Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-28 / 255. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! mBamsBmmammsesm&xamgaaamBBmmumBaa* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 255. szám. ARA: 50 FILLER Péntek, I!)(>6. október 28. lies egymás mellett élés nemzeti függetlenség írta: Darvasi István ß burzsoázia egy része ma már többször nyilatkozik úgy, hogy egyetért o békés egymás mellett élés Politikájával, de rendszerint hozzáteszi azt is, hogy véleménye szerint ez a politika kijárja a nemzeti függetlenségi mozgalmak támogatását. A kommunista mozgalom ®gyes köreiben azt a nézetet Vallják, hogy a békés egymás mellett élés politikája egyértelmű a nemzeti i'üggetlen- te'gi mozgalmak támogatásról való lemondással, azaz, végeredményben a megalkuvás politikája. A burzsoázia esetében a békés egymás mellett élés politikájának meghamisítási kísérleteiről van szó, arról, hogy a világ országai legjobb esetben úgy éljenek együtt, ahogyan ma vannak, vagyis az egész világon megtorpanjon a szocialista forradalom tendülete, a nemzeti függetlenségi mozgalom terjedése. A második esetben arról van szó, hogy egyesek képtelenek megérteni, vagy — mert hem tudnak szabadulni a hogm at i ku s gond olkodástól nem fogadják el a békés ®Symás mellett élés politikáját. Az egyes kommunisták által képviselt nézetet szintén hem minősíthetjük veszélytelennek, ugyanis, a demagógiá. halt, az álforradal miságnak, a kalandorkodásnak ad segítséget. Ahol termékeny talajra hull, olt nem segíti, hanem hátráltatja a nemzeti függetlenségi harcot, mert elszigeteli a szabadságukért küzdő népeket legfőbb támaszuktól, a szocialista országoktól. RS ár a több mint egy évti- ÍkÍS zeddel ezelőtt lezaj- lőtt bandungi értekez- *et is állást foglalt a népek nemzeti függetlensége, a határok sérthetetlensége, a bolti gyekbe való be nem avatkozás mellett. A szocialista or. szagok melegen üdvözölték a bandungi értekezlet határozatit, mert ezek az elvek tel- jes mértékben összhangban Vannak a békés egymás mel- tett élés politikájával, összhangban vannak, de nem "'Kerítik ki annak teljes tartalmát. A különböző társadalmi tendszerű országok békés egymás mellett élésének politikája Lenintől származik és tudományos alapokon nyugszik. Kiinduló pontja az, hogy hűvel a szocialista forradalom nem győz egyszerre az egész világon és a forradalmat egyetlen népre sem lehet kívülről rákényszeríteni, a különböző társadalmi rendszerű országok előrelátható- teg hosszabb időn át léteznek tenjeí egymás mellett. A békés egymás mellett élés tea a nemzetközi osztályharc egyik formája. Erősíti a haladás, a szocializmus pozícióit és így állandóan közelebb hozza a nemzeti függetlenségnek a gyarmatosítás, a szocializmusnak a kapitaliz. teus feletti világméretű győzelmét. .• A békés egymás mellett élés politikája államközi viszonyba vonatkozik és azt jelenti, hogy az államok tudomásul Veszik egymást úgy, ahogy Vannak. Hogy a társadalmi hendszer milyen, az kizárólag adott ország lakosságára tertozik és teljes mértékben belügy. ß szocialista országok következetesen tartják magukat ehhez az állásponthoz, az imperialisták Viszont éppen a békés egymás teellett élésre való hivatko- ‘•assal szegik meg magát a békés egymás mellett élést. Jogot formálnak rá, hogy meghatározzák, milyen legyen a társadalmi rend abban az országban, amellyel „hajlandók” együtt élni, sőt, be is avatkoznak, hogy egyes országokban , megteremtsék az amerikai értelmezésű együttélés belpolitikai feltételeit. Másfelől nem egyszer halljuk tőlük, hogy fenn kell tartani a világon a status quot. Ezen azt értik, hogy a gyai'matok maradjanak gyarmatok, és a kapitalizmus maradjon kapitalizmus ott, ahol még uralkodik. Ök tehát beavatkoznak a maguk érdekében, a népeknek viszont meg akarják tiltani, hogy cselekedjenek saját hazájukban, saját érdekükben. És ami még ennél is furcsább, és tűrhetetlenebb: az imperialista országok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok nem átallanak a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól kérni garanciát rá, hogy a status quo nem változik. Az imperialisták tehát nem ismerik el, hogy a népek maguk vívják nemzeti függetlenségi harcukat, maguk csinálják a társadalmi forradalmat. Tudják ezt, de nem ismerik el, mert úgy vélik, elfogadhatób- bá teszik a közvélemény előtt a belügyekbe való imperialista beavatkozást, a fegyveres fellépést, ha propagandájukban arra hivatkoznak, hogy egy másik hatalom külső beavatkozása ellen ny/jtanak védelmet A békés egymás mellett élés lenini politikájából épp ennek fordítottja következik. A kommunisták azon a nézeten vannak, hogy a történelmet senkinek nincs joga megállítania. Elutasítanak mindenféle politikai és társadalmi status quot abban az értelemben, ahogyan azt az imperialisták felfogják. A békés egymás mellett élés politikája magában foglalja a bandungi értekezleten elfogadott öt alapelvet, azaz a népeknek a szuverénitúshoz, belügyeik önálló intézéséhez és társadalmi rendszerük szabad megválasztásához való jogát. A Szovjetunió és a többi szocialista ország küzd azért, hogy rákényszerítse az imperialistákra a békés egymás mellett élés helyes értelmezését. Emellett a szocialista országok nem titkolják, hogy nemcsak erkölcsileg, hanem cselekvöleg is szolidaritást vállalnak a nemzeti függetlenségükért küzdő népekkel. Sohasem avatkoznak azonban abba, hogy a függetlenné vált népek milyen társadalmi rendszert választanak. • A békés egymás mellett élés politikájának fő célja egy harmadik világháború katasztrófájának megakadályozása, a béke, az általános és teljes leszerelés. E veszély kiküszöbölése és a békés egymás mellett élés politikájának érvényesülése tehát a legkedvezőbb feltételeket teremti a népek nemzeti függetlenségi harca számára. i sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a második világháború után, a szocialista világrend- szer létrejöttének és az erőviszonyok fokozatos eltolódásának hatására, a békés egymás mellett élés viszonyai között győzött sok nép függetlenségi harca, és széthullott a gyarmati rendszer. 1 Napló © Nemcsak gyümölcsöt teremnének a iák © Orvvadászok ® A happcning-ről, komolyan! Óriásdaru Pehclyként emel vasúti kocsikat. Diesel mozdonyokat a gyártmányú óriásdaru. MÄV által vásárolt NDK Az egészségügyi felvilágosító munka fokozásáért Ápolónők, védőnők, asszisztensek nagygyűlése Miskolcon raszülés megelőzéséről, a ter- hesvédelemről és a gyermekek nyugalmának biztosításáról beszelt. Mindennapi feladat: a lakosság nevelése Dr. Métneki János, az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Központjának igazgatója tartotta a harmadik, nagy érdeklődést kiváltó előadást. — Áz egészségügy'! nevelés hozzátartozik dolgozóink mindennapi munkájához. — Hangsúlyozta azonban, hogy ez a nevelés is részben társadalmi jellegű: segít benne a szak- szervezet, a vöröskereszt, a nőtanács, a KISZ és minden társadalmi szerv. — Ennyire átható, tervszerű, rendszeresen gyakorlott egészségügyi nevelés, felvilágosítás korábban nem volt hazánkban. És v i Uí gv i szón yi a than elismert, hogy ez a tevékenység elsősorban a szocialista országokban fejlett. Mi azonban még tovább fokozzuk. Az egészségügy harmadik ötéves tervi irányelvei szerint a lakosság ismereteinek bővítését, egészségügyi kul túrái tságát kell növelnünk. De ehhez először a mi. dolgozóinknak kell oktatnunk az egészségügyi felvilágosítást, mégpedig minden szakterületen. Szólott továbbá dr. Métnek: János arról is, hogy nem mindegy: hogyan beszélnek a középkáderek a lakossággal Bizonyos pedagógiai ismeretekkel is rendelkezniük kell Az ismeretek átadásával, r felvilágosítással az emberei magatartásának javulását is a kell érniük. Többlet-munka úgy7an ez az egészségügy doh gozóinak számaira, de ha ered- ményes, akkor kevesebb les: a beteg, tehát a többlet-munka visszatérül. Ezután érdekes módszertan; kérdések kerültek szóba, amelyek kapósán örömmel regisztrálta az előadó, hogy megyénk középkaderei bizonyos irodalmi, sőt, tudományos munkássággal is foglalkoznak Éppen egy ilyen pályázal eredményhirdetésére és az első három munka ismertetésére is sor került a délután; órákban ezen a nagygyűlésen Dr. Szabó István, a megyei egyesített kórházak igazgató főorvosa ismertette, hogy s pályázatra 33 munka érkezeti megyénkből. Olyan szép, színvonalas munkák ezek, hogy az első és a második díjon kívül két harmadik és három negyedik díjat is kiadtak, s valamennyi pályázatot könyvjutalomban részesítették. (Ruitkay) — Ha tudományos komolysággal nyúlunk a kérdéshez, akkor a fiataloknak is megmagyarázhatjuk a témával kapcsolatos gondokat, veszélyeket. Az egészségügyi középkáderek különféle korú és összetételű társadalmi rétegekkel foglalkoznak mindennapi munkájuk során, ök tehát különösen sokat tudnak segíteni abban, hogy milyen gyorson deríthetjük fel a fertőzéseket, illetve: megállíthassunk egy-egy fertőzési láncolatot. Ehhez a munkához viszont az szükséges, hogy az asszisztensek, a védőnők és az ápolónők megnyerjék az emberek bizalmát. A bizalom kialakítása természetesen más egészségügyi ’ felvilágosító tevékenységhez is szükséges. Itt van például a bőrbetegségek terjedésének megakadályozása, amiről az előadás második felében hallottunk. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben úgynevezett foglalkozási bőrbetegségelv jelentkeznek: foglalkozási ekcéma, olaj ki ütés, lábgom- büsodás. Sok dolgozó röstell ilyesmivel orvoshoz fordulni, aztán amikor a betegségek súlyos szövődményekkel járnak, sok táppénzes nap követi a röstell kedést... Gyermekeink védelméről — A csecsemő- és gyermek- védelem régi múlttal, hasznos hagyományokkal rendelkezik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell tovább javítani a gyermekvédelmi munkánkat, vágj7, hogy nincsenek gondjaink — hallottuk dr. Velkey Lászlótól, a megyei és városi gyermekgyógyász főorvostól, aki vetítéssel illusztrált, tartalmas előadásában elsősorban a védőnők legfontosabb tennivalóit ismertette. Sok érdekes részletkérdésre is kitért. Elmondotta például, hogy nem lehet egyetérteni azzál a véleménnyel, amely' szerint a nagymamák „kerékkötők a nevelésben”. Igen sok gyermek gondozása a nagymamákra hárul, ezért az ő ismereteik bővítésével is éppúgy törődnünk kell. mint a szülők felvilágosításával. Az orvos és a védőnők munkájának nagy része ugyanis kár- bavész, ha nem kerül megértésre a család körében. A bölcsődei egészségügyi tevékenységnek is összhangban kell lennie az otthoni légkörrel. Dr. Velkey László az előadás további részében a koTegnap, október 27-én zsúfolásig megtelt a miskolci Szentpéteri-kapui kórház kultúrterme. Több, mint 400 ápolónő, védőnő és asszisztens érkezett ide megyénkből — sőt jöttek Szabolcsból is —■. hogy részt vegyenek az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei közép- káder szakcsoportjának nagygyűlésén, amelyen megjelent a megyei pártbizottság képviseletében Lukács János, tx>- vábbá az egészségügyi szak- szervezet megyei bizottságának titkára, dr. Várhelyi Zoltán, valamint a megyei főorvos, dr. Pintér László. — Az ilyen nagygyűlés az utóbbi években már hagyományossá vált városunkban — hallottuk dr. Kardos Kálmántól, az illetékes szakszervezet megyei bizottságának elnökétől, aki megnyitó beszédében tömören összefoglalta az ösz- szejövetel célját: az orvosok munkáját segítő úgynevezett középkáderek ismereteinek állandó bővítése elengedhetetlenül szükséges a gyógyításhoz és az egészségügyi felvilágosító munka fokozásához, javításához. Beszéljünk „kényes“ témákról is A nagygyűlésen három rendkívül érdekes és értékes előadás hangzott el. Az elsőt dr. Farkasdy József, a megyei és Miskolc városi bőrgyógyász főorvos tartotta. Előadásának első részében egy olyan témáról beszélt, amit sokan „kényesnek” tartanak és amiről helytelenül úgy vélik, hogy nem illik beszélni: a nemibeteggondozással kapcsolatos új gondokról, illetve a megelőzést biztosító fel világosi tágról. Különösen az ifjúság körében hanyagoltuk el ezt a témát, pedig, mint dr. Farkasdy József mondotta: ülést tartott a J\EB A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Szűcs István elnökletével október 26-án, szerdán, ülést tartott. Az ülésen megvitatták a leszállított áru ruházati cikkek termeléséről és forgalmáról, aztán a magánerőből történő kislakásépítést segítő, illetve gátló körülmények vizsgálatáról szóló jelentést. Mindkét jelentéshez több kiegészítő javaslatot fűztek a bizottság tagjai. Ózdi hengerészek c" segítsége az építőiparnak Az Özdi Kohászati Üzemek az idén is tekintélyes meny- nyiségű, negyedévenként mintegy ! hétezer—nyolcezer tonna különféle hengei'elt árut szállít az építőiparnak. Rendszeresen és kifogástalan minőségben. A szokásos, a rendelés szerint beütemezett mennyiség a közelmúltban nem bizonyult elegendőnek. Országosan fontos, kiemelt beruházásokhoz a programozott mennyiségnél jóval több vált szükségessé. Legalább kétezer- hétszáz tonna. Az ózdi hengerészek a fontos érdekekre tekintettel vállalták a feladat teljesítését, jóllehet ez megzavarta munkájuk menetrendjét. A hengerészek a kívánt időre várakozáson felül segítettek. Kétezerhétszáz helyett háromezerhétszáz tonna különböző méretű, a szükségnek megfelelő betonacélt készítettek és szállítottak az építőiparnak, amelyet fontos beruházási munkáknál használtak fel. Évi másfél milliós hanglemez-termés o Évente mintegy másfél mit. lió hanglemezt készít a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, amely most ünnepli fennállásának tizenöt éves jubileumát. A Q u al i ion -1 emezek a népi demokratikus országokon kívül különösen Nyugat- Európában, az USA-ban. Kanadában népszerűek, de eljutnak Ausztráliába és Japánba is. A Londonban megjelenő The Monthly Letter című ismert hanglemez-szaklap legutóbb felsőfokú jelzőkkel méltatta a Tátrai- vonósnégyes közreműködésével készült egyik lemezfelvételt, s azt a hónap legszebb lemezei közé sorolta. Ugyanerre a megtisztelő listára került Sebestyén János csem- balló felvétele és két fiatal tehetségünk, Janota Gábor és Tarján Ferenc játékáról készült lemez. A Musica Hun. garica című sorozat megjelenését — mint erről a Record and Recording című lap beszámolt — a szakemberek a hanglcmezlörténet egyik kiemelkedő jelentőségű eseményeként könyvelik el. A 15 esztendő munkáját méltón koronázza Bartók ösz- szes műveinek megörökítése hanglemezsorozaton.
