Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-25 / 252. szám

Redd, 1966. október 25. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 EB A mezőkövesdi járás pártertekezíetén Megkezdték a mozaik panelparketta termelését Az EM. Épülclasztalosipa- *í és Faipari Vállalat kecs­keméti gyáregységének dol­gozói mozaik panclparketia- syártó gép sort állítottak fel és megkezdték a próbaterme­lést. A házgyári lakóházak szobáinak parketáját készíti ez a korszerű, külföldi be­rendezés. Az újfajta gép hosz- szű parketta-panelt készít, amely faltól-falig ér és egy­szerre fedi le a padló 24 cen­timéter széles sávját. Így te­hát nagy segítséget nyújt a Parkeltázó szakemberhiány enyhítéséhez. Univáz sorozatban *■ Az alsózsolcai épületelem- nyár új gépsorán megkezdték az Univáz elnevezésű új típusú Yasbetonváz szerkezet sorozat­gyártását. Az Univáz 85 féle építőeleme segítségével építik tel többek között a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 15 szintes kollégiumának és a budapesti Orvostovábbkép­ző Intézet épületének szerke­zeti vázát. Magyar szánlóvcrseny-clic A nemzetközi szántóverse- hyeken a magyar traktorosok azt tapasztalták, hogy az ott használt ekék nagyobbrészt bem széria gyártmányúak, hanem a verseny szempont­jainak megfelelően kialakí­tott munkagépek. Ez indí­totta a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár gyárt­mányszerkesztőit arra, hogy a szán tó versenyek céljára új- rendszerű ekét fejlesszenek hi. Így készült el az SVE jelű szántóverseny-eke. A kétvasú, függesztett eke ^áza nem csőszerkezetű, ha­nem tömör négyszögacél. tárcsás csoroszlyájára a nem- Zetközi versenyelőírásoknak megfelelő előhántót szereltek. 'A függesztő szerkezet lehető­dé teszi a gyors beállítást. A vázszerkezethez négyféle ®kefej használható a talaj ne­miének megfelelően. Traktorosaink a jövőben magyar traktorral és ekével Vehetnek részt a szántó vi­lágversenyeken. Pontosan délben, a tanács­kozás kellős közepén, úttö­rők és kiszisták vonultak be a mezőkövesdi járási pártér­tekezlet munkatermébe. Egy kislány köszöntötte a kom­munisták tanácskozását. Moz­galmi dalokat énekeltek és egy ifjúkommunista diák ver­set szavalt. Váci Mihály köl­teményét: Nem elég! Az if­júságnak ez a szép, büszke bevonulása tartalmat gazdagí­tott és megerősített egy han­got, amely már addig is mo­tiválta a tanácskozást: Nem elég! Ez a minden felszólalónál kimondatlanul is refrénként ismétlődő hang, tétel, köve­telmény alapvetően határozta meg a mezőkövesdi járás kommunistáinak értekezletét. Ez természetesen nem a tcl- hetetlenség, vagy az elégedet­lenség hangja volt. Ebben a hangban az eszmeiség, a szív­vel és ésszel egyaránt átölelt valóság, az eddig elért sike­rekből és a többre törekvés lehetőségéből egyszerre kisü­tő, a közös akarat atmoszfé­rájában felszabaduló energia villámlott. Eredmények és ki nem hasznán lehetőségek A mezőkövesdi elsősorban mezőgazdasági jellegű járás, ipara kevés, gazdaságában az agrártermelés dominál, a já­rás társadalmi és politikai vi­szonylatai, éppen a mezőf.nz- dasági jellegből eredően, bo­nyolultak. Mit mond ezzel kapcsolatban a pártbizottság beszámolója? .,A legszembe­tűnőbb változás a tsz-ek va­gyoni helyzetében ment vég­be. A járás termelőszövetkeze­teinek közös vagyona (1902 óta) 200 millió forintról 400 millió forintra, vagyis két­szeresére emelkedett. Ezen be­lül a tiszta vagyon 107 mil­lió forintról, közel 200 millió forintra emelkedett.” A fejlő­dés tehát igen tisztességes méretű, aligha volt még a járás történetében olyan négy esztendő, amely alatt a mező- gazdaság ilyen mértékben fej­lődött volna. A járás községeinek döntő többségében egyértelmű az emberek véleménye: a kom­munisták elszánt akarata és fogyhatatlan kezdeményezése nélkül nem lehetett volna ilyen ütemben fejlődni. Es mégis azt hangsúlyozta ez a tanácskozás, hogy nem elég! A sikerek ugyan összhatá­sukban nagyszerűek, de rész­leteiket tekintve lehetnének mée iobbnk. A fejlődés le­hetőségeinek ugyanis — csak egy részét használták ki az elmúlt négy évben. Sorolták a példákat. — Nem fejlődött megfelelő ütemben, a növény­termesztéssel arányosan az állattenyésztés. Még mindig kevés a szarvasmarha (bár minőségileg kicserélődött, az állomány sokkal jobb, értéke­sebb a réginél), és nem kielégítő a tejhozam. A talajerő után­pótlás se megnyugtató. Busz­nyák András termelőszövetke­zeti elnök igen szenvedélyesen, egyben szakszerű alaposság­gal beszélt erről. Azt hangsú­lyozta: a mezőkövesdi járás mezőgazdaságában a soron következő lépés elodázhatat.la- nul az állattenyésztés szám­szerű és minőségi fejlesztése, hogy a következő években még több élelmiszert, elsősor­ban húst, tejet, vajat adhas­sanak a ■ mezőgazdasági üze­mek. ' Miközben a kommunisták tanácskoztak, az elnökséghez több levél és távirat érkezett. Termelőszövetkezeti, üzemi kollektívák, brigádok és mun­kacsapatok küldték, min­denekelőtt köszöntve a párt­értekezletet, de tömören be­számoltak eredményeikről, kongresszusi ‘ készülődésükről is. A reggeltől, késő estig tar­tó tanácskozáson számos prob­lémát vetetlek fel a küldöt­tek, de mindig az eddig el­ért eredményekből kiindulva, majd azt. kutatva: hogyan le­het az eddiginél is gyorsabban továbbfejlődni. A tanácskozás 3 fő témája A tanácskozáson elhangzott témákat három nagyobb té­telben foglalhatjuk össze. El­ső: az eredmények alapos elemzése, a fejlődés menete általában, de különösen a mezőgazdaság fejlődése, és a további feladatok felvázolása úgy, hogy elsősorban a már ismert hiányosságok megszün­tetésére összpontosítsák erői­ket a kommunisták, a párt- szervezetek. Második: a gaz­dasági mechanizmus reform­jának értékelése, megvitatása, mégpedig úgy, hogy főbb vo­nalaiban már az ezzel kapcso­latos teendőket is meghatároz­ták. Szinte minden felszólaló foglalkozott ezzel, ki elméleti­leg, ki részleteivel, egy-egy konkrét példát, esetei elemez­ve. A lényeg azonban ez volt: a gazdasági mechaniz­mus reformiát a kommunis­ták kezdeményezték, javasol­ták a népnek, éppen ezért a jövőben a kommunisták első számú kötelessége, hogy élen járjanak a gazdasági refor­mok bevezetésében, megvaló­sításában. Más szavakkal: ne csak javaslatokat adjunk, ha­nem azt is mutassuk meg, hogyan leéli a kezdeménye­zést úgy realizálni, hogy mun­kánkat teljes siker kövesse. Ha nem ezt tennénk, joggal mondhatnák ellenségeink, hogy csak beszélni tudunk, cselekedni nem. A mezőkö­vesdi járás kommunistáinak küldöttei megértették ezt a feladatot, s egységes kiállás­sal biztosították a párt köz­ponti vezetését és a kormány­zatot, hogy a maguk terüle­tén megvalósítják, győzelemre viszik a gazdaságirányítás re­formjait. A harmadik nagy tétel a párt vezető szerepét és a párt gazdasági irányító tevékeny­ségét foglalta magában. A kérdés, meglehetősen kemé­nyen, így hangzott: melyik fontosabb, a párt gazdaság­irányítási, vagy a politikai munkája? Ezt a kérdést az elmúlt hetekben sokan vitat­ták a párttaggyűléseken is. A mezőkövesdi pártértekezlet tartalmilag így fogalmazta meg a választ: mindkettő fon­tos! Illetve, ahogy Lenin elv­társ tanította, mindig azzal kell többet foglalkoZi. ame­lyik a társadalom fejlődése, a szocialista építés szepontjá- ból az adott, időben és he­lyen fontosabb. És azt sem szabad elfeledni, hogy a párt gazdasági tevékenysége. a gazdaság mindennemű segíté­se politikai feladat, politikai munka is. Jelen korunkban az a kommunisták feladata, hogy minden erejükkel javít­sák a politikai munkát, a ne­velést, az agitációt, a szocia­lista ludatformálást, de úgy, hogy közben maradéktalanul meg kell valósítani gazdasági feladatainkat is. Az egész tanácskozás jó­zanul szenvedélyes, elvileg tiszta, hangulatában mélysége­sen elvtársi volt és kemény. A nem velég! alaphang az ered menyek józan felmérésén kívül a hibák türelmetlen os­torozását tartalmazta. Érezni lehetett itt azt is, hogy a kom- munisák felelőssége nagy, hogy a kommunisták tudnak vezetni, irányt adni a társa­dalom fejlődésének minden szinten és időben. Ezzel kap­csolatban mélyrehatóan vizs­gálta, vitatta az értekezlet a kommunisták vezető szerepé­nek érvényesülését, és meg­fogalmazta: a kommunisták szervező, irányító, formáló­nevelő szerepe és hatásköre nem csökkent, hanem erősöd dött. A kommunistáknak ez a szerepe továbbra is biztosított, sőt, megvan a lehetősége, hogy a kommunisták még in­kább, az eddigieknél is aktí­vabban az egyetemes haladás élharcosai legyenek. Ez egye­temes kötelessége a pártnak, tehát minden kommunistára vonatkozik. Ugyanakkor: a társadalom fejlődésének irá­nyítása a legnagyobb fokú fe­lelősségre kötelezi a kommu­nistákat. A küldötted megválasztot­ták az új járási pártbizottsá­got és a küldötteket a megyei pártértekezletre. Első titkár­nak ismét Szemes István elv­társat. titkárnak ismét Ju­hász Péter elvtársat válasz­tották meg. A tanácskozás vé­gén dr. Bucskó Mihály, a já­rási tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke beielentet- te, hogy a legfrissebb jelen­tés szerint a pártértkezlet tiszteletére a járás mezőgaz-* dasági üzemei teljesítették az őszi vetési feladatokat. Szcndrci József A misKOici aejyemreien dc- fejezéshez közeledik a város egyik legkorszerűbb lakóhá­zának építése. A tízemeletes épületet a Borsod megyei Építőipari Vállalat műszaki vezetői az új technológiák gyűjteményének nevezik — mert az új lakások kialakítá­sánál a legújabb eljárásokat alkalmazták. így például a magasház vázát — Miskolcon először — előregyártótt, mű­anyaggal bevont, nagytáblás zsaluszerkezet segítségével vasbetonból készítették el. Ezáltal olyan sík felületű fa­lat kaptak, amelyre a vako­lás elhagyásával azonnal fel­Ipari víztisztító rendszer épül megyénkben Kazincbarcika térségében, az ipari víztisztító telepén építik a derítőrendszer négy újabb berendezését, amely nemcsak Kazincbarcika ipari vizét, hanem a környékről származó elhasznált vizet is tisztítja. A meglevő tisztító berendezések. Gazdaságosabban, olcsóbban A Lenin Kohászati Mű­vek pártértekezletén megragadott a gyár egyik vezetőjének fejtegetése. — Ha a létszámot egy szá­zalékkal csökkentenénk, az évi 4 millió forintot eredmé­nyezne. Ha az anyagköltséget csökkentjük egy százalékkal, ez évi 30 millió forint meg­takarítást jelent. Ha az el­múlt 9 hónap alatt, csak fél százalékkal csökkentettük volna az anyagköltséget, nem 51,8, hanem több mint 60 mil­lió forint többletnyereségünk lenne. Ez azt jelentené, hogy eddigi munkájuk nyomán a gyár dolgozói nem 15, hanem csaknem 20 napi nyereségré­szesedéssel i számolhatnának. Ez a kiragadott rész így is sokatmondó, önmagában, megfelelő intézkedések nél­kül azonban mit sem ér. Kí­váncsian vártam hát, mi lesz a kihatása, hogyan foglalkoz­nak vele tovább? Erre a kö­zelmúltban megtartott műsza­ki konferencia adta meg a választ. Kétségtelen, hogy a konferenciákon eddig is foglalkoztak a termelési költ- ségszint alakulásával, de most, új vonásként az elem­zés egészen részletes, közpon­ti szerepet töltött be. * Miből ered a gyár eddigi. 51,8 milliós többletnyeresége? Főleg a selej tcsökken lésből. Ez korántsem új keletű. A gyárban — különösen a párt 1964 decemberi határozata óta —, céltudatosan, követke­zetesen foglalkoznak a mi­nőség javításával, a selejt csökkentésével. Azzal kezdték, hogy megszervezték a terme­lés naponkénti elemzését. Nemcsak azt mutatják ki, mennyi a selejl, hanem azt is, miből ered. A vizsgálathoz felhasználják a legfontosabb tudományos eszközöket is. (Például a szennyezettség megállapításánál a radioaktiv vizsgálatot, elemzésnél az elektronikus számítógépet, stb.) A precíz kimutatás és elemzés alapján igyekeznek következetesen megszüntetni a hibát. A selejt csökkentésé­vel kapcsolatos intézkedések 31 millió forint többletnyere­séget biztosítanak. Érdemes megjegyezni még, hogy az ex­portáruknál elérték: gyakorla­tilag nincs selejt. — Költségszintünk másik nagy részét — elein •"■.te a kon­ferencián Bozsik P<d, a gyár igazgatója — részben terme­lési tervünk túlteljesítéséből, részben állóköltségeink (ér­tékcsökkentési leírás, eszköz­lekötési járulék) abszolút értelemben való csökkentésé­ből származik. Hozzájárult az amortizációs költségek csökkentéséhez, hogy egyes használaton kívüli berendezé­seket selejteztünk, vagy hasz­nosítottunk. E s itt ismét érdemes egy kis kitérőt tenni. Ál­talános tapasztalat, hogy az üzemekben precízen, lelkiismeretesen vizsgálják és intézkedjek a fizikai dolgozók munkaidejének kihasználásá­ban, felületesek, nagyvonalú­ak viszont a százezreket, mil­liókat érő gépek esetében, Itt is. ott is akad egv-egy kihasz­nálatlanul heverő gép, beren­dezés. Kevés helyen vizsgál­ják a gépek műszak-kihaszná­lását, ha csinálják is, az elem­zésig kevés helyen jutnak el, sok esetben elmarad az in­tézkedés. Helyes lenne meg­szabadulni a felesleges gé­pektől, továbbá, ha a gépek, berendezések jobb kihaszná­lása is prémiumtényező len­ne. Csak helyeselni lehet, az LKM törekvését, hogy értéke­síteni akarjak a használaton kívüli salaktéglagyár berende­zései!., a tornanádaskai mész­kőbánya épületét, vágányháló­zatát. És az új berendezések beszerzésénél figyelembe vesznek sok tényezőt, körül­ményt, Többek között modern csavaranya-sajtolót akarnak münkába állítani. Ezzel egy tonna csavaranya gyártásához 600 kilóval kevesebb anyag­ra lenne szükség, mint jelen­leg. Egy öntecs szétszúró be­rendezést is be akarnak szerez­ni. Ennek segítségével egy öntecsből, az eddigi hat he­lyett hét darab abroncsot tud­nának hengerelni. Mondanunk sem kell, hogy a berendezé­sek jelentősen csökkentenék az anyagköltséget, csökkente­nék az egy munkadarab bér­költségét, és egy-egy év alatt mindkét berendezés „kifizet­né” önmagát. A gyár sok millió devizaforint értékben gyártott exportárut, terven fe­lül. Helyes lenne, ha az il­letékes gazdasági szervek ezt figyelembe véve jobban tá­mogatnák a gépek beszerzé­sében a nagy kohómúvet. Kétségtelen, hogy a korszerű berendezések beszerzésének lehetősége eléggé korlátozott, van viszont mód a gyártás- technológia fejlesztésére, kor­szerűsítésére, továbbá sok le­hetőség rejlik az anyagkölt­ségek csökkentésében, a gé­pek. berendezések kihaszná­lásában. H iba lenne azt hinni, hogy az LKM-ben már minden minta­szerűen megy. Még mindig tapasztalható ilyen szemlélet: „Mindegy, mibe kerül, a fő az, hogy teljesítsük, túltelje­sítsük a tervet”. Kétségtelen, hogy az önköltségcsökkentő tényezők között fontos szere­pe van a termelési tervek tel­jesítésének, túl teljesítésének, egyáltalán nem mindegy vi­szont, hogy az adott árut mi­lyen áron állítják elő. Néha a tervszerűt-lenség, a kapkodás nemcsak zavart, hanem kárt is okoz, vagy okozhat. A tűz­állótéglagyárhoz például nem szerezték be idejében a szál­lító görgőket. Amikor sürgős­sé vált, az egyébként állami szektorban beszerezhető al­katrészeket háromszoros áron akarták magánszektorból megvásárolni. A gyárvezetés ebbe nem ment bele, annál kevésbé, mivel kiderült, hogy az LKM-ben is meg tudják csinálni. Tapasztalható felüle­tesség is. A külső vállalatok­nál megrendelt rekuperátor számláinak utólagos vizsgála­tánál kiderült, hogy 400 ezer forintos munkánál 150 ezer forinttal számláztak többet. Mondanunk sem kell, hogy az ilyen felületesség, nagyvona­lúság kihat a költségszint alakulására, a nyereségrésze­sedésre. M int említettük, a gyár­ban egyre fokozottabb figyelmet fordítanak a gazdaságos termelésre, az ön­költség csökkentésére. Ez közvetve is szoros kapcsolat­ban áll a dolgozók kereseté­vel. jövedelmével. 1965-ben a nyereség 6, az idén várhatólag 7 százalékos bérnek felel meg. Nyilvánvalóan nemcsak eaves dolgozók, egyes vezetők, ha­nem a gyár valamennyi dol­gozójának érdeke, hogy az üzem minél eredményeseb­ben. minél nagyobb nyereség­gel működiön. mert ez. a nép­gazdaság és a vállalati hasz­non túl a fizetési borítékban is jelentkezik. Csorba Barnabás Uj építési iecteíépk gyűjteménye a Seiyemréten ragaszthatták a szürke, sárga és zöld színű, vízzel mosha­tó tapétákat. A hang- és l)ő- szigetelés biztosítására az épület két végfalát először a Kazincbarcikán gyártott gáz- szilikát lapokkal, majd szür­kés-fehér kerámia mozaikkal burkolták. Ennél a munkánál a vállalat, dolgozóinak újítása nyomán liftet alkalmaznak. Az úgynevezett füsaőhidat az épület tetején elhelyezett két csörlő segítségével, elektro­mos vezérléssel mozgathat­ják a kívánt, magasságba, s a munkaasztalon egyszerre hat kőműves dolgozhat, A liftes vakolással és kerámia felra­kással a vállalat dolgozói megtakarították a sok időt igénylő és igen költséges áll­ványozást. Az épület lakásai­ba — a dolgozók kényelmét figyelembe véve — a beépí­tett bútorokon kívül földgáz- tüzelésű kandallókat helyez­tek el és zajszűrő padlót ké­szítettek. Az úgynevezett úsz­tatott padlószerkezet lényege; hogy az emeleteket, elválasz­tó betonfödémekre két centi­méter vastag préselt gumila­pokat ragasztottak, és azokra került a parketta. A nagyon szép kivitelű és igen korszerű lakóházba no­vember első felében költözne# be a családok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents