Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-07 / 211. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 211. szám. ARA: 50 FILLER Szerda, 1966. szeptember 7. Radioaktív sugarak a mezőgazdaság szolgálatában Az Agrártudományi Egyetem ték. A kertben első ízben ke- célja, a nagy termóképességü, Növénygenetikai Tanszéke zeltek radioaktiv besugárzás- betegségellenálló, jó tulajdon- mellett működő gamma su- sál Magyarországon kikelés Ságokkal rendelkező növény- gárkertet 1965-ben létesítőt- után növényeket. A kísérletek fajták előállítása. A legértékesebb állásfoglalás ••••••••••••••••••••• Az V. és VI. Békekölcsön nyereménylistája A kereskedelmi módszerek nagykorú sítása Életrevaló kezdeményezés Egy pohár lej Pólyák Erzsébet laboráns és Galbavl István technikus a növény-élettani adatokat naplóba vezeti. Előtérben: a nagy aktivitású kobalt-—-60-as izotóp sugárforrás. Merénylet Verwoerd elfen Mint a Reuter és az UPI je­lenti, a dél-afrikai parlament keddi ülésének megnyitásakor egy fehér férfi merényletet követett el Hendrik. Verwoerd dél-afrikai miniszterelnök el­len. A merénylő késsel több ízben a miniszterelnök nyaká­ba szúrt. Cape Townban ked­den hivatalosan közölték: Ver­woerd belehal* sérüléseibe. A parlamenti csengő éppen az ülés kezdetét jelezte, ami­kor egy fehér férfi a parla­menti őrök egyenruhájában a miniszterelnöki székben ülő Vcrwoerdhez lépett. A kormányfő előre hajolt, mintha azt várná, hogy valamit mondanak majd neki, a férfi azonban vá­ratlanul kést rántott elő és még mielőtt lefoghat­ták volna — többször Verwoerd nyakába szúrt. Verwoerd előre hanyatlott, a miniszterelnöki széli körül azonnal hatalmas vértócsa ke­letkezett A miniszterelnök már halott volt, amikor a mentőkocsi a kórházba ért. Hendrik Verwoerd nyolc éve állt a dél-afrikai fajgyű­lölő kormány élén, őt tekin­tik az apartheid, a teljes fa­ji elkülönülés megvalósítójá­nak. Egy ízben — I960 ápri­lisában — már merényletet kí­séreltek meg ellene, közvetlen közelről rálőttek, de túl élte a sebesülést Verwoerd csütörtökön lett volna 65 éves. Mielőtt a Dél-Afrikát kor­mányzó nacionalista párt ve­zetőjévé és miniszterelnökké választották volna, hét éven keresztül a „bennszülött", vagy­is afrikai lakosság ügyeinek minisztere volt Verwoerd merénylője, akit a képviselőknek csak nagyne- hezen sikerült lefogniuk, Dimit­ri Stafendisz görög származású egyén, aki csak augusztus el­seje óta dolgozott a parla­mentben, teremőri minőség­ben. Tettének elkövetésében éppen a teremőri egyenruha segítette. Stafendiszt a rend­őrség őrizetbe vette, tettének indítékáról eddig még semmi sem derült ki. A merénylet híre megdöb­benést keltett a Dél-afrikai Köztársaság lakosságának minden rétegében. Jelentés Pekingből A pekingi lapok jelentése szerint visszatértek vidékre az augusztus 31-i pekingi nagygyűlés részvevői. Mint az Uj-Kína hírügynök­ség jelentése mondja, a pe­kingi nagygyűlés részvevői azzal az elhatározással tértek vissza vidékre, hogy tö- mörítsék az emberek többséget, összpontosítsák az erőket a burzsoá jobb­oldali elemek kis csoport­jára mérendő csapáshoz. Világosan megértették, hogy a csapás fő célpontjául azokat a személyeket kell kiválasztani, akik miután befurakodtak a pártba és hatalmon vannak, kapitalista úton haladnak. A pekingi nagygyűlésen részt vetteket az az elhatározás töl­ti el, hogy harcoljanak min­den tisztátalanság ellen sza­vakkal, nem pedig fegyverrel. Újabb bet jugoszláv állampolgári gyilkoltak meg az NSZK-ban A nyugatnémet rendőrség hallgat Alig néhány nap telt el Szava Milovanovics stuttgarti jugoszláv konzulátusi tisztvi­selő meggyilkolása óta, s Nyu- gat-Németországban újabb két merényletet követtek el. Azok áldozatai szintén jugoszláv állampolgárok. Majna-Fran.kfurtban hétfőn este meggyilkolták Sztipan Medvidovics jugoszláv mun­kást. A gyilkos, — aki tetté­nek elkövetése után elmene­kült —, a város fő pályaud­varán leszúrta a 26 éves Med- vidovicsot, aki kórházba szál­lítás után röviddel meghalt. Most érkezett hír egy másik gyilkosságról is: Düsseldorf­ban öt nappal ezelőtt meg­gyilkoltak egy jugoszláv ál­lampolgárt. A rendőrség azon­ban nem közölte sem a meg­gyilkolt személy nevét, sem ini 1 kosáét, s nem tudatta a gyilkosság körülményeit sem A nemzetközi szintpozion részvevői Miskolcon Amint arról lapunkban már hirt adtunk, a Magyar Tudo­mányos Akadémia nemzetkö­zi szimpoziont szervezett a szgleta kultúra tanulmányo­zására. A tanácskozás részt­vevői kedden, szeptember 6- án dr. Vértes Lászlónak, a régészeti tudományok dokto­rának vezetésével megérkez­tek Miskolcra. A tanácskozás helyi prog­ramjának első pontjaként hét ország 14 régésze megtekintet­te a miskolci Herman Ottó Múzeum több száz darabból álló, a Szeleta barlangból származó leletét. A régészek Bulgáriából. Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK-bÖL, az NSZK-ból, Svájcból és a Szovjetunióból érkeztek vá­rosunkba. Ma. szerdán a nemzetközi szimpozion résztvevői a Sze­leta barlangba látogatnak el, ahol a rétegződósi viszonyokat tanulmányozzák, és megismer­kednek a nagyhírű szeleta kultúra helyével. A résztvevők csütörtökön Budapestre utaznak. A ta­pasztalatok, és tanulságok összegzésére a fővárosban ke­rül ecc. Példamutató katonák megjutalmazása miskolci Igazgatóságának ve­zetője, dr. Pásztor Pál pénz­jutalmat adott át a katonák­nak, hangsúlyozva, hogy ez csak jelképes jutalom, sokkal értékesebb a MÁV vezetőinek és dolgozóinak hálás elisme­rése. A katonák nevében Napy László őrnagy köszönte meg a jutalmat és az elismerést. Hangsúlyozta, hogy a magyar néphadsereg harcosai minden időben és minden helyen, küz­delmet és veszélyt vállalva, mindenkor készek a legtejle- sebb mértékű segítséget meg­adni, ha arra bárki is felkéri 5ket. A vasúti forgalom hely­reállításában kitűnt katonákat a parancsnokság példaképül állította az alakulat minden katonája elé. A jutalomkiosz- tási ünnepség közvetlen, bs- •áti beszélgetéssel fejeződött oe. tő, bogy a vasúti forgalom gyorsan helyreállt. Ugyanez történt két héttel ezelőtt Hernádnémeti és Ti­szai úc között, amikor össze­ütközés következtében egy vonat kisiklott, és a forgalom megszakadt. Ismét Gajdén százados és beosztottjai siet­tek a helyszínre. A forgalmi akadályokat rövid idő alatt elhárították. A gyors segítségért, az ál­dozatos munkáért a MÁV miskolci Igazgatóságának ve­zetői most megjutalmazták a példásan helytálló .katonákat: Gajdén Miklós századost, Gyuricza Imre és Szomorú György főtörzsőrmestert, va­lamint Tóth József tizedest, Bartha András őrvezetőt. Va­dászi László. Horváth Győző, Munkácsi István. Sántha Ist­ván, Szűcs Lászdó és Tóth Ist­ván honvédeket A MÁV Páratlan ünnepségre gyüle­keztek össze tegnap, kedden de. a katonák az egyik mis­kolci alakulat laktanyájának kultúrtermében. A MÁV mis­kolci Igazgatóságának vezető­je, dr. Pásztor Pál és az igaz­gatóság párttitkára, Sterbin- szky Gyula látogatta meg a laktanyát, hogy átadja a ju­talmakat azoknak a katonák­nak. akik segédkeztek két vas­úti baleset következményei­nek gyors elhárításában. Az egyik baleset Kistokajnál tör­tént még a nyár elején, ami­kor is egy próbavonat utol­érte az előtte haladó szerel­vényt és kisiklott. A közleke­dési akadály elhárításához a honvédség segítségét kérték. Gajdán Miklós százados és beosztottjai lánctalpas vonta­tókkal azonnal a helyszínre siettek. Fáradságot nem is- Lmcrő munkájuknak köszönhet •• Ulcst tartott a megyei tanács Tégrehaitó bizottsága sén a végrehajtó bizottság kiegészítette, majd a kiegészí­tésekkel egyetemben jóvá­hagyta az illetékes osztályok, szakemberek által készített jelentéseket Ugyancsak tegnap vitatta meg és fogadta el a végrehaj­tó bizottság az 1967-es esz­tendőre készített tanácsi be­ruházási és gazdálkodási terv- javaslatot is. A javaslatot a végrehajtó bizottság jóváhagy­ta és az elkövetkezendő na­pokban felterjeszti az Orszá­gos Tervhivatalhoz. Tegnap, szeptember 6-án, kedden több fontos kérdést vitatott meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A na­pirendi pontok közül első he­lyen a megyei tanácsülésre készített jelentések elemzése, készítése szerepel. A megyei tanács legközelebbi ülésén olyan fontos témák tárgyalá­sára kerül sor, mint a ter­melőszövetkezetek szakember- ellátottsága és a szakember­utánpótlás biztosítása, a la­kásépítés helyzete és az ez­zel kapcsolatos feladatok me­gyénk területén. Tegnapi ülé­V ége immár a nyárnak, szeptemberre fordítot­tuk a naptár lapját, az iskolák kitárták kapuikat, a kirakatokban cserélik az árut, a harsány színeket tompáb­bak, csendesebbek váltják fel. Közel az ősz, igen, erre kell most gondolni, járjon bár­hol is az ember, közel az ősz, a nyaralásra már csupán az anzikszok és a fényképek tö­mege emlékeztet, közel az ősz, s ez az időszak mindig, min­den esztendőben, a nyár utáni nosztalgián túl serkent és sür­get: új időszakra, sőt, új esz­tendőre kell, s illik már ilyen­kor készülődni. És ősz köze­ledtével sokasodik most is a munka, a vasút már csúcsfor­galom kezdetét jelenti, a gyá­rakban a tervek hiánytalan teljesítése a cél, a földeken seregnyi feladat vár dolgos ke­zeket. Most, az idén is, hasz­nos, tevékeny, tennivalókban gazdag ősznek nézünk elébe. Néhány hónap múltán kongresszusát tartja a párt, s ez az esemény most is hosszú időre meghatározó lesz az or­szág életében. Az előkészüle­tek már javában tartanak: taggyűléseiket tartják a párt- szervezetek, s túl e tanácsko­zásokon, vitatkoznak, véle­ményt cserélnek mindenütt az állampolgárok. Megbeszé­lik közös dolgainkat, orszá­gunk gyarapodásáról, mun­kánk sikereiről készítenek számadást, s együtt gondol­kodik a jószándékú emberek sokasága: mi az, amin javí­tani kellene, miben, s hogyan juthatnánk előbbre gyorsab­ban, határozottabban, mi fékez, s melyek azok az erők, amelyeket mozgásba kell vagy kellene hozni, hogy teljesebb legyen a siker és kevesebb a gond. Felemelő ér­zés végigtekinteni most a politizáló, közösen gondolko­dó országon, s hallgatni sok ilyen beszélgetést: a monda­tokból, a közbeszólók szavai­ból Szabolcstól Zaláig min­denütt a gazda felelőssége csendül ki. Úgy is mondhat­juk: egész közeli — sok te­kintetben távolabbi — jö­vőnk meghatározásáról van szó, s ebben, milliónyi ember érzi személy szerinti felelős­ségét, elhivatottságát, hogy a döntéshez hozzájáruljon, vé­leményt mondjon, része le­gyen saját és országa sorsá­nak meghatározásában, ör­vendetes, hogy közéletünk ilyen eleven, friss, alkotó és segítő erőktől duzzadó. Á m, amennyire igaz, hogy széles körben, minden lehetséges fó­rumom jó megvitatni, megbe­szélni közdolgainkat, annyira igaz az is, hogy a politizálás valódi, belső tartalmát az ad­ja, ha közben előbbre jutunk egyszerű, mindennapi mun­kánkban is. Ami munka a következő hónapokban, s már most, már ma előttünk áll, kettős, de tartalmában egy­séges, féleérthetetlenül egy­értelmű. Politizálni kell, önmagunkba, belső ügyeinkbe való fordulás nélkül. Politi­zálni kell országos dolgokról, vitatkozni kell a jövőről, de úgy. hogy közben sikerre vi­gyük mostani terveinket, hogy ne maradjon műveletlenül egyetlen talpalatnyi föld sem, hogy az exportszállítmányok időben a megrendelőhöz ke­rüljenek, hogy átadjanak az építők minden házat, hogy — s ez a végső, a belső lényeg — tovább bővüljön, erősödjék a gazdasági háttér, amely a po­litika alapját adja. Vitatko­zunk most mindenről, elisme­réssel adózunk évek eredmé­nyeinek, s bíráljuk a hibákat. S éppen mert vitatkozunk — a viták örök törvénye ez — a szavát hallatónak állást is kell foglalnia. Feltétlenül fon­tos állásfoglalás az a sok-sok ezer vélemény, amely hciyes- li az országos politikát, de fi­gyelemre méltó az is. ha va­laki — az általános elismerés mellett — egyben-másban kri­tikát mond. Mégis: a legérté­kesebb állásfoglalás az, amely tetteket is felsorakoztat a szó­ban elhangzó vélemény mellé. S az ilyen hozzájárulás­nak, az ilyen tartalmú vitatkozásnak ma ezer és tízezer jelét látjuk. Mind közül kiemelkedik az a véle­ménymondás, amelyet a köz- használatú szóval kongresszu­si versenynek nevezünk. Alig néhány hónapja kezdődött ez a vetélkedés, s ma már or­szágos mozgalomról beszélhe­tünk, iparban, mezőgazdaság­ban, az élet minden területén. Jó célok, becsületes elhatáro­zások és új sikerek: ezek a legfőbb jellemzői ennek a tettekben mérhető vitának. Tartalmában pedig az, hogy aki Indult a versenyben, el­határozta: jobbat, korszerűb­bet ad a hazának, hozzájárul a jövedelmezőbb munkához, több szívvel és odaadással végzi teendőit, ezzel lehetővé teszi a helyes politika még átfogóbb, még teljesebb ér­vényesülését. Éppen ezért mondhatjuk és fogalmazhat­juk: a kongresszus! verseny országos méretű politikai ál­lásfoglalás, tevékeny részvé­tel a jelen formálásában, s a jövő tervezésében.’ Az összefüggés egyáltalán nem elvont Nagyon is közvet­len kapcsolatról van szó, s hogy ilyen arányú a verseny, s olyan kézzelfogható eredmé­nyekre vezet, mint amelyek­nek tanúi vagyunk nap-nap után, azt bizonyítja: emberek százezrei ismerték fel világo­san ezt az összefüggést. Az országos politika célja: a ha­za és a nép felemelkedése. S aki végrehajtja ezt a progra­mot, most a versenyben töb­bet s jobbat ad. erőteljeseb­ben és sokoldalúbban járul hozzá, a tervek megvalósításá­hoz. Az idei ősz az ilyen politi­zálásé, amikor egybeforr jelen és jövő, amikor széles körben végigtekintünk az országon, mérleget készítünk, s tettek sokaságával járulunk hozzá, hogy a számvetés minél ked­vezőbb legyen. Vagyis őszünk a termékeny viták és a terem­tő tettek időszaka, tanácsko­zunk és dolgozunk, véleményt mondunk és alkotunk együtt egy időben. M ert rendünk természe­téből fakad, hogy csak így, szót értve és si­kereket gyarapítva lesz vi­rágzóbb. s gazdagabb a haza.

Next

/
Thumbnails
Contents