Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-14 / 217. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MÓNKASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LATJA XXII. évfolyam, 217. szám. ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1066. szeptember 14. Elutazott hazánkból az iráni sáli Kedden délelőtt elv: Unott Magyarországról Mohammad Reza Pahlavi Arya Mehr, Irán sahinsahja és felesége, Farah Pahlavi shahbanu, akik Dobi Istvánnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hivatalos látogatást tettek Magyarországon. Az iráni uralkodóval együtt elutazott kísérete is. Áz iráni vendégeket ünnepélyesen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. Edward Ochabnak, a lengyel Államtanács elnökének a meghívására kedden hivatalos látogatásra Lengyelországba érkezett Mohammad Reza Pahlavi. Irán sahinsahja és kísérete. A varsói repülőtéren az iráni vendégeket Edward Ochab és a lengyel kormány több tagja fogadta. A képen: ünnepélyes búcsúztatás a repülőtéren. Közlemény az iráni sah magyarországi látogatásáról Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke tárgyalásokat folytatott M. R. Pahlavival, Irán sahinsahjá- val a két ország kapcsolatairól, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Á kölcsönös megértés és jóakarat légkörében folytatott eszmecsere során a felek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország közötti kapcsolatok jó irányban fejlődnek és azok bővítésének lehetőségei, különösen gazdasági és kulturális téren kedvezőek. A felek kifejezésre juttatták elhatározásukat, hogy további erőfeszítéseket tesznek a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésére. Elhatározták, hogy szakdelegációi szinten tárgyalásokat kezdenek műszaki-tudományos együttműködési és légügyi egyezmény megkötése céljából. A két fél megállapodott kulturális egyezmény megkötésében. Az egyezmény szövegét a látogatás idején para- fálták. A magyar fél kifejezésre juttatta, hogy az ország népe mély rokonszenvvel kíséri a kulturális és történelmi hagyományokban oly gazdag iráni népnek a gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődésre irányuló erőfeszítéseit. Kiemelte annak a kezdeményezésnek a jelentőségét, amelyet ő császári felsége, Mohammad Reza Pahlavi tett az írástudatlanság felszámolását célzó nemzetközi összefogás érdekében. Az iráni uralkodó elismeréssel szólt a magyar nép békés építőmunkájában elért eredményeiről, valamint arról a vendégszeretetről és meleg fogadtatásról, amelyben magyarországi tartózkodása idején része volt. A felek hasznos eszmecserét folytattak a két országot kölcsönösen érintő legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Kifejezésre juttatták, hogy ragaszkodnak a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének elvéhez, amely hatékonyan járul hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és lehetővé teszi, hogy a népek békében és biztonságban tevékenykedjenek nemzeti fel- emelkedésükért, életkörülményeik megjavításáért. Megerősítették, hogy tiszteletben tartják a nemzeti függetlenség, az egymás belügyei- be való be nem avatkozás elvét. Kiemelték, hogy a helyi konfliktusok a világ bármely részén a világháború veszélyének csíráját hordozzák magukban. A felek úgy vélik, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben el kell ítélni ezen elvek bármiféle megsértését a világ bármely részén, mivel ez az egész világ békéjét veszélyeztető, a délkelet-ázsiai helyzethez hasonló konfliktusok kirobbanását okozhatja. A felek tájékoztatták egymást a délkelet-ázsiai helyzettel kapcsolatos álláspontjukról. Ennek során mindkét fél kifejezte aggodalmát a fegyveres cselekmények kiszélesedéséből eredő fokozódó nemzetközi veszély miatt és hangsúlyozta, hogy érvényt kell szerezni az 1954. évi genfi egyezményeknek, s biztosítani kell a vietnami nép jogát, hogy maga döntsön sorsáról. A két ország vezetői kifejezésre juttatták, hogy támogatják a világ valamennyi országának részvételével megtartandó általános és teljes leszerelési konferencia összehívásának gondolatát. Szükségesnek tartják nemzetközi egyezmény megkötését a nukleáris fegyverek elterjedésének és azok alkalmazásának megakadályozására. Hangsúlyozták az e cél eléréséhez vezető részleges intézkedések jelentőségét cs e vonatkozásban támogatják a világ különböző térségeiben atommentes övezetek létrehozásának terveit. A felek elítélik a gyarmatosítás minden formáját és fáradhatatlanul küzdenek a gyarmati országok és népek függetlenségét deklaráló ENSZ-határozalok haladéktalan és feltétel nélküli végrehajtásáért és támogatásukról biztosítanak minden olyan országot és népet, amely nemzeti felszabadításáért politikai és gazdasági függetlenségéért harcol. A felek egyetértettek abban, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában fontos szerep hárul az ENSZ- re. Egyetértettek abban is, hogy az ENSZ megerősítése — az alapokmány szigorú betartása alapján — fontos feladat. Megállapították, hogy a világszervezet tevékenységének egyik alapvető gátló tényezője az egyetemesség hiánya. A tárgyalások során a két ország vezetői nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kérdésének és összhangban a világkereskedelmi konferencia elveivel és ajánlásaival, hangsúlyozták egy olyan igazságos rendszer kidolgozásának szükségességét, amely diszkriminációk nélkül a lehető legjobb feltételeket nyújtaná valamennyi ország gazdasági fejlődéséhez. Ezzel összefüggésben nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ közelgő második világkereskedelmi konferenciájának. A szívélyes és őszinte légkörben folytatott tárgyalások során a felek megelégedéssel állapították meg. hogy tanácskozásaik nagymértékben elősegítették a két ország közötti kaocsolatok fejlődését. Továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítanak a két ország államférfiai közötti találkozók fenntartásának és fejlesztésének. ö császári felsége, a sahin- sah meghívta Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, hogy tegyen hivatalos látogatást Iránban. Dobi István a meghívást örömmel elfogadta. A látogatás időpontját diplomáciai úton később rögzítik. Tanévnyitó egyetemi tanácsülés Miskolcon A miskolci Nehézipari Mű- Dr. Zambó János rektor a végez az az oktató, aiki csak szaki Egyetem idei tanévnyitó következőket kérte az egye- szakismeretre oktatja a hali- ünnepsége, a hagyományok- tem oktatói karától: az okta- gatóságot. Ifjúságunkat rá kell hoz híven meghitt keretek tási reform feladatait ne kös- nevelni a szorgalmas, odaadó között zajlott le. A nyilvános sék dátumokhoz, ne tekintsék munkára, a dolgozó ember egyetemi tanácsülés színhelye ezúttal az új épület aulája volt, amely akusztikailag is és modernségében is méltó kereteket adott a bensőséges aktushoz. A hallgatók a körbefutó emeleti erkélyen, s a földszinten kaptak helyet, az érdeklődők, szülök és hozzátartozók pedig az aulában felállított díszemelvénnyel szemben. A Himnusz hangjai után dr. Zambó János rektof üdvözölte a megjelent vendégeket, az egyetem oktatóit, professzorait, külön szeretettel az első éves hallgatókat, és köszöntötte dr. Bodnár Ferencet, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkárát. Havasi Bélát, a városi pártbizottság első titkárát és dr. Fekete Lászlót, a városi tanács vb-el- nökét. Ezután került sor az ünnepi beszédre, amelynek két gondolatköre volt. A szónok először az első évesekhez szólt. Elmondotta, hogy akiket a mérnöki pálya iránti vonzalom hozott ide,' azoknak az elkövetkezendő években az lesz a feladatuk, hogy ízig- vérig mérnökökké váljanak. Ma, amikor az ember nap mint nap fellázad a természet ellen, amikor igyekszik meghódítani minden zugot, a mér"lenn1dr?on mindenütt Íhbí A* e,n#ksé* 37 cffyetcm' ian4csfi,*s az emberiség boldogulásáért kampánynak a megújulásra megbecsülésére. Ennek záloga küzdenek. E küzdelem mun- való törekvéseket. Az oktatói a személyes példamutatás, kasai a mérnökök. A szocia- karon múlik, sikerül-e olyan Dr. Zambó János nagy tet- lista mérnök népét szolgálja, mérnöktársadalmat kinevelni, szést arató ünnepi beszéde Megtisztelő kötelességük ez, amelyik parancsnoki karává után az egyetemi tanács ne- hiszen a magyar nép bizalmat válhat az anyagi erők megte- vében dr. Szilas A. Pál egye- szavazott nekik már az első remtésének. Az ipar jól fel- térni tanár, a bányamérnöki kar dékánja és dr. Berecz Endre egyetemi tanár, a ko- hómémöki kar dékánja ismertette a gyémánt-, illetve az aranyoklevéllel kitüntetett mérnökök munkásságát. Ezt követően az egyetem rektora 60, illetve 50 éven át tartó szorgalmas és állhatatos munka dokumentálásaként gyémánt- és aranydiplomákat nyújtott át. Az egyetem tanácsa gyémántoklevéllel jutalmazta Bajkó András okleveles bányamérnököt, Lányi Ödön okleveles bányamérnököt, dr. Michnay Árpád okleveles bányamérnököt és Maticska Nándor okleveles bányamérnököt. Aranyoklevéllel tüntették ki Keinen es Béla, Petrik Otpó, Pruschek József, dr. Stasney Albert, Zsák Viktor és Tarnay Miklós okleveles vaskohó- mérnököket. Ugyancsak arany- oklevéllel jutalmazták Kom- polthy Ödön okleveles bányamérnököt. A nyilvános egyetemi tanácsülés záróaktusaként dr. Zambó János a gyémánt- és Dr. Michnay Árpád okleveles bányamérnök átveszi a aranydiplomások példamuta- gyémán (diplomát dr. Zambó Jánostól, az egyetem rek- tó munkásságára hívta fel az torától. új és a régi egyetemi polgá, . __ . , .... ,, ... ,, , rok figyelmét, majd megnyipercben, amikor az egyetem készült szellemi irányítókat tottnak nyilvánította az 1966 padjaiba fogadta őket. Az el- vár a műegyetemektől, így _67-es tanévét, ső évesek első és legfonto- természetesen a miskolci Nesabb feladata e bizalomra to- hézipari Műszaki Egyetemtől Párkány László nulással rászolgálni. Ebben a pillanatban minden első évesben nagy elhatározások élnek: mindenki a szorgalmas életre, az állhatatos tanulásra gondol. De később egyesekben gyökeret ereszt a „ráérünk még” hamis illúziója. Pedig ezt az egyetemet csak az tudja elvégezni, aki szívósan, szorgalmasan tanul. Aki a folytonosság fonalát elveszti, aki kiesik a mindennapi tanulás ritmusából, az félúton elmarad. Dr. Zambó János figyelmeztette az új első éveseket: egyetemi polgárhoz méltóan kell viselkedniük az elkövetkezendő évek során az egyetem falain belül és kívül is. Az egyetem közösségéhez tartozni annyit jelent, mint tisztelettel viseltetni az oktatók, a professzorok és egymás iránt. Talán még a szorgalmas tanulásnál is fontosabb a kollektív gondolkodás egyik megnyilvánulása, az egymáson való segítés. A tanulmányi munkájukat megkezdő fiataloktól elvárja az egyetem, hogy szabad idejüket okosan, céltudatosan használják fel. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szép hagyományai vannak az önképzésnek, a művészetek, az irodalom iránti érdeklődésnek, a sport Az új aula modern, körbefutó erkélyein foglaltak Iss« megbecsülésének. lyci az egyetem hallgatói.
