Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-22 / 224. szám

2 ÉS2AÜMAGYAKOUSZAG •CsfltdrtOk. 1966. szeptember 22. Etienne Fajom Revízión izmus Pekingiben Az Humanité szerdai száma Étienne Fajon cikkét közli Revizionizmus Pekingben cím­mel. A kínai vezetők nyíltan há­tat fordítanak a párt, a mun­kásosztály élcsapata marxis­ta—leninista felfogásának, amely a demokratikus Cent­ralizmus elvére épül — írja többi között a cikk. — Nyolc éve nem hívták össze a Kí­nai Kommunista Párt kon­gresszusát, és itt van a „nagy proletár kulturális forrada­lom”, amelyet a kínai vörös gárdáknak a városokban való megjelenése jelent. Is­kolások és egyetemisták ala­kulatairól van szó, amelyeket a párt szervezeti keretein kí­vül ^hoztak létre, és olyan ne­vetséges, végletes és megalá­zó akciókba bocsátkoztak, amelyen a burzsoá propagan­da napról napra szórakozik. Senki sem kételkedik ben­ne, hogy egy napon a nagy kínai nép be fogja tölteni azt a szerepet, amely megilleti a szocialista világban és a nem­zetek összességében. A Komszomolszkaja Pravda pekingi tudósítója beszámol arról, hogy az idén Kínában nem emlékeztek meg a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövet­ség megalakításának évfordu­lójáról. A szövetségről egyáltalán nem történik említés a sajtó­ban, sem azokban a beszédek­ben, amelyeket a kínai vezetők mondtak el a tömeggyűlése­ken, amikor a KKP Központi Bizottságának vezetői talál­koztak a fiatalokkal. A vörös gárda röplapjai viszont nyíl­tan elfajulással, revizioniz- mussal, Mao elnök eszmél el­len való fellépéssel vádolják a szövetséget. „Víilámbeszélgetís“ níniet vend'gekke. * A „Vitara“ hadgyakorlat Friedrich Palm és felesége, Marié Palm az NDK Garlip nevű községéből érkezett Ma­gyarországra. A TIT vendége­ként, a házaspár Borsodba is ellátogatott. Miskolcon Gál Imre, a TIT megyei titkára fogadta őket. Friedrich Palm, az ottani tsz elnöke, felesége, Marie ettől négy kilométerre, Kleden községben tanárnő, a tíz osztályos iskolában. Fizi­kát és földrajzot ad elő. A község Magdeburgtól hatvan kilométerre, Stendhal járás­ban fekszik. székhelye a 40 000 lakosú Stendhal város, ahol valaha Winckelmann született és amelyről. Henri Beyle felvette a Stendhal írói álnevet. Éppen erről az érdekesség- í'ől szólva indul meg a be­szélgetés a tanárnővel, aki elmondja, hogy az iskolába, ahol tanít, 13 helységből jár­nak gyerekek autóbusszal, az autóbusz ingyenes. Háromtól tizenkét kilométer távolság­ban fekszenek a községek a kledeni iskolától, de csak a kisebbek veszik igénybe az autóbuszt, a nagyobbak közül sokan Mopeddel járnak. Ti­zenhat éves korig tanulnak itt a gyerekek, aztán nagyob­Az amerikaiak lelegellek egy Iáiul Dét-Víetnamiian A DNFF szóvivője nyilatko­zatban ítélte el Lien lloin falucska elpusztítását, Binh Dinh tartományban. A falu feiégetését szeptember 1 t-én rendelték el, mert a közelében folyt hadműveletben „gátolta tu amerikai egységek akcióit”. A nyilatkozat szerint, amelyet a VNA szerdán ismerte t, a falu pusztulását csak 62 sze­mély élte túl — nők, gyerme­kek, aggok, betegek — akiket átszállítottak Bong-Sonba, ahol megkínozták őket. I’nrnns közepén megkez­dj TO pa dődütt a „vitává” hadgyakorlat. Nemcsak jel­képesen. hanem valóságo­san is* harcra kész minden riasztott egység. Persze: most mindenki tudja, hogy a „Vitává” kez­dődik. Am a riadóztatott egységek ugyan úgy indultak el, ahogyan szükség esetén háborúba kellene menniük. Magukkal vitték az összes fegyvert és az összes harci technikát. Fiainkat a határon túl vi­rágcső fogadta. És nemcsak a mi fiainkat. A csehszlovák lakosság ugyanilyen szeretet­tel fogadta a villámgyor­san érkező szovjet és német egységeket is. A négy test­véri ország riadóztatott had­ereje most csehszlovák föl­dön tömörül, építi átölelő nagy frontjait, hogy vissza­verje és megsemmisítse a feltételezett támadót. A „Vitává” hadgyakorlat nem titok. Előkészítéséről és megkezdéséről minden szoci­alista országban tájékoztat­ták a lakosságot, sőt. tudnak róla egész Nyugat-Európá- ban és az Egyesült Államok­ban is. Azt is tudják, hogy ez u Varsói Szerződés hadere­jének minden eddiginél na­gyobb méretű gyakorlata. Senki sem akarta ezt eltit­kolni. Sőt, a „Vitává” had­gyakorlatnak éppen az az egyik fontos célja, hogy de­monstrálja a szocializmust építő népek harci erejét és készenlétét, valamint a Var­sói Szerződés hadseregeinek egységét cs őszinte barátságát. S mindezekkel egy időben ez a gyakorlat egyfelől ki­próbálja, másfelől bemutatja a szocialista szellemben, in­ternacionalista hazafiságra nevelt katona harcászati tu­dását, technikai képzettségét, fizikai erejét, szívósságát, bá­torságát, töretlen hűségét, s nem utolsósorban politikai ön­tudatát. A» sem titok, hogy ez a hadgyakorlat nyílt figyel­meztetés a ragadozó természe­tű, szabadságtipró, agresz- szióra éhes imperialisták­nak: a szocialista népek ha­tóját és függetlenségét nem lehet büntetlenül megsérteni! Egészen bizonyos, hogy erre í hadgyakorlatra felfigyel a világ közvéleménye, a béke- szerető emberek tábora ép­pen úgy levonja tanulságait, nint a béke megrögzött el- enségei. S a tanulság csak ;gy lehet: a szocializmust ípítő népek szövetségét nem ehet következmények nélkül negbántani. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦< A keddre virradó éjjel újabb kormányellenes tüntetések zajlottak le Brazíliában, a Be­lő Horizonte-i és a Rio de Janeiro-i diáktüntetések bru­tális szétverése, a rendőri túl­kapások miatt. A Sao Paulo-i rendőrség is mindent megtett, hogy erővel feloszlassa a tüntetést, a fel­vonulók azonban állandóan új és új csoportokba verődtek. Ez hat órán át tartott. Sao Paulo népe lelkesen éljenez­te a tüntetőket. Az utcákon vonuló diákok után küldött rendőrautók útjába bútorokat, matracokat dobáltak, hogy az összecsapásokat megakadá­lyozzák. A kormányellenes jelszavakat kiáltozó tüntetők közül — szerdán reggel érke­zett jelentés szerint — há­romszáz személyt, közöttük 80 leányt, őrizetbe vettek. Tíz se­besült tüntetőt kórházba kel­lett szállítani. bik részük azonnal dolgozni megy a járás valamelyik tsz- éba, kisebb részük szakisko­lát jár még ki, aztán ugyan­csak visszatér szülőfaluja mezőgazdaságába. Friedrich Palm, a tsz-elnök meglepve mondja, hogy a magyarországi tsz-ek sok­kal nagyobbak, mint amelyek az ő járásában vannak. Ö maga egy 500 hektáros tsz el­nöke, náluk több tsz együtt­működik, hogy a termelés egyes ágait specializálják, mondhatnánk, szakosítsák. Az ő tsz-e három másikkal dol­gozik együtt, összesen 2500 hektár területen. Az együtt­működés, persze, nem jelenti az egyes tsz-ek önállóságának | feladását. Ami a gépesítést illeti, a kombájnokon kívül átlagosan 85 lóerő jut 100 hektárra. Az átlagos évi jö­vedelem a tsz-ben 5000 már­ka, de bizonyos speciális munkakörökben (egy házas­pár ellát hatvan tehenet), jó­val többet is meg lehet, ke­resni egy esztendőben. Általá­ban a végtermék alapján fi­zetnek, progresszív kulcs szerint premizálnak. Van. aki munkája alapján csak 20 márkát keres egy napra, de megkereshet 85-öt is. — Még csak' annyit mond­hatok — fejezte be Friedrich Palm a beszélgetést —, hogy engem nagyon meglepett, mennyi házat építettek önök­nél a falvakban. Az itteni kis házakat én praktikusabbnak tartom, mint a nálunk levő nagyokat. Egyébként meghív­tam hozzánk 12 magyarorszá­gi tsz-tagot, akik már az ősz­szel el is látogatnak hozzánk. Akkor majd folytatjuk a ta­pasztalatcserét. (mate) A katonák a hadgyakorlat alkalmából kibocsátott, négy- nyelvű lapból értesülhetnek a Vltava hadgyakorlat ese­ményeiről. De éppen a fentebb mon­dottakból kiindulva, itthon sokan ezt kérdezik: ha ennyi­re erős a honvédelmünk, mire való ez a nagyméretű hadgya­korlat? Könnyű erre a kér­désre válaszolni. Egyszerű a válasz. Ez: gyakorlat teszi a mestert! Vagyis: szükséges a Varsói Szerződés haderői­nek közös gyakorlata, mert így lehet Igazán felmérni a közös honvédelmi erőt, a hadseregek gyorsaságát és harckészségét. Szükséges a gyakorlat azért is, hogy a különböző nemzetiségű hadak egységesedjenek, barátkozza­nak, összeszokjanak, hogy ki­próbálják: mire is képesek együtt. Ez további erőt és önbizalmat ad minden nép­nek, minden katonai egység­nek és nem utolsósorban min­den katonának. l'-n a hadgyakorlaton L/XIJ felvonul az összes korszerű fegyver és harci technika. A legújabb fegyve­rek és technikai eszközök is. Ezeket is az ilyen nagymére­tű gyakorlatokon lehet leg­jobban kipróbálni és mes­teri kezelésüket elsajátítani. És megint nem utolsósorban: a tisztek, a különböző szintig parancsnokok cs parancs­nokságok is éppen a* ilyen nagyméretű hadgya- korjatokon tanulják meg igazában a hadvezetést, a győzniludást. Ezen a gyakor­laton Ugyanis részt vesz minden fegyvernem és, min­den honvédelmi alakulat, Mondhatnánk úgy is, hogy a négy testvéri hadsereg bő: vetett alakulatai lejátszana!) egy gyakorlati háborút. A gyakorlat lényegében mái a riadóval elkezdődött. katonák mind a négy ország: ban a lehető legjobban telke* szültek. Nem csak harcásza: tilag — más vonatkozásokban is. Például: a felkészülésül időszak legelején nyelvtanin: lyamok kezdődtek az egysói geknél és nagyon sok katon? igyekezett csehül, németülj oroszul tanulni, hogy a [gyakorlaton minél jobbap [megértsék egymást. És nerrv [csak nálunk: a testvéri had, ►seregek alakulatainál ugyan* [így készültek. Szükség k ►lesz a nyelvtudásra, akármi- ilyen kezdetleges is a szó* ►kincs, mert a szovjet, cseh* ►szlovák, német és magyar ka* [tonák nem csak a nehéf ►gyakorlat közben találkozna}! [egymással. Ahogy átlépték p ► határt, máris megkezdődött f [barátkozás a lakossággal, f. ► katonák először népi fhv [népségeken vesznek részi ►gyárakban, termelőszövetko-- [zetekben, intézményeknél, Is­kolákban. Számos baráti ta- l dálkozót terveznek a különbö [ző nemzetiségű harcosok is 'Erre is felkészültek. Minden [összevetve: a „Vltava” had ■gyakorlat harci készenlétürd [és honvédelmi ■ erőnk figyel ■ meztető. felvonultatásán W [az egysorsú, egyszövetségC szocialista testvémépek barát ságának Is nagyméretű de monstrációja lesz. Minden fegyvernem fel lillIJllcU készült inetve egy fegyvernem már nen Mert ilyen fegyvernem má nincs. A korszerűen felsze relt hadseregek nem ismert1 a gyalogságot. A „VltavánaK sincs gyalogsága. Csak döbbe­netes erejű harci technikája minden eddiginél korszerűi» fegyverzete és a nép nevébe: hűségl-e esküdött rengeteg ka lonája, akik ezt a technika is ezt a fegyverzetet mestcY hozzáértéssel, magabizlé: gyorsasággal kezelik. Szeudrci József Dr. KAKSAI ELEK: mm» UTOLSO 7ÍZ NAPJA Tüntetések Sao Pautoban véglegesen bezárul a Vörös Hadsereg gyűrűje. És mi történt ezalatt a Fü h rer-bu nkerba n ? A korábban említett Spic-! gel-jegyzőkönyvek két hely- - zetmegbeszélést örökítettek [ meg. Az első megbeszélést. Hitler kezdi — a berlini harc-[ téri helyzet rövid elemzésé-. vei —, melyben egyetlen fi-] gyelemre méltó megállapítás [ található: „Berlinben rosz-< szabbnak látszik a helyzet, [ mint amilyen a valóságban." < Ezután Hitler röviden uta- ] sítást ad arra, hogy a kivér- < zott hadosztályokat a lakos- [ Ságból kell feltölteni, de en- < nél több nem található a bíró- [ dalmi főváros területén folyó« harcokról, viszont meglepően ► hosszú és terjedelmes fejte- < Kelésekben tárgyalja Hitler < Göbbelxsel a következő prob-) lémákat: miért kezdett hábo- < rút Anglia, miért maradt ő, ] a Führer Berlinben, és miért < nem menekülhetett el Dél-* Németországba, mik a San-[ Franrisco-i konferencia k1lá-< tásai? [ Hitler kijelenti: ..Anglia] azért kezdte el a háborút,! mert követeltem a kelet-po-< roszországl korridort, továbbá] azt, hogy szövetséges ellenőr-« zés alatt tartsanak népszava-] :ást Danz’gban”, — majd azt 5 ejtegctl, hogy Anglia Dán-* :lg és Kelet-Pomszorszá" X fürdésében sokkal kedvezőt-} enobb helyzetben van, mintT 930-ben. így Anglia szárpáraX i háború lényegében elve- ♦ .zeltnek tekinthető... X (Folytatjuk.) % életük kockáztatásával át­mennek a harcvonalon, hogy élő szóval és röpcédulákkal tárják fel a valóságos hely­zetet. Az egyik röpcédula szö­vege ez volt: „Belinick! Kato­nák! Mit ér a további harc? Ez teljesen értelmetlen! Bízza­tok a Vörös Hadseregben, mely nem a német nép ellen harcol, hanem csak a náci­gyilkosokat akarja megsemmi­síteni, azokat,'akik titeket el­árultak és gyáván cserben­hagytak. Szervezzétek a fehér akciót — készítsetek elő fehér zász­lókat — az időpontot ti ma­gatok határozzátok meg!” Ezen a nanon. 1945. április 25-én Berlintől alig 100 kilo­méterre, délre. Torgau mellett találkoznak a kelet felöl elő­retörő szovjet, és a nyugat fe­lől előretörő amerikai csává­tok. Bár a találkozásnak már nincs döntő jelentősége az európai háború befejezése szempontjából — és. ezt nem árt megjegyezni, ha a találko­zó jó két esztendővel később jött is létre, a nyugati szövet­ségeseknek az európai máso­dik front megteremtését halo­gató taktikája következtében — mégis, a második világhá­ború kiemelkedő mozzanata marad n szövetséges amerikai és szovjet katonák baráti kéz­fonása az Elbánál... Néhány órával később a berlini fronton a harcok szem- oontjából fontosabb találkozó­ra kerül sor: Ketzin-nél, Potsdamtól északnyugatra, Konyev 4 gárda-páncélos •tadservge találkozik Esukov 17. hadseregével, Berlin körül Hitler, Jodl és Krebs gond­terhelten vizsgálják a térkép­szoba falán függő térképen, honnan lehetne gyors segít­séget kapni, de Olaszország­tól Csehszlovákiáig, a Duna felső folyásától a Keleti-ten­gerig nincs egyetlen ütőképes, harcba küldhető hadosztály. Végül megszületik a döntés, a parancs, melynek sikeres végrehajtásában a Führer- bunkerben jelenlevők sem igen hisznek: a Heeresgruppe Mitte, a „közép” hadsereg cso­port a lehető legnagyobb erőkkel azonnal kezdjen tá­madást Bautzen és Drezda kö­zött, hogy enyhítse a Berlin­re nehezedő nyomást. . Az idő: hajnali 2 óra 30 perc, három óra múlva, 5 óra 30 perckor egy órás pergőtűz után szovjet gárdaegységek rohamra indulnak Berlin bel­ső védelmi vonala ellen. A szovjet katonákkal együtt küzdenek a „Freies Deutsch­land”, a „Szabad Németor­szág" harci alakulatai. Tagjai Had:fogsngba került német ka­tonák, kik most nemcsak hangszórókon keresztül igye­keznek felvilágosítani a göb- belsi propagandával elkábí- lott berlinieket, a katonákat és a civil lakosságát* hanem nem robbantása körül történt. Amikor a szovjet csapatok át­törték Berlin külső védelmi övezetét és Hitler parancsot adott, hogy a birodalmi fővá­ros összes hídjait fel kell rob­bantani, úgy. ahogyan Sztálin­grádtól Berlinig tették a né­met Wehrmacht speciális utászegységei — Speer biro­dalmi miniszter a parancs ha­tály tr.lanítását kérte a Fiihrer- töl, hivatkozva a berlini la­kosság létfontosságú érdekei­re. Spcer közbelépése sikerrel járt. Budapesten levegőbe röpí­tették a Budára visszavonuló Wehmach t-alakulatok a Duna hídjait, do Berlinben, a Spree folyó legnagyobb, legfontosabb- hídiai épségben maradtak... Visszatérve a berlini csata­térre: 1945. április 25-én, éjfél után, pontosan 0 óra 30 perc­kor a 12. hadsereg vezérkari főnöke telefonon jelenti a fő­hadiszállásnak: Trauenbitzen és Wittenberg között az el­lenség széles fronton végre­hajtott támadása következté­ben a helyzet annyira kirikus- sá vál, hogy a 12. hadsereg ellentámadásra készenlétbe helyezett hadosztályait vissza kellett vonni a védelem meg­erősítésére. 8. Értelmes, józan állásfogla­lás, nem is éri gáncs emiatt Heinrici vezérezredest — a mai történsz szakirodalom­ban. De: ugyanez a Heinrici vezérezredes, mint az 1. né­met páncélos hadsereg főpa­rancsnoka 1044. októberében a Kárpátokban elévülhetetlen érdemeket szerzett — a har­madik birodalom érdekeit te­kintve — az 1. magyar had­sereg októher 15-i átállásának megakadályozásában. Ennek viszont, egyik következménye lett, hogy egész Magyaror­szág — és nem csak egyetlen város — hadszíntérré lett. Még ha tekjntetbe vesszük is, hogy 1941. október 15-én más volt a katonai helyzet, de az minden józan német katonai szakértő előtt már akkor két­ségtelen volt —, vagy kellett volna lennie —. hogy a hábo­rút a hitleri Németország már elvesztette, es minden nap csak a háború értelmet­len meghosszabbítása. Heinri­ci vezérezredes ekkor, 1944 őszén nem tiltakozott, Igaz. csak Magyarországról volt SZŐ . . . Hasonló, bár kisebb jelen- t.őségé ügy, ami a berlini hi­dak felrobbantása, vagy fel

Next

/
Thumbnails
Contents