Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-15 / 218. szám

Emléktöredékek egy nagy emberről Mintha keresne valakit. Vagy valamit. Emlékeket... A fér­fi, aki valaha ott ült az utcai front felőli szalonban, a ke­rek asztalka mellett, amelyet naponta újságok borítottak, már régen nem él. Mikor is látta utoljára? ötven, ötven­öt éve... Régen volt. Csata László fmummmsÉs Időjárás Várható időjárás ma esflgl kevés felhő, valószínűleg eső nélkül. A helyenként viharos északnyugati szél lassan mér­séklődik. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet 17—22 fok között. E«y kis»yerniek tragikus halála Elszomorító szerencsétlen­ség történt kedden, szeptem­ber 13-án Miskolcon. A dél­utáni órákban a Tátra utca 23. szám alatti bérház harmadik emeletének egyik ablakából kiesett Tihanyi Sándor 3 éves kisfia. A szerencsétlen kisgye­reket nyomban kórházba szál­lították, de megmenteni már nem tudták. Belehalt súlyos sérüléseibe. A rendőrség nyomozást foly­tat a szerencsétlenség körül­ményeinek tisztázására. 5 és Jl hónap Korodi István miskolci al­kalmi munkás 1965 novembe­re óta nem dolgozik rendsze­resen. Azóta tartásdíj nem fi­zetése miatt egyszer már ült, ám kiszabadulása óta sem fi­zeti rendesen, ami volt fele­ségének jár. Miután nincs ál­landó munkahelye, le se lehet vonni a fizetéséből. Antal István alsózsolcai se­gédmunkást 4 hónapra elítél­te felfüggesztéssel a dunaúj­városi bíróság tartásdíj fize­tésének elmulasztása miatt. 1965. december 1. óta ismét nem fizeti a tartásdíjat, sőt, a pénzt el is issza. A miskolci járásbíróság Ko­rodi Istvánt 5 hónapra, Antal Istvánt pedig, mint vissza­esőt, 8 hónapra ítélte. Antal­nak a felfüggesztett 4 hóna­pos büntetését is le kell ülnie. Elmentek a gólyák és a sarlós fecskék Vasárnap országos vízimadár számlálást rendeznek Noha a szeptembertől és ok­tóbertől várjuk az idei nyár sok „adósságának” törleszté­sét, a gólyák és a sarlós fecs­kék már augusztus végén útra keltek az afrikai partok felé. A többiek nem sietnek. A füsti- és a molnárfecskék nagy csoportokba verődve röp­ködnek: búcsúznak a hazai tájaktól. A Madártani Intézetben közölték, hogy szeptember 18­án, vasárnap az egész ország területén állományfelmérő ví­zimadár számlálást rendeznek. Számos amatőr ornitológus is bekapcsolódik a munkába. Kívánatos lenne, hogy a ter­mészetjáró. madárkedvelő kö­zönség is minél több helyről megbízható adatokat küldjön a Madártani Intézet címére az észlelt vízi-madárfajokról, azok számának, előfordulási helyének megjelölésével. Történetke Községünkben, Parasznyán elhangzott a beszámoló, amelyből a hallgatóság megtudhatta, mi a helyzet községünkben egészségügyi vonalon: hogy ragályos megbetegedés nincs, kevés a születések száma, árvíz után oltásokat kellett adni... De megtudhatta még, hogy az orvosi lakás nem egészséges, a négy fal négy irányba indul, rossz a szennyvízlevezető, nincs sze­méttároló, a rendelő kicsi, stb., stb. A hallgatóság egy része az ügy komolyságához méltóan hallgat (magában leszögezi, hogy ez így nem jó), mások hozzászólnak, remélve, úogy javasla­taikkal segíteni tudnak. Elmondják többen, hogy bizony már nem érdemes több pénzt beleölni az orvosi lakás renoválásába, mert már így is elment sok ezer, mégsem javult semmit az állapot. Mást kell tenni! De min Van javaslat. Az egyik hozzászóló azt javasolta: el kell bontani a jelenlegi épületet, s a kikerülő anyagból — természe­tesen pótlással — újat kell építeni, aminek modern, tágas, szép rendelője van. Ez így jó volna, helyeslik néhányan, de ekkor jön az ötlet, amire egyikünk sem számított a jelenlevők közül, szóval, jön a korszakalkotó, a mindent elsöprő, a mindenkit ámulatba ejtő, a ... a ... szóval a nagy ötlet. így hangzik: Az bizony nem lehet, mondja a hozzászóló, hogy így nézzen ki az orvosi lakás és rendelő. Itt tenni kell valamit, elvtársak! Nekünk kell tenni valamit, hogy jobb legyen. En azt javaslom, hogy építsünk új orvosi lakást, ebbe a régibe pedig költözzék be egy tanító. Azt hiszem, néhányunknak tátva maradt a szája az ámulattól. Mindnyájunknak ugyanaz a gondolat for­dult meg a fejünkben, amit én is csak akkor tudtam kimondani, amikor nagy nehezen kibújtam a képzelet­beli romokból: a pedagógusra rászakadhat a ház?! Itt be is fejezhetném, de annyit még elmondok: ettől az üléstől nagy gondban vagyok. Foglalkoztat egy téma. A cím valahogy így hangzana: Rekviem egy pedagógusért (akire tragikus hirtelenséggel rásza­kadt a ház). Remélem, nem kell megírnom. Arra gondolni sem szeretek, hogy esetleg azt írja valaki: Rekviem Kocsis Terézért. .. Brrr! Kocsis Teréz 1966. szeptember 15, csütörtök A nap kelte 5.21, nyugta 17.57 órakor. A hold kelte 5.48, nyugta 18.36 órakor. Névnap: Enikő. A MAGYAR RADIO miskolci stúdiójának műsora (a 188 méteres hull ám hosszon 18—19 óráig) Megyei körkép. Tegnapról mára, máról hol­napra. Az egri íróremete hajlékában. Néger spirituálék. Ismerkedjünk — a Helytörténeti Bizottsággal. Katonáink életéből. Fiatalok zenés találkozója. Meghalt Cserkaszov Szerdán 64 .éves korában, súlyos betegség után Lenin- grádban elhunyt a Lenin-dí- jas Nyikolaj Cserkaszov, a Szovjetunió népművésze, kö­rülbelül száz színpadi és film- szerep alakítója, amelyek kö­zül ötöt állami díjjal tüntet­tek ki. Cserkaszov játszotta a címszerepet egyebek között a Rettegett Iván és a Don Quijote című filmekben. Cserkaszov a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az oroszországi föderáció Legfel­sőbb Tanácsának küldötte volt, valamint tagja volt a Szovjet Békebizottságnak. ESZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkeaztőség: Miskolc. Tanácsház tőr 2. Telefonszámok: Titkárság: 16—886 Kultúrrovat: 16—067. Ipari rovat: 16—035. Pártrovat: 16—078. Mezőgazdasági rovat: 33—607. Sportrovat: 16—049. Belpolitikai rovat, panasz Ugyekl 16—048. K t a d 1 a ű a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Miskolc. Kossuth u 11. Felelős kiadó: Bíró Péter Telefon: 36—131. Hirdetésfelvétel: Széchenyi u. 15—17. Telefon: 86—213. Téveszti a Magyar Posta. Előfizetési dij egy nőnapra 12 Ft. Előfizethető a nelyi postahiva­taloknál és a kézbesítőknél, index: 25 055. Készült a Borsodi Nyomdában Feleli! vezető: Míry György, ) Idős hölgy, vén ház, régi emlékek ... Hiszen, ha be­szélni tudnának a rideg bolt­hajtások! Megkoptak a falak, elhalványultak az emlékek. Mi maradt belőlük? Szürke derengéssel előködiik egy kép. Közelebb, közelebb! Mankó áll a hintaszék mel­lett, gyengült lábak gyámolí- tója. Kéznél van, ha kell. De mibe kapaszkodjék a gondo­lat? Merengve tekint évek tá­volába a szem, rátapad a képre, mintha attól várna se­gítséget. A bolthajtások alatt öregúr lépeget. Ezüst a sza­kálla, fehér a panamakalapja. „Ottó bácsi!” Vagyis Herman Ottó. De mivégből járt annak idején itt, a Palóczy utca 21- ben? S ki az, aki egyszerűen Ottó bácsinak hívta? Moso­lyog a nyolcvankét éves hölgy. „Egyáltalán van még valami, amit nem tudnak Herman Ottóról?” Lehet-e ró­la eleget tudni ... — Oltó bácsi és az én nagy­anyám, Kerman Henriette, édestestvérek voltuk. Innen a rokonság — mondja Szeöts Irma. — Herman Ottó sokszor járt nálunk. Részben, mert a család szórás kapcsolatot tar­tott fenn, másrészt jóapám, szeöts Sámuel neves ornitoló­gus volt, ennélfogva Ottó bá­csit és édesapámat erős bará­ti kötelékek is összefűzték. Az agyébként kiterjedt rokonság­áéi mar csak hárman élünk: tét nővérem és én. Herman Ottó Pesten, az Ül­lőt úton lakott. De élni csak l Bükk erdeiben tudott. — A nyarak nagyobb ré- Bét a hegyek között töltötte, szenvedélyesen szerette a 3üklföt. Jött persze máskor s, karácsonykor, húsvétkor — emlékszem, hat éves kó­lómban, karácsonykor tőle captam az első aranygyűrűt —, s alig toppant be, máris íozatta a fogatot: most aztán jyorsan a Bükkbe! A Király­ait volt kedvenc helye... Milyen ember volt? Zárkó- sott, szórakozott, mint a leg- öbb tudós? Magába mélyedt, irök-gondolkodó? — Herman Ottó nagyon vi­tám természetű volt. Szeret- e az embereket, elsősorban a gyerekeket — hiszen neki nem tolt egy sem, ötven éves ko­váját fülemmel hallhassam, niként zajlik le egy „kispar- ament”. No, elég az hozzá, logy nővéremmel bebújtunk a VTeidlinger kályha üregébe, >tt füleltünk. Hallgatunk, íallgatunk. Hirtelen nyílik az íjtó. Zerge módra szökellünk. üttó bácsi ránk néz. „Ejnye, rmuska!” Csak ennyit szólt. S áttuk, befelé kuncog... So- íasem haragudott. A kérdések sokasága. Mi­iéi többet megtudni! Köze- ebb a képet, közelebb! Na- !yon halványak az emlékek ... — Leginkább az a kép ma- adt meg bennem, ahogy Her- nan Ottót igazi otthonában, íz erdők ölén láttam. Amikor lálunk volt... jaj, ezt már nondtam ... mindig a Bükk­ié vitt bennünket. A füves érségen letelepedtünk, Ottó »ácsi farönköt kerített maga tartózkodott, többen is felke- lőtt és csak ő értett igazán .. resték. Hogy kortesek vol- De ezt mindenki tudja róla. tak-e, vagy képviselőtársak, én Irma néni mit tud még? bizony nem tudom. És már Nyúl a kéz a mankó után. soha nem is tudom meg. Pe- Hóna alá veszi, rátámaszko- dig nagyon rajta voltam, hogy dik, s elindul a szobában 50 éve, 1916. szeptember 15 én a nyugati fronton, a Som­me folyó menti csatában a; angol hadvezetés alkalmaztc először a lőfegyverekkel fel­szerelt, széles lánctalpain ár- kon-bokron, egyenetlen tala­jon, sőt, mesterséges akadá­lyokon is áthatolni képes pán­célozott motoros járműveket a tankokat. Az első tankok nagyméretű, ormótlan alkot­mányok voltak, s csupán öl kilométeres óránkénti sebes­séggel haladtak. A háború vé­ge felé, 1918-ban kisebb, moz­gékonyabb egységek előreha­ladását már sikerült tizenöt kilométerre fokozni. Az ellen­fél katonáira szinte szörnye­tegként rontó újfajta harci eszköz, meglepetésszerű táma­dásaival, látszólagos sérthetet. lenségével leirhatatlanul bom­lasztó hatást gyakorolt. Elein­te egyenként, majd kisebb ra­jokban, később több százas csoportokban indították a tan. kokat a német állások ellen. Tömeges felhasználásuk és nagy harci értékük révén a tankok számottevően hozzájá­rultak az ántánt katonai győ­zelméhez. — HANGVERSENYT ad a miskolci kamarazenekar va­sárnap, szeptember 18-án dél­előtt a tokaji helytörténeti múzeumban. Közreműködik Pártos Ilona (hárfa), vezényel Ujj Viktor Géza. — ÖSSZENYOMTAK a vasúti kocsik az Ózdi Kohá­szati Üzemekben Tulipán Ist­ván 45 éves munkást. Kórház­ba szállítás után a szerencsét­len ember belehalt sérülései­be. A felelősség megállapítá­sára a rendőrség nyomoz. ESZPERANTÓ tanfolya­mat szerveznek kezdők szá­mára a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban. A néffV hónapos tanfolyamra hétfőn esténként jelentkezhetnek az érdeklődők. — VASÁRNAP is nyitva tart a mezőkövesdi járási könyvtár. Az olvasók vasárnap 10-től 12 óráig vehetik igény­be a könyvtár szolgáltatásait. — TÁVCSÖVES bemutató­kat tartanak a diósgyőri csil­lagvizsgálóban a Csillagászati hét minden napján, szeptem­ber 19-től 24-ig. Ezek a na­pok különösen a Hold és a Szaturnusz megfigyelésére al­kalmasak. — MAGASFESZÜLTSÉGŰ villanyvezetékhez ért a daru karja a franciaországi Gre- nobleban, melynek következ­tében öt munkás meghalt. Ugyanaznap Spanyolországban Torrejon de Ardoz falucská­ban nyolc munkás halt meg ugyanilyen baleset következté­ben. — FÜST BEMENT milliár- dok. Az Egyesült Államokban tavaly 533 milliárd cigarettát, szívtak el, összesen 8 milliárd dollár értékben. Ebből a mennyiségből minden felnőtt­re körülbelül 3900 darab ciga­retta jut. — NAGYOBB önállóság — gazdagabb lehetőségek cím­mel írtunk cikkel, lapunk szep­tember 13-i számában a ka­zincbarcikai Sajómenti Ktsz munkájáról, terveiről. A KI- SZÖV tájékoztatása szerint közöljük, hogy a szövetkezet új részlegében a jövő évben nem 400, hanem száz dolgozót állítanak munkába, és a lét­számot a későbbiekben növe­lik több százra. — LEVEGÖFAL zárja el az ajtók helyét a néhány napja Észak-Franeiaországban meg­nyílt hatalmas áruházban. A levegőfal télen meleg, nyáron hideg levegőt sugároz. — ELEJTETTEK a Dráva- menti síkság vadban gazdag erdőségeiben az idei év első aranyérmes szarvasbikáját. Sorrendben ez volt a 25. aranyérmes vad, amely a me­cseki erdőgazdaság területén került puskavégre. — ÓRIÁSI felhőkarcoló tervét készítette el Fresham angol mérnök. A korong ala­kú felhőkarcoló 500 szintes lenne. Alapja 150 méter mély­ségben feküdne. Az épületben 500 ezer ember kapna helyet — A BALATONI hajózás idén ünnepli fennállásának 120. évfordulóját. 120 évvel ezelőtt, szeptember 21-én fu­tott ki próbáútjára az első gőzös, a Kisfaludy. A jubile­umi évben a MAHART hajói rekord forgalmat bonyolíta­nak le. Az idei utasszám két­millió körül lesz. — A KÜLÖNBÖZŐ felsőok­tatási intézmények az idén több mint ötvenezer jelent­kezőből nappali tagozatra 12152, esti és levelező tago­zatra 4597 hallgatót vettek fel. Az összes első évfolyamosok száma tehát megközelíti a 17 ezret. — BADACSONYBAN épül fel az ország első személyszál­lító kötélpályája. Ezzel a tu­risták régi kívánságát teljesí­tik. alá, nyársat vágott, s csirkét húzott rá. Maga spékelte és sütötte. Szerette a sült csir­két. Amíg a hús pirult, — s ő mesélt —, úgy emlékszem, szódát öntött a borba, azt itta. De ez csak rémlik. Mi, gyere­kek, inkább azt figyeltük, mikor sül meg a csirke. A combját nekünk adta, maga a püspökfalatját és a szárnyát kedvelte... S mit kedvelt még? A nagy sétákat az erdőben. Nézni a fák koronáját, hallgatni „övéi­nek”, madaraknak énekét. Lesni a természet nyüzsgő­mozgó életét, amit csak az ő szeme látott, az ő füle haj­rában nősült —, és rendkívül kedvelte a pásztorokat. Na­gyon tudott, kacagni egy-egy jó tréfán. Volt egy kedvelt kutyája, a Csőri. Kenyéríalat- kakat tett az orrára, a kutya várt, várt, aztán felpöccintet­te a falatot és elkapta a leve­gőben. Többször kipróbálván ügyességemet, az én orromra Is tett kenyérdarabot, vajon túlteszek-e Csőrin? Mondanom sem kell, Csőri kapta el he­lyettem a kenyeret. Jaj, de jó­kat kacagott e mókán! A tu- flós, a neves képviselő... Nevetni tudott. Haragudni k'I — jegyszer, amikor nálunk

Next

/
Thumbnails
Contents