Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-21 / 249. szám

Világ ptoletátjqj egyesflifefeki A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIT. évfolyam, 21!). szám. Ara; 50 fillér Péntek, 1966. október 21. Olést tartott a Minisztertanács Tájékoztatási A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Megtár­gyalta és elfogadta az ország- gyűlési képviselők és a ta­nácstagok választásáról szóló törvény tervezetét, s úgy ha­tározott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A kormány — a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségével együtt — azt javasolja, hogy az országgyűlési képviselőket a jövőben ne a jelenlegi úgy­nevezett lajstromos rendszer szerint válasszák, hanem he­lyette kerüljön bevezetésre a választókerületenkénti egyéni Választás. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a KGST végre­hajtó bizottságának, valamint a magyar—szovjet gazdasági ás műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottságnak legutóbbi ülésé­ből szóló beszámolót. A SZÖVOSZ elnöke a bur­gonya-, zöldség- és gyümölcs- felvásárlás alakulásáról és a béli ellátásra történő felké­szülésről, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke pe­dig a műtrágyázás és a nö­vényvédelem vizsgálatának ta­pasztalatairól tett jelentést. A kormány a beszámolókat meg­vitatta és elfogadta. Az egészségügyi miniszter 8 Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság közötti egészségügyi együttműködési egyezmény aláírásáról tájékoz­hatta a kormányt. Az egyez­ményt megerősítés és kihirde­tés céljából az Elnöki Tanács­hoz terjesztik. A burgonya«, zöldség­es pyümölcsellátásról A SZÖVOSZ szervei az 'dón várhatóan 67 százalékkal több burgonyát, 12 százalékkal több zöldséget, és 7 száza­lékkal több gyümölcsöt vásá­rolnak fel, mint lQöö-'ben. Ez lehetővé teszi, hogy a lakosság központi készletekből a múlt évinél 10 000 vagonnal több és 5obb minőségű burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt vásárol­hasson. Emellett a termelők a tavalyinál jóval több árut visznek közvetlenül is a piá­ikra, így az ellátás lényege­den javult, s egy-két cikktől m átmeneti időszaktól elte­kintve, jónak mondható. Kedvezően alakultak a fel- vásárlási és a fogyasztói ^rak is. A nyári zöldségfélé­ket általában a tavalyinál lényegesen olcsóbban vásá- bolhatták meg a fogyasztók. A téli ellátás céljából meg­felelő mennyiségű zöldség­félét, burgonyát és téli almát tárolnak. A lakosság részéről érdeklő­dés nyilvánul meg az akció iránt, amelynek keretében kedvezményes áron jó minő­ségű téli burgonyát vásárol­hat. A városokban és az ipari településeken a szövet­kezeti zöldségboltok továbbra is felvesznek megrendelést első osztályú gülbaba, rózsa és ella fajtájú burgonyára, s az 50 kilót meghaladó mennyiséget ingyen a -lakásra szállítják. Egyes — szintén jó minőségű, de kevésbé ismert — burgonyafajtákat 1 forint 80 fillérért, a gyorsfogyasztás- ra szolgáló burgonyát 1 forint 40 fillérért árusítják. A ház körül tartott állatok ta- kormányzásának gondjait enyhíti, hogy 80 filléres ki­lónkénti áron takarmányozás­ra alkalmas burgonyát hoz­nak forgalomba. A műtrágyák és növényvédőszerek felhasználásáról A Minisztertanács ülésén a műtrágyák és növényvédő­szerek felhasználásának ta­pasztalataival foglalkozó je­lentés a következő főbb meg­állapításokat tartalmazza: A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok egyre több műtrágyát és növényvé- dószort használnak. 1965- ben már 2,7 milliárd forint értékű műtrágyát és nö­vényvédőszert hasznosítottak. A többi ismert nagy mezőgaz­dasági befektetéssel együtt ez is előnyösen térült vissza. Elegendő csak egy példára utalni: ez évben ismét, sikerült elérni, hogy kenyérgabonából a hazai termés mindenben fe­dezi az igényeket. A jelentés — a további fej­lődés előmozdítása érdekében — részletes«! foglalkozik az e területen jelentkező hiá­nyokkal és hibákkal is. Bár a műtrágya hazai gyártása és importja is jelentősen nőtt, különösen az utóbbi években, jóval többre van szükség. A meglevő mennyiség alkalma­zásának eredményességére ká­rosan hat, hogy — ható­anyagban számítva — átlago­san mintegy 12 százaléka ve­szendőbe megy, s felhaszná­lása számos helyen nem pá­rosul a megfelelő agrotechni­ka alkalmazásával. A termelő- szövetkezeteknek csupán el­enyésző hányada ismeri föld­jének fizikai-kémiai állapotát, tápanyaggal való ellátottságát és a különböző növények pontos tápanyag-szükségletét. Ennek következtében gyakran előfordul, hogy a szükséges­nél kevesebb vagy több mű­tárgyát adagolnak, illetve a különböző műtrágyaféléket nem az előírásos arányban használják fel. A szakszerű­en vezetett gazdaságokban hozzáértéssel hasznosítják a műtrágyát, ennek is köszön­hető, hogy az átlagosnál jó­val nagyobb termést takarí­tottak be és hektáronkénti termelési értékük az országos átlagnál kereken 25 százalék­kal magasabb. Papír helyett műanyagzsákokba csomagolják Különösen nagy veszteségek forrása az, hogy a műtrágyá­kat nem csomagolják és tá­rolják megfelelően. A károk­nak javarészt elejét lehetne venni, ha papírzsák helyett mű­anyagzsákban csomagolnák a műtrágyát: jobban bírná a szál­lítást és a szabadban történő tárolást. A megoldás azonban nem könnyű és nem olcsó. Ha a hazai gyártási műtrágyá­nak csak a felét raknák mű­anyagból készült zsákokba, ahhoz is évente 22 millió da­rab zsákra lenne szükség. A Tiszavidéki Vegyikombinát­ban a tervek szerint ez év vé­gén már megkezdik mű­anyagzsákok gyártását is, de előre láthatóan évente leg­feljebb 10 millió zsák készíté­sére lesz lehetőség. A jelen­tés ajánlja annak megvizsgá­lását, hogyan lehetne ezt a kapacitást jelentősen bővíte­ni. A második ötéves terv első évében 2,3 millió holdon, 1965- ben viszont már mintegy 5 millió holdon használtak nö­vényvédőszert. Ez is igen hasznos befektetés volt. javí­totta a mezőgazdasági terme­lő üzemek jövedelmezőségét. Több szakszerűséget Erre a tevékenységre is el­mondható azonban: távolról sincs még rendben, minden. Sok a szakszerűtlenség: sűrűn előfordul, hogy elhanyagolják a megelőző védekezést, vagy pedig túl sok vegyszert hasz­nálnak, ami feleslegesen töb­be kerül, de emellett kárt is okoz, terméskiesést idéz elő. Arra figyelmeztet ez, hogy nagyobb gondot kell fordítani a szakemberek ilyen irányú képzésére és továbbképzésére, s emellett javítani kell a szakpropagandát. Több gépre is szükség van a növényvéde­lemben, másfelől viszont a meglevő gépeket a jelenlegi­nél jobban lehetne és kell is hasznosítani. A jelentés alapján a Mi­nisztertanács kötelezte az ille­tékes minisztereket, hogy te­gyék meg a szükséges intézke­déseket. Vállalták — teljesítették A Mezőcsáti járási Tanács J'ezetöi örömteli vállalás tel­jesítéséről számolhatnak be a hlai járási pártértekezleten. Annak a vállalásnak teljesíté­séről, amelyet az Edelényi járási Tanács felhívása nyo­mán a IX. pártkongresszus tiszteletére tettek. Az edelé- nyiek felhívása lényegében a községfejlesztési bevételi és kiadási tervek száz százalékon telüli teljesítését, az egy la­kosra jutó társadalmi munka érékének 90 forintra való nö­velését tartalmazta. A mezőcsátiak csatlakoz­tak a felhíváshoz, és azt to­vábbi két ponttal bővítették ki. Vállalták ugyanis, hogy házikezelésű rendszer beveze­tésével a mélyépítésben 40, a magasépítésben pedig 25—30 Százalékos megtakarítást ér­nek el a vállalati kivitelezési értékekhez viszonyítva. A napokban értékelték a vállalás teljesítését, és ma ar­ról adhatnak számot, hogy a járás községei kimagasló ered­ményeket értek el a verseny­feltételek teljesítésében. A községfejlesztési bevételi és kiadási terveket 100 száza­lékban teljesítették, a társa­dalmi munka egy lakosra ju­tó értéke pedig elérte a 82 fo­rintot. A házilagos mélyépí­tési feladatok megvalósításá­nál járási szinten 50, míg a magasépítésben 34 százalékos megtakarítást értek el. Amit vállaltak — teljesítet­ték, s ehhez újabb munkasi kér párosul: október 22-én es­tére az egész járás területén befejezik a tervezett ősziek vetését. A mezőgazdasági gépbemutató slágere A néhány napja tartott vecsési mezőgazdasági gépbemutatón a Vörös Csillag Trak­torgyár legújabb 50 LE-s konstrukciója: az UE—50-es traktor váltotta ki a legna­gyobb érdeklődést. Modern Patyolat-kombinát épül Miskolcon A Miskolci Patyolat Válla­lat az utóbbi években mind technikai, mind szolgáltatási vonatkozásban jelentősen fej­lődött A felvételi helyek szá­mát, hálózatát — a lakosság jobb, kényelmesebb kiszolgá­lására — a Miskolcon kívüli 11 részleggel együtt 24-re bő­vítették. Ez év májusában — az országban az elsők között — Miskolcon modern, gyorstisz­tító szalont nyitottak. A szol­gáltatás jól bevált, megnyerte a közönség tetszését. Havonta átlagosan 3—4 ezren keresik fel a szalont, ahol a ruhatisz­títást, a ruha rendbetételét 40 perc alatt is elvégzik, a felek helyben, kényelmes körülmé­nyek között várhatják meg. A nagyobb tisztítást is 24—72 órára vállalhatják. Az üzemfejlesztés, a szol­gáltatások kiterjesztése azon­ban nem elegendő a jelenle­gi, még kevésbé a későbbi, várhatóan nagyobb igények kielégítésére. Ezért a közön­ség jobb, gyorsabb és rekla­máció nélküli kiszolgálására a harmadik ötéves terv idősza­kában Miskolcon — 45 millió forint költségelőirányzattal — korszerű, nagy teljesítményű úgynevezett Patyolat-kombi­nátot építenek. A helykijelö­lés és a költségfedezet bizto­sítása már megtörtént. A mo­sodából, festő- és vegytisztító részlegből álló új üzemet — a Helyiipari Kutató Intézel javaslata alapján — a legkor­szerűbb berendezésekkel lát­ják el. Teljesítménye többszö­röse lesz a jelenleginek. Épí­tését előreláthatólag 1968-ban kezdik meg és 1970-re feje­zik be. Az egész világ belefért egy kis szobába „Lezáratott a 227-es nyil­vántartási számmal.” Év, hó, nap ... Tizenhat esztendőn keresz­tül tizenhatszor írta be vas­kos mutatókönyvébe az év utolsó ügyiratának nyilvántar­tási számát. Gyöngybetűkkel, nagy pontossággal, gyors út­baigazítást adó egyszerűség­gel. S miként az iktatókönyv­Fobiíos állomás az edelénvi {árás életében Ma, október 21-én, egész j napos tanácskozáson adnak számot az edelényi járás kommunistáinak küldöttei az elmúlt évek politikai, gazda­sági eredményeiről. Ugyanek­kor meghatározzák az elkövet­kező idők legfontosabb fel­adatait. Járásunk dolgozói újabb és újabb munkasikerekkel, kong­resszusi vállalásuk teljesítésé­vel készültek a pártértekez- lelre. Községeink az év elején kongresszusi versenyt indítot­tak a községfejlesztési tervek teljesítésére, széleskörű ver­senymozgalom kezdődött, a já­rásiján a rakacai termelőszö­vetkezet versenykihívása alap­ján, sőt, az egész megyében is, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat határidő előtt fe­jezzék be, persze úgy, hogy ez ne menjen a minőség ro­vására. A pártértekezlet napjára száz százalékra teljesítettük évi tízmilliós községfejleszté­si tervünket, és az egy lakosra jutó társadalmi munka érté­ke elérte a 60 forintot. A kongresszusi verseny során megépült. 15 kilométer járda, 10 kilométer új községi út, öt orvosi rendelő, két művelődési otthon, hét autóbuszváró, tíz béke-kert, két nevelői lakás, öt párthelyiség és sok-sok ki­sebb létesítmény. Jó ütemben halad az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtása. Októ­ber 20-ig 100.9 százalékra tel­jesítettük kenyérgabona vetés­tervünket és 226 százalékra egyéb őszi vetéstervünket. Dolgozóink nagy várakozás­iak tekintenek a pártértekez­let elé, mert tudják, hogy a mai tanácskozás fontos állo­mása járásunk fejlődésének. Szilárd elhatározásunk, hogy az elkövetkező napokban to­vább növeljük a kongresszusi versenyben elért eredményein­ket és a vállalások túlteljesí­tésével, újabb munkasikerek­kel készülünk a IX. pártkong­resszusra. Lelkesít mindenkit a mai párt értekezleten az a tudat, hogy a járás kommu nistái mögött egységesen so­rakoznak fel a pártonkívüli- ek, akik ugyancsak fáradha­tatlan építői szocialista társa­dalmunknak. Mai pártérte­kezletünk valamennyiünk ün nepe, új, fontos állomás járá sunk életének útján, ezzel Is tovább szilárdítjuk pártunk kapcsolatát járásunk dolgozói­val. Dr. Vodila Barna, a járási tanács vb-titkára ben, éppúgy az iratszekré­nyek polcain, az íróasztal fi­ókjaiban is rend volt. Tizen­hat év alatt egyszer sem for­dult elő, hogy pillanatok alatt ne találta volna meg az ügy­iratot, amit felettesei, munka­társai kértek tőle. Ezentúl más formájú betűk és számok kerülnek a könyv­be. Kolodzey Antal, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztályának hetvenegy eszten­dős munkatársa pontot tett nemcsak az utolsó aktaszám, hanem hosszú-hosszú mun­kásságának végére is. Október elsején nyugalomba vonult. E napokban ugyan még be-bejár a kicsiny hivatali helyiségbe. Rendezgeti a ren­det. Meg az emlékeket. Itt, ebben a papírok sajátos szagá­val telt szobácskábán, ahol egy kiváló pedagógus az isko­lától búcsúzik, itt, ahol pedig se tábla, se katedra nincs, de betűk formájában jelen van az egész megye tanügye. Asztalára könyököl, állát tenyerébe támasztja, s maga helyett egy hosszú emberöltő munkájának bizonyítványait bírja ékesszólásra. Oklevél az aranydiplomáról... Emléklap, a Minisztertanács ajándéka.. Dicséretek, elismerő szavak.. És egy bizonyítvány, hivata­los igazolója a hivatásnak. „Elemi népiskolai tanítói ok levél. 1913. június 28.” Har­minchét év a katedrán, tizen­hat attól távol és mégis közel. — Nekem az iskola, a gye­rekek jelentették a világot. Nagyon fájt, amikor tizenhat esztendővel ezelőtt gégebeteg­ségem miatt formálisan meg kellett tőle válnom. De ké­sőbb, amikor rádöbbentem hogy az egész tanügy „átfut a kezemen”, megnyugodtam, s azt mondtam: de hiszen az én egész világom belefér ebbe a szobába, helyembe jön, napról napra egyre jobban rnegisme. rém. Hej, ha újból kezdhet­ném, ezzel a tapasztalattal... Akik ismerik, a legnagyobb tisztelettel beszélnek róla. „Kolodzey bácsi? Igen, nagy­szerű ember. Szerény és köte­lességtudó.” Lehet-e ennél szebbet mondani emberről? Reggelente még bejár hiva­talába. Belelapoz az iktató- könyvbe. a rendeletekbe, a körlevelekbe, beadványokba, ügyiratokba. — Mert ne higgye, kérem, hogy lélektelen, üres munka ez. Nagyon megszerettem. Éppúgy, mint a katedrát. A papíron levő betűket nem­csak látni kell. Érezni a soro­kat, felfogni a megállapításo­kat, észrevételeket, panaszo­kat és vitatkozni velük. Bi­zony, kérem, megvan ennek a munkának is a maga értel­me. Úgy nézem valamennyi iratot, mintha iskolai dolgoza­tok lennének. Csakhogy ezeket nem a papíron, hanem az élet­ben kell kijavítani... Mond­hatnám, hogy ez a szoba, amelyben akták regimentje gyűlt össze az évek alatt, jog­gal nevezhető a művelődési tennivalók tárházának. Tennivalók. Neki mi marad belőlük? A pihenés. „Eleinte nem lesz könnyebb, mint az életet kezdő kisgyerek fejé­ben ráncbaszedni az egyszer­egyet .. .” Meg a két unoka. „Mert én otthon esténként igazából pedagógus vagyok ám! Kitűnő tanuló az én két büszkeségem! Két tanítvá­nyom maradt a sok-sok kö­zül ... Bizony, kérem, alapo­san leszűkült az én vilá­gom ...” összehajtja a nagy iktató­könyvet. Az ablakhoz lép, ki­néz. Délutáni napfényben für­dik az udvar. Szép ez az ősz. Szárukon sóhajtoznak a fale­velek. Sárgultan, dolguk vége­zetté n ... Csala László :

Next

/
Thumbnails
Contents