Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-10 / 214. szám

Szombat, 1966, szeptember 16. *5SZARMAGYARORS7,AO 3 Az őszinteség alapjáról Isméi jé esztendő Prospektusok, dobozok •j»t agy öröm egy termelő IX üzemben, ha a hazai és a külföldi megren­delők elégedettek a termé­kekkel. Az elégedettség a technológiát dicséri, az újabb és újabb megrendelések an­nak bizonyítékai, hogy az üzem hírnévre tett szert, s ezt nem csupán látványos prospektusokkal, színes pro­pagandaanyagokkal, hanem elsősorban kiváló minőségű gyártmányaival érte el. Apropó, prospektus! A Borsod megyei export bizott­ság legutóbbi, kibővített ülé­sén több felszólaló is hiá­nyolta. hogy éppenséggel nem rendelkezünk megfelelő pro­pagandaanyaggal: A világpi­acon versengenek az üzletek­ért, s ebben a versengésben megtörténhet, az is, hogy nem mindig a jobb termék győz, hanem az, amelyik jobban bírja — propagandával. A több nyelven kinyomtatott, fényképekkel illusztrált, s főbb mutatókat, tartalmazó prospektusok a gyártott ter­mék előhírnökei. Szétküldhe- tők a világ minden tájára, ott lehetnek a tárgyaló felek asztalain, beszélhetnek he­lyettünk is. Nyugaton hatalmas trösz­tök, reklámirodák foglalkoz­nak az üzleti propagandával, a rotációs gépek százezer­számra ontják a könyvnek beillő prospektusokat, ame­lyek nem egyszer a nyomda­technika remekművei Is, meri az sem mindegy, hogy a prospektus száraz, színtelen árajánlat, vagy képekkel te­lerakott, a. szemnek is tet­sző, ízléses füzet, amelyet szívesen lapozgat mindenki. A tiszaszederkényi lakkfes- tékgyár hajófestéket expor­tál Nyugat-Európába. Óriási győzelemnek számít ez. A fi­atal, alig néhány éves üzem hlyan nagymúltú nyugatné­met és holland gyárakkal vette fel a versenyt, amelyek évtizedek óta ellátták fes­tékkel a hajós társaságokat.. Egyszeresük megjelent a pi­acon a kis szederkényi üzem. Betette termékét, s be is bi­zonyította, hogy jobb, mint a űyugati gyáraké. Jobban el­lenáll a tenger sós vizének, könnyebben felhordható, s idötállóbb. Ma már holland és nyugatnémet hajó is fut a nyílt tengeren a szederkényi festék színeiben... De meny­nyivel több hajó futhatna így, milyen fontos devizabe­vételt jelentene a népgazda­ságnak, ha a szederkényi üzem — mert képes volna rá — eljuttathatná termékeit a világ más tájaira is. Az üzletkötés nem egyszer azért nehéz, mert nincs meg­felelő prospektus, hiányos a propaganda. Máskor a dobo­zokkal van baj. A Mátravi- déki Fémművek volna hiva­tott rá, hogy ellássa a lakk­festékgyárat, de a hiányos ellátás miatt például Ham­burgban kell megvenni a ha- jófesték-dobozokat. Az egyik kamion hozza Hamburgból az üres dobozokat, a másik vi­szi ugyanoda vissza, szeder­kényi festékkel megtöltve. Költséges, felesleges kiadás, hiszen a lakkfestékgyár is képes volna saját magát el­látni, ha megfelelő beruházá­si hitelt kapna egy doboz­üzemre. A prospektus-gondon is tudnának segíteni. Elképzel­ték, milyen füzetet állítanak össze, tudnának szép kiad­ványt előállíttatni, melyet bármelyik üzleti partner asz­talára le lehetne tenni, ha... — ha vállalná valamelyik magyarországi nyomda. Ám a nyomdák leterheltségre, ka­pacitáshiányra hivatkoznak. A szederkényi festékgyárnak pedig egye’őre prospektus nélkül kell hirdetni termé­keit. o de — éppen az ex­l\ portbizottság ülésér. hallhattuk — az ex­port, különösen a tőkés ex­port rendkívül fontos a kül­kereskedelmi mérleg javítá­sa céljából. A gyárak és a termelő üzemek mindent el is követnek, hogy kiváló mi­nőségű. világszínvonalon álló termékeket állítsanak elő. E termékek eladása ne múljék a viszonylag jelentéktelen összegbe kerülő prospektu­son ... Onodvári Miklós Az ország első traktorvezetője A IV. országos szántóversenyt Dupcsák József, a halmaj- újrai Béke Tsz traktorosa nyerte. Eddig négyszer vett részt országos versenyen. Az idén első helyezést ért el. Dupcsák József traktoros a szövetkezet földjén. A fraktorcsalád ú ía»ja: az LE—50-es A Vörös Csillag Traktorgyár a D—4—K és az UE—28-as után elkészítette az UE—50-es Univerzál traktor mintapéldá­nyait is, így a 90 és a 28 ló­erősökön kívül a mezőgazda­ságnak rövidesen SO—öS ló­erős. középkategóriájú trak­tora is lesz. Az új gépet gyü­mölcsösökben, szőlőkben, ho­mokos terepen vagy hegyvidé­ken egyaránt jól fel lehet használni ekék. tárcsák, egyéb földmunkagépek vontatására.­Az UE—50-es megfelelő vé­delmet nyújt az egyébkén! sajnos gyakori balesetek el­len a traktorvezetőknek. A mintapéldányok úgyne­vezett fárasztási próbái befe­jezésükhöz közelednek. Jövő­re valószínűleg egy kisebb* 1968-ban pedig a nagysorozatú gyártás veszi kezdetét, A [»iiin Kohászati Müvek a Lenin közlekedési gyár. részlegének vasúti üzemében csütörtökön délután tartották •heg a vezetőség újjáválasztó teggyúlését. Az üzem tanács­termét ez alkalommal „kü­lönleges” dekorációkkal dí­szítették fel. A szocialista bri­gádok és csapatok munkaver­senyben elnyelt zászlói sora­koztak egymás mellett, mint­egy bizonyságul: eredménye­sen dolgoznak a kohászat vas­utasai. Abban, hogy erdőnyi zászló­val dicsekedhetnek a vasú ti or- Ealmi üzem dolgozói, nem kis része volt a kollektíva mag­jának, magának a pártszerve­zetnek, az üzem kommunis­táinak. Barsi József titkár is erről beszélt elsősorban a ve­zetőség beszá:molójában, még­hozzá őszintén. Az egész taggyűlésre az őszinteség volt a legjellem­zőbb. Nem csupán az üzom Munkájáról, hanem a párt- szervezet működéséről is a tegőszintébb, legegyszerűbb hangon számolt be a vezető­ség, vitatkozott a tagság. Mert a két éve megtartott vezelő- ségválasztó taggyűlés óta lázas tevékenységgel teltek el a na­pok, hetek, hónapok. 1964-ben több mint 15 ezer tonna kész­áru kiszállításával maradtak adósak, ám tavaly már 10 ezer tonnával túlteljesítették ter­vüket; ez év első felében pe- Üig 10 ezer tonna készárut je- Syeztek többletként tervük Mögé. Valóban az üzem munkás- hapjairfak irányítói voltak a Vasútforga Imi kommun isták ? Erről vitatkoztak több órán át, ezzel foglalkozott a vezetőség beszámolója is. Vajon mennyi köze van a pártszervezetnek ahhoz, hogy a két évvel ez­előtti 11 milliós kocsiállás­pénz (büntetés) helyett tavaly áoo ezer. az idén pedig csak- Pem egymillió forint nyeresé­get kapott az üzem? A kom­munista kocsimesterek, for­galmisták, művezetők példa- mutatása, szorgalma minden bizonnyal lendítőerőt jelentett az üzemben a tények megvaló­sulásában. — Amíg a kocsi t-kocsiért mozgalomban nagyon szép eredményeket értünk el, emel­kedett az idegen kocsik állás- pénze — s a két évvel ezelőtt megválasztott titkár. Barsi Jó­zsef nem kímélte a bíráló sza­vakat. Akkor sem, ha önma­guk hibáját említette. — Csak a jobban szervezett munka te­szi lehetővé, hogy nagyobb fi­gyelemmel kísérjük a kocsi­kat, melyeknek bírságolása drága valutát jelent a nép- • gazdaságnak. Pártélctük Vn!rtéká!ff­Kor is őszin­tén, nyíltan beszélt a titkár. Bírálta azokat, akik minden esetben csupán az anyagi ér­dekeltséget veszik figyelembe. Egy párttagnak nagyobb a felelőssége, több a kötelessé­ge, anélkül, hogy akár anya­gilag, akár erkölcsileg na­gyobb megbecsülésben része­sülne. mint egy pártonkívüli. Az őszinte bírálat értékét növelte, hogy a besz.ámoló szinte minden esetben névre­szóló volt. Akkor is, amikor a progresszív tagdíjfizetést in­gerülten fogadókról beszélt, és akkor is, amikor az okta­tási munka hiányosságairól szólt. A politikai oktatás aka­dozásának egyik okát a be­számoló abban látta, hogy a pártszervezet nem rendelke­zett megfelelő helyiséggel. Fe­lettes szerveit bírálta ezért, s kérte, hogy a forgalmi üzem állandó helyiséget kapjon ok­tatás céljára az olvasztóbun­ker részlegéhez tartozó, ki­használatlan épületrészben. A beszámolót érdemes vita követte, őszinteségben a hoz­zászólók sem fukarkodtak. Kiss Imre a fiatalok neve­léséről beszélt. Arról a fele­lősségről, amely a konununis- tákra hárul, s amelyben hi­bák mutatkoznak a vasűtfor- galmi üzemnél. Prisóczki Tibor, a KISZ- alapszervezet titkára az üzemi kiszesek sikereiről számolt be a taggyűlésnek. Elmondotta, hogy a szocialista ifjúsági bri­gádokban egyetlen igazolat­lan hiányzás, vagy késés nem történt. Viszont felelősnek érezte magát azért a szomorú tányért, hogy az üzemi mun­kafegyelem megsértőinek 70 százaléka fiatal, elsősorban nem KISZ-tag. A KISZ nem csupán tagjaiért felelős. Az üzem minden fiataljáért vál­lalnia kell az ódiumot. Sándor János, akit pártszer­vezete oktatásfelelösnek bí­zott meg két évvel ezelőtt, munkája hiányosságairól be­szélt. Eismertc, hogy elha­nyagolta az ellenőrzést, néha megelégedtek annyival, hogy az oktatásra jelentkező elv­társ megvásárolla a tanköny­vet. Ám azzal keveset törőd­tek. hogy a jelentkező el is járjon az előadásokra, a vi­tákra. Hentes József is az ifjúság­ról beszélt, az üzem kommu­nistáinak. az alapszervezetnek felelősségéről. Szerinte a párt- ém'tési munka gyengeségét abban kell keresniük, hogy nem törődtek a fiatalokkal. — Néha — mondotta — le­néztük a fiatalokat, ha a párt- szervezet gondjáról-baj áról volt szó. Szűcs Gyula a szervezeti életükben mutatkozó hiá­nyosságokért nem csupán a vezetőséget hibáztatta. Az egész tagság felelősségére hívta fel az újjáválasztó tag­gyűlés résztvevőinek figyel­mét. A beszámoló ^‘‘után nem kételkedhettünk benne, hogy ez a kollektíva jól meg­gondolja, kiket választ veze­tőinek. Két évvel ezelőtt if [alaposan meggondolták. £ ■ mert a vezetőség munkájái [kielégítőnek ítélték meg, £ .hét akkori vezetőből hatnak E [neve újra rákerült a jelölteti [lapjára. Barsi József titkárt if ■újra megválasztották a párt- szervezet élére. Szűcs Gyulc -kocsi mester re; pedig — négy- [venötös párttag, ennek ellené- • re fiatalember — erősödött s [vasútforgalmj kommunistái [vezetősége. B. L. Hegyek között, szép vidé­ken, de lejtős területen gazdál­kodik a Bánvölgye Termelő­szövetkezet. két falu, Bánhor­váti és Bánfalva határában. A Bükk északi lejtőin műve­lik a földet, éspedig nem is rossz eredménnyel. Az el­múlt évet is nagy megelége­déssel, jelentős fejlődéssel és szép jövedelemmel zárták. A bánvölgyi emberek szorgalom­mal, vezetőik jó hozzáértéssel igyekeznek pótolni mindazt, amit a természet nem adott meg. Az idén se panaszkod­nak, azt mondják: ez az esz­tendő ismét jó lesz. Re ltord termés Ezen az erősen lejtős terü­leten 12 mázsa búzát termel­lek holdanként ez évben. Van azonban korábbi feljegyzésük is. Ez arról tanúskodik, hogy 1966 „rekord” esztendő lesz. Eddig ugyanis búzából a leg­nagyobb termés mindössze hét mázsa volt. régebbi években még ennyi sem. A tavaszi ár­pa is 15 mázsát fizetett hol­danként. ami szintén rekord. Az idén a kapásnövények is remekelnek. Burgonyából 120 mázsa holdankénti termést várnak, legalább 50 mázsával többet a tervezettnél. Kukori­cából 30 mázsa csöves ter­mést terveztek be, de Szabón Gábor főagronómus vélemé­nye szerint máris biztos az ötven mázsás csöves termés. A cukorrépa is megadja a kétszáz mázsát holdanként, pedig néhány évvel ezelőtt ezen a vidéken hallani se akartak a cukorrépatermesz- tésről. Jogos tehát a kíváncsi­ság: hogyan sikerült a Bán­völgye tagságának ilyen szép termést elérni? Szabón Gábor főagronómus az embereket dicsérte: — Igazán jól dolgoztak tagjaink. A kapások művelé­se kiváló. Az idén nem volt elkésett munka, se húzódozás, mindenki hiánytalanul telje­sítette kötelességét. Jó munita A meredek lejtőkön vasár­nap is dolgoztak a gépek. A vetőszántás már mind kész. Csak vetni kell: 180 hold búzát, 30 hold rozsot és 30 hold őszi árpát. Az ütemterv értelmében a rozs és az őszi árpa vetését még szeptember első felében be kell fejezni, hogy utána azonnal megkezd­hessék a búza vetését. — Igen jó lenne, ha szep­temberben azt is sikerülne befejezni — mondotta a fó- agronómus —, de akkor sem ijedünk meg, ha október első napjaiban fejezzük be. Akkor azonban mindenképpen ... A fiatal főagronómus dicsér­te a Futnoki Gépállomás trak­torosainak munkáját. Hét erőgéppel dolgoznak a Bán­völgye határában, hibátlanul. Nemcsak a vetőszántást, illet­ve a vetőágyat készítették el, hanem már jócskán vállaltak őszi mélyszántást is. A szövet­kezet saját gépei, amelyek könnyebbek, szállítási mun­kákat végeznek. Többek közt mind kihordták és elszórták már a műtrágyát, összesen 800 mázsát, amit a nehéz gé­pek beszántottak és bedolgoz­tak a talajba. Itt már csak vetni kell.*» Mészégetés A termelőszövetkezet egész évben és rendszeresen húsz forint előleget fizetett munka­egységenként, Az csak termé­szetes, hogy ez is növelte az emberek munkakedvét. És az előlegpénz szinte teljes mér­tékben a mészégetésből szár­mazott. Eddig ugyanis tiz ke­mence meszet égettek ki, ösz- szcsen 1500 mázsát, amiért 180 000 forintot kaplak. Az őszi munkákkal egy időben, az esztendő végéig, további tiz kemence meszet tudnak ki­égetni, szép, tiszta meszet, ahogy ők mondják, s összesen 350 000 forintra számítanak a més zégetésből. A mészégetés ezután köny- nyebb is lesz. mint eddig volt, mert a Bánvölgye Ter­melőszövetkezet megkapta az upponyi mészkőbányát, ahol a termelést már meg is kezd­ték. Az a tény, hogy saját mészkőbányával rendelkeznek, a jövőben jelentősen csök­kenti a mészégetés költségeit. Az a tervük, hogy építőkövet is bányásznak, ami tovább növeli a melléküzemági bevé­teleket. Gombatermesztés Ezekben a napokban fizet­ni kezd a termelőszövetkezet legújabb melléküzemága, a gombatermesztés is. Ezzel egy időben régi terv' válik való­ra, mégpedig Jobbágy István bácsi terve, aki évek óta hangoztatja, hogy az elha­gyott borospincéket ki kellene használni, mégpedig gomba- termesztéssel. Igen ám, de ed­dig nem volt olyan tenber, aki vállalta volna. Az idén azonban ennek megtanulására is került vállalkozószellemű ember, mégpedig Kulcsár Ist­ván személyében, ö kezdett először gombatermesztés) szakkönvveket tanulmányozni, majd az idei februárban vál­lalta, hogy elmegy a buda­pesti Duna Termelőszövetke­zetbe, ahol gyakorlatban is elsajátítja a kényes tudo­mányt Kedvében és hitében meg­gyarapodva tért haza, és áp­rilisban, az egyik elhagyott borospincében hozzákezdtek a gombatermesztéshez. Egyelőre csak 400 négyzetméter terüle­ten telepítettek gombát ami­nek első termése a jelek sze­rint 60 000 fori-'ot ér. De a gomba termesz; / mester elége­detlen. Azt mondja; nem si­került olyan jól, ahogyan kel­lene. Kissé kihűlt a trágya és a termőtalaj kőporozása (szemcsés! tése) se kifogásta­lan. — A következő telepítés jobb lesz — ez Kulcsár István szent meggyőződése. Egy bányavágat Van még a szövetkezetnek másik pincéje is, abban is bort tároltak valaha, de ma már ezen a vidéken nem terem szőlő. Gombával ezt a pincét is hasznosítani lehet. Sőt. van a szövetkezet határában egy elhagyott bányavágat, amely ha az első telepítések sikerül­nek, nagy jövő előtt áll. Az1 is gombatermesztésre akarják berendezni. — Azonban semmit se kia­báljunk el — mondotta Kul­csár István bácsi. — Előbb jobban meg kell tanulni a mesterséget, mert a gomba nem játék, kényes portéka. Egy bizonyos, a Bánvölgye Termelőszövetkezet kiváló jö­vedelemforrást. fedezett fel a gombatermesztéssel. Természe­tesen; eredményeikhez ez is hozzátartozik. Ha nem hasz­nálnák ki a melléküzemági le­hetőségeket. sokkal kevesebb lenne a bevételük. A szövet­kezet ismételten jó eredmé­nyeihez a melléküzemágak bevételei is hozzátartoznak. Szcndrei József Zárás előtt a bükki kempingben A hollóstetői kemping szí­nes kis házainak környéke el­csendesedett. A szeptember végi idényzárásig . azonban még jó néhány világjáró szál­lóvendégre számítanak. Már eddig is megdőlt az elmúlt évek „rekordja”, 5600 vendég, zömmel külföldi, töltött csak­nem nyolcezer vendégnapot a kempingben* A megnövekedett forgalom azt bizonyítja, hogy a külföl­diek is „felfedezték” már a Bükk szépségeit. A legtöbb külföldi vendég Lengyelor­szágból és a Német Demokra­tikus Köztársaságból érkezett. Sok francia, holland, nyugat­német- angol, néhány kana­dai, ghanai, sőt, a földgolyó túlsó feléről egy új-zélandi család is eljutott a Bükk kempingjébe. A vendégkönyv szívélyes hangú, több mint 30 nyelven irt bejegyzései arról tanús­kodnak, hogy nemcsak a kem­ping felszerelésével, a kénye­lemmel, hanem a megyénkben látottakkal is Igen elégedet­tek a külföldiek. Annak elle­nére, hogy külföldre irányuló idegenforgalmi propagandánk eléggé mostohán bánik Borsod szépségeivel, idegenforgalmi nevezetességeivel, a Bükk, Tokaj-Hegvalja és Agg’elek környékének híre így is el­jutott külföldre. Sok külföldi sajnálkozását fejezi ki, hogy nem tudott előbb Magyarországnak ezek­ről a nevezetességeiről. A kül­földiek zöme azzal búcsúzott, hogy az elkövetkező eszten­dőkben visszatér. E legkitű­nőbb idegenforgalmi propa­ganda ellenére talán mégsem ártana, ha megyénk neveze­tességei kissé több helyet kap­nának a világ minden tájaira irányított ismertetőkben. (D. S.)

Next

/
Thumbnails
Contents