Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-15 / 218. szám
«SZAK-MAGYARORSZAU Csütörtök, 1966. szeptember IS, ^ A falusi népművelés tervezésének kérdéseiből Két újabb iskola-autóbusz rendbehozatalát vállalták a miskolci KISZ-fiatalok Okos kezdeményezésükkel és izorgalmas munkájukkal a 3. íz. AKÖV KISZ-fiataljai az üdén országos hírnévre tettek ízért. A vállalat ifjú kommunistái a pártkongresszus tiszteletére napi műszak után, társadalmi összefogással három, egyenként 40 személyes, kiselejtezett Ikarusz 30-as autóbuszt hoztak üzemképes állapotba, amelyekkel hét borsodi községből három körzeti iskolába szállítják a tanulókat. önzetlen és példás munkájuk követőkre talált hazánk más vidékein is. Az iskolaév kezdetéig 14 különböző AKÖV 635 KISZ-fiatalja 22 ilyen rendbehozott autóbuszt adott át a körzeti iskolák szállítási gondjainak csökkentésére. A jó munkáért és a bátor kezdeményezésért a miskolci fiatalok több napos csehszlovákiai jutalomkiránduláson vettek részt. Amikor a vidám útról hazatértek, arról értesültek, hogy további 11 ilyen TEÄBAHT személygépkocsit és számos értékes tárgyat NYERHET, ha részt vesz a TÁRGYNYEREMÉNY sorsoláson 5 kg háztartási rongy beadása eseten augusztus 15 — szeptember 30. között AJÁNDÉKSORSJEGYET KAP Részletes felvilágosítást |, adnak a M fi FI átvevőhelyein. autóbusz rendbehozatalával megoldhatnák az országban jelenleg működő körzeti iskolák szállítási nehézségeit. A 3. számú AKÖV fiataljai tanácskozást tartottak, amelyre meghívták a miskolci 16. számú Autójavító Vállalat kisz- istáit Is. A fiatal szakemberek hosszas megbeszélés után, a közelgő pártkongresszus tiszteletére közös vállalást tettek. Elhatározták: ha a vállalat felettes szervei engedélyezik, december 31-ig társadalmi munkában két újabb kiselejtezett Ikarusz 30-as autóbuszt hoznak rendbe és adnak át. A feladatra mintegy 40 fiatal vállalkozott. Al>od-Kirá!yliút is fejlődik (Levelezőnktől.) Az edelé- nyi járás északnyugati részén hegyek és dombok közé ékelődve terül el három kisebb településével, Illetve tanyájával Abod-Királykút. Nyolc- százhatvanan lakják a községet. A felszabadulás előtt m.ndenki földműveléssel foglalkozott itt, az élet nem is változott meg egy ideig. Az utóbbi években azonban mégiscsak megváltozott a helyzet. Aki ma érkezik hozzánk, el sem hiszi, hogy ugyanott jár, ahol 4—5 éve megfordult. A tanácsháza szép és korszerű. az iskolákat felújították, új tűzoltószertár, buszváró és könyvtár épült, no, meg több mint 2000 méter járda. A község útjait rendbeszedték. a közkutakat ugyancsak. Hangoshíradó hirdeti a tanács közleményeit. Ez talán az egyetlen dolog, amivel egy lakosunk nem ért egyet. Ez pedig Béres András tanácsi hivatalsegéd, mert nem dobolhatja ki többé, ami „közhírré tétetik”, ö megszerette a dobolást, és rnost^ hiányzik neki. Idén 145 580 lorint társadalmi munkát végzett a község eddig, tehát egy lakosra több mint 160 forint jut. Egyre több a vaskerítés, az új lakóház, melléképületek is létrejöttek, az adó befolyik, a község fejlődik. Jövőre kul- túrházat akar építtetni a tanács, parkosítás szerepel a tervben és a lakosság lelkesen segíti a megvalósítást. Berentés Gyula vb-titkár Szerkesztői üzenetek Eperjessy Tlborné, Hernád- németi: Észrevételeit köszönjük, levelét továbbítottuk az illetékes vállalatnak, ahonnan hamarosan választ fog kapni Jövendőbeli tanár, Felső- zsolca: Verse, sajnos, nem alkalmas közlésre. Boros Barna, Martonyi: Kérdéseire pontos és részletes választ fog adni az SZTK. Szűcs József né, A baújszántó: Bejelentését a megyei tanács egészségügyi osztálya vizsgálja. Az eredményről értesítik. Tölczeki Ferenc, Sajószent- péter: Építési kölcsöne ügyében megkerestük az OTP hitelosztályát, értesülésünk szerint a kölcsönt már meg is kapta. Lakos Endre, Miskolc: Levelét köszönjük, kérésének igyekeztünk eleget tenni. Mint bizonyára olvasta, lapunkban már többször, részletesen foglalkoztunk a városrendezési tervekkel, eredményekkel. Zombory Andor, Megyaszó: Bejelentését köszönjük, levelét az illetékes rendőrkapitányságnak küldtük meg. Reméljük, az eredmény nem marad el. Versenyen Almos és Huba utca lakói: Panaszukat, sajnos, név és cím nélkül írták meg, így nem tudjuk hová postázni válaszunkat. Bejelentésükre felhívtuk a rendőrség közlekedési osztályának figyelmét. Peti lő Emil, Kazincbarcika: Verse szép gondolatokat tartalmaz, közlésre azonban, sajnos, nem alkalmas. Adorján Zoltán, Miskolc: Javaslatát a városi tanács tervosztályának küldtük meg, ahonnan bizonyára hamarosan választ kap. Kérjük, írjon máskor is. Mischtein Béta, TtBskolc; Kérésének nem tudunk eleget tenni, ezért a kórház igazgatóját. kértük meg, hogy tolmácsolja a köszönetét a levelében említett orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak. Kardos Gyula, Tiszapalko- nya: Meghívását ezúton is köszönjük, de sajnos, nem volt lehetőségünk kimenni az ünnepségre. Reméljük, jól sikerült nap volt, és a mérkőzést is megnyerték. Kérjük, írjon máskor is, tájékoztassa szerkesztőségünket a községben történő eseményekről, eredményekről. QZÍMÖ BÉKE 15—18: gyei. SZIKRA f. 5 én lm. 7. M. in, 10-kor: Kéz, kezet mos. (Széles!) A lányrabló. Színes Jen- Szélest 19—21: Hős, vagy áruló? Magyarul beszélő szovjet,. K: naponta X. i, hn. fi és 8. M. 18—16: Slágerrevü. Színes angol. 18. f. 10 és f. 12: Délibab, min- Széles! 17: A hős, aki lél. Magya- clen mennyiségben. rul beszélő csehszlovák. 16—20: r.giháhorú. Francia.. Széles! K: Kossrih-filmszínház hétköznap . n 6 és 1. 8. vasárnap délelőtti műsora: ^ UóniaV' H*“' 15—16: A lányrabló. Színes lengyel. Széles! 17 c« 10: Nyugodj meg kedves. Magyarul beszéld ,, „ . . , ... .. ___ f rancia—olasz. Szélest 20—21: Hős. »—16. Mandrtn Jtapttány. Színes vagy áruló? Magyarul beszélő francia. Szélea! 17: Bolondos 1ÜS- sz.ov.lel. K: vasárnap kivételével .^a.^MWaml beszéjő^h.z^ naponta de. f. il-korl AGY'Alti Kossuth-'-rilmKT.Inhá* délutáni műsora: 15—21: Nyugodj meg kedve«. Magyarul beszélő francia—o!a«r. Széles! K: naponta 4 és f. 7, vasárnap de. f. 12-kor Is! M. tfl. (csak f. 10-kor!): A kém nyomában. NÍPKERTT ftxabadtéri filmszínház: 15: Nyugodj meg kedve«. Magyarul beszélő francia-olasz. Széles! K: este 7 órakort FAKLYA vák. Széles! 18—15: Csipkerózsika. Színes amerikai. Széles! 20: Slá- gerrevü. Színes angol. Széles! K: naponta í. 5 es hn. 7-korl PETŐFI 15—1«: Az ideális nő. Szfned amerikai. Csak 10 éven felülieknek! 17—18: Sok hűség semmiért- Magyar. Széles! Csak 16 éve-n felülieknek! 19—20: Szakadék felett. Szovjet. K: hétfő, csütörtök, vasárnap f. 5 és 7, kedd. péntek« szombat csak 7. M. 18. 10-kor 3 Gyávák bandája. AD? — Tapolca 17—18: Beszéljünk a nőkről. Magyarul beszélő olasz. Csak 18 éven felülteknek! 20—21: Mindenki haza! Magyarul beszélő olasz. Kljj 18—18: Hajsza a gyémántokért. ............^ F rancia. Széles! 19—20: Mandrin naponta 6-korI kapitány. Színes francia. Széles 1 K: hétköznap 5 és f. 8. vasár- BÜKK nap f. s és 7. M. 18. f. ll-kor: (Mtskolc-Hámort Honfoglalás I—II. TÁNCSICS 17—18: Két nap az élet. Franci* —olasz. Széles! Csak 16 éven felülteknek! 20—21: Vihar Ázsiában. Magyarul beszélő szovjet. (..A”— A, negyedik, aki nem fél! (A Quick karikatúrája) IS—16: Besrétjtínk á nőkről. Ma- Byarul beszelő olasz. Szélasl Csak beriet beváltható!) K: kedd. s/ei 18 éven felülieknek! 17: Állami ria, szombat 6, vasárnap t <*« te Áruház. Magyar. 18—70: Bgihábo- M. 18. 11-kor: A hazudós Billy, rü. francia. Széles! K: naponta (Szélest) fiatal dolgozók rendszeres művelésére kell. koncentrálni a helyi erőket, külön gondot fordítva a szocialista brigádokra, s nem utolsósorban a falusi asszonyokra. a népművelés falusi ter- veinek kidolgozásánál alapvető kérdés annak az aktívahálózatnak megteremtése, amely tömöríti azokat a helyi erőket, akik képesek is a népművelő munka gyakorlati vitelére. Feltétlenül kívánatos bevonni az előadók sorába a mezőgazdasági irányító szakembereket, illetve a falun dolgozó értelmiség legkülönbözőbb kategóriáinak képviselőit. Nem tartható az, a már régen elavult álláspont, amely itt-ott még felüti fejét, hogy a munka tervezését társadalmasítjuk ugyan, tucatnyi szerv vesz részt a népművelés programjának elkészítésében, a gyakorlati végrehajtás pedig nem egyszer egy-két pedagógus gondjává zsugorodik. Feltétlenül kívánatos, hogy az új, fiatal értelmiségnek nagyobb hányada vegyen részt a falusi tudatformáló munkában. Nem elvetendő az az igény sem, hogy amilyen arányban nőtt az értelmiség részvétele a társadalmi és a gazdasági élet különböző területein, ameny- nyire megnövekedett a felsőfokú képzést elnyertek száma társadalmunkban, hasonló arányban kapcsolódjanak bele a tudatformáló munkába — tudásukból adjanak vissza valamit a társadalomnak. Ez különösen kívánatos falun, ahol a tudatformálást nem lehet kizárólag egy-két humán értelmiségitől elvárni, amikor helyben van az agrár értelmiségi, a gépállomás műszaki értelmiségije, az orvos, az állatorvos és igen sok helyen már a közgazdász is, . népművelési munka ter- vezése sokrétű feladat országszerte. De különösen nagy figyelmet érdemel falun, ahol nagyarányú elmaradást kell még mindig behoznunk. Talán nem haszontalan a tervek készítésekor a művelődési lehetőségek tárgyi és személyi feltételeinek biztosítását az első teendők közé sorolni. Ronedrb Miklós Z m gy tavalyi felmérés szerint az ország művelődési otthonainak 46 százaléka csak nagyteremből áll, nem egy esetben egyetlen barátságtalan és fűt- hetetlen, rideg helyiség az egész. Ha a falusi művelődési otthonokat vesszük számba, messze meghaladja ezt az országos százalék arányt. Sajnálatos módon Borsod megye is tele van olyan művelődési otthonokkal, amelyeket csak igen nagy jóakarattal lehet a kultúra hajlékának nevezni, vagy amelyek, mint épületek, talán megfelelnek valamilyen célra, de a korszerű népművelésnek nem nyújthatnak megfelelő és kulturált keretet. Az országban az előbb említett felmérés szerint 1340 művelődési intézmény alapos felújításra szorul, 500 épület pedig felújítással sem alkalmas művelődési otthonnak. Sajnálatos módon Borsod megye igen nagy százalékban gyarapítja ezt a két tételt. Több helyen felmerült az a kívánság, hogy ezeken az elmaradott állapotokon mielőbb változtassunk. Feltétlenül meg kell találni a módját, hogy felkutassuk a ma még kihasználatlan lehetőségeket, és a falusi népművelés szolgálatába állítsuk. Gondolunk itt a feltáratlan anyagi lehetőségekre is. Például az egyes közös gazdaságok pénzgazdálkodásánál több gondot kellene fordítani a művelődési lehetőségek biztosítására, és egy-egy községen belül a különféle erőket koncentráltan kellene felhasználni e célra. Az „egy falu, egységes művelődés” elvének messzemenő biztosításával szükséges egy- egy községben összevonni az anyagi és szellemi erőket, hogy a megfelelően irányított érdeklődés és művelődési igény ne maradhasson kielégítetlenül. A közös iránf'flFsú művelődési intézmények hálózatát továbbfejlesztve nagyot léphetünk előre ezen az úton. A falvak legfontosabb közösségi tényezője a termelőszövetkezet. A tsz-eken belül elsősorban a vezetőség; a munkacsoport vezetők és szakmunkások, valamint a 8 falvakban, a termelőszö- yjí vetkezetekben, a kizárólag mezőgazdasági foglalkozású lakosság körében végzendő tevékenység igen jelentős szerepet tölt be a népművelés most következő öt évének tervezésénél. Az ötéves tervezés irányelvei megállapítják, hogy a mező- gazdaság szocialista átszervezése a parasztság művelődésének új feltételeit teremtette meg. Egyes, jól vezetett termelőszövetkezetek nemcsak gazdaságilag erősödtek meg, hanem már bizonyos műveltségi igényeket is támasztanak tagjaikkal szemben és ez szükségletté tette a rendszeres művelődést. Az átszervezés óta eltelt időszak azonban még nem volt elegendő a falu kulturális elmaradottságának megfelelő mértékű felszámolásához. Ez különösen fontossá teszi a falusi népművelő munkával való intenzív foglalkozást, illetve annak alapos tervezését. Országos tanácskozások cs helyi megbeszélések egyaránt megállapították, hogy elsősorban a parasztság körében, a falusi lakosság egyes rétegei között nagy még a megmozdí- latlan tömeg, nagy még azok száma, akik a népművelés mindenféle megnyilvánulásának hatósugarából kimaradnak. Ha megnézzük a falusi könyvvásárlási forgalmat, a közkönyvtárak látogatottságát, a közvetlen ismeretterjesztő rendezvényeket, vagy más módon vizsgáljuk a falusi lakosság és a művelődési lehetősetek kapcsolatát’, feltétlenül az a kép alakul ki, hogy a falu és a város közötti kulturális különbség az utóbbi években viszonylag keveset «sokként, a különféle objektív és szubjektív tényezők miatt igen lassan bontakozik ki a falusi művelődési igény. Aránytalanság mutatkozik a falusi fejlődésben. A különféle beruházások kapcsán a technikai előrehaladás, a gazdasági fejlődés néhány év alatt is szembetűnő falvaink- ban, kultúrában, művelődési gényekben és lehetőségekben Viszont ennek csak minimális felét tapasztalhatjuk. Aztán jött a pók. Nem az a pók. amelyik kronótó- J giailag a pasas után következett sokszínű zsargon i nyelvünkben, hanem egy valódi, a megszólalásig „elő" J pók. | Jött velem szemben a járdán. Először nem tudtam, 4 hogy pók, mert mindössze egy fekete foltot láttam. 1 ***o«*r»*»*»a»«'» Azí hittem: újabb op-arl. Eb- 4 » ben a minőségében a fekete j A f |l * folt határozottan jól festett; i HD (jf& 1/ * e0V csitios, szőke, áramvona- ] ftp *4$ H%. J lakban duskálkodó lányon t i ® himbálódzott szentjánosbogár- j ® ® ként a szóban forgó foltocska, i • ••••••••••••••• jvfep kell hagyni, huncut he- 4 lyen kapott helyet az újabb op-art, épp ezért kíván- i csiságom magasra hágott. Ám, amikor közelembe ért, 4 érdeklődésem „lelombozcdott", ahogy ezt mostanában J mondani szokás. 4 Pók, húsz, vagy harminc lábú pók feszített a hölgy- J nek azon a testrészén, amelyről költők, szobrászok, j festők, muzsikusok és női szabók oly sok szépet zen- < gedezfek. Lestem, mikor mozdul a pók, esetleg oldal- ! irányban, vagy fel a nyakra. A pók méltóságosan tró- 3 nőit, s mozdulatlanul is plasztikusan bizonyította J jelenlétét. ; Ijedelmemben, koromtól és tapasztalataimtól telhe- ] tőén lázas gyorsasággal átgondoltam a női bizsutéria , fejlődését. Emlékszem, valamikor égő vörös, vagy sár- < ga rózsa honolt a büszke női keblek felett. Hallottam ] egy hölgyről, aki spéciéi a kaméliái , kedvelte,, míg < egy másik híresség piros szegfűvel jelent meg válasz- J t ott ja előtt. Láttam mellre tűzött gyöngyvirág csokrot, < tátikát és kék nefelejcset. 1 Aztán jött a mackó divat.: kis bolyhos miityűrkék < himbálóztak a ruhák vállpántjai közeiében. A mackó * ikertársa volt a kis fekete kutyus, meg a rózsaszínű < majom. Volt dzsiggelő-néger korszak és párosán * csilingelő mókus-éra. ] Aztán jött a katicabogár. Az első mászkáló, nem túl ‘ kellemes illatú, de kedves állatka porcelán mása. Volt ‘ hétpettyes katicabogár, ele akadt nyolcpettyes is. Aki i zöld pettyes katicabogarat viselt, különcnek tartották. * Aztán jött az apró, fürge gyíkocska porcelánba *, öntve. Ehhez társult a miniatűr zöld-Jényes levelibéka < és a szentjánosbogár. Nagynéncm mesélte, hogy a \ mü-szentjánosbogárkát, a háború idején elsötétítés 4 alatt, viselték főleg azok a hölgyek, akik még a 44 sötétben is kívánatosnak tartották önmagukra fel• i hívni a figyelmet. j Aztán jött a pók. Illetve most itt a pók. Valóságos 1 pókinvázió korszakot élünk. Csinos, jól szabott, szí- * nekben és harmóniákban gazdag ruhákon ott üldögél J a szerencsés pók. A szerencsés, de mégis félelmetes, * ízeltlábú pók, amelyet, ha korábban lányaink meglát- íj tak, ijedten felvisítottak. No. hiába! Hölgyeink kiis- < mérhetetlenek. Olyannyira, hogy már látom a jövő j divatját: az op-arl diszítéses pántlikás egeret, a pöd- * rötlbajszú patkányt, a szintén op-artos svábbogarat ás 1 a spirális hernyót. 4 Más most nem jutott eszembe. 4 — párkány —> 1
