Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-06 / 210. szám
Kedd. 1968. szeptember fi. GSZAKMAOTARORSTAO 3 Tollvonások : FRISS ERŐ A község, Felsőzsolca vasútállomása hatalmas. Betonelemgyár, fürész- portelep, épülő házgyár, anyagellátó vállalat — mind-mind itt bonyolítja le forgalmát. Napjainkban pedig az innen ágazó vonalakon felújitási munkálatok folynak, a legnagyobb Felsőzsolca és Szikszó között. Olyan ez a vasútállomás látszatra, mint egy felbolydult méhkas ... Pedig rend van itt. — Negyvennyolc dolgozónk van — mondja Szilágyi Balázs állomasfőnök. — Sok a feladatunk. — Huszonkét tagja van alapszervezetünknek. Ide tartósnak a hernádnémeti állomás, meg a kertészeti rendező kommunistái is — s Havas Janos arcára van írva: rengeteg gondot, munkát jelent ez egy párttitkárnak. A felsőzsolcai MÁV párt- alapszervézet élére egy éve fiatal embert, fiatal párttagok választottak. Havas János mindössze 32 éves, 1958-tól tagja a pártnak. Beosztása: rendelkező forgalmi szolgálattevő. — Érettségi után a MÁV- hoz kerültem ... 1953-ban Hidasnémetiben kezdtem. Hatvannégy—hatvanötben elvégeztem a tiszti tanfolyamot... Most itt vagyok — mintha nem tudna többet mondani életéről. Esetleg még: hogy nős, két gyermek apja („A fiam már második osztályos, a lányom három éves"), s hogy Fügöd községből jár Felső- zsolcára dolgozni. — Anyám özvegy asszony, együtt laBányásznapi ünnepségek megyénkben r Az özdi Szénbányászati 1 Nagy tapssal fogadták az I szór beszéltünk széncsatáról, a Tröszt üzemeiben a bányász- I egybegyűltek dr. Bodnár Fe- I bányászok forradalmi helyt' napot megelőző szombaton | renc elvtársnak, a megyei | állásáról. Most ugyan nincs több mint 25 millió forint hű- 1 pártbizottság első titkárának 1 széncsata, s erről így, ezen a Bégjutalmat osztottak ki. Jó- [ üdvözlő szavait. I bányásznapon nem is esett Dr. Bodnár Ferenc elvtárs k öszönti a bányászokat. kedvűek, vdclámak voltak tehát az emberek Királdon is. A művelődési otthon környéke már a reggeli órákban megmtszm ■— Országunk népe a bá- i nyászok felé fordul ma — I mondotta. — Tisztelettel és I megbecsüléssel tekintünk rá-1 szó. De vannak mindennapi gondok, amelyeknek megoldása szintén forradalmi ügy, s ehhez az ünnepet követő tett. Tíz órakor kezdetét vette az ünnepség. Kedves vendégeket üdvözölhettek körükben » királdiak. Eljött dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára, Lőcsei Lajos elvtárs, az Özdi Szénbányászati Tröszt igazgatója, ott Voltak a szakszervezet, a járási pártbizottság és a járási tanács vezetői is. Ünnepi beszédében Lőcsei Lajos szólt a bányászok helytállásáról, felelősségteljes, fontos munkájáról. Elmondotta, hogy az ózdi szénmedence dolgozói 1965-ben is teljesítették azt a feladatot, amelyet a párt és a kormány célul tűzött ki eléjük. Beszélt a bányászat. fejlődéséről, a szénbányászok munkáját könnyítő intézkedésekről, s ismételten Bláhűzta: — Igaz, hogy országunkban is mind jobban tért hódít a fűtőanyagok közül a gáz és az olaj, emiatt sokan a szénbányászat jelentőségének csökkenését hirdetik. Dőreség azt hinni, hogy belátható időn belül elképzelhető lenne az Öet szén nélkül. A bányászok munkájára a jövőben is nagy szükség lesz, és mindenki, aki hivatásának érzi ezt a szép szakmát, megtalálja itt boldogulását. A nyugdíjasok is ünnepeltek. juk a jövőben is. Munka van és lesz. Amit a bányászoktól kérhetünk: mindenki dolgozzon Jól, adja tudása legjavát. A bányásznapon e helyről is megköszönöm a megyében dolgozó harmincezer bányász eredményes, jó munkáját. Ezután kitüntetéseket és jutalmakat adtak át. Bensőséges, szép ünnepségek zajlottak le a megye más bányásztelepülésein is. Ormosbányára Dojcsák János elvtárs, Rudabányára pedig Vaskó Mihály elvtárs. a megyei pártbizottság titkárai látogattak el. Mádon az ásványbánya dolgozói szombaton tartották ünnepségüket. Erről lapubk vasárnapi számában beszámoltunk. Közlésünkkel ellentétben nem Deme László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, hanem Szabó József elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője vett részt a inádi ásványbányászok ünnepségén. Edelényben Rácz János elvtárs, az cdelé- nyi bánya igazgatója mondott ünnepi beszédet. Vasárnap, a XVI. Bányásznapon valamennyi üdvözlő beszéd, valamennyi üdvözlő szó hangsúlyozta a bányászok munkájának fontosságát. Az elmúlt bányásznapokon sokhétköznapokon nagyon sok segítséget adhatnak a bányászok. Önodvárl Miklós Foto: Sz. Gy. f j módszerekkel, elképzelésekkel A Tiszát Csobajjal szemben. Tiszalöknél megduzzasz- tották. És a csobaji termelő- szövetkezet területének nagyobb fele közvetlenül a Tisza mentén terül el. Hetei Péter, a termelőszövetkezet főkönyvelője mondotta, hogy évente átlagosan kétszer borítja el a határ felét a megáradt folyó vize. — És régebben? — Nem volt ennyi árvíz. Nyolc-tíz év is eltelt egy-cgy nagyobb árvíz közt. A duzzasztás azonban jelentősen megemelte a folyó szintjét, egyben a folyás, tehát az ár levonulását is meglassította. A Taktaköz keleti csücske ez a rész. Nem túlságosan régen (ötven-száz esztendeje) mocsarak, vadvizek, egykori Tiszamedrek és morotvák birodalma volt ez a vidék, buja vízi világ, amelynek jelentős részét éppen az elmúlt ötvenhatvan évben változtatták termővé. A víz azonban újra hódít, és nemcsak a gátak mögött, hanem a védett területeSzohorknriliaiiira kiállítás FarKaslyukon Érdekes kiállítás nyílt*meg vasárnap, a bányásznapi ünnepség utón a farkaslyuki művelődési házban. A televízióból már jól ismert Hetés György színművész, egyben — és ezt nyugodtan ide írhatjuk — szobrászművész látogatott el a bányatelepre, hogy Szombathely, Zalaegerszeg, Lenti. Nagykanizsa és Le1e- nye után ott is bemutassa Agyagfintor elnevezésű tárlatát. A megnyitó ünnepségen, amelyen jelen volt dr. Papp Lajos, a megyei tanács vb- elnöke, szépszámú közönség előtt Fiikőh Levente, az Ózdi városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője beszélt a kisplasztika fejlődéséről, céljáról, feladatairól. Ezután Hetes György vallott magáról, módszereiről, művészetéről, arról, milyen szerepet tölthet az be az emberek formálásában. A közönség ezután megtekintette az ízlésesen elrendezett kiállítást, a falakon elhelyezett fényképeket azokról a szobrokról, amelyek nem lehettek jelen, megnézte, elolvasta a különböző lapokban megjelent riportokat, képes beszámolókat, amelyek szintén helyet kaptak a teremben. A legtöbb nézőnek mosolyra derült az arca a tömör kifejezési mód, egy-egy jellemző vonós, vagy mozdulat láttán Rát- honyi, Páger, Pethes, Gagarin, Fernandel, Major, Solo- hov, Latabár és a többiek karikatúrája előtt. Az ábrázolt művészek, írók, közéleti személyiségek még közelebb kerültek a nézőhöz, a közönséghez. A szeptember 15-ig nyitva- tartó kiállítás már az első napon sok érdeklődőt vonzott. B. K.. ken Is. Olyan táblák és határ- részek vizesedtek el, ahol néhány éve még sokszor jó lett volna a víz. — Az idén is 370 hold területünk maradt műveletlen sajnos, mindez a víz miatt. Az ártérre nem számíthatunk. — Egy bizonyos — mondta a főkönyvelő —, a duzzasztóművet nem lehet lebontani. Annak ott a helye, hiszen horribilis hasznot ad a népgazdaságnak. Át kell tehát alakítanunk a gazdasági szerkezetet. Előtérbe kerül a szarvasmarhatenyésztés. Ennek rendeljük alá a növénytermesztést egyfelől, más oldalról pedig szőlő- és gyümölcstermesztéssel biztosítjuk be a jövedelmezőséget. 4 gazdálkodás „oszlopai“ A csobaji Tiszavidék Termelőszövetkezet már hozzá is kezdett ehhez a munkához. Az elmúlt három évben 180 hold csemegeszőlőt telepítettek. Már a termését is megízlelték. Értékes „szűz termést” hozott, ami azt bizonyítja, hogy a hát^sabb taktaközi földeken remekelhet is a szőlő. Almásuk is van 60 hold, ennek felét hat évvel ezelőtt telepítették. Még nem terem. De az uradalomtól örökölt harminc hold (35 éves telepítés) az idén is jó termést hozott, legalább 600 000 forint bevételt ígér. — Előttünk már világos, hogy a szőlő- és gyümölcs a biztonságos gazdálkodás egyik oszlopa lehet, ha folytatjuk a telepítést — mondotta a főkönyvelő. — De egy oszlop nem elég. Ezért akarjuk felépíteni a másikat, a szarvasmarhatenyésztést. — Miért éppen a szarvas- marhát választották? — Először is megfelelő hagyományokkal rendelkezünk, és az adottságainknak is ez felel meg legjobban. Abrak- takarmóny-igényes állatot nem tenyészthetünk, a sertés tehát számításba se jöhet. Pillangósokat termesztünk majd és kihasználjuk legelőinket, amelyek főleg az ártéren vannak. Szükség esetén, ha nincs elég csapadék, ezeket a legelőket öntözni is tudjuk. A legnicgiclelőbbDek látszó növény szerkezet Az átalakítási terv első variációi elkészültek. A legszimpatikusabb növényszerkezet a következő: 700 holdon termelnek búzát, háromszáz holdon kifejezetten takarmányozási célra. Az árpatermesztés ugyanis ezen a vidéken nem sikerül. Ezzel szemben a búzatermésük 1# mázsa fölött alakul holdanként. 15 mázsa búzatermés aránylag könnyen biztosítható holdanként. Száz holdon azonban termelnek majd árpát is, valamint 200 holdon kukoricát, mert az egyoldalú takarmányozás nem jó. Ha nem megy másként, a búzát más abraktakarmányokra cserélik el. További háromszáz holdon termelnek lucernát, száz holdon lóherét, százon silót. A többi terület cukorrépának, dohánynak, kertészetnek és szőlöoltványtelep- nek maradna meg. Az új növénytermesztési szerkezet egymillió forinttal növelné a bevételeket. Megoldódna a takarányellátás is, saját termésből biztosítanák a szükségleteket, s ez további 800 000 forint megtakarítását eredményezné. A szőlő- a gyümölcs- és a szarvasmarhatenyésztésre vonatkozó elképzelések bevételeit ebben a tervezésben még nem vehették számításba. Ezeket az elképzeléseket a taktaközi vízgazdálkodási társulaton belül elvégzendő feladatok egészítik ki. Az elvi- zesedett, de nem az ártérhez tartozó területeket csatornázni kell, hogy lejjebb szálljon a talajvíz, hogy a földeket újra szántani, művelni lehessen. ÉS mindez nemcsak Csobaj gondja. Hasonló problémákkal küzdenek a tiszatardosi; a taktabályi. a kenézi és A tokaji termelőszövetkezetek is: A hasonló problémákat azonban csak hasonló módszerek1 kel lehet megszüntetne Szcndret Jóst* kunk ... Most építkeztünk. Már felhúztuk a .falakat, lehet, hogy ma jönnek az ácsok... Jó lenne még az idén beköltözni az űj lakásba... Fiatal még embernek is, családosnak is — gondjai semmiben sem különböznek a mindennapi ember gondjaitól. Esetleg valamiben. Abban. hogy ö alapszervi párt- titkár. S ez nem kis gond, nem kis felelősség. — Felsőzsolca — Miskolc előrendezöje ... Nehéz feladat. Szerencsére a párttagságra mindenkor számíthatunk. Ha társadalmi munkára van szükség, akkor is jönnek. A taggyűléseket már nehezebb megtartani. Hiszen váltjuk egymást, s aki éppen szolgalatban van, azt nem tudjuk mással helyettesíteni. Ä mi munkánk pedig nagy fegyelmet kíván. Csak így tudunk balesetmentes közlekedést biztosítani. Azért tizenheten legutóbb is eljöttek. Ennyien általában ott vannak a taggyűléseken. I z alapszervezet első- ^ rendű feladatai közé tartozik a munka jó megszervezése, a párttagság személyes példamutatása. Nemcsak szerény, egyszerű szavú embernek ismerik munkatársai. — Havas János megbízhatóan dolgozik. Rá mindig számíthat az ember. — Ez a véleménye a párttitkárról az állomásfőnöknek, aki a veze- tőség-újjáválasztás előtt a jelölő bizottság tagja. — Érdeklődtem a pártonkívüliektö!: kit látnának legszívesebben az alapszervezet élén? Havas Jánost, mondta mindenki. Lehet, hogy szerénysége a szimpatikus. Lehet, hogy következetessége, ahogyan a párt politikájáért dolgozik... Jól képzett, frissen gondolkozó ember a párttitkár. Megjelenése is egyszerű, ugyanakkor határozott. — Három tur-ban dolgozunk .. . Mind a három szocialista brigád címért dolgozik. Egy túr kilenc ember, plusz a tolató csoport hozzá._ az négy fő... Hát ez sem könnyű. Itt van az állomás parkosítása. Mi vállaltuk, az alapszervezet. De mindenki szívesen segített munka után ... Nehéz még összegeznie: mi a feladata az alapszervezetnek, a vezetőségnek, magának a titkárnak. Lehet, hogy Ha- vas János sem minden esetben tudja különválasztani a pártmunkát a hivatalos kötelességtől. Ám egy bizonyos: erején felül is dolgozik, ha érzi, hogy meg kell oldani valamit. A kongresszusi irányelvekben olvashatjuk: .,A tapasztalt káderek mellett bátrabban léptessük elő a szocialista szemléletű, felkészült, a párt munkáját értő, s annak megvalósításáért küzdeni kész fiatalokat." E me elképzelésbe íTtik bele legjobban Havas János portréja, akinek legnagyobb érdeme a fiatalos tettrekészség. a példamutató magatartás. Hiszen a felsőzsolcai vasútállomás dolgozói egy kicsit személyén keresztül ítélik meg a pártot... Baráth Lajos íjra hódít a víz
