Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-17 / 194. szám

BSZAKMAGTARORSZAG Szerda, 196«. augnsztas TT. A lémet KP él! Tfz esztendővel ezelőtt, 1956. augusztus 17-én Nyugat- Németországban betiltották a Német Kommunista Pártot. Adenauer kormánya már öt esztendővel korábban kérte a kommunista párt „törvényen kíviil helyezését” a karlsruhei alkotmánybíróságtól — először éppen azon a napon, 1951. november 22-én, amikor a nyugati hatalmak külügymi­nisztereivel az új Wermacht, a Bundeswehr felállításának meggyorsításáról határoztak. Néhány héttel a bonni had­kötelezettségi törvény beve­zetése után pedig betiltották szágban az illegalitás nehéz körülményei között tartott kongresszusán összegezte te­vékenységét. Bebizonyosodott, hogy a párt betiltására hozott törvényt a bonni állam fel­használja az összes demokra­tikus és haladó erők elhall­gattatására. Politikai ügyek­ben tíz esztendő alatt csak­nem félmillió ember ellen indítottak eljárást, vagy hoz­tak ítéletet. Most a „kivételes állapotról” szóló törvények el­fogadtatásával akarja az Er- hard-kormány megszüntetni a Német Szövetségi Köztár­saságban a megnyirbált de­amelyben a kormánytól, a parlamenttől a párt betiltásá­nak hatálytalanítását és a politikai elítéltek amnesztiá­ját követelte. A kommunis­ták befolyása megnőtt a szak- szervezetekben, a gyárakban több száz illegális üzemi új­ság terjeszti a párt felhívá­sait. S a legbiztatóbb jelenség, hogy az NKP új tagjai között megnőtt a fiatalok száma. A „gazdasági csoda” országának ifjúsága is kiutat keres a zsákutcából, lelki sivárságá­ból. A „motoros gyerekek” — mint a párt kongresszusán egy küldött elismerően mond­Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol T. P. miskolci olvasunk pa­naszolja. hogy közvetlen munkatársai fizetésemelést kaptak, ő viszont nem. Azt szeretné tudni, hogy emiatt élhet-e panasszal a mun­kaügyi döntőbizottsághoz? vállal majd az árvíz okozta károkért is, melyben a mel­léképületek és egyéb ingó­ságok is bennfoglaltatnak. A Német Kommunista Párt egyik utolsó legális gyűlése, 1956. augusztusában. •e NKP-t. Mint Hitler idején, a kommunista párt betiltása Szoros kapcsolatban állt a né­met militarizmus aktivizáló­dásával, a fegyverkezéssel, az agresszív készülődésekkel. Nem véletlenül, hiszen az agresszív német imperializ­mus szemében mindig szál­ka volt a Német Kommunista Párt, amely születésétől kezd­ve a béke és a demokrácia, a szocializmus megalkuvás nél­küli harcosa német földön. Hogyan gondolhatta az Adenauer-korm^ny, hogy megsemmisíthet egy olyan pártot, amely a német kom- jnunisták tízezreinek meg­gyilkolása, a véres terror el­lenére, végig küzdött a hit­leri fasiszta diktatúra ellen? A Német KP, amely 1918. de­cember 30-án alakult meg, s amelynek vezetőit, Kari Liebknechtet és Rosa Luxem­burgot néhány nappal később kegyetlenül meggyilkolták, s amely fennállásának több mint felét illegalitásban töl­tötte — az üldöztetéssel da­colva folytatta harcát. A párt betiltása után tíz eszten­dővel maga Lübcke, bonni belügyminiszter volt kényte­len hivatalosan beismerni, hogy a német KP él, és befo­lyása egyre növekszik! mokratikus jogokat, a szólás-, sajtó- és gyülekezési szabad­ságot. Ezért a párt azzal for­dult a lakossághoz, hogy egy­ségesen szálljon szembe a diktatórikus törekvésekkel: „őrizzük és védjük meg azt, amink van!” — hirdeti az NKP jelszava. És Nyugat-Németországban mind többen ébrednek rá, ho­vá vezet az az út. amelyre Adenauer és örökösei a Né­met KP betiltásával léptek. Ezért követelik immár száz­ezrek a húsvéti békemenetek során az atomfegyverekről való lemondást, a munkások között terjed a munkásegység és a Német Demokratikus Köz­társasággal való tárgyalások gondolata. Tavaly neves sze­mélyiségek is aláírták a Né­met KP-nak azt a petícióját, ta — lelkes sztrájktörőknek és aktivistáknak bizonyultak ... De a kommunisták mindenütt terjesztik igazukat, s ott van­nak még a Bundeswehrben is. A Német Kommunista Párt túlélte Hitler terrorját, és már leküzdötte az adenaueri betiltás okozta csapást. Tag­jai abban az országban küzde­nek az igazságért, a szocialista eszmékért, amelyben az el­múlt évtizedekben a lcgke- gyetlenebbül sújtották a kom­munistákat, a demokratákat. Ez sem rettenti el őket a leg­fontosabb céltól: megakadá­lyozni, hogy a német milita­rizmus még egyszer háborút indítson Európában német földről! Ezért munkálkodnak minden demokratikus és há­borúellenes erő összefogásáért. Sebes Tibor Nem. A 9/1964. számú mun­kaügyi miniszteri rendelet 40. paragrafusának (2) bekezdése szerint, ha a dolgozó valamely jogosultságát nem jogszabály biztosítja, hanem annak meg­adását az igazgató dönti el. a jogosultság megtagadása miatt munkaügyi vita nem indít­ható. A munkabér tarifákat az egyes szakminiszterek az ille­tékes szakszervezetekkel egyet­értésben adják ki. Ezek a munkaköri bértáblázatok elő­írják a besorolás feltételeit, a bértétel alsó és felső határait. Az igazgató a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben a bértétel határai között állapít­ja meg az alapbért. Az alapbér megállapításakor figyelembe kell venni a dolgo­zó rátermettségét, alkotókész­ségét, szorgalmát, munkájá­nak eredményeit, továbbá ké­pesítését és szakmai gyakorla­tának idejét. Így tehát az igazgató mérle­gelési jogkörébe tartozik, hogy a munkakörre megállapított bértétel alsó és felső határai között a dolgozó munkabérét milyen összegben állapítja meg, illetve a munkabért emeli, vagy változatlanul l j jogszabályok Az építőipari dolgozók haza­utazási költségeiről. Az építésügyi miniszter 40/1966. számú utasítása jú­lius 16-án lépett hatályba. Az utasítás szerint az ÉM fel­ügyelete alá tartozó közép­fokú irányító szervek, vállala­tok és egyéb szervek olyan dolgozóinak, akik 30 napot meghaladó kiküldetést, illetve külszolgálatot teljesítenek, a vállalat köteles a lakóhely­re és a kiküldetés helyére történő utazás költségeit ha­vonta egyszer megtéríteni. A vállalat a hazautazási költségeket havonta, illetve 4 hetenként egyszer, utólag szá­molja el. Az utasítás foglalko­zik a hetenkénti menettérti jegy kedvezményekkel is és közli, hogy a tsz-ek építőbri­gádjaival és az építőipari önálló közös vállalkozások dolgozóival kapcsolatban az FM. ad ki utasítást. A tsz-ek 1967. támogatásáról. évi állami A kormány 3004/9/1966. szá­mú határozata szerint a ki­emelt körzeteknek az FM ál-1 tál meghatározott részén a komplexen javításra szoruló teiületeken a talajjavítás, a talajvédelem, a vízrendezés, a rét- és legelőjavítás, a gyü­mölcsös- és szőlőtelepítés cél-j jából történő tereprendezési összes költségeire és egyéb; célra az állam vissza nem téri'! tendő támogatást nyújt a tsz-í éknek. A kiemelt körzetek'* nek ki nem jelölt részén cf a támogatás 80 százalékos. A Borsod megyében kiemeli körzetek: a Hernád jobb part-l jának és a Bélus patak víz'\ gyűjtőjének a jóváhagyodj iránytervben szereplő te­rületei, valamint Bogács, Han- gony. Harsány és Nyíri talaj■ védelmi mintaközségek. A* üzemen belüli vízrendezésre a földmunka után köbméteren'* ként 10 forint, vagy 60 szá-i zalékos munkaköltség térítést; kaphatnak a- tsz-ek. Szabályozza a határozat to­vábbá a gépállomási díjtéte­leket, a gépek és egyéb eszkö­zök javítási és felújítási dí­ját, valamint beruházási ked­vezményeket. Ezek a kedvezmények 20^ 50 százalékig terjednek. Dr. Sass Tibor hagyja. K. P. sajószentpéteri. olva­sónk a legutóbbi árvíz­zel kapcsolatban arra kér választ, hogy az Állami Biz­tosító milyen árvízkárokat térit meg? Az érvényes vagyonbiztosí­tási szerződések, a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti ta­gok háztáji biztosítása (HTK), az épület és háztartási álta­lános biztosítás (ÁH), és az állami gazdaságok dolgozói­nak általános biztosítása (ÁGÁ) szerint az Állami Biz­tosító kockázatvállalása az árvíz okozta károkra nem ter­jed ki. Ennek ellenére az Állami Biztosító mégis meg­térít ilyen jellegű károkat, ha azt esőzés, vagy felhőszaka­dás okozta. Ilyenkor kizáró­lag a biztosított lakóépületben keletkezett károkat téríti meg, ha a lakóépület tetőzete, fala vagy az egész épület összeom­lott. Ez a kártérítés nem ter­jed ki az átnedvesedési ká­rokra, a kerítésre és a mel­léképületekre. A kapott tájé­koztatás szerint a közeljövő­ben az Állami Biztosító, kü­lön díj ellenében, kockázatot A rendőrgyilkosok nyomában A 36 éves John Edward Witney kedden került a ken- singtoni alsófokú bíróság elé azzal a váddal, hogy részese volt a három angol rendőrfel­ügyelő meggyilkolásának. A gyilkosság indítékaira még nem derült fény. A leg­valószínűbbnek látszik az a feltevés, hogy a három rend­őrfelügyelő őrjárata során a szürke autó utasai között egy ismert személy nyomára buk­kant. Egyesek azt találgat­ják, hogy az utasok közül egy vagy kettő talán a postarab­lásban részt vett banda még szabadon levő tagja volt. Az angol rádió, a BBC a rendőrség felkérésére keddefl több ízben ismertette Harri Maurice Roberts 30 éves é> John Duddy 38 éves angol ál' lampolgárok személyleírását közölve, hogy nevezetteket * három rendörfelügyelő meg' gyilkolásával kapcsolatban ke' A két körözött bűnöző utál1 valóságos hajtóvadászat fo­lyik. Londonban húszezri rendőr és detektív nyomoz é> vidékre is kiterjesztették 4 nyomozást. Különösen eró> rendőri kötelékek szálltát meg Bristolt és környékét ahol egyikük az év elején la' költ Tömeges elbocsátások Angliában A párt betiltása óta eltelt évtized is bizonyította, hogy a történelem kerekét nem le­het megállítani. Hiába írta annak idején Adenauer szó­csöve, a Rheinischer Merkur az NKP betiltását sürgető cik­kében. hogy „a marxizmus végleges kiirtását, a szocializ­mus ártalmatlanná tételéi ne csak Németországban oldják meg, hanem egész Európára kisugárzóan is”. Hiába han­golták össze terveiket a NA- TO-országok — Franciaország­ban és Olaszországban nem tilthatták be a kommunista pártot, a Német Demokratikus Köztársaságban pedig mar győzelmet arattak azok az eszmék, amelyekért Rosa Luxemburggal, Liebknechttel és Thälmannal együtt sok tízezer német kommunista ál­dozta életét. Nyugat-Német­országban a párt betiltásával ugyan ideiglenesen sikerült visszaszorítani a demokrati­kus erőket, azonban éppen a bonná rendőrrniniszter jelen­tése tanúsítja, hogy a Német KP továbbra is a demokrá­ciáért küzdő erők élvonalá­ban haladva küzd a szabad­ságért. A Német Kommunista Párt Í963-ban Nyugat-Németor­És egy gombóccal többet adott ••• A fagylaltos előtt álltak. Két ízig-vérig mai siheder: — Nézd. a néninek milyen nagy szódásüvege van! — kiáltott fel az egyik, és a málnaszörpöt készítő kiszol­gálónő szódásballonjára mu­tatott. Nevettek. Nevetett a fagyialtos kislány is, és az alacsonyabbnak egy gom­bóccal többet adott. — Kezét csóikolom! Med­dig dolgozik ma? — Kettőig. — Várom a strandon. Oké? — Oké. A két fiú egymásra ka­csintott, s eltűnt, mint a szélvész. Rövid idő múltán már kint főttek a napon. — Mit gondolsz, eljön? — Ha? — Azt kérdeztem, hogy mi a véleményed, eljön? — Lehet. Minden lehet. — Hülye! — Nézd milyen klassz lab­da! — Ühüm. Három is. — Hogyhogy három? — Egy a kézben, kettő pe­dig abban a bizonyos, arra a célra rendeltetett ruhane­műben. — Hm. Úgy látom, téged sem faragtak fából. Jössz? Hátha van barátnője is? — Nem megyek Tudod nagyon jól. hogy kötelezett­ségeim vannak. Nem akarok lebukni a kis nő előtt. — Jellemző rád. Ide fi­gyelj! Hagyd ezt a butasá­got. Ez itt van, ez biztos. A másik legfeljebb lehetséges. Tiszta? — Tiszte, mégsem megyek. Nem szeretek linkeskedni. Egyébként is Ö helybeli, míg a „labdás” esetleg éppoly „nomád”, mint mi vagyunk. Akkor pedig barátom, ma­radunk ott, ahol voltunk. Nos? — Lehet, hogy igazad van. De csak lehet. így hát én mégis megpróbálom. — Mindenesetre, ha van kéglije ajánlj be engem is. Mondd, hogy a barátodnak mindegy, hol alszik, csak fedél legyen a feje fölött. Es ne feledd, mélyen alszom! Egyedül maradt, és elha­tározta, hogy alszik egy ke­veset, mert az éjszaka, bi­zony, fárasztó volt. Négyszáz kilométert végigülni moto­ron, bizony, masszív bioló­giai felépítés kell hozzá, kü­lönösen az alsóbb régiókban. Elszundikált. Arra ébredt, hogy rettenetesen sípol a megafon. Bosszantotta, hogy felébresztette, de mikor órá­jára nézett, már hálás volt. Kettő. Gyorsan megmártotta magát a vízben, hogy némi­képp frissebbnek lássák, az­tán elindult a bejárat felé. Minden különösebb üdvöz­lés nélkül kezet fogtak, és a fiú fürdőköpenyéhez vezet­te a szavatartó fagyis lányt Leültek, s a lány egy po­hár, már olvadásnak indult fagylaltot vett elő táskájá­ból. — Úgy gondolom, szereti, s most, a nagy melegben kü­lönösen. jó. — Egyáltalán nem szere­tem, de most tényleg jól jött, mert éhes vagyok, s az édesség tápláló, gyorsan fel­szívódik. így tehát nagyon köszönöm. — Furcsa. Nemigen szok­tak fagylaltot ebédelni. Nem gondolja? — Lehet. De ml szoktunk. Kevés a pénzünk, és az kell benzinre. Körbe akarjuk járni a Balcsit. — És ho] alszanak? — Mikor hol. Két lehető­ség van. Az egyik, hogy kint a szabadban a „tündéri Tün­de” mellett. A másak, hogy fogunk valami helybéli, ti­zennyolc éven aluli kislányt, lelkizünk, meghívatjuk ma­gunkat ebédre, vagy vacso­rára, s közben elkezdjük me­sélni, miként is fogunk újra a földön aludni. Megsajnál­nak, összeül a családi ta­nács és valahogy helyet szo­rítanak, mert isten tudja, két egyetemista ... — És ez eddig hányszor fi került? — Egyszer sem. — Miért? — Mert magunk sem gon­doljuk komolyan. Vagyis hát éppen nagyon is komo­lyan gondoljuk. Talán úgy vagyunk mi ezzel, mint azok az emberek, akik otthon, sa­ját környezetükben valami­ért nem találnak munkát, és kénytelenek más vidékre járni dolgozni. Elhitetjük magunkkal, hogy kalandot akarunk, pedig eppen az el­lenkezőjéről van szó. Olyan nőket keresünk, akiknek kéglijük van, látszólag azért, hogy az ágyukba feküdjünk, pedig alapvetően nem is a testre vágyunk, hanem egy olyan nőre, akivel minden szégyenérzet nélkül lemehe­tünk sétálni a partra, levet­kőzhetjük a ma divatját, a nyegleséget, megcsókolhat­juk és semmi több. Egyszó­val: egyszerűen szerethetjük. De ilyesmivel a mai lá­nyoknál nem sokra megy az ember. Ez ma nem sikk. — Milyen furcsa. A lányok épp így és épp ezt gondol­ják, persze fordított előjellel. Mi sem mindjárt ott akar­juk kezdeni a szerelmet, a testnél. A testet és a testtel is szeretni akarunk, de más­ként. Legfelső fokon! Vala­hogy úgy képzelem el, mint ahogy a fák koronái talál­koznak ott fönn, a magas­ban. — Elhallgatott. Tudta, hogy ez felér egy vallomás­sal. Hirtelen átváltott. Újra olyan tipikusan vadóc, mai lány volt. — Tudja, hogy nekem már akkor megtet­szett, mikor azt a hülyesé­get mondta a szódásüvegről? — Tudom. Es egy gom­bóccal többet adott., L Bíró Péter utcára, egy nottinghami bú' torgyár 80 munkást bocsátót1 el, de máshonnan is elbocsá' tásokról érkeznek jelentések Angol közgazdászok véle ménye szerint az őszig leg' alább 450 000 dolgozó elbocsá­tása várható. A szakszervezeti komgresí' szuson, amely alig három hó* múlva, szeptember első nap' jaiban ül össze Blackpoolbat1’ rendkívül kétséges, vajon fe lülkerekedik-e a hivatalos ál­láspont. A keddi GuardiaJ* szerint igen szoros küzdeled1 várható. A brit orvosi egyesüle1, (BMA) bejelentette, hogy 8Od fiatal angol orvos a legközH lebbi jövőben, kivándorol, eV sősorban az Egyesült Álla' mokba. A fiatal doktorok * bérek befagyasztása miatt el'J estek a már megígért bér' emeléstől, s eddigi, heti 1® font alatti bérükből nem tud'i nak megélni. A tekintélye* Times vezércikkben foglalko/ zik az üggyel. Kisorsolták a loltó bélyeglrió pályázatát A Sportfogadási és Lott^ gazgalóság kedden tartotta * SZŐ VOSZ-szál közösért re o' dezett lottó „bélyegtrió” pár yázat sorsolását A főnyere' ményt — Trabant Limousine zemély gépkocsit — Vasvári rón, Vecsés, Bánya utca 29> z. alatti lakos nyerte. A tob' >i 99 nyertes nevét és címé* Sportfogadás című lap leg* közelebbi száma közli. A hí' vatalos nyeremény jegyzék gyébként péntektől megte­kinthető valamennyi totó-lotj ó kirendeltségen, OTP-fióftr ban és pos tahi vatalbaa. Az angol gyáriparban meg­kezdődtek az első tömeges munkáselbocsátások: a Clarks cipőipari nagyvállalat hétfőn egyszerre 170 dolgozót tett az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents