Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-18 / 195. szám

% ÉSZAKMAGYARORSZAG CsötTSrtiTk, 19OT. sngnsztns TK az Készülődés országos tárlatra rétéin. Szeretnénk ebben a kiállítási helyiségben az egyé­ni bemutatkozásokon kívül kisebb kollektívák és az or­szág más területein éló alko­tók munkásságát is bemutat­ni. Szilárd meggyőződésünk, hogy ezzel pezsgőbbé válik a miskolci képzőművészeti élet, és a közönség is jobban meg­ismerheti az alkotókat. Elkép­zeléseink szerint mind az or­szágos, reprezentatív alkotó­művészek. mind a helyiek, mind pedig az ország terüle­tén felbukkanó új tehetségek számára kiállítási lehetőséget kívánunk biztosítani. — A kiállítási terem melletti tnüvészklubban, mint hallottuk, helyet kapnak az építőművé­szek is. Mit jelent ez a két művészeti ágazat szempontjából? ■ Nagyon helyes lesz, hogy képzőművészetnek ez az Auííuszíus 18: a szovjet 1 égi flotta napja Rugyenko légimarsall, Po- romarjov vezérezredes, a *a»vjet légierő főparancsnoká­rak helyettese, Polfnyin re­pülő-vezérezredes és mások tollából közöl ünnepi mélta­tásokat a szovjet sajtó a lé­gierő napja álltái mából. E cikkek felhívják a figyel­met néhány fontos katonai mozzanatra, Rugyenko a szov­jet űrhajózási szaklap hasáb­jain hangsúlyozza, hogy to­vábbra is a légierő az ellen­ség hátországában levő kis­méretű és mozgó célpontok megsemmisítésének egyedüli eszköze. Rámutat, hogy a szovjet légierő fejlődését a repülő-, a kozmikus- és a ra­kétatechnika kölcsönös álnö­vésének folyamata jellemzi. A szovjet légierő — mint a repülőtábornokok hangsú­lyozzák — az ellenfél rakétái­nak, légierejének és szárazföl­di erőinek megsemmisítésén kívül fel van készülve hadi­ipari objektumok elleni akci­ókra, az ellenfél szárazföldi és tengeri összeköttetéseinek megbontására, na"y haditen­gerészeti erők megsemmisíté­sére a nyüt óceánokon. Ponomarjov vezérezredes, megemlíti cikkében, hogy a szovjet szuperszonikus gépek ma már harmincezer méter fölé emelkednek. ágazata a klubban is közel kerül hozzánk. Hisszük, hogy a klubélet szorosabbá teszi az építőművészek és más képző­művészek baráti, alkotó kap­csolatait. Egyébként a kiállí­tási teremben mód nyílik ar­ra is, hogy építőművészeti al­kotásokat, terveket is bemu­tassunk, elsősorban olyan jellegűeket, amelyekben a festészet, a szobrászat és az építészet találkozik. Ez arra is jó lesz. hogy az érdeklődő közönség a korszerű építészét és épületdíszítés alkotóműhe­lyébe is bepillanthasson. — Milyen egyéb ter­vekről adhat számot a területi szervezet? — Területi szervezetünk és a csehszlovák képzőművészek kelet-szlovákiai szövetsége cserekiiállításban állapodott meg. A miskolciak, illetve az észak-magyarországiak kiállí­tása Kassán nyílik meg de­cember elején. Körülbelül 90 darab grafika, festmény és szobor reprezentálja majd a területi szervezet tagjainak munkáját. A szlovákiai mű­vészek jövőre állítanak ki ná­lunk. A Miskolcon nemrég látott IX. területi képzőművé­szeti kiállítás anyagát szin­tén Csehszlovákiába vitték át, ahol először Besztercebányán állítják ki. A tárlat! anyagot ősszel visszahozzák, és Sátor­aljaújhelyen a művészeti na­pokon kerül a megye közön­sége elé. (benedek) Ifimét bombázlak Hanoi és Haiphong környékét Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint az amerikai légierő kedden is folytatta bombatámadásait Bszak-Viet- nam ellen, elsősorban a Vörös folyó deltájában, valamint Hanoi és Haiphong környé­kén. Munkáséi bocsátási hullám Angliában Az angol kormány deflációs „csomagterve" meghozta első gyümölcseit. A Vauxhall-autó- gyár igazgatósága bejelen­tette, hogy a közeljövőben csökkenti a munkaidőt, nem fizeti ki ötszázhatvan dolgozó csütörtökre esedékes bérpótlé­kát, továbbá közli tizennégy­ezer munkásával, hogy az el­következő hónapokban a „munkaerőfelesleg” elbocsátá­sa várható. A Rank-Bush- Murphy rádiógyár bejelentet­te, hogy októberben ötszáz munkás kerül az utcára, mert a gyárat bezárják. Blyth-ben, ahol egy hajógyárat máris be­csuktak, a szakszervezet fel­hívta az ötszáz munkanélküli­vé váló dolgozót, hogy ma­radjon a gyárban és követelje a termelés megindítását. Birmingham-ban a városi tanács konzervatív többsége kedden megszavazta a lakbé­rek emelését. Tűi I Életkedvének teljében, mun­kásságának sokat adó korsza­kában levő elvtársunkat veszí­tettük el. Váratlanul, rövid szenvedés után. augusztus 16- án délelőtt meghalt Pál Lajos, a MÉSZÖV titkárságának ve­zetője. Pál Lajos 1918. szeptember 13-án született Miskolcon. Ci­pész szakmát tanult, majd a nehéz inasévek után, a mun­kanélküliség idején nem tu­dott szakmájában elhelyez­kedni. A háború őt is elso­dorta, s ráébresztette a nép sorsa iránti felelősségérzetre. 1945-beri jelentkezett a párt tagjainak sorába, s 1946-ban — már mint a diósgyőri gyár olvasztára — rendszeres párt­munkát végzett. 1950-ben a párt kiemelte, is­koláztatta. s évekig a megyei pártbizottság politikai munka­társaként dolgozott. Az 1956-os Ah félut "íhel Syújlsbambával támadlak a négerekre Kedden este Chicagóban a polgárjogi harcosok egy idő­ben hat tüntetést rendeztek. Az egyik fehér negyedben mintegy 60 tüntető több mint 800 főnyi, nagyrészt fehér fajüldözőikből álló tömeggel találta szembe magát, akik kövekkel, és gyújtóbombával támadtak a tüntetőkre. Sebe­sülés nem törté at. A rend­őrség több fehér ellentünte­teroe ^ojc; tyei pélt; pfor majd tőt letartóztatott. Időközben as^tke amerikai náci párt tagjai röp-pbó] iratokat osztogattak, a melye- 'Cxk< ken Lincoln Rockwell, a pártról vezetője felszólítja a fehér la- [ En kosságot: fegyverrel harcol- felár jón a négerek ellen. Egy cso-kulté port fiatal — szintén a nádtjhel párt tagjai — fekete küömött Au bábut akasztott egy lámpa- Írás vasra „Martin Luther King* ^etk« felirattal. ők lasáj fett. ' jái fczik Qs< Háború az Északi-tengeren A norvég Stavangertöl t»0 kilométerrel délkeletre hatal­mas vasszömyeteg himbálód­zik az Északi-tenger vízén. A monstrum óriási, több mint száz méter magas oszlopokon nyugszik és nyolc darab 13 ezer kilós vasmacska Igyek­szik egy helyen tartani. Az Ocean Traveller tetején éj­jel-nappal serényen dolgoz­nak: az ESSO-nak, a világ egyik legnagyobb olajtársasá­gának 52 embere keresi há­rom műszakban, vasárnapi pihenők nélkül az Északi-ten­ger mélyén feltételezett föld­gázt Ocean Traveller Az Ocean Traveller (ame­lyet 52 nap alatt vontattak át az óceán túlsó partjáról) fenntartása napi 17 ezer dol­lárba keiül, Megéri vajon ez a hatalmas summa a bizony­talan kutatásokat hiszen mindmáig csak feltételezések vannak az Északi-tenger föld­gázkincsed vei kapcsolatban?! Az ESSO és a Shell 13 esz­tendőn át kutatott Hollandia partjai előtt szénhidrogén után. Szó szerint értve 280 millió dollár folyt már el lát­szólag eredmény nélkül a ho­mokba. mégsem adták fel a reményt Végre a 14. eszten­dőben. 1959. augusztus 14-én a 200. fúrás eredményt ho­zott: 1500 milliárd köméterre becsült metángáz-telepre buk­kantak, amelynek jelentőségét bizonyítja, hogy ily módon Hollandia a föld második legnagyobb metán gáz-telepd- nek tulajdonosa lett , A kitartó tengeralatti kuta­tás ugyanakkor már más föld­részeken is sikerrel járt Nemcsak a Perzsa-öböl part­vidékét népesítik be olajfor- nyok, hanem Venezuela patt­jai előtt is jelentős földgáz- készleteket termelnek ki. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint 7,5 milliárd tonnára becsülik a tenger­alatti nyensolaj-tartalékokat Ez egyúttal a föld összes is­mert nyersolaj-tartalékainak 10 százaléka. Maga az ESSO is évente 70 millió tonna ola­jat nyer (össztermelésének 40 százalékát) tengeralatti fúrá­sok segítségével Kvi 5fmilliárd dollár A tengeralatti olaj felkuta­tása tehát — ha hasonlít is némileg a szénakazalban el­veszett tű megkereséséhez — kockázatos és igen nagy anya­gi eszközöket igénylő, de nem teljesen céltalan vállalkozás. Ha figyelembe vesszük, hogy a „Hét Nagy", a kapitalista világ olajtermelésén osztozko­dó hét legnagyobb olaj mono­pólium évente öt milliárd dol­lárt költ űj telepek felkuta­tására, vagyis megközelítőleg akkora összeget, mint Ameri­ka és Nyugat-Európa többi iparágai együttvéve, látható, hogy az anyagi kockázat csak másodlagos jelentőségű oz ügyben. Ennél sokkal fontosabb ízt < Rekviem egy jólélekért (Szatíra) A rendőrtiszt eleinte még jegyezgetett valamit, de néhány másodperce mintha egészen más dolog jutott volna eszébe, elgondolkozva forgatta ujjai közt ceruzáját, amelynek hol az egyik, hol másik végével Időnként az asztal lapjára koppantott. Pregovácz Orbán 35 éves, volt vállalati pénztáros, M. város, Lapos utca 5. szám alatti lakos, magába roskadtan ült az íróasztal má­sik oldalán egy széken, s zavartan pislogott Persze, jóval távolabbra ült az asztaltól, mint a tiszt. Sapkáját gyürkö- lészte ölében; — Nos.-..! — mondta végül a tiszt. — Még mindig nem tud semmi meggyőzőbbet? A rendőrtiszt fiatal volt, borotvált, jól fésült. Olyan ba­rátságosan beszélt, mintha minden szándéka az lett volna, hogy Orbánt kihúzza a bajból. — Nézze — mondta —, lássa be, hogy kissé zavaros dol­gokat beszél, Így nem jutunk egyről a kettőre. Szedje ösz- sze magát, ami volt volt, csak könnyít helyzetén, ha elmond mindent, úgy, ahogy megtörtént. — De ml történt tulajdonképpen? — kérdezte kétségbe­esetten a 35 éves volt vállalati pénztáros. — Talán rosszul számoltam 7 — No, hát ezt azért mégse tőlem kérdezze — mondta a tiszt és elnevette magát. — Csökönyös ember maga, Pre­govácz. Orbán tiltakozott — Tessék elhinni, nekem ezt még senki se mondta, hogy én csökönyös vagyok. A rendőrtiszt beleegyezően legyintett. — Jó. Nem is érdekes. De ha nem csökönyös, akkor mondja el végre, hogyan került magához a vállalat pénze. A volt pénztáros olyan sóhajtást hallatott, mintha azt akarná kifejezni, hogy végképp belefáradt az ismétlésekbe. Értésére adta ezzel a szemben ülőnek, hogy ő éppen for­dítva gondolkozik: hogy éppen a rendőrtisztet tartja csö­könyösnek. — Mondtam már, hogy halványan dereng valami. Talán rosszul számoltam, megeshet minden pénztárossal, hogy rosszul számol .,. Ha erről az esetről van szó? Nem tu­dom — tette hozzá. — Egyszer, emlékszem, hogy amikor a számlákkal elkészültem. ' mutatkozott némi készpénzkü­lönbség . Kétségtelenül mutatkozott;,, A tiszt arca felderült. — Emlékszik? Ez az.:; Csakhogy emlékszik. De mórt már mondja gyorsan, míg el nem felejti újra: mit csinált azzal a készpénzkülönbözettel? ajd számukra — éppen • hatsik mag és állandóan növekvá igények következtében — ed új és új lelőhelyek felkutató'1 sa és birtokbavétele. Ezzel magyarázható az is, hogy * „Hét Nagy”’ a siker bizton* sága nélkül is óriási anyagi' áldozatokat hoz az Eszaki-ten' ger feltételezett földgáz-kln-j csőinek megkaparintására. Alj ESSO 7,5 millió dollárt adotfj ki az Ocean Traveller meg-j építésére. Ezenkívül már fclJ| lene hasonló fúró-sziget m<V| kődik Anglia partjai előtt, 41 liamarosan számolni lehelj újabb hét berendezés üzembéj állításával. A kiszivárgott br( rek pedig arról szólnak, bogii az elkövetkezendő hat évbe*) riz angol partok kőaelébed) felállított fúró-szigetek: tulaj' donosal tehát az an goi érdé- kéltségek további 225 mflRd dollárt, ■ a norvég partok közelében levő kutatási kon­cessziók tulajdonosai pedig 87 millió dollárt szánnak kuta5 (.ásókra. Law of (lie Sea Ha aa 1964 Júniusában lét5 rehozott megállapodás. a| úgynevezett „Law of the Sea n piartmenü országok között fej is osztotta a tenger felszít és tengerfenék tulajdon-, ígf kutatási jogát, természeteseit sem Norvégia, sem Dájú* nem képes élni lehetőségei' vei, ezért a kutatási kosi! eessziók megszerzése a mát említet olaj-lmpérlumok jc leni égi marakodásának tárgy* Mint a hamburgi Welt írj* aki először jön, először kezd' heti a kutatási s akinek vwf elég pénze, tehát a „H^ Nagy”, »arra meg is ér ke1 zik... Nem véletlen n jclenffog nagy anyagi és koncesszió szerzési versenyfutás d Északi-tenger feltételezett földgáz-kincséért Amíg * Egyesült Államok a viláí földgáz-készletének 35 száz* léka felett rendelkezik, NyV gat-Európa részesedése mind össze 2 százalék. Természet* sen sokkal többre van szüK ség, s a hiányt importtal 1* hét csak pótolni. Nem közőr* bős azonban, hogy a szüksA ges mennyiséget néhány srM vagy néhány ezer kilómét**! rőt importálhatják. A „H* Nagy” számára viszont *J nem érdektelen, hogy kft* Importálják, vagyis ki fölös maid le ennek a nébánv év*J belül várható nagy üzletn*' a hasznát!... i! ö. GjC I A fa — Az igaz — mondta határozottan Orbán —, nem szá­moltam utána. Nem számolgattam, csak úgy, olvasatlanul eltettem a pénzt a zsebembe, hogy máskor, holnap majd, tiszta fejjel elrendezem a dolgot. Később aztán elfelejtet­tem az egészet ez az átkozott memóriám ;;: — Eddig jó.;; De mégis, az összeg.), ügy körülbelüli.. — Fogalmam sincs — Ezer? Tízezer? i ifftwyn*»»« Orbán tehetetlenül intett: iHeHüMjy — Ha megfeszülök sem tudom.- 1 ** • A rendőrtiszt újra elmélázott. Nehéz eset ez a Prego­vácz, mert lopja az időt. Amúgy semmi az egész, de lopja az időt. Kisstílű alak, minden világos körü­lötte, kár ezekért az átlátszó mesékért, a vizsgálat már kiderítette, hogy tízezer hiányzik, de azért mégis jó lenne, ha vallomást tenne. Átnézett Orbán felett az ajtó irányá­ba, ahol egy őrmester állt kényelmesen. A kezét hátra­tette, féllábát térdben kissé megeresztette. Amikor elfogta a tiszt pillantását, kicsit húzott magán, majd rosszallóan megcsóválta fejét: micsoda megátalkodott alak ez a gya­núsított — No, menjenek ki a folyosóra — mondta végül a tiszt lemondóan az őrmesternek, mint aki elfáradt a kihallga­tásban. — Majd szólok, mikor jöjjenek vissza. — Értettem — válaszolt az őrmester: — Maga csak gondolkozzék Pregovácz. Én mondom ma­gának, hogy jobban teszi, ha gondolkozik —■ szólt még egyszer a tiszt, csaknem a barát módján: Együtt lépett ki a folyosóra Orbán és a rendőr. Ott áll­tak meg, ahol a lépcső fordul, s. kiszélesül a folyosó. — Leülhet — mondta az őrmester, és mulatta a lócát a fal tövében: Az erélyes, szigorú hang sértette Orbánt, mert nem tud­ta pontosan kivenni belőle, hogy engedélyt kapott, avagy parancsolták, hogy üljön le. Mindenesetre leült, az őrmes­ter meg szótlanul, komoran sétált előtte egy húsz méteres szakaszon. Mint az előbb, a háta mögött kulcsolta össze kezeit. A volt pénztáros most öregnek és nagyon fáradtnak érezte magát. Hiába, a szervezet sem bírja vég nélkül a strapát. Mit tudtam én egy óra múlva — motyogta magá­ban —, hogy miféle tízezer forint van a zsebemben. És most tessék, ide jutottam, a rendőrségre. Napi nyolc óra után az emberre rájön egy feledékenység és kész. Vége. Győzködte magát, mintha most is ott ülne a rendőrtiszt előtt, és neki magyarázná: „Gondoltam is én arra, hogy kié a pénz a zsebemben. Es nem akarják elhinni, hogy nem gondoltam semmire. Elköltöttem, hát istenem ...” Sehogy sem akarta megérteni, mi ebben a vétség. Valami nagy igazságtalanságot érzett a levegőben, annyira semmiségnek látta azt a tízezer forintot — mert magának azért beismer­te az összeget is —, hogy nem tudta megmagyarázni: eny- nyiért hozták volna a rendőrségre? Micsoda idők.:. (Folytatjuk.) DékLss János Pál Lajos I9I3-I9SG ellenforradalom után az Északmagyarország szerkesz­tőségének munkatársaként se­gítette a konszolidáció mi­előbbi megteremtését. La­punk dolgozói mint mindig vidám, tettre kész, harcos kollegára emlékeznek Pál Lajosra, aki tőlünk megválva 1961 őszéig ténykedett a párt- apparátusban. Ekkor lett a MÉSZÖV titkárságának veze­tője. Pál Lajos elvtársat, aki mun­kahelyét mindig második ott­honának tekintette, első ott­honában, családja körében most felesége és három gyer­meke gyászolja. Gyászukban azonban osztoznak elvtársai, munkatársai — a MÉSZÖV saját halottjának tekinti — barátai, tisztelői, akik augusz­tus 18-án 16 órakor a Mind­szenti temető ravatalozójából kísérik utolsó útjára. tői függ. Bár ebben az új léte­sítményben szőkébbek lesz­nek a keretek, mint a koráb­bi kiállításokon voltak, de egy alkalmas kiállítási csar­nok majdani elkészültéig sze­retnénk fenntartani a folyama­tosságot, és ha nem is teljes képet, de rangos ízelítőt nyúj­tani a képzőművészeti élet­ből, illetve a legújabb alko­tásokból Egyik évben az or­szágos képzőművészeti kiállí­tás, s minden második évben a grafikai biennálé szolgálja majd ezt a célt. Szervezetünk tagjai most főleg erre az or­szágos bemutatóra készülőd­nek, s itt említem meg, hogy Feledy Gyula és Lenkey Zoltán grafikus művészek, akik a Tokiói Nemzetközi Grafikai Biennáléra kaptak meghívást, most küldték el bemutatni szánt alkotásaikat. — A‘ Déryné utcá- i1 ban decemberre bizo- |i nyára elkészül a kiálli- 'I tási terem és a művész- ]; klub. Miként kívánják 'i ezt hasznosítani? — A terem részére évi prog­ramot kívánunk kidolgozni. Több egyéni kiállítást szeret­nénk ott rendezni, olyanokat, amelyek probléma-felvetés­ben, kifejezési módban túlnő­nek a Képcsarnok Vállalat Szőnyi István termének ke­Ez ev végen ismét országos Képzőművészeti kiállítás less Miskolcon. Ez alkalommal kilencedszer állítják ki a ma­gyar képzőművészeti élet leg­frissebb, legjobb alkotásait. E tárlat a kétévenként meg­rendezendő grafikai bienná- lékkal együtt, igen magas ran­got ad a város képzőművésze­ti életének, s nemcsak az or­szágos, hanem az országhatá­rokon túli közérdeklődést ia foglalkoztatja. A tárlat előké­szítéséről és az észak-magyar­országi képzőművészek egyéb terveiről beszélgettünk Seres János festőművésszel, a Ma­gyar Képzőművészek Észak- tnagyarországi Területi Szer­vezetének titkárával. — Ötszáz festőt, grafikust és szobrászt kértünk fel a IX. Miskolci Országos Képzőmű­vészeti Kiállításon való rész­vételre, illetve arra, hogy küldjék el műveiket a zsűri­hez — tájékoztat Seres János. •— A müvek beadási határ­ideje október elseje, a zsűri október 6-án dönt, illetve ak­kor válogatja ki azokat, ame­lyek bemutatásra kerülnek. Decemberben, az akkorra re­mélhetőleg elkészülő, Déryné utcai kiállítási teremben ren­dezzük meg az országos tár­latot. A nyitási időpont a ki­állítási helyiség elkészülésé-

Next

/
Thumbnails
Contents