Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-16 / 219. szám

Időjárás Várható időjárás ess estfgi főleg a nap első felében, nyu* gat felől újabb felhőátvonu­lások, átfutó esőkkel. Több- felé erős, előbb a Dunántúlon, majd keleten és északnyugat­ra forduló szél. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let 17—23 fok között. 1966. szeptember 16, péntek A nap kelte 5.22, nyugta 17.55 ólakor. A hold kelte 7.13, n yugta 18.56 órakor VTévnap: Edit. 50 éve, 16-án halt 33. 1916. szeptember meg Jósé y Eliza- guirre Echegaray Nobel-dijas spanyol drámaíró, mérnök, a matematika és fizika egyete­mi professzora, neves politi­kai szónok, oktatásügyi, majd pénzügyminiszter. Mintegy félszáz színművével a spa­nyol színpadi irodalom egyik, legismertebb képviselője volt. Számos műve került színre nálunk is. Romantikus motí­vumokat kapcsolt össze lélek- elemző, naturalista elemek­kel. Valamennyi színművében egy-egy társadalmi, emberi probléma megoldására keres választ. Darabjaiban bírálja kora polgári erkölcsének szemforgató hamisságát, kép­mutatását. Több matematikai, valamint fizikai mű szerzője is. 1904-ben Frederick Mistral- lal együtt megosztva kapták meg az irodalmi Nobel-díjat. Napi postánkból Egy rövid kis írásban csak ízelítőt lehet adni róla, mi minden található ebben a múzeumban. Annyi bizonyos, hogy érdemes megnézni. Köszönet a gondoskodásért Három héten keresztül ré­szesültem gyógykezelésben a jósvafői barlangban. Másodíz­ben vettem részt bariangkú- rán. de már az első kúra után is hat hónapig teljesen tü­netmentes voltam, nem ful­ladtam. Most teljesen jól érzem magam. Szeretném megköszönni a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatóságának, szakszerve­zeti bizottságának ezt a nagyszerű gondoskodást, amelyben bennünket része­sítettek, és kérem, hogy a legközelebbi túrára úgy válo­gassák össze a részvevőket, hogy még több szénfal mel­lett dolgozó juthasson gyógyu­láshoz. Simon Sándor vájár, Mártabánya Romlott tojást De árusítsanak Munkából hazafelé menet többek között 10 darab t. osztályú tojást is vásároltam a Tiszai pályaudvarral szem­ben levő fűszerüzletben. A tojás használhatatlan, belül fekete, teljesen romlott volt. Ez, sajnos, nem is az első eset. Miért nem vonják ki a forgalomból az ilyen árut? Véleményem szerint nagyobb gondot kellene fordítani a fel­vásárló szerveknek a tojás átvételére és tárolására, hogy a szocialista kereskedelembe csak minőségi áru kerüljön. Maludi Mihályné Miskolc, Csokonai utca 5. — KILENCVENNYOLC se­gélykérelem érkezett az idén augusztus 31-ig bezárólag a TVK biztosítási és önsegélye­ző csoportjához. Az intéző bi­zottság a kérelmek elbírálása után 19 ezer forint segélyt fi­zetett ki. — ELSŐ ízben rendezték meg az őszi vásár alkalmából Bécsben a magyar gépipar napját. Aranydiploma (Levelezőnktől.) Megható, bensőséges ünnepség színhelye volt Pácinban Fekete Elek nyugdíjas pedagógus lakása. Aranydiplomfít nyújtottak át neki a párt., a tanács és a tö­megszervezetek vezetőinek je­lenlétében. Megjelent az ün­nepségen Nagy Istvánná, az idős pedagógus első tanítvá­nya, aki már nagymama. Gyöngyösei/ Miklós Pácin — AGYONLŐTTÉK isme­retlen tettesek egy robogó autóból az amerikaközi erők — TIZHÓNAPI javító-neve­lő munkára ítélték 10 százalé­kos bércsökkentéssel egybeköt­ve'Szoják Imre boldogkővár­aljai rakodómunkást, hivatalos személy elleni erőszak miatt — MAGYAR—ROMÁN vegyipari együttműködésről, I kölcsönös áruszállítások bőví­téséről tárgyal dr. Szekér Gyu­la, a nehézipari miniszter el­ső helyettese Bukarestben. — TIZENHAT féle színe* képeslap újdonságot hozoti forgalomba a Képzőművészeti Kiadó 480 ezer példányban Sióagárdi, kalocsai, decsi, me* zőkövesdi, tápéi, sárpilisi él bujáki népviseletek láthatók i képeslapokon. — TÖBB MINT 500 külön­böző gépjármű kárbejelentés érkezett megyénkből az Ál­lami Biztosítóhoz. A kártérí­tés összege meghaladja az 1 millió forintot, és máris eléri az elmúlt évben kifizetett kár­térítési összeget. — AZ IBUSZ tovább széle­sítette az egyébként is nép­szerű közönségszolgálatot. Ma már tíz ország vízumának megszerzését vállalja el egyé­ni turisták számúra. Az eddi­egyik katonáját Dominikában, gieken kívül vállalják a bel- Egy másik katonát súlyosan ga, holland^ luxemburg éi megsebesítettek. svéd vizűm megszerzését is. Szakkörök és klubvezetők tanácskozása A Megyei Művelődési Ház, a Borsod megyei nőtanács és a Borsod megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya egész­napos tanácskozást rendez a szakkörök és a klubvezetők részére. A tanácskozáson elő­adást tart Erdélyi Lászlóné, a Magyar Nők Országos Ta­Javító-nevelő muttha társadalmi tulajdon károsítása miatt Tóth Béla gesztelyl segéd­munkás és Bene József hal- maji gépkenő együtt voltak kocsikísérők, amikor a rájuk bízott margarint nem oda szállították, ahová kellett vol­na, hanem eladták Lakatos Józsefné bocsi boltvezetőnek. Lakatosné tudta, hogy a mar­garin bűnös úton került a kocsikísérőkhöz, mégis meg­vette. Tóth Bélát és Bene Józse­fet 4—4 hónapi, Lakatos Jó- zsefnét 5 hónapi, 10 százalé­kos bércsökkentéssel egybekö­tött javító-nevelő munkára ítélték. Szabó István edelérryi és Tóth János miskolci segéd­munkás ugyancsak kocsikí­sérőként követték el bűncse­lekményüket. Lisztet szállí­tottak és a teli zsákokból üresekbe raktak árt, hogy a megmaradt árut saját hasz­nukra értékesítsék. A lisztet Bencs Miklós sajószen tpéteri boltvezető megvette, noha tudta, hogy bűnös úton került hozzá. Szabó Istvánt és Tóth Jánost 3—3 hónapi, Bencs Miklóst pedig 4 hónapi, 10 százalékos bércsökkentéssel egybekötött javító-nevelő munkára ítélték. Jaskó Béla kazincbarcikai vájár egy időben iskolai hi­vatalsegédként dolgozott. Az iskola kerítését javították és a vasoszlopokból tízet elszál­lított egy ismerősének. Azt mondta, hogy rokonainál épít­keztek, ott maradt meg. A társadalmi tulajdont károsító lopásért 15 százalékos bér- csökkenéssel egybekötött ja­vító-nevelő munkára ítélték. nácsának elnöke A szakkörök szerepe és helye a nőnevelő munkában, valamint dr. Kiss Károly, a Megyei Művelődési Ház igazgatója A művelődési házakban folyó szakköri és klubfoglalkozások szervezési és gazdasági lehetőségeiről címmel. Korreferátumot mond Takács Sándorné szakkörve­zető és Szepesvári Lászlóni klubvezető. A tanácskozási szeptember 22-én tartják a Megyei Művelődési Ház klub- helyiségében, Miskolcon. ÉSZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapjí főszerkesztő: Sárköz] Andor Szerkesztőség; Miskolc, Tanácsház tér S. Telefonszámotr: Titkárság: 16—886. KultúrTOVat: 16—067. Ipari rovat: 16—035. Pártrovat: t6—078. Mezőgazdaság rovat: 33—687. Sportrovat: 16—043 □elpollUkal rovat, panasz ügyek 16—046. K 1 a d J a e a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Miskolc. Kossuth u. 11. Felelős ktadő: Blrö Páter Telelőn: 35—131. fii rd stésfelvétd: 6zéchenv1 u. 15—17. Telefon: IS—213. Terjeszti a Magyar Posta.' Előfizetési díj egy nőnapra 12 Fá Előfizethető a nelyl postahiva­taloknál és a kézbesítőknél, Inder: 25 05». Készült a Borsod! Nyomdában, Felelős vezető; Méry Győrje*» J A ÍOO tó országa A felszabadulás előtt Bor­kőd és Heves megyében öt kisebb, mesterséges, tároló tó volt. Ezek között volt a 21 hold területű Hámori tó (Lil­lafüred) 532 000 köbméter tér­fogattal, a Kesznvéténi és a Szerencsi tó. A Hámori tavat e Garadna patak táplálja. Létrehozásával az elmúlt szá­zad elején a Diósgyőri Vas­gyár víztartalékát igyekeztek megteremteni. Ezenkívül szü­az úgynevezett regionális víz­művek építésének szükségsze­rűségére. A regionális vízmű táplálására 304 holdon már 1961—1962-ben megépítették a mintegy 5,2 .millió köbméter vizet tároló Rakacai mester­séges tavat. Közben Űzd és számos, fontos bányásztelepü­lés vízellátásának fejlesztésé­re a Bán patak felduzzasztá­sával épül meg a Lázbérci tároló, amely 5,9 millió köb­méter vizet ad majd Borsod Borsod nak ez a tájéka év­századokon át igen mostoha, szegényes terület volt. A rossz csapadékviszonyok miatt még a székfűvirág termése is év­ről évre bizonytalan volt. Le­gelői a korai nyár elején ki­száradtak, és a jószág alig talált ennivalót a fakó mező­kön. Most 3500 holdon indul rieg magas színvonalú esőz- lető öntözéses termelés, amely a növénytermesztés feltételei­nek megjavításával egyidejű­A Miskolci 3. sz. AKÖV dolgozóinak r « Férjem, Tonesz János pécsi 'taxi-gépkocsivezető szolgálatá­nak teljesítése közben előre 'kitervelt rablógyilkosság áldo­zata lett. A társadalmi együtt­érzésből kiemelkedik a 3. sz. £ Autóközlekedési Vállalat dol­gozóinak példa nélkül álló £ tette. Köszönetemet sorokban «leróni majdnem lehetetlen. £ A vállalat dolgozóinak rész­it véte, összefogásából eredő je­lentős anyagi támogatása jól- «eső érzéssel tölt el. Ez az ösz- 'szefogás jellemző példája a £ társadalmi átalakulásnak, az. «emberek egymás iránti meg- £ becsülésének. « A legfelsőbb ügyészséghez £ intézett levelük, mely a leg- 1« súlyosabb büntetést kéri a ftett elkövetőire, biztosítéka, lehogy a társadalom kitaszítja £ soraiból az emberi mivoltuk- Itból kivetkőzött bűnözőket. £ Bár a legsúlyosabb ítélet lesem segít elhunyt férjemen, j£de figyelmeztető lehet azok £ számára, akik nem ismerik keléggé a közlekedési dolgozók £ fáradságos és nem veszélyte- klen munkáját, mellőzik meg- £ becsülésüket. « Ez a mély együttérzés nö- £veli hitemet az emberek iránt, «és erőt ad a súlyos csapás el­viseléséhez. Mivel a gyűjtőív «aláíróinak személy szerint knem tudom átadni köszönete- £met, ezúton fejezem azt ki. k Mindig hálával fogok gon- £ dőlni azokra az ismeretlen k emberelőre, akik gondjaim £ enyhítésére törekedtek, és «tragikus sorsú férjem elhuny- £ ta alkalmából együttérzésük- «ről biztosítottak. K « özv. Tonesz Jánosné £ Pécs «« A MAGTAB RADIO mlsknld stúdiójának műsora (a 183 méteres hullámhosszon 18—M óráig) Borsodi Tükör. Tudósítóink jelentik. Legújabb lemezünk. Film, könyv, zene, művelődés.., A hétvége megyei sportműsora. A jazz kedvelőinek. Levelek, válaszok. K £ Bányászmúzeum — £ Rudabányán £ Aki meg akarja ismerni t Rudabánya történelmét, bá- ' nyászatának múltját és jele- £ nét. az feltétlenül látogassa «meg a rudabányai bányász­ig múzeumot — írja levelében «Orehóczki Ferenc Felsőtele- £ késről. A múzeum az elmúlt «évben épült, dp látogatottsága £ máris számottevő. Az egyik k teremben megismerhetjük, £ hogyan bányászkodtak a kö­zépkorban Rudabányán, ami- «kor ezüstöt és rezet termeltek £ki; hogyan fejlődött a vas- «ércbányászkodásra való átté- £rés idején a fejtés és a szál- «lítás; hogyan kohósították a £ fémet és a vasat; milyen vi- «lágító eszközöket használtak. £ Vannak itt érdekes írásos do­le kumentumok, régi térképek, 'törvénykönyvek, pecsétes ok­levelek, régi bányász egyen- «ruhák, cserépkorsók és edé- £nyek, a rudabányai Ruda- «hegyben talált ősállatok fog- £és csontmaradványai. Megta- «lálhatók a Rudabányán szüle­tett, vagy élt, haladó szeíle- Jmű írók és költők munkái is. £ A másik teremben őrölt és «darabos alakban az érc- és £ ásványbányászat termékeit, «termelvényeit tekintheti meg £a látogató. Érdekes rész a £ vasércbányának és a dúsító- £ műnek az előtérben elhelye- «zett makettje és Rudabánya «építésének, telepítésének terv­rajza is. A sályi víztároló és nyomásközpont. leg az állattenyésztés számára is megnyugtató, kiegyensú­lyozott viszonyokat teremt. Sály község határa is erősen lepusztult dimbes-dombos te­rület, amely eleve meghatá­rozza a lakosság anyagi-szo­ciális körülményeit. A dom­borzati viszonyok helyes ki­használásával itt is mezőgaz­dasági célú tároló tó létesült több mint 40 holdon, 577 ezer köbméter térfogattal. A víz- mennyiség mintegy 360 hold öntözésére ad elegendő vizet. Az öntözendő terület 35 szá­zalékán gyümölcsöt, a többin takarmánynövényeket ter­mesztenek. Ezt a tárolót is halasították, megépítették a teleltetőt és az ívótavakat. Az öntözést ez év májusában már meg is kezdték. Vincze Oszkár (Folytatjuk.) • megye népének, iparának. A szocialista mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan az öntözővíz-igény is rohamosan növekszik a borsodi térség­ben. így a szikes, szeszélyes csapadékjárású Gelej határá­ban 270 holdon több mint 3 millió köbméter térfogatú tá­roló tó épült főként gyümöl­csösök, kapásnövények, továb­bá rét és legelő öntözésére. (A tó vízére 1964-ben esőztető ön­töző berendezés épült, mint­hogy azonban 1965 módfelett csapadékos esztendő volt, Ge- lejen ez ideig nem készülhe­tett mértékadó értékelés az öntözés gazdasági eredményei­ről.) Feltöltődése után 100 má­zsa vegyes halivadékot helyez­tek ki a Geleji tóba, és a hal­gazdálkodás további irányát a következő évek tapasztalatai szabják meg. letése óta üdülési és sportcé­lokat is szolgál. A szilvásvá­rad! tóra elsősorban fekvése hívja fel a turisták figyelmét, a Kesznyéteni tó a helyi vízi- erőmű, a Szerencsi tó pedig a helybeli cukorgyár vízszükség­letének kielégítésére létesült. A két megye időjárásának közös jellemzője a szeszélye­den hulló csapadék és az ál­talános vízszegénység. E ked­vezőtlen adottságokhoz újab­ban a térség folyóvizeinek erős szennyeződése járul, amelynek legfőbb oka az erős iparosodás. A táj egész térségének csa­padékjárására mi sem jellem­zőbb, mint az, hogy a Mátra és a Bükk magas régióiban 800—1000 milliméter között Van az évi csapadék mennvi- dége. Tokaj-Hegyalján már csak 600—700 milliméter, Dél- Borsodban, a Taktaközben és a Bodrogközben már csalt 450, —500 milliméter az évi átla— gos csapadék. Valamennyi" térségre jellemző azonban,- hogy az évi csapadékátlag is; rendkívül kedvezőtlenül ősz-" lik meg. A legkisebb mennyi -- Bég ugyanis, szinte évről évre! éppen a fő növények tenyész- - idejére esik. ; A vidék iparának és a me-t tógazdaság öntöző terű leiének! gyors növekedése miatt' már­az I. tiszai vízlépcső víztarta-! léka sem elegendő évek óta.J A növekvő ipari és mezőgaz-; tlas^gj vízfogyasztás már! évekkel ezelőtt sürgetően fel-J vetette a II. tiszai vízlépcső! megépítésének szükségességéi. - És ha a térség távlati vízigé-! hyét vesszük számításba, már­most megállapítható, hogy a’ II. tiszai vízlépcső megépítésé-! vei egy időben Borsod-Abaúj— Zemplén hegyes-dombos te-! Tületén külön, kiegyensúlyo­zott vízkészletről kell gon-! doskodni, különösen a szőlő­éi; gyümölcskultúrák öntözé-; Béie. (Mindezeken felül Bor-! Sód és Heves megye számot­tevő idegenforgalmi terület,! amelynek vízszükségletét e- népgazdasági ágazat szem-; pontjából is bőségesen ki kell. elégíteni.) Viszonylag kedve-; zőbb a helyzet a Sajó völgyé-! ben, ahol az öntözővizet a fo­lyó kavicsteraszára épített! csőkutakból emelik ki. A Mis­kolc környéki zöldség’ermesz-; tő tsz-ek 400—600 'iter/perc- teljesítményű kutakkal old-! jak meg az öntözővíz kieme­lését. ; Az egész országban, de Bor— fcod-Abaúj-Zemplén megyére! különösképpen jellemző: a- vízigény ugrásszerű növeke-’ désével egy időben a folyók,! a patakok hozama általában­csökkent. Ez a jelenség már! egymagában is különös hang­súllyal hívta fel a figyelmet; a mesterséges tároló tavak és.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents