Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-17 / 220. szám
•i eSZAKMAGTAROHSZAt. Szombat, 1D66, szeptember IT Ta n ácsé 1 u ö k ö k érteke ziele a Parlamentben Pénteken a Parlamentben befejeződött a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok elnökeinek kétnapos értekezlete. A tanácskozáson, amelyen dr. Dallas Ferenc, a Minisztertanács tanács-szervek osztályának vezetője elnökölt, csütörtökön Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja időszerű kérdésekről tájékoztatta a megjelenteket. Részt vett az ülésen Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke és Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. Az értekezlet második napján, pénteken dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter ismertette a közegészségügyi és járványügyi szervek munkájának eredményeit és feladatait, valamint az egészség- ügyi alapellátás helyzetét. Dr. Szabó Zoltán tájékoztatóját vita követte, maid Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes szólott az időszerű mezőgazdasági munkák helyzetéről és a soronkövet- kező tennivalókról. Tiltakozik a k'nai lakosság A hét filmjei í) csért és bírált beszámolók Pénteken délután a Belkereskedelmi Minisztériumban sajtótájékoztatón ismertették az állami kereskpdelem. harmadik ötéves beruházási és fejlesztési terveit, elképzeléseit. A nagykereskedelem 1970- ig körülbelül 670 millió foript felhasználásával egy- egy helyen nagy alapterületű, összesen évi 251 000 vagon áru befogadására alkalmas raktárakat kap. A TÜZRP-telepek fejlesztésére előreláthatólag 158 000 000 Nagyáruház és önkiszolgáló étterem épül Miskolcon forintot fordítanak. A kiskereskedelem hálózat- fejlesztésében elsősorban a meglevő boltok korszerűsítésére törekednek. A következő években szinte a teljes élelmiszer-kereskedelemben, a vegyi és háztartási, valamint a vas- és edényboltok egy részében bevezetik az önkiszolgáló rendszert. Az idén a többi között Miskolcon, nagyáruházát építenek. A városi tömegétkeztetés zsúfoltságának enyhítésére Miskolcon, Egerben, Szentendrén, Győrött és Veszprémben, Budapesten pedig a Váci út — Dózsa György út sarkán építenek nagy teljesítményű önkiszolgáló éttermet. Mindent egybevetve, a következő években összesen 371 000 négyzetméterrel növekszik a kiskereskedelmi hálózat. Több rrrnt 120 millió forintot fordítanak a vidéki városi szállodahálózat fejlesztésére, amelynek során összesen több mint 2000 férőhellyel bővül a városi szállodák befogadó képessége. Az első taggyűlések tapasz- fiatalról érdeklődtünk a mi- íap, Papp Lajos elvtárstól, a lárási pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának /ezetőjétől. Tájékoztatásából kiderült: helyesnek bizoayult. hogy a pártbizottság 3—3 hónappal ezelőtt minden ilapszervezethez segítőt je- ölt ki. A járási pártbizottság :gy-egy választott tagja, mun- catársa, vagy aktivistája segítette az augusztusi és a tzeptemberi taggyűlések előkészítését. Az alapszeryeze- :ek vezetősége nagyra értékeli ezt. az eredmény pedig az ?ddig megtartott taggyűléseken kézzelfogható. Az első tapasztalatok ösz- izegezése szerint a pártszervezetek többsége jól készítet- e elő a vezetőség újjáválaszAz első tiipa§z(alaíok aa mezőkövesdi iairáslmn szóban forgó alapszervezetek tagságának 87 százaléka vett részt. A távollevők valameny- nyien indokolt okok miatt (betegség stb.) hiányoztak. Viszont a jelenlevő tagság 36 százaléka, 115 elvtárs kért szót a vitában, fejtette ki véleményét a beszámolóról, az elmúlt két év munkájáról, tapasztalatairól. Nagyon sok elismerő szó hangzott el a leköszönő vezetőségek munkájáról, de néhol nem hiányzott a szenvedélyes bíráló hang sem. A mezőkövesdi Asztalos Ktsz taggyűlésén például Varga Tibor elvtárs kifogásolta, hogy' a beszámoló nem foglalkozott az üzem gazdasági életével, szó sem esett a ktsz terveiről, az elvégzett munkáról, holott a pártszervezet állandó feladatai közé tartozik a gazdasági munka párt irányítása, tökéletesítése, ellenőrzése. Ugyanakkor kérte, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformjából eredő feladatokkal, ha szükséges* foglalkozzanak taggyűlésen Is. Az egerlövői tsz pártszervezet taggyűlésén id. Dózsa lMjos elvtárs megjegyezte, hogy „a beszámoló egy kicsit szépítette a valóságos helyse• tét”, mert a tsz-ben még előfordulnak hibák, hanyagságok. a munkaszervezésben és masütt is. Ugyanezt, erősítette meg Sziahó István és Korpás Sándor elvtársak felszólalása is, akik , példákkal bizonyították, hogy nincs minden rendben tt munkaszervezés és a közös vagyonho* való viszony tekintetében. Biilckzsércen a vezetőség beszámolója néhány párttag fegyelmezetlenségét, több felszólaló pedig a pártrendezvények szervezésének fogyatékosságait bírálta. Azt is kifogásolták a felszólalók, hogy a beszámoló nem a pártmunka tapasztalatait összegezte elsősorban, hanem a köaség más társadalmi -szervezeteinek munkáját értékelte. A mezőkövesdi Műszaki KTSZ kis létszámú alapszervezetében Péter Ferenc elvtárs a munkafegyelem fogyatékosságaival foglalkozott felszólalásában. Hangsúlyozta, hogy ..mi, kommunisták legyünk ennek élharcosai, példamutatói”. Szép Mihály elvtárs szóvá tette, hogy a szocialista brigádmozgalom segítésére fordítson nagyobb gondot a pártbizottság is ... | Persze, nemcsak bíráló 'megjegyzések domináltak a [mezőkövesdi járás első taggyűlésein. Erről csupán tanulsággal miatt szólunk itt részletesebben. Értékes tanulságok Az eddig megtartott taggyűlések legszembetűnőbb [bizonysága: két év alatt a ■kövesdl járásban Is sokat fejlődött a pártmunka szervezettsége, rendje — színvonala •is. A járási pártbizottság [szervező, irányító, ellenőrző •munkája sok tekintetben pcl- [dás. Ez most, a vezetőség- •újjáválasztó taggyűlések munkájából Is kiviláglik. A párt- demokrácia is szélesebb körben, s elevenebben él a járás pártszervezeteiben! Ez a beszámolók többségének komolyságából. alaposságából, a felszólalók számából, őszinte, botor szókimondó jellegéből éppúgy megítélhető, mint az egy hónappal korábban megválasztott jelölő bizottságok felelősségteljes munkájából. A titkári és vezetőségi posztokra, továbbá a felsőbb pártértekezletekre javasolt személyek fölötti vita, s a titkosan lefolytatott szavazás is erre enged következtetni. Az első taggyűlések minden * pozitív és negatív tapasztalata tanulságos lehet ott, ahol szeptember második felében tartják a • vezetőségválasztó taggyűléseket. Megyénk párt- szervezeteinek mintegy felében ugyanis még ezután kerül sor a pártélet e fontos eseményére. Csepányi Lajos tó taggyűlést Nagy gonddal és körültekintéssel, a legtöbb helyen kollektív munkával készültek a beszámolók, amelyekhez segítséget nyújtott a tsz, a tanács és a többi társadalmi szervezet vezetősége is. Ennek köszönhető, hogy sok beszámolóban megelevenedett, tükröződött úgyszólván a falu, a tsz, az adott üzem, ktsz, vagy intézmény egész élete. Részletesen foglalkoztak a pártélet belső kérdéseivel; a vezetés, a pártfegyelem, az agitúciós és propaganda munka, a pártépítés, a lö- megszervezetek párti rányí tusának kérdéseivel is. Különösen jó beszámoló hangzott el a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz, a Mezőkövesdi Gépjavító Vállalat, az FJK, a járást rendőrkapitányság és még néhány más alapszervezet taggyűlésén. A keresztesi Aranykalász pártvezetőségének beszámolója például • részletesen, kritikus szemmel elemezte a tsz gazdasági fejlődését. Több beszámoló erénye volt a konkrét, névre szóló dicséret, vagy éppen bírálat. Sajnos, gyengébb beszámolók is készültek. Például a Mezőkövesdi Asztalos Ktsz, a keresztesi rendőrőrs, és a kö- vesdi tűzrendészet alapszerve- zetében. Az itt felszólalt elvtársak joggal bírálták ezért a vezetőséget. 115 felszólaló Tizennyolc taggyűlésen (eny- nyi jegyzőkönyv pontos adata' állt a pártbizottság rendelkezésére kedden délutánig), a Megyénkben eddig mintegy 700 vezetőségválasztó taggyűlés zajlott le. A mezőkövesdi járás taggyűlésein a párt- bizottság tagjai, munkatársai, aktivistái személyesen is részt vettek, s a taggyűlések jegyzőkönyveit az alapszervezetek néhány kivétellel már beküldték. A járási pártbizottság összegyűjti a tapasztalatokat; tanulmányozzák a beszámolókat, a felszólalt elvtársak javaslatait, észrevételeit, bíráló megjegyzéseit. A tanulságokat számon tartják, és hasznosítják a hátralevő taggyűlések munkájában. Amiben szükséges — intézkednek. Do'flies Ibárruri Csereien Ä Spanyol Kommunista Párt küldöttsége, amely Dolores Ibárruri- nak, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségének. a Spanyol Kommunista Part elnökének vezetésével tartózkodik hazánkban. pénteken a magyar munkásmpzgalom egyik fellegvárába,- a csepeli gyáróriásba látogatott. A Spanyol Kommunista Párt küldöttségének tagjai péntek délután szolidaritási és barátsági nagygyűlésen találkoztak a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóival. Az ünnepséget Molnár Ernő, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára nyitotta meg. majd viharos taps közben Dolores Ibárruri lépett n szónoki emelvényre. A spanyol kommunisták szívélyes üdvözletét tolmácsolva köszöntötte a magyar munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, Ezután a spanyol nép szabadságharcának helyzetéről, kilátásairól szólt. A kínai sajtó szaval szerint újabb fellendülés vette kezdetét a nagy proletár kultúrfor- radulomban. Az új fellendülés összefügg azzal, hogy nemcsak Pekingben, hanem az ország más városaiban is kivonultak az utcára az úgynevezett vörösgárdisták,, vagy ahogy Kínában nevezik őket. hungvejpingisták. A lapok rohamcsapatoknak és rettenthetetlen élgárdának nevezik ezeket. A hungvejpingisták jelenlegi tevékenységének jellegzetessége, hogy egyre szélesebb támadásokat intéznek a vállalati, városi és területi párt- bizottságok ellen, párt és állami vezetők ellen. Ez a magatartás kiváltotta a lakosság tiltakozását. A Sanghaj! textilgyér munkásainak egy csoportja felhívásában a következőket írta: A munkások kijelentik, hogy az utóbbi időben olyan események tanúivá váltak. amelyek mély megdöbbenést, haragot cs felháborodást kellettek bennük. A tíencsini iparitanuló iskola képviselői Pekingben i röplapokon számolnak be a hungvejpingisták bestialitáA lányrabló A must bemutatott lengyel vígjáték alkotói aligha akartak hosszú időre élményt adc filmet teremteni. Századele ji operettek librettóit idéző történetük bizony, jócskán szirupos. fordulatai sem túlontúl újak, a két főszereplő játéka, a sok-sok helyzetkomikum mégis derűt fakaszt a nézőtéren. Derűsen szemlélhetjük a pergő képsorokat, a vígjátékok jól kitaposott ösvényein ballagó történetet, s közben igen szép színes képeken elevenedik meg előttünk Gdansk sok megejtő városrészlete, kikötőjének környéke. A film legfőbb értéke a világhírű Ma- zowsze Ének- és Táncegyüttes szerepeltetése. A nagyszerű együttes egy sor szép produkcióval örvendezteti meg a folklór művészet kedvelőit. A Mazowszc számai, ragyogó kosztümjei Jól érvényesülnek a színes képen. Kellemes, jó időtöltés. ^ Nyugodj meg, kedves Régen találkoztunk a népszerű francia komikussal, Fer- nandellel. A most bemutatott francia—olasz filmnek ó a fő szereplője, partnere pedig : nagyszerű olasz művésznő Sandra Müo. A filmben cgj Jól szituált házaspár életénei epizódja pereg előttünk — percről-percre harsogó derű keltve. Nehéz megállni nevetés nélkül, ha a dúsgazdaf gyáros ráérő, unatkozó szépasszony felesége pszichológushoz fordul, aki fontoskodó« mindenféle komplexusoka keres a férj életében, illetve múltjában, hogy ezzel az ex- trémitásokra hajlamos asszonj kívánságait is kielégítse. Természetesen a pszichológus tanácsaiból igen sok bonyodalom adódik, kacagtató fordulatok születnek, végül egy házi sztriptíz után minden rendbe jön, a néző pedig levonhatja a következtetést, hogj nem kell minden pszichoana- litikai divatot komolyan venni, hiszen a fontoskodó professzor, ime, a tizenkét éve együtt élő házaspár zavartalan hazaséletét, a „Philemon és Bauciä komplexumot” tartja abnormisnak. A két kivált főszereplő melleit tucatnál több nagyszerű színész játéka tartja állandó mozgásban a néző nevetőizmait. (hm) Dr. KARSAI ELEK: Bilit iá I J/Z NAPJA frontot meg kell fordítani, és az ott bevetett erőket Berlin védelmére kell felhasználni, a hadműveletet maga az OKW, a véderő főparancsnoksága vezeti. Egyszerűbben: a Wehrmacht 1945. április 23-tól nem harcol többé a nyugati fronton az angol-amerikai csapatok ellen, minden harcképes német fegyveres egyseget a berlini csatába kell bedobni, hogy megállítsák a Vörös HadseregetI Itt álljunk meg egy pillanatra: már nincs többé szó a „Geheimwaffe”-ról, a titkos fegyverről, mely a göb- bclsi propaganda receptje szerint az utolsó pillanatban majd végső, megsemmisítő csapást mér a már diadulittas ellenségre keleten és nyugaton egyaránt — nincs már Odera-vonal és Siegfried- vonal, ahol a keletről és a nyugatról a birodalom szíve felé törő ellenséges seregek rohama megtörik, most már csak az utolsó hazárd-Iépés maradt: Eisenhower és Montgomery előtt megnyílni a nyugati frontot, minden erőt Zsukov és Konyev csapatai ellen felvonultatni, hátha az angolszászok felismerik: itt a kitűnő lehetőség — náci segítséggel dlljt parancsolhatnak Európa szivében a kommunista vörös hadseregnek! Göbbels próbált Hitlerbe lelket önteni: Roosevelt tíz napja halott, a német hírszerzés olyan adatokat kapott, melyek növekvő angolszász—szovjet ellentétekre mutatnak az emigráns lengyel kormány, a Balkán stb., stb. problémák miatt, talán. Berlin megvédése rábírja az angolszászokat — a Wehr- machttal Cs az SS-szel való egyesülésre, közős akcióra — és akkor a háborút mégis r. harmadik birodalom nyerít meg! De az első feltétel: a sikeres védekezés, először annal kell megteremteni feltételeit tárgyalni csak siker birtokában lehet!... 19 óra 15 perckor sürgői távirati parancs érkezik t Führer-bunkerból Dönltz főhadiszállására: a Berlinét' folyó csata — „a német sori csatája” — így rendelkezett c Führer, minden más feladni és front csak másodlagos jelentőségű. Ezért Dönltz — £ haditengerészet egyéb feladatainak háttérbeszorftása árár is — légi úton azonnal küld jön csapatokat Berlinbe, ; város előtt folyó harcba pedif vessenek be vízi- és szárazföldi útvonalon oda Irányított egységeket. Tizenöt perccel később, U óra 30 perckor, mintegy as előbbi távirati parancs alátámasztására Johanmeyer őrnagy, Hitler adjutánsa telefonon keresi DÖnitzot és közi a Führer parancsát: sürgő« szükség van munícióra, kívánatos lenne a tengerészek légi úton történő eljuttatása ai ostromlott birodalmi fővárosba. A német hadvezetésig Berlinben — várva az erősítésekre — utolsó tartalékait veti be, így is minden német ágyúra, aknavetőre és páncélosra öt szovjet jut, az üzemanyag-hiány óráról-órára súlyosbodik, a megmaradt német vadászrepülők. már nem tudnak levegőbe emelkedni a birodalmi főváros védelmére ... (Folytatjuk.) tott nagy, szónoki produkcióira ... Még tart a tanácskozás, amikor 17 óra 20 perckor a 9. hadsereg parancsot kap a Führer-bunkerből; ellentámadással állítsa helyre a 12. hadsereggel az összeköttetést; ez az ellentámadás döntő jelentőségű, mert siker esetén el lehet vágni a főváros védelmi övezetébe betört ellenséges erőket, és ismét szabaddá lehet tenni a birodalmi fővárost, ahol a Führer jelenleg tartózkodik. A gyűrűbe zárt. !). hadsereg parancsnoka. Busse tábornok úgy tekint a parancsra, mint valami érthetetlen hieroglifára. titkos írásra: hogyan lehet szó itt ellentámadásról, mikor a hadsereget már részekre szabdalta a szovjet páncélos élek ellenállhatatlan lendülettel végrehajtott támadása — órákon belül talán már nem is lesz 9. hadsereg ... De estére megváltozik Hitler, ellentétben délutáni hisztérikus dühkitörésével. Újra bízik. Bizakodását növeli Keitel ajánlata, hogy kimegy a frontra, a 12. hadsereghez és személyesen beszéli meg a Potsdam irányában indítandó felmentő támadás tervét.Végül a legfontosabb: Hitler elfogadja Jodl előterjesztését, mely szerint az angolszászokkal szembenálló egész hősi halált a romok alatt...” Amikor pedig Hitler kitart eredeti elhatározása mellett és meghagyja Jodlnak, Kcitelnek és Bormannak, hogy ők pedig hagyják el Berlint, nagy színpadi jelenet következik: Keitel elérzékenyülve közli a Führerrcl, hogy megtagadja eme parancs teljesítését, mert soha többé nem tudna felesége. gyermekei szemébe nézni, ha a Führert elhagyná . . . Tegyük hozzá: két nap múlva könnyű szívvel elhagyta . .. Visszatérve a Führer-bunkcr térképszobájába: a komorhangú tanácskozás folyik tovább, csak időnként szakítja meg Hitler dühkitörése, át- kozódása vagy éppen vénasz- szonyos siránkozása. Erre Hergesell, az egyik jelenlevő gyorsíró így emlékezett visz- sza: A Führer szinte eszelősen hajtogatta: „Berlinben akarok meghalni!”, majd a délután folyamán azt ismételget, te, különböző változatokban: „A birodalmi kancellária előtt akarok meghalni!” — vagy egy tetszetősebb forma: „Nekem itt. Berlinben kell meghalnom!” Hitler még ott, a berlini bunker mélyén is hű maradt önmagához, a végső jelenet eljátszására éppoly gondos színészi munkával készült, mint a 20-as évek végén a belépődíj mellett cirkuszokban tar4. Keitett nem zavarja sem Hitler dühkitörésbe átcsapó szóáradata, sem a hirtelen felöltött hősi póz. „Führer, el kell mennie Berchtesgadenbe, hogy biztosítani lehessen a birodalom és a Wermacht vezetését.1' Hitler csüggedten válaszol •Kelteinek: „Semmi nem áll útjában, hogy ön azonnal Berchtesgadenbe repüljön, ezt azonnal megparancsolom, de nekem, Berlinben kell maradnom." Azután letorten, mintegy magyarázatul hozzáteszi: „A harckészség növelése céljából éppen egy órával ezelőtt tudtára is adtam a német népnek és a birodalmi fővárosnak, hogy én is itt vagyok — számomra innen, ezek után nincs visszavezető út! Keitel még mindig próbálkozik: „Mein Führer, Vezérem. nem Berlin megvédéséről vagy elvesztéséről van szó, hanem az egész Wermacht és az összes front(jk vezetéséről, amelyet innen, a birodalmi fővárosból, a helyzet súlyosbodásával nem lehet 'biztosítani.” ■ A mindig higgadt és nyugodt Jodl indulatosan fel- csattan: „Berlin — egérfogó, én magam nem akarok Berlinben maradni -— az én feladatom az, hogy vezessem a csapatokat, nem pedig az,, hogy pisztollyal a kézben védjem a várost, és így haljak