Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-03 / 208. szám

Szombat. 1066. szeptember 1. F.SZAKMAGYARORS7.ÁO 3 Fiatalok a versenyben A Diósgyőri Gépgyárban 90 Ifjúsági brigád munkálkodik a kongresszusi verseny sike­réért. A fiatalok vállalásai, eredményei növelik a gyár termelékenységét. A versenyben részt vevő ifjúmunkások között körülbe­lül 150 fiatal a Kiváló dolgo­zó oklevél, és hatvannál több a Kiváló jelvény tulaj­donosa. Népszerű a Szakma if­jú mestere, valamint a Kiváló ifjú mérnök és technikus mozgalom is. Eredményeik el­ismeréseként nemrégiben több ezer forint jutalmat osztottak szét közöttük, _________________________ M inden darab tégla... ■ Van-e, lesz-e utánpótlás? Erre igennel válaszolnak. Fel- sőnyárátí határában most épí­tik a Fcketevölgy I-es aknát. Az új üzem, ahol korszerű szociális létesítményeket épí­tenek, 1970-ben lép a ter­melésbe. A nagy mozgás, változás el­lenére a jelenleg 6 aknával működő üzem a Borsodi Szén- bányászati Tröszt egyik leg­jobban dolgozó egysége. Szep­tember 1-ig az üzem dolgozói 20 ezer tonna szenet adtak terven felül. Tavaly és az idéo is valamennyi között legjobban működik a Szeles akna, amely például az el­múlt hónapban 121,3 százalék­ra teljesítette tervét. Sajóka- za „terhét” a Szuhakálló I-es vette át. Az üzemet most fej­lesztik, növelik termelését. A bányaüzem egyébként valamennyi mulatóit igen jól alakítja. A szén tonnánkénti önköltségét 8 forinttal csök­kentette, ugyanakkor 8 fo­rinttal növelte is árbevételi tervét. A gazdaságos termelés­re való törekvés és az ered­mények szoros kapcsolatban vannak a kongresszusi ver­sennyel. A hivatalos felhívás még nem hangzott el. de Re- genyi Istvánnak, a feketevöl­gyi akna szocialista brigádve- zetöjének kezdeményezésére már kongresszusi versenyt szerveztek. Ez valamennyi szocialista és neon szocialista brigádot magával ragadott. Újszerű és érdekes ebben a versenyben, hogy a kisebb-na- gyobb kollektívák célkitűzé­seiben nem a mennyiségi, vagy nem csak a mennyiségi ter­melés a fő cél. A versenyt pontozzák, s ebben a teljesít­ményen kívül figyelembe ve­szik a minőséget, a szemnagy­ságot, sőt, a baleset alakulását is. A pontozásos versenyben első helyen a Szeles aknai, 60 tagú Gyenes-bwgád áll, utá­na a Fábián-, majd a Szabó- brigád következik, A front­brigádok közül meg kell em­líteni Rózsa Sándor 40 tagú kollektíváját. A Szelesen dol­gozó frontbrigád csupa fiatal­ból áll. akik méltó verseny­társai a nagy tapasztalatokkal rendelkező, felnőttekből szer­vezett frontbrigádoknak. Az ed­digi eredmények azt mutat­ják. hogy a Szuhavölgyi Bá­nyaüzem dolgozói várhatóan sikerrel valósítják meg a párt IX. kongresszusára tett ígére­tüket Az önellátó falvak problémái művesszövetkezet csak a Rzer- zödések alapján tudja az igé­nyeket zökkenőmentesen ki­elégíteni. Szendrön úgy érzik, hogy az elmúlt időszak a partnerkutatás szakasza volt. Hosszú idő szükséges hozzá, hogy a passzív háztáji terüle­tek aktívvá váljanak. Szendiőn a zöldségboltban találkoztunk Kosa Sándor perkupái lakossal, aki elmon­dotta. hogy nehéz a zöldség­féléket beszerezni. Perkupá­ról Szendrőbe kell motorozni, ha egy kis zöldpaprikát pa­radicsomot kívánnak a va- / csorához vásárolni. Szalonnán sem jobb az áruellátás. Vé­kony Bálint a .szalonnái zöld­ségboltban arról tájékoztatott hogy a zöldáru-hiány gyakran előfordul. Bódvaszüasi gondok Az önellátásban visszafejlő­dés van — mondotta Kosik Mihály, a földművesszövetke­zet elnöke Bódvaszilason. Az alapvető okot Kosik elvtars abban látja, hogy a termelő­szövetkezetek nem termelnek primőrárut. A július 30-i kommunista aktívaértekezle­ten a termelőszövetkezetek vezetői tájékoztatták a rész­vevőket hogy az elkövetkező időszakban sem tudnak jelen­tősebb segítséget nyújtani. A komjáti termelőszövetkezet képviselője sem nyilatkozott, pedig közismert, hogy zöld­árut és káposztát is termesz­tenek. Az önellátás tehát nincs kielégítően megoldva. Az edelényi járás termelőszö­vetkezeteinek nincs szándé­kukban zöldséget, gyümöl­csöt termesztem, a vezetők úgy mondják, hogy ez nem fi­zetőtök ki. Kevés felelősséget éreznek az áruellátás, a fel­merülő szükségletek kielégí­téséért. A felelősség pedig egyformán kötelezi Nem teljességében, csupán nagy vonatkozásokban szól­tunk a problémáról. Remél­jük, a „partnerkeresés” kez­deti időszaka után a két fél nagyobb felelősségérzetének szakasza következik a falusi közellátás megjavulásának ja­vára. Kovács László Bővül Miskolc gázvezeték-hálózata D A Miskolci Gázművek az Zöldfa utcában, illetve a Ha- idén is jelentősen bővítette, dirokkantak utcájában. Az vagy bővíti a város gázveze- ... ..... „ ték-hálózatát. Gázvezetéket den építlk a Szentpéten-ka- építettek többek között a Kun Pui gázvezetéket, és még több Béla, a Jókai, a Zsigmondi, a utcában tervezik az építését. A diákifjúság utazásának \ megkönnyítéséért IS 3. számú AKÖV KlSZ-fíataljainak kezdeményezése a pártkongresszus tiszteletére 300 vagon cukorrépa feldolgozása 21 óra alatt A Magyar Cukoripari Válla- rán az NSZK-bcTi Backau— lehetővé teszi, hogy az eddigi lat hatvani cukorgyárában Wolf cég által készített to- 240 vagon helyett napi 300 1966. márciusában kezdték meg ronydiffuziós berendezést sze- vagon cukorrépát dolgozzanak a rekonstrukciót, melynek so- reltek fel. Az új berendezés feL Sznhavölgyt 20 ezer donnával több szenet adtak Az 1786-ból származó írásos anyagok utalnak először a sajókazai bányaművelésre. A 180 éves bánya életére ebben* az évben tesznek pontot. Sztermen Gusztávnak, a Szu­havölgyi Bányaüzem főmér­nökének tájékoztatása szerint a sajókazai aknában az el­múlt hónapban megszűnt a termelés. Az úgynevezett tö- mcdékezéssel, s a még ott le­vő 1000 tonna szén kibányá- szásával december 31-re vé­geznek. A földművesszövetkezetek sok segítséget adnak a falvak önellátási gondjainak megol­dásához. Az esetek többségé­ben, ahol erre igény jelentke­zett, melegágyi ablakkeretek­kel, fóliák, vetőmagvak, pa­lánták biztosításával igyekez­nek megteremteni a primőr­áru termelésének feltételeit. Ennek ellenére sokan idegen­kednek a zöldségfélék terme­lésétől. Az önellátással kapcsolat­ban a falusi lakosságot érin­tő rendelkezés jelent meg az elmúít év tavaszán, s ez az új rendelkezés még nagyobb felelősséget hárított a föld- művesszövetkezetekre. Az új rendelkezés tartalmazta az önellátásra való berendezke­dést, a zöldség- és gyümölcs­ellátás falvankénti megoldá­sát, a háztájiban és a közsé­gek termelőszövetkezeteiben termelt zöldségek helybeli ér­tékesítését. Csaknem egy éve, hogy a rendelkezés megjelent. S most arra keresünk választ, hogyan sikerült földművcsszö- vetkezeteinknek az új fel­adattal megbirkózniuk? Mi­lyen zökkenőkkel találkoz­tunk az elmúlt év során? E kérdésekre az edelényi járás területén kerestünk választ A termelőszövetkezetek „hozzáállása“ Az edelényi járás adottsá­gai talán a legkevésbé alkal­masak megyénkben a zöld­ségtermesztésre. A zöldség­gyümölcs beérésében a me­zőkövesdi járáshoz viszonyít­va 10—12 nap eltolódás ta­pasztalható, ami nagy hát­rányt jelent. Jogosan vetődik fel a kérdés a járás termelő- szövetkezeteinek szakembered előtt: vajon érdemes-e ilyen körülmények között zöldség­termesztéssel foglalkozni? Ér­demes-e primőrárut termel­ni? Edelény környékén nem ritkaság a Csongrád és Sza­bolcs megyed termelőszövet­kezetek tehergépkocsijai, amelyek zöldséget, gyümölcsöt szállítanak a járás földmű­vesszövetkezeteinek. A járás vezető mezőgazda- sági szakembereinek vélemé­nyében osztozunk. amikor megállapítjuk, hogy a járás termelőszövetkezeteinek ve­zetői nem elég bátran ter­veznek. Nem keresik a lehe­tőséget. hogyan lehetne kel­lőképpen kihasználni az ede­lényi járás adottságait, Bódvaszilas és környéke például megyei bázisát ké­pezhetné a káposztatermelés­nek. Káposztafeldolgozó épí­tése pedig kifizető beruházást jelentene a termelőszövetkeze­teknek. Bódvaszilasnak és környékének minden termé­szeti adottsága megvan rá, hogy ott jelentős káposztater­mesztés alakulhasson ki. Zökkenők jelentkeznek az eLatasban A járás ipari jellegű. Kevés a jó termőföld. A földműves- szövetkezdlek kellő propa­gandát fejtettek ki a háztáji­ban termelt zöldségfélék felvá­sárlására. Ez nzonoan a szö­vetkezeti kereskedelemben nem jelentkezik, mivel a lakosság már a házaktól felvásárol­ja a zöldséget. Megjegyezni kívánjuk, hogy a földműves­szövetkezetek sem tettek meg mindent a kis tételű felvásár­lásért. Nem, kezelték ezt a feladatot megfelelő ambíció­val. Sok helyen a kellő ru­galmasság is hiányzott. S több, vitásnak látszó kérdésben — amely napjainkban sem el­döntött — nem , intézkedtek önállóan. A felvásárlási áron felül, ha a körülmény úgy alakult, nem vettek át gyü­mölcsöt, mivel sokan úgy gondolták, hogy ez magában hordozza az árdrágítás tényét is. A termelő pedig a nagy­mértékű kereslet és az arány­lag kisebb kínálat következ­tében a felvásárlási áron nem adta el, hanem önállóan (he­lyenként) értékesítette termé­két. így a járás területén nem voltak biztosítottak olyan cikkféleségek, amelyeket a MÉK nem tudott felvásárol­ni. Nagyobb rugalmassággal könnyen megoldhatták volna ezeket a problémákat. Ragyan látják Szsndrön? Forgács Bálint, a Szendrő és Vidéke Körzeti Földmű­vesszövetkezet igazgatóságá­nak elnöke elmondotta, hogy a tsz-ek jobb hozzáállása so­kat segítene. Helyes lenne, ha a tsz-ek szerződést kötné­nek és azt betartanák. A föld­A 3. számú AKÖV nemré­giben levelet kapott a Ma­gyar Úttörők Szövetségének országos elnökségétől. A levél egy okos kezdeményezésért, a kezdeményezés megvalósítá­sáért mond köszönetét a vál­lalat dolgozóinak, KlSZ-fiatal- jainak. A néhány hónappal ezelőtt született kezdeményezés orszá­gos érdeklődést váltott ki, é* az elismerés is országos. Mi volt a kezdeményezés? A 3. számú AKÖV KISZ-fiataljai márciusban összegyűltek, hogy a pártkongresszus tisz­teletére tett felajánlásokról tanácskozzanak. Ismerve a megye diákifjúságának szál­lítási nehézségeit, elhatároz­ták, hogy három darab, kise­lejtezett Ikarusz 30-as autó­buszt felújítanak, üzemképes állapotba hoznak. De ennél tovább is mentek. Felajánlá­sukat megküldték az ország összes autóközlekedési válla­latához, és csatlakozásra hív­ták a kiszeseket. Amit vállaltak, teljesítették. A 3. sz. AKÖV-ben 35 KISZ- fiajtal felújította, üzemképes állapotba hozta a három darab Ikaruszt. De a többi közleke­dési vállalat kiszesei is szor­galmasan tevékenykedtek, így augusztus 19-én összesen 22 darab felújított autóbuszt ad­tak át rendeltetésének a csille­bérci úttörőtáborban. A 3. számú AKÖV 35 KISZ- fiataljának jó munkáját, kez­deményezőkészségét nemcsak a Magyar Úttörők Szövetsé­gének levele köszönte, hanem egy nyolcnapos csehszlová­kiai jutalomút is tetézte. A külföldi út után a vállalat vezetősége rövid ünnepségre hívta össze a fiatalokat és to­vábbi jó munkára serkentette őket. A fiatalok már újabb feladatot is vállaltak: szemlél­tető eszközökkel látnak el ée rendbehoznak két gépkocsit, egy motorkerékpárt, hogy ok­tatás céljára átadják az d* tör őszöve tségnek. V asárnap délelőtt bará­taimmal kisétáltunk az Avasra. Tiszta, napfényes idő volt, s a kilá­tóból egyenesen fenséges a panoráma. Igen, ezt a jelzőt használtuk többször is: fen­séges — s bennünk a tudat túláradó lelkesedésbe csapott ét... Pedig mennyit megmásztok már az Avast, hányszor néze­lődtünk önfeledten végig e völgyön, melyben Miskolc, a mi, városunk, mint szertelen, ugyanakkor katlanba szorított folyam kígyózik. Házrengete­gek kígyózása, utcák teker- vényes, kuszának tűnő össze­visszasága. Nekünk ez a sző­kébb pátriánk, s minden egyes darabjával dicsekszünk. Amit családunk körében az otthon jelent, s annak dara­bonkénti értéke van, (egy-egy grafika, antik váza, könyv, új fotel, szőnyeg), azt a madzag­módjára elterülő városban egy-égy monumentális torony­ház, megtisztított, renbeho- zott park, középület, iskola, .üzletház, modem vonalú busz, vagy villamos jelenti. Ezt is, azt is számon tartja az em­ber, mint ahogyan számon tartjuk tudatunkban és min­dennapi cselekedeteink köz­ben is Kazincbarcikát, Duna­újvárost, a Népstadiont, s még sorolhatitám vég nélkül. ,.. Felsétáltunk az Avas te­tejére, a Cirkó presszó alatt, a mellvédnek dőlve, különbö­ző szögekből megszemléltük a huszonhárom szintes óriáshá­zat mely a szentpéteri or­szágút mellett őrködi a vá­rost. Csodáltuk, dicsértük, s kívántuk: minél több épüljön e karcsú, immár lassan fel­hőkarcolókból. S mindenből, ami Miskolcot nagyvárossá teszi. M ennyit elmondtuk, hogy Miskolc nagy város, pedig magunk­nak is voltak kétségeink. S lám . .. igen, az utóbbi évek­ben egyszer csak észrevettük: valóban nagy város lettünk. Sok toronyházunk, kialakuló utcák szabályos, vagy aszim­metrikus párhuzama, az utcá­kon hullámzó-toloogó omber- és autóáradat naggyá tette ezt a várost. Hogy szép-e? Erről ma még nem érdemes vitat­kozni. Az ember úgysem ta­lál szebbet kedvesénél, ha igazán szereti. így vannak azok. akik igazán szeretik Miskolcot. Akik nemcsak hangsúlyozzák, hanem szépí­tik. növesztik, hírét mara- dandósítják. Impozáns épületek, szobrok Sokasága gyarapította ezt a Várost az elmúlt években, kulturális programjaiból a kiemelkedők országosan, sőt azon túl is számottevőek vol­tak. ... Mind többen vannak, akik megállnak az Avas tete­jén. a kilátó mellvédjénél, s szeretettel gondolnak szűkebb Pátriájuk növekedésére, gya­rapodására. S mennyien van­nak, akik tesznek is érte? Statisztikával lehetne például bizonyítani a fiatalok dicsé­retes szorgalmát. A tapolcai, a szirmai, a csabai játszóte­reken a cementipari gépjaví­tó kiszesei megjavították s játékokat (libikókákat, hintá­kat, csúszdákat), a drótgyóri-al kommunista műszakokon se­gítik az új géppark mielőbbi beszerelését. Gyáraink termé­ke növeszti talán legjobban Miskolc hírnevét. A TV Hír­adóban látták az Úttörő Olimpia idején: a fiatalok ré­gi, kiszuperált autóbuszokat javítottak meg, azoknak a fa­lusi gyerekelmek, akik sok­sok kilométereket gyalogol­nak az iskolába. Kevesen tud­ják, hogy ezt éppen a mis­kolci 3. sz. AKÖV fiataljai kezdeményezték, s maguk is három ilyen autóbuszt adtak át az emlékezetes napon. A cement- és mészmű ifjúmun­kásai hatezer tonna meszet, hétezer tonna cementet ter­melnék terven felül, az ÉMÁSZ-nál Szabó Dezső és Nagy Sándor, meg a többi kiszes társadalmi munkában elkészítette városunk közvilá­gításának tervét. Kitüntették őket, jutalmat is kaptak. Par­kosítanák a pamutfonodaiak, a közlekedési vállalat dolgo­zói munka után. szabad ide­jükben. S mennyi mindent fel sorolhat na az ember bizo­nyításul: igenis, vannak em­berek. akik a maguk tégláját szívesen, önmaguktól oda te­szik, ahol a fal épül, ahol vá­rosunk. Miskolc szépül, egy­ségesedik. Vannak, s lesznek ilyenek! N em csupán a huszon­három szintes ház tervezői, építői érde­melnek dicséretet. Minden darab tégla, mely városunk szépülését szolgálja. elisme­rést, megbecsülést érdemel. S tudnunk is kell. kik azok, akik nem sajnálják a fárad­ságot. Amikor a fiatalokat, a KISZ-szervezeteket éri dicsé­ret, nem csupán arról van szó, hogy ezek a szervezetek vá­rosszépítő munkára serkentik, szervezik ifjúságunkat, ha­nem városunk szeretetére is megtanítják ezeket a fiata­lokat. akik itt születtek, nő­nek fel, s dolgoznak, alkotnak egész életükben. Az a fiú, vagy lány, aki szabad idejé­ből néhány órát parkok szé­pítésére, játszóterek rendezé­sére fordít, jobban megbecsü­li a városhoz tartozó utcákat, házakat, virágos nnrkokat; stb. így válik a KISZ ilyen irányú tevékenysége kettős haszonná. Mert nem elegendő megépíteni a szép tereket, parkokat, kulturális intézmé­nyeket. Tanácsi költségvetés­sel is tudunk parkokat építe­ni. tereket szépíteni. Ám. minden bokor virág mellé nem állíthatunk őrt, s leg­jobban, legigazibban azok tudnak vigyázni e város min­den értékére-szépségére, akik tevőlegesen teremtik meg Miskolc nagyvárosi jóhírét, valóságát. Akik nemcsak büszkeséggel néznek le a vá­rosra az avasd kilátó tetejéről, hanem gyarapító gondosság­gal mérlegelik: mennyi fel­adatot kell még elvégeznünk, hogy szűkebb pátriánkat büsz­keséggel mutassuk meg ide­geneknek, vendégeinknek. S tudnak Is vigyázni mindarra, amit kezük, értelmük megte­remtett. Mert. e kettősségben rejlik az igazi otthomszeretet. Baráth Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents