicsérik, hogy igen ügyes kezű munkás. S nehéz is a munkája. Napi • kétszáz mázsát is megemel, keretfűrész vezető. Aztán: karbantartja a gépet és maga kezeld. Termékeit Franciaországba exportálják. * A párttitkárral kora reggel találkoztunk. Útbaigazított bennünket. Akkor még nem tudtuk, hogy öt magát is keressük majd. Sándor András — 1957 augusztusától tit- lcár vagyuk az alapszervezet élén. Félszáz tag. meg as üzem minden gondja-baja. Bőven akad munka, ha az ember dolgozni akar. Sándor András pedig azt vallja: ö szereti is munkáját. — Egy apróságot elmondok. Megyek az egyik brigádhoz, kérdem, mi újság. Azt mondja Juhász Miklós: „Nagy bajban vagyok, Nemrég nősültem, szeretnék hazajárni buszon, de nem kapok bérletetí”. Mondtam neki. mért nem szólt előbb. Mire ő: ..Mindenkihez elmentem, de senki nem tudott segíteni". Elintéztem neki. S másoknak is. ha segíthetek ... 1949-től tagia a pártnak. Tűzoltó' volt. tisztiiskolát végzett. S azóta is tanul. Az utóbbi hét év alatt elvégezte a Ma rx i zm u «—Len í n i zm u s Esti Egyetemét, két éves *n!oari szakiskola*, eev éves felsőfokú munkásvédelmi szakiskolát... Felsorolni is nehéz, mennyi mindenféle tanfolyamot. iskolát tanult végig ez az ember. — A családom Her nád szurdokon él Ho.zaiárok minden van. iln nine* nvülés. oiiov/t—,'s. kisrái'ns. nr nz a hét három vnmián v'-anl-ad... * A telep hatalmasnak tűnik. Ám a vezetők úsv mondják: nagvon is szűk. Hiszen évente 45 ezer köbméter fát dolgoznak fe' T'zennvoVezer ion a Bükk hői. a többi szovjet import. Hatalmas rönkökkel mozog a? óriásdrru. De az emberi erőre és fi gvoi js ■'.agv szükség van itt. A rönköket nemcsak emelgetni, hanem formázni is,kell. miközben maguk a munkások is formi51A'4m,I.- v ryVdák ezt bi- -érsnv-ff B iráih i afos Rózsik István rajzai ][Íjj ismétli: — a borzalmap^egrázó pillanat ez. A kis cy^aj>ztliáz tiszta szobájának sg-^űjében szinte összesűrű- pjy'k a szabadságáért küzdő 4t,r°knyi nép jajszava, anyák, gyermekek sikolya. , '^teienül is a szelíd ábrádé,1* suhanc képére nézek. magamban gondolom, nyilas szívem az anyát tovább jtHórnj vele, hogy István Sza- ]e, bizonyára nem ok nélkül ,0. Staff sergeant. A rangot "femekért” osztogatják. Ki hitte volna — ismé- V*« lrz asszony —, ki hitte A háború soha nincs elég távol. Erre a kesznyé- l, teni családra több ezer Va°méter távolságból is za- t rral vegyes fájdalmat zúdított Alig néhány hete érlce- i a nagyon udvarias levél: ’’Cickám vezérőrnagy, az fi nrikoi hadsereg föhadsegé- pj megbízásából, a Hadügymi- szter Ür mély részvétét tolmácsolom önnek, hogy fiúkat. l9rr° István törzsőrmesteri hí ssePtember 22-én a sú- tjj?s betegek jegyzékébe vetteti a 'mellébe és az altess-°e hatolt fémszilánk okozta következtében. E sé- lest az ellenséges erők elleni harcban szerezte. Kezelőorvosa véleménye szerint fiúk állapota elég súlyos ahhoz, hogy aggodalomra adjon okot, bár fenyegető életveszély nem áll fenn. Állapotáról kb. öt nop múlva értesítést küldünk. Staff sergeant István Szabó, 18 th Surgical Hospital APQ San Francisco Calif, 96318 United States of America. Maradok őszinte részvéttel — Árpád A. Kodak, az Amerikai Hadsereg ezredese, katonai attasé „Ellenséges erők elleni harcban ..milyen bonyolult lesz egyszerre a világ a rokkant szívű parasztasszony előtt. Pedig eddig minden olyan egyszerű és világos volt, A fiatal gyerek kalandvágyból elment ,(szerencsét próbálni”. A rádió hírt adott a vietnami háborúról. Az anya tudta, hogy a hazafiak harcolnak az amerikaiak, a betolakodó ellenség ellen. Aztán, szinte mint egy bomba zuhant be a levél, ide, a csendes otthonba. Néhány nappal később maga az attasé úr is megjelent — közölni a halálhírt. Megjelent, nagyon udvariasan, kedvesen, részvétet nyilvánítani, vigasztalni, tálán dicsérni is, hiszen „ . . . fiúk az ellenség elleni harcban esett el”. Vajon a levél és az attasé úr szava nyomán megváltozott itt az „ellenség” szó fogalma? A becsületes életérzés talán megtorpan egy pillanatra a családi tragédiánál, de csak egy pillanatra. A Szabó-családot olyan veszteség érte, olyan bánat, amelyet nem tudnak felemelt fejjel elviselni. Az áhított gazdagság, vagyon helyett megalázó szégyent aratott Staff sergeant István Szabó Amerikában. A száraz szemű öregasz- szonv riadozik minden kérdésre. Hátha gúny. hátha felelösségrevonás bújik meg mögötte? A fogalmak teljesen összezavarodnak benne. Hiszen azt írták: ellenség elleni harc .. s az ellenség mi vagyunk .. akkor ellenünk is... s akkor nekünk is ellenségünk lett... — Nem, nem tudom én ezt végiggondolni! — szakad fel keserűen benne a szó —. nem tudok már erről beszélni! Két tenyerét széttárva szinte könyörög a hangja: — ... Nekem .. . nekem még - f:nm volt. Adamovics Ilona J — Mondják, hogy otthagyta ► a szakiskolát. .. Miért tette? £ — Építkezünk, itt. Diósgyőriben, Műszak itt. otthon a ház. £a gyerek ... Nem bírtam. ► Hajdú Istvánné fiatal asz- *szony. Az anyjánál laknak, s ►most elhatározták férjével, £aki az crenyői bányában dolgozik. hogy építkeznek. Az ő ^1400—1500 forintos keresetére ► is nagy szükség van. Lányuk. £ Eri ka, jó tanuló, a tornát szedeti legjobban, meg énekelni. Hajdú Istvánné — Tanul zongorázni — mondja büszkén a mama aki körfűrészes a telepen. Napi hat-nyolc köbméter fát dolA telep. Hegyaljai kinzömavísrek kiáííiíása Szerencsen A szerencsi Rákóczi várban, a járási művelődési klub kiállítási helyiségeiben október 29-én, szombaton nyílt meg a hegyaljai képzőművészek tárlata. A november 10-ig nyitva- tartó kiállításon Bakonyi Lóránt. Bertha Zoltán, Hubay Miklós, Kasza Olivér, Herényi István. Lavotta Géza, Sárdi Éva. Szalmáry István, Tenkács Tibor és Urban György alkotásait mutatják be. Ének kari ■ hangverseny Dió sh X or ölt November 4-én. pénteken ősit énekkari hangversenyt rendeznek a diósgyőri Bariéi; Béla Művelődési Házban. Műsort ad a Győri Vagon- és Gépgyár vegyeskara. a diósgyőri vasas kórus. Fellep Gjvurkovies Mária Kossuth-díjas operaénekes és Hegedűs Gyula fuvolaművész is.
