Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-16 / 219. szám

4 6SZARMAGYARORS2AC. Péntek, t966. szeptember I#. Ahaújszáníói ellentmondás A baújszántónak igen szép szerep jutott a közeli napokban kezdődő Tokaj-hegyaljai He­tek ünnepség-sorozatában. Szeptember 25-én itt rende­zik meg a népi énekesek és hangszeresek megyei találko­zóját. A találkozón, amelyen részt vesz több, országos ne­vű népdalénekes, népi hang­szerművész, e népi művésze­ti ágak ápolóival beszélget Lajos Árpád, a miskolci Herman Ottó Múzeum nép­rajzkutatója. Az Abaújszántói községi Tanács vb-elnöke a napok­ban arról értesített bennün­ket, hogy e rendezvénnyel a község és a Petőfi Művelő­dési Otthon fórumot szeretne biztosítani minden évben a népdal és a népi hangszerek ápolóinak, művészeinek. Cél­juk, hogy megbecsülést te­remtsenek a citerának, a cimbalomnak, a tárogatónak, a népdalnak. Úgy érzik, hogy példájuk esetleg más he­lyeken is követésre találhat, és a későbbiekben szeretnék ezt a találkozót nagyobb táj­egységre, kiterjeszteni. A végrehajtó bizottságnak az a célja, hogy a későbbi évek­ben bizonyos díjakat is ki­tűzzön a találkozón résztve­vő, illetve bemutatkozó mű­vészeknek. Ez a rendezvény igen szé­fjén illik a Tokaj-hegyaljai Hetek műsorába, s mert a tervekről többet szerettünk volna tudni, a levél útmuta­tása szerint a helyi művelő­dési otthon igazgatóját ke­restük a minap. A Petőfi Művelődési Ott­hont. sajnos, zárva találtuk. Körbejártuk, s így láttuk meg a másik abaújszántói témát... A téma a Muskátli kisvendéglő udva­rán, a szomszédos ház falára kenve terül el. Mintegy 7x3 méter nagysá­gú freskó, amelyen apró táblákra szabdalt szőlőhegy látható, háttérben a kopor­sót idéző hegy ormán egy ke­reszttel, különféle szőlőtáb­lák. a jobb előtérben nyo­morék jegenyefák, a bal elő­térben pedig két., primitív módon felfestett férfialak i koccint hatalmas pohárral egy szólőprés fölött. A prés alatt kisebb edény, bizonyá­ra a must részére. Az egyik férfi öltözete a parasztságot, a másik, a lapos sapkás bi­zonyára a munkásságot akarja reprezentálni. Ez utóbbi nagy demizsont lógat baljában. A kép alatt kő­edény tartókban színes virá­gok. Ez már maga elég lenne hozzá, hogy ne éppen hízel­gő véleményt formáljunk a kisvendéglő felettes irányító szervei illetékeseinek ízlésé­ről, de aki ezt a remeket a falra csináltatta, nem elége­dett meg ennyivel. Közvetle­nül e műremek mellett, vele azonos magasságban, két és fél — 3 méter szélességben rikít a szöveges, rajzos pla­kát-festmény: cg y barnás színű, nagyméretű sült liba, égnek álló csonka combok­kal, beletűzve kés és villa, mellette óriási talpaspohár vörös borral. S ehhez a szö­veg: „íz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés, íz, szín, tűz vagyon a vére­bé, ha mester mű (Kazinczy Ferenc)”. E szöveg változa­tás, rossz kirakati reklá­mokban is tűrhetetlen betűk­kel, nagy- és kisbetűket sem­mibe vevő helyesírással ké­szült, nem is említve a szö­vegbeli tévedést. A falra festett giccsfest- mény nemcsak az egyéni, rossz ízlés árulója, hanem lévén közterületen, közszem­lére szánva — a társadalom ízlésének csiszolását gátló tényező is. De Kazinczy Fe­renc nevének — akit többek között az ízlés- és stílusre- form vezéralakjaként tar­tunk számon, és tisztel az egész civilizált társadalom — vendéglátóipari reklámként történő felhasználása több, mint ízléstelenség. ár Kazinczy is rek­lámanyag? Az ízlés­rontásnak, a magyar kultúrtörténet halhatatlan alakja kocsmaudvarra rán- gatásának, a kultúra orron- boxolásának nincs akadálya, nines határa? És mindez a bevezetőben említett szép programmal büszkélkedő, tiszteletre mél­tó terveket szövő, a kultúra fényét élesztő és terjesztő művelődési háztól tíz méter­nyire! (hm) H' Csibeszállífó-doboz, nyümölesrekesz, (almáskosár papírból A Papíripari Vállalat a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron mutatta bé először, s az ál­lami gazdaságok az elmúlt hó­napokban már használták is, az ötletes megoldású; új for­májú naposcsibe szállító do­bozokat, Erre a célra régeb­ben külföldről vásároltak cso­magolóeszközt, s mivel meg­oldották a hazai gyártását, ebben az évben másfélmillió forint import takarítható meg. A naposcsibe-doboz a vállalat csepeli törzsgyárában üzembe helyezett új gépen készül, amelyen az elmúlt hetekben kezdődött meg a vágottbarom- fi szállításához szükséges nagy méretű dobozok készí­tése is. Ebből az új termék­ből 830 tonnányit igényeltek a felhasználók, ami 8,3 millió forint értékű behozatalt tesz feleslegessé. Újabban hazai termelésből fedezik a borpa­lackozó üzemek dobozigényeit is. A gyümölcsszállításhoz al­maszállító /hullámdobozt kí­sérleteztek ki. Az alma for­galomba hozásához olyan új­szerű, kisméretű dobozokat Is készítenek, amelyek az üzlet­ben kinyithatók, majd kosárrá alakíthatók át. Az új gyárt­mányok között találhatók kü­lönböző gyümölcsrekeszek is. fl Cyrk Warszawa ma kezdi meg miskolci vendégszereplését A mai napon benépesül a miskolci Béke tér. Itt veri fel sátrát a városunkba érkezett Cyrk Warszawa, a világhírű lengyel utazócirkusz, amely Európa, Amerika és Ausztrá­lia különböző nagyvárosai­ban történt vendégszereplé­se után most hazánkban jár és a mai naptól kezdődően szeptember 25-ig bezárólag Miskolcon vendégszerepei. A cirkusz műsorában az artista- művészetnek szinté minden ágazata szerepel, akrobaták, állatidomárok, zsonglőrök, trapézartisták és természete­sen az elmaradhatatlan bohó­cok. A cirkuszmüvészét kedvelői ma este fél 8-kor és ezt köve­tően tíz napon át találkozhat­nak a lengyel artisták pro­dukcióival. Pénteken Kecskeméten sorsolják a lottót A lottó 37. játékheti nyerő­számait szeptember 16-án, pénteken délelőtt 10 órai kez­dettel, Kecskeméten sorsolja a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság, Betörők a lakodalomban A menyasszony-tánc idején lopták el a stafirungot A vendégseieg jókedvű, vi­dám, koccannak az összeütött poharak, száll a nóta, kava­rog a tánc. De hol is legyen vígság. mulatozás, ha nem a lakodalomban? Mert lakodal­mat ülnek Mezőkövesden. Se­bes István házasodik. Jól ben­ne járnak már az ejszakáoar., nem is csoda, ha emelkedett a hangulat. A zenekar húzza a talpalávalót, és kezdődik a menyasszony-tánc! Úgy illő, hogy mindenki táncoljon a menyasszonnyal, pontosabban éjfél után már az ifjú menyecskével. Tancol is. De egyszer ennek is vége. Az ifjú pár reggel felé haza­indul, vissza a férj lakására, mert eddig a leány szüleinél voltak. Belépnek a szobába. Körülnéznek. Valami nincs rendberv Valami furcsa itt. A sezlonon . egy sáros nyom. A szekrényajtó nyitva. A fiatal­asszony a szekrényhez lép és felsikít. A szekrény üres! El­vittek mindent. Elvitték az ajándékokat, az egész st&íi- rungot. Kirabolták a lakást. . Hogyan történt? Az esemény híre szinte per­cek alatt terjed el i Mezőkö­vesden. Másnap már minden­ki beszéli, tovább adja és egy kicsit mindenki nyugtalan. Kik jöttek Mezőkövesdre? Vagy helybeliek lennének? Betörők is laknának itt? A válasz nem váratott ma­gára sokáig. Néhány nappal a lakoda­Vasárnap: ütiörők találkozója a Taklaközlien A szerencsi járás mintegy tizenkétezer úttörőjének kép­viseletében vasárnap, szep­tember 18-án ezer, ezerkétszáz úttörő találkozik Taktabájon. Községenként tíz-tíz úttörő érkezik, s valamennyi ükét a taktaközi úttörő csapatok lát­ják vendégül, örömmel nyúj­tottak anyagi segítséget is e nagyszabású találkozóhoz a környék tanácsai, pártszerve­zetei, termelőszövetkezetei, is­kolái. Hudák Ferenc, a szerencsi úttörőház Vezetője, akitől a vasárnapi találkozóról érdek­lődtünk, gazdag programot is­mertetett. Az összejövetel a Vörös zászló hőseinek útján mozgalom keretében történik. Növeli az ünnepség rangját, hogy részt vesznek rajta komszomolisták, szovjet ka­tonák, s képviselteti magát a KISZ Központi Bizottsága, va­lamint a megyei KlSZ-bizott- ság. A találkozó reggel kilenc órakor kezdődik. A csapatok díszegységenként felsorakoz­nak, majd az egységvezető jelentést ad a díszszemle pa­rancsnokának, aki ezután a járási úttörő titkárnak jelent, és engedélyt kér az elnökségi zászló behozatalára. A Him­nusz hangjai mellett tisztelgés következik a zászló elölt. A Vörös zászló hőseinek útján elnevezésű mozgalom salgó­tarjáni tapasztalatairól tájé­koztatja pajtásait két bekecsi és két taktaharkányi úttörő. A későbbiekben énekkari szá­mok és szavalatok váltják egymást. Lesz bőven tömeg­játék, sportverseny. A párt­történeti vetélkedőn mintegy ötven úttörő verseng egymás­sal Ki tud többet pártunkról? címmel. A nap „fénypontja" a főző­verseny lesz. öt taktaközi út­törőcsapat egy-egy őrse bog­rácsgulyással „rukkol elő”. A minőségi ellenőrök — a szak­értőkön kívül — a vendég­pajtások közül kerülnek ki. A verseny helyezettjei oklevelet kapnak a zsűritől. Úgyszin­tén oklevelet és vándorserle­get adnak a sportversenyek győzteseinek. A nagyszabásúnak ígérkező találkozó délután négy órakor ér véget. lom után Mezőkövesd egyik házában három fiatalember tanácskozik. Estére hajlik az idő. Kintről mintha lépések hallatszanának. A három fiú összenéz, pillanatra elcsende­sedik. De már nyílik is az aj­tó. néhány férfi lép be rajta. Közrefogják a fiúkat, és gye­rünk! Gyorsan, de kapkodás nélkül játszódik le minden. A fiúk nem ellenkeznek, nem tiltakoznak. A negyedik fiú som. mert csakhamar egy ne­gyedik is előkerül. És ezzel a mezőkövesdi járási kapitány­ság rendőrei — szakszerűen szólva — előállították a tette­seket. Mind a négy fiú mezőköves­di. A lakodalom napján éjfél tájban együtt érkeztek a lag- zis házhoz, amelynek hátsó szobájában csak egy idős néni tartózkodott. Állításuk szerint már eléggé ittasak voltak, de itt is bort kerestek. Egyikük megnyomta az ablakot. Ki­nyílt. Bemászott a szobába, majd utána ment testvére is. Harmadik társuk az ablaknál maradt, a negyedik az utcát figyelte. A szobából a két fiú először bort, majd süteményt adott ki, később pedig össze­szedték az ágyneműt, a ruha­neműt, mindent, ami kezük ügyébe esett, és elvitték. Végül pedig őket is elvitték. A lakosság erről az ese­ményről is gyorsan tájékozó­dott. A hangulatra jellemző: a kövesdiek közül sokan oda­mentek , az utcán posztoló rendőrhöz és gratuláltak. „/Vem akartunk betörni“ Urbán József 22 éves, Mis­kolcon dolgozik. Az egyik a négy közül. Ö állt az ablak alatt. — Nem akartunk betömi — mondja. — Bort kerestünk, de ez lett belőle... — Maga mit kapott a hol­miból ? — Semtnit. Semmit sem vittem el, édesanyám kivert volna. — Mi a terve a későbbiek­re? — Ha szabadulok, megnő­sülök. És elköltözünk Mező­kövesdről. Dienes Gyula 22 éves. Se-, gédmunkás Miskolcon, ö benn járt a szobában. • ö, meg az öccse. Otthon is csak ketten élnek. Rendezetlen, zilált családi körülmények között — Mi a véleménye arról, amit tett? — Hülyeség volt. Nem lett volna szabad. — És akkor nem gondolt rá? — Ittas voltam. — Nem mentség. Mi a szán­déka? — Ha kijövök, más munka­helyet keresek. Szégyellem munkatársaim előtt Egy kis vadnyugat P. J. még nincs egészen 16 éves. — Volt már dolga a rend­őrséggel? — Egyszer megrongáltuk a padokat. — Miért? — összetalálkoztam a ha­verokkal ... és csak úgy, el­határoztuk, hogy megrongál­juk. Elmentem haza a kul­csokért, és szétszedtünk né­hányat. — És mit csinált még? — Láttam egyszer egy rá­diót egy embernél. Gondol­tam, hogy jó volna megsze­rezni. Elkészültem rá... — Pontosabban? — Boxert vettem magam­hoz, meg vascsövet. De aztán nem történt semmi. — Mikor szokott hazajár­ni? — Éjjel 11 óra felé. — Otthon mit szólnak eh­hez? — Édesanyám gyakran ke­res, ellenőriz, mert nem ott vagyok, ahol mondtam. D. J. 17 éves. Segédmunka*. A betörésben feltételes sza­badlábra helyezésének idején vett részt. — Miért ítélték el? — Rablás miatt. — Hogyan történt? — Odaléptem egy idősebb emberhez, kést tartottam a gyomrának, és azt mondtam, hogy adja ide az összes pén­zét, különben baj lesz. — Mennyi pénz volt nála? — Százötven forint. — A betörésről mi a véle­ménye? — Nem kellelt volna. A beszélgetésnek vége: Siet­ve szív még néhányat a ciga­rettából, majd a csikket el­nyomja a hamutartóban. Mint a többiek. Aztán mellé lép a rendőrőrszem, hogy a fogdá­ba kísérje. Mint a többieket. Hiszen a vége mindig csak ez lehet. Frisk* Tibor , Megjelent a Nemzetközi Szemle szeptemberi száma Kép szöveg nélkül Mely időkből származik a fúrás? Az ősidőkből. Minden bi­zonnyal azokból az időkből, amikor az ember megjelent az áldott anyaföldön. Mert mi is lehetett az első érzése? Az, hogy éhes. Elment hát élelem után. És akkor tapasz­talatokat is szerzett. Elsősor­ban azt, hogy nincs egyedül. És akik rajta kívül léteznek, ugyancsak éhesek, tehát éle­lem után járnak. Ekkor szü­lethetett meg a fúrás gondo­lata, majd nyomban utána a fúrás maga. Aki gyorsabban tudta megvalósítani, az köny- nyebben jóllakott. A mai kor embere termé­szetesen a fúrás bonyolult műveletében is igen előre ju­tott. Tökélyre fejlesztette ezt az igen hasznos, érdekes, sok, elgondolást, okosságot kívánó mesterségek Valóságos fúró­gépeket szerkesztett. Megta­lálhatók ezek már a legki­sebb családokban, háztartá­sokban is, méginkább a nagy vállalatoknál, gyáraknál, üze­meknél. Méghozzá minél na­gyobb, minél bonyolultabb, minél sokrétűbb egy válla­lat., annál nagyobb, bonyolul­tabb, sokrétűbb maga a fúró- gépezet is. Szinte hihetetlen, mennyi mindent tud mar az Fúrógép ember túrni! Nem kis büszke­séggel állapíthatjuk meg, hogy a huszadik század em­bere a legegyszerűbb, a leg­puhább dolgoktól kezdve a legkomplikáltabb szerkezetű, a legkeményebb valamit is ké­pes megfúrni. Vannak kisebb fúrási műveletek, amiket bár­ki elvégezhet, el is végez ott és akkor, ahol és amikor azt a legmegfelelőbbnek tartja. Sima, könnyű fúrások ezek, senki sem csinál belőlük kü­lönösebb ügyet. Vannak ter­mészetesen nagy körültekin­tést, előkészületet igénylő fúrnivalók is, melyeket csak azok az emberek tudnak si­kerrel végrehajtani, akik hosszú évek során képezték magukat erre a célra. Bi­zony, a mai technika, a fej­lődés ezen a területen sem enged visszaesést. A jó fúrá­si tudománnyal rendelkező emberek könnyebben látják el feladatukat, mint azok, akik nem értenek annyira a kü­lönböző fortélyokhoz. De vessünk csak még egy pillantást az ősidőkre. Az ős­ember agyában tehát megszü­letett a fúrás gondolata. Le­tört egy ágat, rátette vala­mely puhább kőre, és addig forgatta, pörgette rajta, amíg a kőben egy lyuk keletkezett. Ebbe a lyukba beleillesztett egy husángot, és készen volt a kőbalta. Lehet, hogy így történt. Lehet, hogy később már valami fúrószerkezetet is összeeszkabált a nagy csa­lafintasággal megáldott ős­ember. Egy nem kevésbé csalafinta kései utódja Ham­burgban most azt találta ki, hogy ő maga is eszkabál olyan fúrógépeket, amilyene­ket valamelyik neandervölgyi elődje szerkesztett. Minek ez a néhány fadarabból álló masina? Eladja azoknak az embereknek, akik eddig kép­telenek voltak hozzájutni ilyen fúrógéphez. Mivel az eredeti sem lehetett jobb. a gyűjtők megvásárolják. Hiába, különös az emberi természeti Megveszik ezeket a szerken­tyűket is, pedig most már olyan fúrógépeink vannak, amelyekkel könnyedén fúrjuk a fát, a követ, a vasat, az acélt. Kézi fúróink vannak, árammal hajtott fúrógépeink; stb. Hű! Csak nem arra a fú­rásra gondolt valaki? A folyóirat új száma vezető helyen Nguyen Hoay An cik­két közli A szabadságért és a földért címmel. A cikk a dél­vietnami nép harcával foglal­kozik. Lényeges párhuzamo­kat és .azonosságot mutat ki Günther Anders Nürnberg és Vietnam című cikke. A folyó­iratban cikket találhatunk a CIA tevékenységéről, a pa­rasztmozgalmak jellegéről. Ázsia és Észak-Afrika új, füg­getlen országaiban, érdekes összefoglalót a Szovjetunió űr­kutatási eredményeiről, ripor­tot Singaporeról, valamint né­hány érdekes könyv Ismerte­tését. A Nemzetközi Szemle új száma közli a már ha-1 gyományos nemzetközi ese­ménynaptárt Is. OPERA BÉRLŐK FIGYELEM! A Debreceni Csokonai Színház opcracgyüttoscnek vendégjátéka 1966. szeptember 17, szombat este 7 órakor LEHOTAY BÉRLET 1966 szeptember 18.. vasárnap este 7 órakor UDVARHELYI BÉRLET JOHANN STRAUSS: CIGÁNYBÁRÓ Jegyek a bérleti előadásokra U válthatók. Gyüjlsd a csipkebogyói kilogrammonként 2.- Ft Minden mennyiségben átveszik a helyi földművesszövetkezetekl

Next

/
Thumbnails
Contents