Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-09 / 213. szám
2 ÚAKMAU \ AKOK8ZAG Péntek, 1966. szeptember 9, IJdrosló táriratok a Koreai IXDK és Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke táviratot intézett Kirn ír Szén elvtárshoz, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnökéhez, a Koreai NDK miniszterelnökéhez, Coj Jen Gén elvtárshoz, a Koreai NDK legfelsőbb népi gyűlése elnökéhfez, amelyben a koreai nép nagy nemzeti ünnepe, a Koreai NDK kikiáltásának 18. évfordulója alkalmából az MSZMP KB, az Elnöki Tanács, a magyar kormány és az egész magyar nép nevében szívből jövő üdvözletüket küldik a koreai államférfiaknak és a testvéri koreai népnek. A magyar államférfiak Tódor Zsivkov elvtárshoz, a Bolgár KP KB elnökéhez, Georgi Trajkov elvtárshoz, a bolgár nemzetgyűlés elnökéhez küldött táviratukban a párt, az Elnöki Tanács, a kormány és a magyar nép jókívánságait fejezik ki Bulgária felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából./ Javaslat a rhoílesiai kérdés megoldására A nemzetközösség kormányfői értekezletén eddig különös módon a legfontosabb nyilatkozat az üléstermen kívül hangzott el. L1 Kuang-ju sin- gapore-i miniszterelnök a BBC tv-adásában kijelentette, hogy a rhodesiai kérdést igen hamar meg lehetne oldani, ha a dél-vietnami partizánokhoz hasonló szabadságharcosok két zászlóalja hadműveletekbe kezdene az országban és külföldről támogatásban részesülne. Vietnam példáját idézve Li Kuang-ju azt is elmondta, hogy országa hajlandó önkéntesekkel, fegyverekkel és anyagi segítséggel támogatni a rhodesiai harcosokat, „amint ezt a Szovjetunió és a keleteurópai szocialista országok teszik Vietnam esetében”. Ö3 Gaulle lisszöuele Francia-Polinéziának Francia-polinéziai látogatásának második napján De Gaulle elnök ellátogatott a papeetei parlamentbe, ahol Jacques Tauraa. a területi gyűlés elnöke többek között hangsúlyozta, hogy Francia- Polinézia nagy szolgálatot tesz az anyaországnak azáltal, hogy helyet ad a nukleáris kísérleti telepnek. Papeete utcáin látványos felvonulást tartottak a francia államfő tiszteletére. De Gaulle rövid beszédet tartott, amelyben köszönetét mondott Francia-Polinéziának, amiért helyet adott a nukleáris kísérleti telepnek. Kijárási tilalom Szíriában A szíriai kormányzat csütörtökön estétől kijárási tilalmat rendelt el. Az intézkedést nem okolták meg. A rendelkezés nem vonatkozik a malmok, pékségek, gyógyszertárak, a rádió, televízió és a sajtó dolgozóira. Kínai—amerikai nagyköve!) találkozó Szeptember 7-én Varsóban megtörtént a soron levő találkozó Vang Kuo-csuan varsói kínai nagykövet és John Gro- nouski amerikai nagykövet között. A találkozó több mint két óra hosszat tartott. A-következő összejövetelt 1967. január 11-re tűzték ki. Megnyílt a zágrábi vásár Csütörtökön délelőtt Joszip j Broz Tito köztársasági elnök I jelenlétében ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg kapuit a zágrábi 71. őszi nemzetközi vásár. A vásáron ezúttal Európa, Ázsia, Afrika és Amerika 56 országa képviselteti magát. Méltóképpen képviseli hazánkat a 15 magyar külkereskedelmi vállalat. A magyar pavilont a délutáni órákban kíséretével együtt meglátogatta Tito elnök. Jubileumi sorsolásra készül a lottó A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a felnőttek népszerű játékának, a lottónak érdekes eseményére készül. Az 1957. március 7-én bevezetett lottóban a 38. játékhéten, szokás szerint pénteken, bonyolítják le a 499. húzóst, s utána szombaton ötszázadszor húzzák a lottó nyerőszámait. A 38. játékhétre ezért a rendes heti szelvényeken kívül jubileumi kettős lottószelvényt is kibocsátanak. A 6.60 forint áru szelvényen is öt számot kell megjátszani, ez a szelMÁTÉ GYÖRGY: vény viszont a szeptember 23-i, pénteki, valamint a szeptember 24-i, szombati sorsolásra is érvényes. (A 38. játékheti szelvények csak — a szeptember 23-i húzásra érvényesek.) A jubileum alkalmából rendkívüli tárgynyereménysorsolást is rendeznek, amelyen csak a jubileumi szelvények vesznek részt.. Ezenkívül természetesen megtartják —a szeptemberi rendes tárgynye- remény-sorsolást is. Amer^ai provokáció Kina ellen A kínai tömegekben mély felháborodást, váltott ki az, hogy augusztus 29-ón amerikai katonai repülőgépek bombatámadást intéztek két kis kínai kereskedélmi hajó ellen, egy hajót elsüllyesztettek, egvet megrongáltak, megöltek kilenc embert és heten megsebesülték, A pekingi sajtó hangsúlyozza, hogy az amerikai légihaderő támadása súlyos eset, és az amerikai imperializmus újabb nyílt háborús provokációja Kínával szemben. Mint Ismeretes, amerikai katonai repülők már az év első felében egy sor támadó akciót hajtottak végre kínai hajók, Kína felségvizei és légtere ellen s a kínai Külügyminisztérium a napokban tette közzé 411. komolv figyelmeztetését amerikai haiók és renülőgépek provokációi miatt. Köszöntjük a csonlima országát A koreai nép sohasem mondott le a kettészakított haza egyesítéséről. Amikor 1948 augusztusában az ország déli rés:ót megszálló amerikaiak közreműködésével Dél-Koreá- ban úgynevezett nemzetgyűlési választásokat rendeztek, s létrehozták a külön köztársaságot, északon, válaszként, általános választásokat tartottak, amelyeken a dél-koreai demokratikus pártok is részt vehetlek. Megválaszolták Korea Legfelsőbb Népgyűlését, amely Phenjanban tizennyolc esztendővel ezelőtt kikiáltotta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Szeptember 9. azóta a köztársaság évfordulója, s egyben a kettészakított Korea egyesítését óhajtó nép ünnepe. Tizennyolc esztendő, pontosabban a japánok kiűzése óta eltelt huszonegy év alatt Dél- Koreát tönkretette az amerikai megszállás. Dél-Koreában ma minden kilenc parasztcsaládra egyetlen eke jut, a gabonahozam a háború előttinek kétharmadára csökkent. A parasztok több mint kilencven százaléka szorul uzsora-hitelre, a dél-koreai ipar pedig mindössze a szükségletek egyötödét képes fedezni! Hétmillió a teljes és a részleges munkanélküliek száma, ezért nem véletlen, hogy a nyomor ebben az országban kergeti a legtöbb embert az öngyilkosságba... Ez Dél- Korea, amelynek huszonkétmilliónyi lakossága szinte szomjúhozza az északról, a népi köztársaságból érkező híreket. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban egyetlen szó fejezi ki búén az elmúlt két évtized gyors fejlődését: csonlima. Ez a szó a gyorsan száguldó, legendás paripát és ma a rohamos ütemben fejlődő Koreai NDK-t. szimbolizálja. Észak-Korca iparának termelése húsz esztendő alatt több mint tizenháromszorosára ugrott, és az amerikai agresszió, a pusztító három éves háború ellenére ma a Távol-Kelet egyik lcgiparosodottabb országa! Az amerikai intervenció üszkös romjai helyén 2500 új iparvállalat létesült, gépesítették a mezőgazdaságot, s a Koreai NDK már szerszámgépeket, traktorokat, tehergépkocsikat gyárt és —• exportál! A Dél-Koreában termelt, fejenkénti 76 kilowattóra árammal szemben Északon egy lakosra átszámítva 1015 kilowattóra villamos energiát állítanak elő évente! íme, a mérleg, amely kezdettől észak javára billent,. Ennek és az északi országrész vonzásúnak egyik világraszóló bizonyítéka, hogy a Japánból hazatelepülő koreaiak óriási többsége a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot választja hazájául. A csonlima gyorsaságával fejlődő Koreai NDK — együtt valamennyi szocialista országgal — a szocializmus nagyszerű példáját nyújtja Ázsia és a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok népeinek. Köztársasága kikiáltásának napján köszöntjük a testvéri koreai népet, a csonlima országát. S. T. Bulgária nemzeti ünnepén így háborúzik Amerika Vietnamban ii. „Ffiísobbrendí“ gyilkosok B izonyára sokan kíváncsiak rá, milyen emberekből áll az amerikai hadsereg, amely oly gátlástalanul követi el a nemzetközi jogba ütköző tetteit Sokan emlékeznék Magyar- országon a hitleri fasiszta hadseregre: amíg támadásban volt, sikert ért el. Barbár és fanatikus, az első világháború után kötött szerződések revíziójának gondolatától megszállott, faji előítéletekkel teli katonaság volt ez, amelynek gazdagodást, világuralmat Ígértek. Katonai vezetőinek ravasz, az ellenség gyengéit jól ismerő terveivel, a korszerű technika segítségével sok kezdet: sikert ért el ez a hadsereg. Erkölcsi tartása együtt omlott aztán össze e célok reménytelenné válásával, a szovjet fronton elszenvedett sorozatos vereségek nyomán. Franciaország katonai erőit másféle indulat fűtötte az 1950-es években a vietnami, majd az algériai fronton: „Micsoda hálátlan népség! Menynyit költöttünk gyarmatainkra, és ez a köszönet!” — ezt mondották. A francia katona, különösen, ha maga is a gyarmatokról Jött. attól felt. hogy 6 területek elvesztése lerontja életszínvonalát. Indokína és Algéria földje tízezerszámra takarja a „gloire” e megszállottjainak porát. A katonai sikertelenségek sorozata mért halálos csapást a francia nagyság e szellemi és fizikai képviselőire is. Az amerikai katonák azt állítják, hogy ők nem akarnak hódítani. Váltig hangoztatják, hogy csak segítségül jöttek Nguyen Cao Ky kormányának. „Ila megmentették” Dél-Viet- namot — ahogy ők mondják — „a Viet Kong támadásától”, felvették a nagy zsoldot és a külön jövedelmet a feketepiacról, mindjárt hazatérnek Amerikába, ahol aztán életfogytiglan élvezik a veteránoknak kijáró jelentős kedvezményeket, kitüntetéseket, a frontharcosoknak felkínált jó állást és nyugdíjat. Esetleg munkafelügyelőle lesznek „valahol Ázsiában”. E zek a fiatalemberek többségükben tanultab- bak akár a német, akár a francia Imperialista fegyveres erők egykori átlagkatoná- lánál. Büszkék az ő Amerikájuk gazdagságára, az Egyesült Államokban élvezett demokratikus jogaikra, és szerintük ők most ezt védik a „bolsevizmus”', a „sárga veszély”, a „káosz” ellen. Az amerikai iskolák hazafias szellemű nevelése már régen a felsőbbrendűség, a gőg képét öltötte magára, régen átcsapott a más népeket lebecsülő, az Egyesült Államokat egyoldalúan magasztaló nacionalizmusba. Az első elemistától a végzős egyetemistáig minden gyereknek reggelenként fel kelt esküdnie az amerikai zászlóra. A tankönyvek, a tan tervek és a fiatalságot befolyásoló egyéb nevelőeszközök a rádióig és a televízióig azt sulykolják: nincs több olyan gazdag, bőkezű ország a világon, mint az Egyesült Államok, és nincs olyan dicső történelme sem másnak. Sehol sincs ekkora jólét, ekkora áru- bóség, ugyanakkor ekkora szabadság és demokrácia, mint az Egyesült Államokban. Más országokban laknak a bennszülöttek; akik boldogok, ha jut nekik valami csekélység a dollárból, ebből az, egyedülálló csodaszerből. Persze, ezt meg is kell szerintük érdemelni. A szép hazát valóban szereti az amerikai átlagifjúság, érzésvilágában azonban valahogy így jelentkezik a haza- fi.sá g, miközben vigyázzban 1941. szeptember 9-én döntötte meg Bulgária népe hősi harcban a fasiszta diktatúrát. És ezen a napon született meg a népi demokratikus hatalom Bulgáriában. Ez a nap az ország nemzeti ünnepe. Múlt és felen... Gyahk^ náljuk ezeket a fogalmakat, s közben megfeledkezünk közös alapjukról, az időről. Pedig az idő, ha felmérjük változásait, rendkívüli tanulságokkal szolgál. Ezt a bolgár emberek igen Jól tudják, amikor fiem- zeti ünnepükön visszatekintenek az elmúlt két évtizedre. Bulgáriában akkor kezdődött meg az első ötéves terv végrehajtása. Sokan kétségekkel fogadták ezt a nagy vállalkozást. Bulgária, mint ipari ország? Utópiának tűnt sokak szemében. Bulgáriában akkor még nem kutatták fel a nyersanyagkincseket, a nehéziparnak még csak magva sem volt, a traktorok és a kombájnok ritkaságszámba mentek, az elektromos energia mennyisége még a háztartási szükségleteket sem le-, dezte. És ez a Bulgária elhatározta: fejlett ipari ország lesz történelmileg rövid időn belül! áll a csíkos-csillagos lobogó előtt. A középiskolák tanrendje is lehetővé teszi Ilyen ferde szemlélet kialakulását. A high schoolban egyetlen kötelező tárgy van, az angol nyelv. A többiek közül szabadon választhat a tanuló ötöt. A felületes szemlélőnek ez úgy tűnik, hogy ez is a demokrácia sajátos megjelenési formája. Valóban azonban arról van szó, hogy a fiatalságot így tartják vissza a politizálástól, a szélesebb szemlélet megszerzésétől. A mai amerikai társadalomban ugyanis sokan műszaki, kereskedelmi vagy ügyviteli pályára készülnek. Törpe kisebbség választ csupán olyan tantárgyakat tehát, mint a földrajz vagy a történelem. Majd minden gverek törekszik ezzel szemben a technikai alapismeretek elsajátítására. A high schoo- lokban rendes tantárgy például az autóvezetés. Floridában 14. az államok többségében 16 éves korban autóvezetői jogosítványt kaphat az ifjú. Franciaország, a Szovjetunió, Brazília vagy Vietnam történetéről, az ottani népek életéről ugyanakkor jóformán semmit sem tud. Pontosabban: annyit csak, amennyit a propagandagépezet. a tévé, a comlcs-lanok. a film elmond nekik erről. És az most, a háború idején, érthetően vadul uszít Vietnam, a szocializmus, az ázsiai felszabadító mozgalmak ellen. Igaz, a Vietnamban harcoló amerikai Ifjak jelentős része nem áll meg a középiskolánál. A többség két, vagy annál több éven át a főiskolára vagy egyetemre is járt. A bonyolult fegyverek és szerkezetek kezeléséhez kell is bizonyos fejlettebb műszaki tudás. A felső oktatásban — ha valaki akarja — megtanulhat aztán sok mindent, akár a világ más részéről Is. De a hallgatók többségét a magvas Követelmények miatt elsősorban a szorosan vett szaktárgyak és a sport érdekli. A filozófia, a történelem, a földrajz mostoha tárgyak ott is, s így mire kész, munkaképes emberként kikerül az egyetemről, kialakul benne a kívánt szemlélet az Egyesült Államok és a világ többi részének viszonyáról: „Minden vitában nekünk volt. van és lesz • mindig igazunk.” „Qtő- lük veszünk nyersanyagot, mttőlünk kapnak autót és más készárut — legyenek hálásak érte.” Nos, az ilyen szemléletű fiatalember nem sokat töpreng, ha parancsot kap egy-egy falu fel perzselésére, hadi gáz alkalmazására, asszonyok, gyermekek legyilkolésára. Elég annyit mondani csak, hogy „veszélyezteti Amerikát”. S ebben — sajnos — feltűnően hasonlít ez a katona egy másikhoz — aki , a német társadalmat „veszélyeztető” polgári személyek ellen követett cl jó két évtizede hasonló bűnöket. (Következik: Fájdalmas józanodás) Igen nagyok voltak a nehézségek. Még maga a bolgár ember is csak nehezen értette meg a jövőt ábrázoló számok jelentőségét. Húsz évvel ezelőtt még nem volt elegendő a ruha, az élelem, s a bonyolult körülmények között néha a kenyérjegy A-szelvényére adtak ruhaneműt. Az első tervekben ugyanekkor milliárd kilowattóra elektromos áramról, sok ezer tonna öntöttvasról, színesfémről, nyersolajról és gépekről esett szó. 1946- ban fantasztikusnak tűntek a terv számai, érthető, ha sokan megmosolyogták. T)p imp két évtized múli/L mit, tán jelenkori va_ lóság lett a megálmodott jövő. A bolgár ember ma már természetesnek tartja az eredményeket, s el sem tudja képzelni, mi más lehetne országában! Itt már nem élelemről, ruházatról, lakásról van szó. Ezek csak jelképei a nagy változásoknak, melyek egy egészen új Bulgáriával ismertetik meg a világot. Olyan Bulgáriával, mely egyedül a negyedik ötéves terv teljesítése folyamán annyi értéket állított elő, amennyit a bolgár állam fennállása óta 1960- ig összesen, öt év — nyolcvan esztendő munkáját tartalmazza. Itt azonban nem sokat segítenek a számok, mert már alap sincs az összehasonlításhoz. Bulgáriában húsz évvel ezelőtt egyáltalán nem létezett gépipar, színesfém termelés, vegyipar, nem volt egy gramm nyersolaj slb. Nincs 'értelme. Ugyanez a Bulgária ma esztergákat és televíziókat, gyógyszereket és műtrágyát exportál külföldre; A jövő, melyről álmodtunk; valósággá vált. Természetesen ezt nem lehet csak az exportlista nomenklatúrái által megállapítani. Ez csak az anyagi változás. De van még valami más, c.ni nem kévést-* fontos —' az ol+ibéri Öntudat fejlődése. Nálunk két évt-zed alatt az emberek öntudata valóban gyökeresen megváltozott. Nehéz pontosan kimutatni ezeknek a változásoknak formáit; Lényegében a magántulajdon rendszerének összeomlásáról; új etikai és esztétikai értékek létrejövéséről van szó. Ma már a bolgár emberek más mértékkel mérnek, s ez nem gazdaságukban, vagy szülőik társadalmi pozíciójában gyökerezik, hanem tudásukban, tehetségükben, alkotásaikban; Számos bolgár faluban zeneiskolák vannak gyermekek iszámára; Nincs olyan bolgár [falu, ahol ne lenne nyilvános ; kölcsön könyv tár. A munkások ^gyűléseken vitatják meg az újonnan megjelent könyveket; [Igaz, egy acélöntőből ritkán desz irodalomkritikus, s a baromfinevelő feladata sem a .költészet hivatásos művelése; [De maga az a tény, hogy egy [falusi gyermek Brahms vagy 'Beethoven műveiből muzsikák ■hogy egy falusi lányka Cald- Iwell vagy Salinger iránt érdeklődik, sokat mond. Azt bi- [zonyltja, hogy terjed a kultúra és a műveltség a háztartási ■hűtőszekrényekkel felszerelt [újonnan épített lakóházakban. Pori ó|s persze nem tör- ■ térnek! Mindezt [nem titánok művelték, hadern emberek. Egyszerű em- [berek, akik önfeláldozóan dolgoztak a jövőért. S ml folytatjuk utunkat, előre. A jövő [pedig újból olyan nekünk, [mint egy álom. De álom-e? Az ötödik ötéves terv előirányzata szerint 1970-ben újabb hatalmas előrehaladás valósul [meg. Most már a leghitetle- nebbek is hallgatnak: a valóság azt mutatja, hogy Bulgária jó úton, a szocializmus útján jár. Előttünk a jövő, mely holnap ismét jelenné változik! Maxim Naimovira
