Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-19 / 247. szám

■ A küldöttértekezlet részvevői a beszámoló közben. Tegnap, október 18-án került sor a mis­kolci pártértekezletre. Az üzemek, vállalatok, intézmények kommunistáit 198 szavazati, 20 tanácskozási jogú küldött és 25 meghívott elv­társ képviselte. A pártértekezleten megjelent, az elnök­ségben helyet foglalt és felszólalt Veres József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, munkaügyi miniszter, dr. Bodnár Ferenc elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára. Varga Zoltán elvtársnak, a pártértekezlet Elnökének megnyitó szavai után Havasi Béla elvtárs, a városi pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítést adott az írásban előre kiadott pártértekezleti beszámolóhoz. A ki­egészítés külpolitikai, a nemzetközi kommu­nista mozgalom egyes kérdéseivel foglalko­zott, valamint az írásbeli jelentés külön­böző részeihez fűzött megjegyzéseket. Érté­kelte a vezetőségújjáválasztó taggyűlések tapasztalatait A küldöttek a revíziós bi­zottság jelentését is előre, írásban megkap­ták. A párt értekezlet beszámolója Négy év telt el az MSZMP Vili. kongresszusát megelő­ző városi pártértekezlet óta. Ez a négy esztendő eredmé­nyekben és változásokban — a nemzetközi politika, a nem­zetközi kommunista- és mun­kásmozgalom kérdései, vala­mint hazánk politikai társa­dalmi és gazdasági helyzete tekintetében — gazdag volt. Pártunk a marxista—leninista elvektől' vezérelt kommunista Politika alapján hűséggel szol­gálta népünket. A párt, az ország a VIII. kongresszuson megjelölt úton haladt az el­múlt években. Az eddig meg­tett út, pártunk politikája he­lyesnek bizonyult. Mi, mis­kolci kommunisták is egyetér­tünk pártunk Központi Bi­zottságával, amikor javasoljuk, bogy a IX. kongresszus hagy­ja jóvá az eddig követett po­litika fő irányvonalát, s azt az dj követelményeknek megfe­lelően fejlessze tovább. Egyet­értéssel és támogatással dol­gozunk azért, hogy a kong­resszus utáni esztendőkben is a szocializmus teljes felépíté­séért folytatott harc maradjon Pártunk, népünk fő célkitűzé­se. A beszámolási idő alatt to­pább erősödött szocialista rendszerünk, államunk, a pro­letárdiktatúra állama. Népgaz­daságunk gyarapodott, a la­kosság életviszonyai javultak. Belső fejlődésünk következe­tes, kül- és belpolitikánk nö­velték hazánk tekintélyét a Világban. A VIII. kongresszus ®ta eltelt években nem ke­vés várt és váratlan nehézség lépett fel, de pártunk közben 18 eredményesen érvényesítet­te a kongresszuson elfogadott mányvonalat, védte és fejlesz­tette népünk szocialista vív­mányait, támogatta a szocia­lizmus és a béke nemzetközi eröit. Munkánk és szerteágazó tevékenységünk közepette to­vább edződött pártunk és erősödött a nemzeti egység. Politikánk alkotó eleme volt és marad a szocialista törvé­nyesség biztosítása és a de­mokratizmus fejlesztése. Ezek, egy évtizede mindennapok megszokott gyakorlatává lett elvek vezérlik pártunkat, ezekben öltött testet az a fő Politikai irányvonal, amelyhez a jövőben is elvhűen ragasz­kodunk. A négy esztendős munka miskolci mérlege is azt bizonyítja, hogy a VIII. kong­resszus politikai, gazdasági Célkitűzései helyesek, megva­lósíthatók. Városunk dolgozói megértették a kongresszusi határozatokat és mindennapi tetteikkel segítették a fel­adatok megvalósítását. A vá­rosi párt-, állami és tömeg- szervezel ekben, a gazdasági életben a Vili. kongresszus határozatainak szellemében folyt a munka. Az elért ered­mények bizonyítják, hogy vá­rosi pártszervezeteink kom- eredményekre, amelyeket az munista felelősséggel látják el élet különböző területein a a rájuk háruló gazdasági, esz- VIII. kongresszus óta váro- mei-politikai nevelőmunkát. sunlcban elértünk — hangoz- A jól végzett munka tuda- tatta bevezetőjében a beszá- tában tekinthetünk azokra az móló. Miskolc gazdasági életéről A következőkben a beszá­moló megállapítja, hogy to­vább fejlődött a párt- és a tijmegszer vezetek gazdaság- szervező munkájának tartalma és módszere. Nagy gondot fordított a pártbizottság az 1982. évi városi pártértekezlet határozatainak megvalósításá­ra: szervezte a második öt­éves terv teljesítését, segítette pártszervezeteink gazdaság- szervező munkájának javítá­sát, a gazdaságvezetés szín­vonalának emelését. Gazdag tapasztalatokat szereztünk a szocializmust építő munkánk­ban. Egyre inkább érvénye­sült üzemeink életében a de­mokratikus centralizmus. A javuló gazdaságszervező mun­ka segítette városunk ipará­ban pártunk gazdaságpolitiká­jának egyre eredményesebb megvalósulását. Az üzemi fel­adatok meghatározásában és végrehajtásában fokozódott a népgazdasági érdekek érvé­nyesítésére való törekvés. Ja­vult a közgazdasági szemlélet a vállalati gazdálkodásban. Ezt segítette a Központi Bi­zottság 1964 decemberi hatá­rozata. mely után jelentős erő­feszítések történtek. A továbbiakban a beszámo­ló megállapította, hogy vá­rosunk ipara a második ötéves terv alatt jelentősen fejlő­dött. A nehézipar súlya to­vább növekedett A kohászat­ban korszerűsítették a terme­lő berendezéseket és a termé­keket. A gépgyártásban jel­lemző volt a specializációra és a szakosításra való törekvés. Korszerűsödött az építőipar és az építőanyagipar. Az el­múlt öt év alatt a miniszté­riumi iparvállalatok termelé­se mintegy 29 százalékkal, a tanácsi vállalatoké 22 száza­lékkal, a szövetkezeti iphré 45 százalékkal növekedett. A fej­lődés mértéke nem éri el az országos szintet (47 százalék), mégis jelentős, mert a gazdál­kodás minőségében eredmé­nyes változás történt. Az exporttevékenység ja­vult. Az elmúlt öt év alatt az LKM-ben 31 százalékkal, a DIGÉP-ben 32 százalékkal, a Drótgyárban 66 százalékkal emelkedett az exportterme­lés. A város üzemeinek ex­porttevékenysége jelenleg mintegy 60 százalékkal halad­ja meg az 1900. évi szintet. Külön szólt a beszámoló a kisipari szövetkezetek eredmé­nyes exporttevékenységéről. Termékeik keresettek több tő­kés országban. A továbbiakban részletesen szólt a beszámoló a különbö­ző miskolci vállalatok sikeres tervteljésítéséről, majd az Ipar és a kereskedelem át­szervezéséről. Az átszervezés a minisztériumi iparban a vállalatoknak csaknem felét érintette. Legnagyobb mér­tékben a gépipart, az építő­ipart, a könnyű- és az élel­miszeripart, valamint a keres­kedelmet. Tizennégy, koráb­ban önálló ipari vállalat vált gyáregységgé. A továbbiakban a munka­termelékenység növekedésével, a normák rendezésével, a tár­sadalmi tulajdon védelmével, a termelési költségek alaku­lásával foglalkozott a beszá­moló. A munkaversenyek hoz­zájárultak a vállalatok gaz­dasági feladatainak megoldá­sához. Számos vállalatunk dolgozott kiemelkedően a tervidőszak alatt és nyerte el a megtisztelő Élüzem címet A szocialista munkaverseny évről évre fejlődik. Legjelen­tősebb formája üzemeinkben a munkabrigád verseny, amely a IX. kongresszus előtti idő­szakban jelentősen fejlődött. Jelenleg 4359 munkacsapat küzd 34 695 taggal a megtisz­telő Szocialista brigád cím elnyeréséért. Nagyobb kol­lektívák szocialista üzem, gyáregység, vagy műszak cím­ért folytatnak versenyt. A vá­rosban jelenleg 41 üzem 4476 tagja versenyez és 32 üzem­részleg már elnyerte a Szo­cialista üzem címet. A párt- kongresszus tiszteletére indí­tott munkaverseny-vállalások és felajánlások mindenütt összhangban vannak gazda­ságpolitikai célkitűzéseinkkel, a gazdaságosság, a minőség, az ütemesség • biztosítását cé­lozzák, valamint az éves terv maradéktalan teljesítését, örvendetes, hogy minden vál­Az elnökség. lalatnál tettek a dolgozók kongresszusi felajánlást. Új­szerű kezdeményezés az LKM és a DIGÉP közös kongresz- szusi vállalása. Csak elisme­réssel lehet szólni a teljesí­tés mértékéről is. Exportra 14 ezer tonna hengerelt és ková­csolt áruval adtak többet. A vállalatnál 10 millió helyett 20 millió forint értékben csök­kent a selejt. Exportban kül­ső reklamáció nem volt. A DIGÉP-nél is olyan eredményt értek el, amilyenre a három vállalat összevonása óta nem volt példa. A beruházásokról szólva megállapította a beszámoló, hogy a város építésére öt év alatt több mint egymilliárd forintot fordítottunk. 74 kilo­méterrel növeltük a víz-, 34 kilométerrel a csatornahálózat hosszát. A közműves, vízellá­tásba kapcsolt lakások aránya ma már meghaladja az 50 szá­zalékot. A tömegközlekedés fejlesztésére, utak, hidak épí­tésére több mint 77 millió fo­rintot költöttünk. A gázterme­lés és a szolgáltatás fejlesz­tésére 31 millió forintot meg­haladó összeget fordítottunk. Az alsó- és a középfokú ok­tatás fejlesztésére pedig több mint 65 millió forintot fordí­tott öt év alatt a város. Mis­kolcon öt év alatt állami erő­ből és állami támogatással 7174 lakás épült. A beszámolóból a további­akban az ipar, a közlekedés és kereskedelem területén bekö­vetkezett műszaki fejlesztési és üzemszervezési tevékeny­ségről kaptunk képet, majd az üzemek munkásvédelmi helyzetét, a dolgozók munka- körülményeit, a vezetés szín­vonalát értékelte. A Miskolc gazdasági életé­ről szóló rész a legfontosabb feladatok összegezésével, vala­mint az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésével kapcso­latos tennivalókkal ért vé­get, . ' Pártszervezeteink ideológiai és tőmegpolitikai munkája A politikai, gázdasági és társadalmi viszonyokban vég­bement gyök rés változások, a termelőerők nagyarányú fejlődése, pártunk következe­tes marxista—leninista politi­kája, a törvényesség és a nyugodt légkör, a szocialista demokrácia fejlődése, mind­mind nagy hatást gyakorolt városunk lakosságára. Eszmei­politikai és kulturális nevelő­munkánk eredményeként vá­rosunk lakosságának nagy többsége híve a szocialista rendszernek, helyesli pártunk politikájának fő vonalát, tevé­kenyen és egyre tudatosabban munkálkodik a szocialista tár­sadalom, a gazdaság és a kultúra fejlesztésén. A szocia­lista tudatosság konkrét bizo­nyítéka a több mint 34 ezer dolgozó részvétele a szocialis­ta brigádmozgalomban: az LKM durvahengerdei rekon­strukció munkahőstettei; a Mi­nisztertanács és a SZOT ván­dorzászlaját, valamint az Él­üzem címet évről évre elnye­rő üzemeink növekvő száma: a IX. kongresszus tiszteleté­re indított munkaverseny eredményei, az igen jelentős vállalások teljesítése; az a tény, hogy városunkban min­den negyedik ember tanul; a pártoktatásban több mint 21 ezer dolgozó, a politikai ok­tatásban több mint 40 ezer ember vesz részt; örvendete­sen megnövekedett a marxiz­mus—leninizmus tanulása iránti igény; negyedik éve az esti egyetemen és az esti egy éves középiskolán évenként csaknem ezren tanulnak és vizsgáznak sikeresen. Az utóbbi másfél-két évben az eszmei-politikai munkában kedvező feltételek alakultak ki, s az ideológiai munkában is előrelépés történt. Ezt Ha­vasi elvtárs szóbeli kiegészí­tésében is aláhúzta. Hangsú­lyozta: sokat teltünk a párt eszmei-politikai-cselekvési egységének erősítéséért, a pártélet tisztaságáért, a párt­tagság erkölcsi-politikai szín­vonalának emeléséért. Megje­lent a párt ideológiai irányel­ve, a gazdaságirányítási re­form, az 1964-es decemberi határozat, és még számos pártdokumentum, állásfoghriái segítette a tisztábban látást fontosabb gazdasági, politikai) ideológiai kérdésekben. A Központi Bizottság ideo­lógiai irányelvei alapján a vá­rosi pártbizottság egész sót1 aktuális ideológiai problémá­ra irányította rá a pártszer­vezetek és a párttagság fi­gyelmét, segítséget nyújtva a helyileg legaktuálisabb ideoló­giai és kulturális problémák megoldásához. Az ideológiai irányelvek hatására a figye­lem az utóbbi időben jobban a politikai-ideológiai kérdések felé fordult, nőtt a párttagság aktivitása. Ennek igazolására a városi pártértekezlet beszá­molója részletesen elemezte az elmúlt évek pártoktatási mun­káját és általában a propa­ganda munkát. A beszámoló a továbbiak­ban megállapította: a miskol­ci tapasztalatok is igazolják pártunk VIII. kongresszusának azon megállapítását, hogy az ideológiai és propaganda munka elmaradt a szocializ­must építő ország lehetőségei és követelményei mögött. Vá­rosunkban is tapasztalható az ideológiai életben számos olyan negatív és káros jelen­ség, amely akadályozza szo­cialista építőmunkánk aktí­vabb kibontakozását. Hogy melyek ezek? • Egyes párt- alapszervezeteinkben például nem látják eléggé világosan a gazdasági szervező és az ideológiai munka közötti szo­ros összefüggést: tevékenysé­gükben e két feladat gyakran szétválik. Sok még a vita a munkásosztály vezető szere­pének értelmezése és lényege körül is. Jelentős azok száma, akik a munkásosztály vezető szerepét mechanikusan a ve­zető poszton levő munkások, vagy munkás származásúak számarányával kívánják mér­ni. Es ha ez az arány itt vagy ott a munkások, a párttagok „kárára” változik, szerintük csökken, illetve veszélyben van a part, a munkásosztály vezető szerepe. Tapasztalható az is, hogy egyes gazdasági és állami funkcióban dolgozó lebecsüli az ideológiai mun- (Folytatás a 3, oldalon.) XXII. évfolyam, 247. szám. Ara; 50 fillér Szerda, 1966. október 19. Városunk dolgozói mindennapi tetteikkel támogatták - pártunk politikáját Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGT El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az elért eredményekről és a tennivalókról tanácskozott a miskolci pártértekezlct

Next

/
Thumbnails
Contents