Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-03 / 208. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 208. szám. ARA: 50 FILLER- Szombat, I960, szeptember 3. proletárjai, egyesüljelek! Uj bányaüzem épül a Fekete-völgyben A Bizfonsápri Tárnics a jövő heten ülést tart Ki lesz U Thant utódja? November 3-án lejár a főtitkár mandátuma A magyar kormány cHlcli a kágaa nemzetközi iííróság el járását Örökös meqújulás A Bolgár KP nyilatkozata A ktnai vese tök eljárása aláássa a világ haladó erőinek aktivitását Felsőnyárád határában épül megyénk legújabb bányája. Az új üzem 1970-ben kezdi meg a teljes termelést. Képünkön: készen áll az aknatorony. Foto: Sz. Gy. ENSZ-körökben olyan hírek terjedtek el, hogy számos tag­állam küldöttsége felkéri U Thant főtitkárt, legalább ide­iglenesen lássa el továbbra is feladatkörét. Nem látszik ugyanis valószínűnek, hogy U Thant utódját rövid időn belül •ikerülne kiválasztani, a fő­titkár mandátuma pedig no­vember 3-án lejár. Ami az utódlást illeti, a Combat francia lap szerint esősorban a tunéziai Monzsi Szlim, Lopez Mateos volt mexikói elnök és Kekkonen finn elnök nevét emlegetik. U Thant lemondó nyilatko­zatát követően a Biztonsági Tanács a jövő héten ülést tart, hogy megvitassa a helyzetet. Jól értesült körök szerint a ta­nács tagjai felkérik a főtitkárt, hogy másitsa meg elhatározá­sát, s hosszabb időre, végső esetben pedig ideiglenesen maradjon meg tisztében. A Magyar Népköztársaság New York-i állandó ENSZ- képviseletét felhatalmazták ar­ra, hogy közzé tegye a magyar kormány nyilatkozatát azzal a határozattal kapcsolatban, amelyet 1966. július 18-án a hágai nemzetközi bíróság ho­zott a délnyugat-afrikai ügy­ben. A Magyar Népköztársaság kormánya — hangoztatja a többi között a nyilatkozat — megdöbbenéssel és felháboro­dással értesült a nemzetközi bíróság július 18-i döntéséről, amely támogatja az ENSZ- közgyúlés által már többször megbélyegzett diszkriminatív fajüldöző Apartheid-rendszert a Dél-Afrikai Köztársaság igaz­gatási területein. Sem jogilag, sem erkölcsileg nem támaszt- ’ ható alá a határozat, és nem nyújt jogvédelmet az ellen, hogy a Dél-Afrikai Köztársa­ság megsérti a Délnyugat-Afri- kára vonatkozó nemzetközi megállapodást. A határozat semmibe veszi a nemzetek családjának azokat az általá­nosan vallott elveit, amelyeket az ENSZ közgyűlésének XV. ülésszakán fogadtak el és amelyeket megerősítettek a gyarmati sorban élő népek függetlenségéről szóló nyilat­kozatban. Szöges ellentétben áll a nemzetközi bíróság hatá­rozata az ENSZ alapokmányá­nak azzal a tételév ej, hogy az igazságosság és a nemzet­közi jog elvei szerint kell biz­tosítani a nemzetközi békét és biztonságot — a népek és nemzetek egyenjogúsága, vala­mint önrendelkezési jogának tiszteletben tartása alapján, Eljárásával a biróság nem felélt meg annak a fontos cél­nak és feladatnak, hogy hatá­rozattal és állásfoglalással elő­segítse a nemzetközi jog tisz­teletben tartását. A július 18-i határozat nem használ a nem­zetközi biróság tekintélyének, s felveti annak szükségessé­gét, hogy megváltoztassák a bíróság összetételét: a koráb­binál nagyobb hányadban jus­sanak képviselethez a világ haladó erői, A Magyar Népköztársaság kormánya határozottan elitéli a nemzetközi bíróság szóban- forgó határozatát és csakúgy, mint a múltban, a jövőben is teljes mértékben támogatja a függetlenségükért küzdő né­peket, Tüntetés a pekingi szovjet nagykövetség előtt De Gaulle Új-Kaledóniába utazott De Gaulle francia köztár- Norodom Szihánuk búcsúz- sasági elnök háromnapos hi- tatta. vataios látogatásának befejez­... . De Gaulle francia államfő tével, penteken délután eluta­zott Kambodzsából. Az elnök Kambodzsában tett háromna- világkörüli útjának következő pos hivatalos látogatása befe- állomása az Uj-Kaledónia-i jeztével pénteken közös nyilat- Noumea. kozatot írtak alá Phnom De Gaulle-t a repülőtéren Penh-ben. anyagi tamogatasoan részesí­ti az imperializmus ellen küz­dő népeket, hogy éppen a Szovjetunió nyújtja a legna­gyobb és a legsokoldalúbb tá­mogatást a hős vietnami nép­nek. A Kínai KP Központi Bi­zottsága azért rágalmazza a Szovjetunió Kommunista Pártját és Lenin országát, hogy elrontsa a kapcsolatokat a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság között. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának véle­ménye szerint a kínai párt- és állami vezetők eljárása komoly veszélyt rejt magá­ban. Újabb csapást mér a szocialista világrendszer egy­ségére, a nemzetközi kommu­nista- és a nemzeti-forradalmi mozgalom összeforrottságára, aláássa a világ haladó erői­nek aktivitását és további ag­resszív cselekményekre sar­kallja az imperializmust. E cselekmények káros következ­ményeiért a Kínai KP vezető­sége a felelős, mert az utób­bi években rendszeresen el­utasítja a testvéx-pártok erőfe­szítéseit, hogy marxista—le­ninista alapon helyreállítsák az egységet. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága nyugtala­nul fogadja a Kínai Népköz- társaságban jelenleg kibonta­kozott „nagy proletár kultúr- forradalomról” szóló jelentése­ket. A kínai kulturális és poli­tikai életben végbement közis­mert események a nemzetközi reakciónak használnak abban, hogy lejárassa a szocializmus és a kommunizmus eszméit, gyengítse befolyását a tőkés országok és a nemrég felszaba­dult országok munkásosztályá­ra, értelmiségére és dolgozói­ra. A Bolgár Kommunista Párt, tovább erősíti szolidaritását az összes marxista—leninista párttal, tovább munkálkodik azon. hogy helyreállítsa és szilárdítsa a marxista—le­ninista egységet, a barátságot a Kínai Kommunista Párttal és a kínai néppel. S továbbra is támogatja a nemzeti felt szabadító mozgalmat Kínában most már az egész országra átterjedt az úgyne­vezett „nagy proletár kulturális forradalom”. Élharcosaiként a „vörös gárda” soraiban tö­mörült serdülők és gyerekek lépnek fel. A kínai sajtó fel­szólítja a lakosságot, hogy lel­kesen támogassa és segítse a forradalmár diákokat. A la­pok azt Írják, hogy „a nagy kulturális forradalom” még inkább kibontakozik és „újabb fellendülés felé tart”. A „vörös gárdisták” és ve­zetőik akciói élesen kifejezés­re juttatott szovjetellenes jel­legűek. Augusztus 20-án an­nak a pekingi utcának a nevét, ahol a szovjet nagykövetség épülete áll, '„a revizionizmus elleni harc utcájá”-ra változ­tatták. A házakat, a kerítése­ket, sőt a járdákat ebben az utcában szovjetellenes jelsza­vakkal és felhívásokkal má­zolták be. Ezen az utcán majdnem két héten át reggeltől estig száz­kétszáz főből álló csoportok vonultak fel zászlókkal, transz­parensekkel, Mao Ce-tung ké­peivel. Augusztus 28-án Pekingben széltében-hosszában röpcédu­lákat osztogattak azzal az uta­sítással, hogy a következő na­pon a szovjet nagykövetség előtt „gyűlés és tüntetés” lesz. E felhívás nyomán kétna­pon át, éjjel-nappal szovjet­ellenes zavargások folytak a nagykövetség körül, nagy tö­megek részvételével. Hang­szórók szidalmakat és fenye­getéseket harsogtak a nagy- követség címére, rágalmazó vádakat az SZKP és a szovjet kormány ellen. A Kínában élő szovjet állampolgárokat, a szovjet nagykövetség felé tar­tó diplomatákat sértésekkel halmozták el. vádaskodások érték a testvé­ri marxista—leninista párto­kat. A Kínai KP vezetőségé­nek hibás és káros állásfogla­lása nehézségeket okoz az im­perialista agresszió elleni Írarcban. Az imperializmus és a reakció malmára hajtja a vizet Az állásfoglalások külö­nösen károsak a vietnami nép elleni barbár amerikai impe­rialista agresszióval szembeni egységes fellépés meggyorsí­tása szempontjából. A Bolgár KP Központi Bi­zottsága rágalomnak tekinti azt a vádaskodást, hogy az SZKP és a Szovjetunió veze­tői „elárulták” a marxizmus— leninizmust, revizionista ál­láspontra helyezkedtek, „ösz- szeesküdtek” az imperializ­mussal, és vissza akarják ál­lítani a kapitalizmust. Az emberiség tanúja annak, hogy a Szovjetunió a legna­gyobb erkölcsi-politikai és A Bolgár Kommunista Part Központi Bizottsága kötelessé­gének tartja kijelenteni, hogy nagy aggodalommal fogadta a Kínai KP Központi Bizottsága 11. plénumáról kiadott nyilat­kozatot és azokat az esemé­nyeket, amelyek jelenleg a Kínai Népköztársaságban tör­ténnek. Ez az aggodalom mindenek­előtt abból fakad, hogy a Pló­ri um-határoza tok ismét síkra- szállnak a hibás és káros ál­lásfoglalások mellett, ame­lyekre a Kínai Kommunista Párt vezetősége helyezkedett a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, az imperia­lizmus elleni népi harc, a bé-' keharc, a nemzeti felszaba­dulásért és a szocializmusért folytatott harc alapvető kér­déseiben. A Bolgár Kommu­nista Pártot aggasztja, hogy ismét teljesen indokolatlan N éhány, elkapkodott be­tűkkel rótt sor a jegyzetfüzetben: „A kettes alapszervezet taggyű­lése. Három tagfelvétel.” Az ajánlók egyike: „tudom, hogy jó elvtársunk lesz, mert meg­van benne az a belső erő, tar­tás, ami a kommunistáknál elengedhetetlen”. És egy sorral lentebb, a válasz-keresésre ösztönző, kétszer aláhúzott kérdés: „ml teszi kommunis­tává az embert?” A három tagfelvételre egyik üzemünkben került sor: a párt- alapszervezet taggyűlésén egyhangú szavazással fogad­ták soraikba a jelölteket, s az ajánlók — maguk is fizikai munkások, akárcsak az aján­lottak — felelősségtudattal mérlegeltek. Olyan -embere­ket javasoltak tagnak, akik szocialista brigádlagként nem­csak a munkában, hanem ál­talános magatartásukkal, egyéb tulajdonságaikkal is kitűntek. Ez lenne tehát a kommunista ismérve? Ké­zenfekvő azt válaszolni, hogy igen, ez is, s fel kell lapozni a párt szervezeti szabályzatát, ott szabatos mondatokban fellelhető a kommunista joga és kötelessége. Példamutatás a munkában és a magánélet­ben; a párt elméletének és gyakorlati politikájának megismerése, cselekvő támo­gatása; aktív részvétel a kommunista közösség tevé­kenységében; a párt és a tö­megek kapcsolatának állandó fejlesztése; a kezdeményező készség, a tényekkel való bá­tor szembenézés; s még mi minden. A párt IX. kongresszusára készülve minden pártszerve­zetben azt Is jjsszegezik, mi­lyen eredménnyel járt párt- építő munkájuk az elmúlt négy esztendőben? A végső mérleget a kongresszus vonja majd meg, de tény: a párt sorainak számszerű növeke­désén kívül a VIII. kongresz- szus óta eltelt négy esztendő­ben a párttagnak felvettek minőségi-tartalmi erősödést is jelentettek. Pártalapszerve- zeteink nagy többségében olyan elvi alapon mérlegeltek: megtalálhatnak-e azok a fő vonások a felvételre jelentke­zőben, amelyek kommunis­tává teszik az embert? Mert lényeges a munka, de — nem minden. Dolgozhat valaki úgy is jól a gépe mellett, hogy azonkívül nem törődik sem­mivel; fontos az iskolai vég­zettség, a tanulás, továbbkép­zés, de mit ér, ha önzéssel, szerénytelenséggel párosul?! Az egész embernek kell mér­legre kerülnie, ha a párt so­raiba való felvételéről dönte­nek: s akkor reális igazán a mérce, ha nem sémákhoz, ha­nem az egyes emberhez, sajá­tos adottságaihoz Igazítják. Vannak alapvető követelmé­nyek, melyekből jottányit sem lehet engedni: az elvi szi­lárdság, a humanitás, a példa- mutatás, s a vasfegyelem vál­lalása. Ám a részleteket te­kintve hiba lenne teljesen azo­nosan mérni a szövőnőt a kutatómérnökkel, a tsz-tagot a vezető beosztású műszaki­val. A kommunisták tekinté­lyét, emberi-erkölcsi rangját az adja, hogy a hétköznapok minden fel­adatában — országos ügyek­ben és helyi teendőkben — elsőként veszik ki részüket, áldozatkészek, önzetlenül töb­bet vállalók, melegszívűek, s ha kell, következetesen kemé­nyek. öreg, sokat megért szakmunkások, a föld művelői éppúgy megtalálhatók soraik­ban, mint a nagyszerű műsza­ki eredményeket produkáló mérnökök, az emberpalántákat formáló pedagógusok. A céltu­datosság, az akarás az a bel­ső erő, ami összeköti, s ha­sonlóvá teszi őket. Mert az elsoroltakon kívül ez is kell hozzá, hogy kommunistává le­gyen az ember: a belső tűz, az örök nyughatatlanság, a nép ügyét szolgáló, mindig meg­újuló többet-akarás. P ersze, ki tagadná, hogy tévednek is a kommu­nisták, de: van ere­jük, bátorságuk annak beis­meréséhez! Az őszinteség magunkkal és másokkal szem­ben, a dolgok nevén nevezése, ez is feltétele annak, hogy az ember kiérdemelje a kommu­nista megtisztelő rangját. A mozgalom nagyszerű múltja, s küzdelmes jelenünk embert próbáló feladatai hány köve­tendő, lelkesítő példát állíta­nak elénk: ilyen a kommu­nista! És mégis, napról napra, újra és újra változnak a köve­telmények, magasabb lesz a mérce, örökös, percre sem szűnő megújulás ez. A párt fejlődése, társadalmunk szo­cialista átalakítása fokról- fokra növeli a kommunisták­kal szemben támasztott er­kölcsi követelményeket. Vál­lalni e próbatételt, s becsület­tel helytállni, elvtársaink és munkatársaink előtt egyaránt bizonyítani érdemességünket — összefoglalója mindannak, ami kommunistává teszi az embert! M. O.

Next

/
Thumbnails
Contents