Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-14 / 192. szám

Pfcwfenap. WCS. aognszfus It fiSZAKMAGYARORSZÄG Egfaxscgvédelmi tanácsoltt Milyen megismerések segítették a sebészet fejlődését ez utóbbi évtizedekben? IRTA: Dr. MAGYAR JANOS Izidor bácsi (ellenei t********************** táncolni is! De azt csak ak­kor lehet, amikor van rá idő. — Most akartam utoljára egy nagyot táncolni a mene­dékházban, de nem volt ki­vel. Mert én csak a csárdást tudom, arra meg nem akadt táncosom. Mulatós ember voltam én. kéremalássan! Elmulattam disznótorban haj­nalig is, aztán úgy mentem munkába. Ilyenkor bizony álmos voltam kegyetlenül! — Láttáim én már messzi­ről, hogy népi igazi pásztor­ember maga. Izidor bátyám! Hiszen még kutyája nies! — ugratom tréfásan. — Az már igaz! Harminc­két évet dolgoztam a gyár­ban, a hengerdében. Rég volt, azóta megöregedtem. Megállítom a gépet, visz- szaforgatom, aztán elkezdjük hallgatni, miket mondott az öreg. Ami ezután jön, azon nekem kell elcsodálkoznom. Alert ahogy a kérdés elhang­zik, immár a szalagról, öreg gulyásom újra felel. Kétfé­léi is hallom ugyanazt, még­hozzá szóról szóra. Leintem, most már ne beszéljen, csak hallgassa magát, úgysem hallotta még soha lay saját beszédét. El is hallgat s ap­rókat nevetve figyeli józízú történetkáit. Amikor aztán vege van. így fordul hozzám; — Tessék már mondani, honnan telefonáltam én...? Mert hogy én voltam, le se lehetne tagadni ... Borsodi Gyula s sejtek kevesebb oxigénnel is* beérik, a munkából kikapcsolt* szív például fél óra múlva is* él, az agysejtek pedig a nor-J malisnál háromszor hosszabb* ideig is képesek lesznek elvi-jjí selni az oxigénhiányt. Gyakor-* latilag ez azt jelenti, hogy any-* nyival hosszabb idő áll rendel-* kezesére az operáló orvosnak, j még akkor is, ha az oxigén* más módon, például a vérnek* szervezeten kívüli, gépies fris-J sítésével nincs biztosítva az* erre igen érzékeny agysejtek* számára. * A íeilrd sröl “3 még említeni a technika segít-* ségét, azokat a motorokat ésj különböző gépi eszközöket,^ amelyeket részletezni, de még* felsorolni is hosszú lenne, de* amelyeknek mindegyike (az* élettani követelményeknek* megszerkesztve és meg is fe-* lelve) kicsit, vagy ennél jóval* többet hozzájárul a sebészetije mai eredményeihez. Ezzel kap-* cső! at ban csak példaképpen* gondoljunk a szívsebészetben* használatos motorra, mely* műtét alatt a szív megkerülő-* sével tartja fenn a vérkerin-* gést. közben a szív áll és* anélkül, hogy a többi szervek* károsulnának, műtétek alkal-^ mazhatók nemcsak rajta, ha nem belsejében is. A has meghódítása, a mell­kas és a koponyasebészet mód­szereinek kidolgozása után is­mét megnyílt egy terület, új­ból eltűnt egy fehér folt, és a? a szerv is megadta magát a sebészetnek, amelyről nem túi régen, a múlt század végén még a híres Billroth is azl mondta, hogy „az a sebész pe­dig, aki a szív sebének elvár­rá sát megkísérelné, feltétlent)] elvesztené tekintélyét kartársai előtt”. És azóta csak alig hét évti­zed telt el... Nagy tervek körvonalai A TIT a lokálpatriotizmus erősítéséért — Téli egyetem Klubavatás Egy kislány annyi képes­könyvet kapott a hetedik szü­letésnapjára, hogy az apja. aki ahelyett, hogy a hivatalával foglalkozott volna és hagyta volna otthonát a feleségére, úgy vélte: kislányt igazán oda­ajándékozhatna egy-két köny­vet a szomszéd kisfiúnak, bi­zonyos Roberlnek. Pedig az más szándékkal állított be hozzájuk. Nomármost, egy kislánytól könyvet vagy barmi mast el­venni annyi, mint elszedni egy kisbabától a csokoládét. A kislány édesapja mégis ki­erőszakolta a dolgot és Robert kapott is két könyvet. — Végeredményben neked még marad kilenc — mondta az apa, gondolkodónak és gyer­mekpszichológusnak hitte ma­gát és képtelen volt befogni a száját a témával kapcsolatban. Néhány héttel később az apa könyvtárához lépett, hogy ki- kersse az „Apa” szót a lexi­konból, és szemét legeltesse az apaság dicséretén. De nem ta­lálta az A—B kötetet és aztán felfedezte, hogy még három hiányzik: az F—G, az L—M, meg a V—Z is. James Thurbert (1894 —1961) a legnagyobb amerikai humoristák közé sorolják. Az egye­tem elvégzése után egy ideig diplomáciai szol­gálatot teljesített, majd csak írásból tartotta fenn magát. Nagy népszerű­séget szerzett tömör, fanyar humorával. — Akkor azért dohányzói J annyit az utóbbi időben, a • csíkok miatti J — Kár gúnyolódni — mond- • ja feleségem —, neked nincs • az ilyesmihez érzéked. Nem # tudsz belegondolni, hogy egy gyerek valahol oda van kötve az ágyhoz, mert nincs toló­kocsija. Hogy gyűjtsön ez ösz- sze 6000 papírcsíkot, hiszen ahhoz 6000 doboz cigarettát kell összevásárolnia, mei*t ahány doboz, annyi csíkocs- ka... Mikor mehet ez a gye­rek ki az utcára, a napfényre tolókocsijával, ha neki kell összegyűjteni valamennyi csí­kot ... ? Hát nem érted? Ezen csak a közösségi összefogás segíthet. Hogy fog ez majd ál­dani mindenkit, aki segített neki, hogy megkapja a toló­kocsit, amikor majd kikariká- zák a szabadba, az utcára, az emberek közé.. i — Meg kell adni — mon­dom —, ebben van valami. De hát végeredményben mi köze van ehhez az egészhez a do­hánygyárnak. Egyszerűbb vol­na, ha mindenki, aki most gyűjt, lemondana a dohány­zásról és félre tenné a cigaret­ta árát arra a tolókocsira. Számítsuk ki: 6000 Fecske ára 26 000 forint. Ebből motoros kocsira Is telne. A felségem legyint, hogy reménytelen eset vagyak. — Hát mi volna ebben az áldozat? Déktss János fi sportból! száma; 35-343 A nyomda ördöge oly­kor kegyetlen tréfát űz velünk is. A sajtóhiba: eggyel több, vagy keve­sebb betű nevetségessé teszi a komoly közle­ményt, elrontja a jól megírt, szépen csengő mondatot Eleget bosz- szankodnak emiatt az újságírók és a nyomdá­szok, de a napi sajtóba becsúszó hiba még min­dig nem okozhat olyan tartós, folyton visszatérő bosszúságot, mint ami­kor azt az egyik „legfon­tosabb műben” — a te­lefonkönyvben követik el... A napokban már kissé kétségbeesve kereste fel szerkesztőségünket Ma­linké József kőműves, aki a Széchenyi utca 73. szám alatt lakik és a 36-344-es előfizetői szá­mú telefonnal rendelke­zik. Hiba van a telefon­könyvben! Malinkó József tele­fonszáma — sajtóhiba miatt — azonos a tele- fonkönyvben ugyancsak szereplő, a Miskolci Kis­kereskedelmi Vállalat 30. sz. Sportboltjának (Miskolc, Széchenyi u. 64, sz.) telefonszámával. A sajtóhibára nem most jöttek rá, hanem nyom­ban a telefonkönyv megjelenése után, mert azóla egymást követik Malinkó József kőmű­ves lakásán az üzleti hí­vások a legkülönbözőbb időpontban, nem egy­szer kell közölnie: „téves hívás”, mert a sport­od t száma 36-343 (!)... Megtörtént már, hogy Malinkó József a gya­nútlan telefonálónak nem éppen a legudvaria­sabb hangon válaszolt arra a kérdésére, hogy pillanatnyilag kapható-e horgász-zsinór, vagy mennyibe kerül a leg­újabb kempingsálor, mi­vel — kedvelője ugyan a sportnak —, de szak­májánál fogva, házépí­téssel foglalkozik... Ezért most szerkesztősé­günket kérte fel a nyil­vános közlésre, hogy mindenkivel tudassuk: a sportbolt száma 36-343' Tudatjuk. De, hogy a nyomda ör­döge nehogy még egy­szer tréfát űzzön, megis­mételjük: a Miskolci Kiskereskedelmi Válla­lat 30. sz. Sportból tjúnak (Széchenyi u. 64.) fonsz* ma: 36-3«?. (a. m.) •***■**###*-**#***#*****#**********#***#*****•****##***#******#•****#*** s az eső is megered, ami mostanában elég gyakori. Fut a víz, fut a boci a lege­lőn. 6 meg ilyenkor azt se tudja, hord kapjon, mihez kezdjen. Szívélyesen, de azért kicsit bizalmatlanul fogad, s külö­nösen azon csodálkozik el, amit a kezemben tartok. Ez ugyanis egy mikrofon, a magnetofon pedig ott fekszik mellettünk a fiiben. Hang­szalagra rögzítjük a beszél­getést. műsor készül, mely­nek ez a címe: Emberek a hegyekben. Erdészek teheneit őrzi. de hogy melyik kié. nem tudja. Nem is fontos. Egész nap le­geltet, itat, karámot reperál, főz, egy tehenet meg is kell fejnie, szombaton aztán ha­zamegy, hogy a család köré­ben is időzzék egy keveset. Ilyenkör a lánya helyettesíti két napig. Hétfőn reggel új­ra munkába áll, s elölről kezdődik mindez. Nincs is benne semmi érdekes. — Unalmas itt egyedül egész héten, tessék elhinni! — bizonygatja. De amikor a zenére terelődik a szó, fel­csillan huncut szeme. Azt bizony nagyon szereti. Még A turista számára elyseu- mi mező ez, de az öreg Izi­dornak kemény próbák he­lye. Afféle magányos ember kohója, melyben acélossá edződik a szív, rézvörösre cserződik a bőr és gyanak­vó-nyílttá válik a tekintet. Gyanakvó addig, amíg ki nem. fürkészi az idegenről, kiféle, miféle, nyílt pedig ez után, olyannyira, hogy meg­indul a szóáradat. A pász­torember, aki egész héten át legföljebb csak állataival be­szélhet, egycsapásra késznek mutatkozik, hogy necsak a maga, hanem akár az öreg­apja életének történetét is elmesélje, hiszen azt is jól ismeri. Legalább annyira. mint a három, elleni készülő tehenet a huszonkettőből. Mindjárt hozzá kell tenni, hogy ez a huszonkettő nem mind tehén, java része nö­vendék. Elég abból annyi, hogy huszonkét állatra kell vigyáznia Izidor bácsinak itt. a vadon közepén, a fe- hérkőlápai fennsíkon. Az állatok a sűrű bükk- fásban delelnek, nem egé­szen nyugodtan, mert a sok bögöly, meg az itt-ott meg­rongálódott karám is csalo­gatja őket egy kis maratoni futásra, a hetvenegy eszten­dős pásztor nem kis bosszú­ságára. Kutyacsaholás nem jelzi jövetelünket. mert nincsen kutyája, pedig nem könnyű kutya nélkül terelni ezt a sok fiatal állatot, kü­lönösen ha dörög, villámlik. közben, vagy sérülés által meg­fogyott, vagy ha más okból kevés van belőle, hanem meg­tartani, vagy ha már megbom­lott, helyreállítani a szerve­zetben levő működések össz­hangját, melyet ha magára hagynánk, végül is azok teljes megszűnéséhez vezetnének. Egy másik, igen nagy lépés volt előre az a nyári reggel, amikor első haragjában Flem­ming nem dobta ki az ablak- párkányra kitett és beszeny- nyeződött baktérium tenyésze­tét, hanem meglátta benne a rendkívülit. Ezt követően a penészgombák lettek a kutatás új alanyai és adtak hatásos szereket a gyógyítás számára. Megvolt tehát a penicillin, és jöttek utána a hasonló töb­biek. Nyert ezáltal néhány új szert az orvostudomány és köztük a sebészet, mert ezek birtokában merészebben tu­dott hozzányúlni a betegségek jó részéhez: csökkent vele a műtéti kockázat, megrövidült a sebek gyógyulása. Más úton haladva és az ál­latvilág egy jelenségét ellesve; nemrég, a hatvanas évek ele­jén jutott két francia kutató annak megismeréséhez, hogy a téli álmukat alvó állatok anyagcseréje ilyenkor jelenté­kenyen lecsökken, ezzel pár­huzamosan fokozódik ellen­állásuk a külső behatásokkal szemben. E megismerés alap­ján kezdődött meg az a törek­vés. hogy az emberi szervezet erejét is lehűtéssel próbáljuk megnövelni a nagyobb meg­terhelések vagy betegségek idején. Ezt az eljárást nevez­zük hibematiónak, fizikális vagy gyógyszeres úton hozható létre és 28—30 fokig károso­dás nélkül fenntartható. A szervezet ugyanis a lehűtés ál­tal, mondhatjuk úgy is, hogy egy „primitívebb” állapotba kerül, igénytelenebb lesz: a A természenudományok bármelyik ágáról beszélni vagy írni mindig hálás téma, mert az ismeretlen terület még min­denütt igen nagy és marad probléma továbbra is bőven. A fejlődés mind a műszaki, mind az orvostudományban kezdettől fogva folyamatosnak mondható, sokszor segítik is egymást, mégis, vannak olyan időpontok, amikor egy tudatos vagy véletlen megismerés lö­késszerűen lendíti előre a ha­ladást, újabb utakat mutat meg, és kijelöli az irányt a még ismeretlenek megismerése felé. Annak ellenére, hogy egy-egy ilyen megismerés a még ismeretlenek sokaságát vonja maga után, újabb prob­lémákat vet felszínre, mégis, mindig pozitív irányba hat, mert belőle közvetlenül, vagy közvetve — egy újabb megis­merés által — haszna lehet az emberiségnek. A műszaki fej­lődést szinte már nem lehet követni, az orvosi, érthetően, mert élő anyaggal dolgozik, ennél szerényebb ütemű, és ha nem is hoz látványos ered­ményeket, ezek az egyén szem­pontjából semmivel sem ki­sebb jelentőségűek. Szükebb területen folytatva a gondolatot, a folyamatos fejlődés ellenére a sebészet haladásában is találunk határ­kőnek nevezhető időket. Az utóbbi évtizedek egyik Igen fontos állomása a vércso­portok megismerése és ennek alapján a vérátömlesztés be­vezetése volt a gyógyításba. Felismerve ennek biológiai ér­tékét, ma már alig képzelhető cl nagyobb műtéti beavatkozás megfelelő vér egyidejű adása nélkül, vagy legalábbis állan­dóan kéznél van, hogy szükség esetén azonnal alkalmazni le­hessen. A vérátömlesztés lé­nyege ugyanis nemcsak a vér egyszerű pótlása, ha műtét Ezután nyomozni kezdett otthonában és hamarosan meg­tudta, mi történt a hiányzó légy kötettel. — Egy ember csöngetett be na reggel — mondta kislánya — és nem tudta, hogy’ men­jen Torringtonba és Torring- tonból Winstedbe. Nagyon kedves ember volt, sokkal kedvesebb, mint Robert, és én ?zért odaadtam neki négyet a könyveid közül. Végeredmény­ben a lexikonnak tizenhárom kötete van és neked még ma­rad kilenc. Tanulság: Igazság, mit az emberek régóta ismernek: Amit szabad az ökörnek, nem szabad Jupiternek. Fordította: Raáb György James Thurbcr: Marad niéft... — Hogy miket tudsz kér­dezni ... ! Hát elküldjük; s ■ — Kineik? — Kinek, kinek, hát a gye­reknek : i : — Rendben van, de hói la­kik az a gyerek? — Most már aztán elég volt — fakad ki végül feleségem. — Szörnyű, milyen értetlen vagy. El sem tudod képzelni, hogy létezhet egy gyerek, aki­nek tolókocsi kell... — Nem erről van szó drá­gám, mégis... — Mit mégis .;. ? Ilyen ér­zéketlen csak egy férfi lehet. Nem tudjuk a gyerek címét, hát aztán .». ! Elküldjük a gyárnak a csíkokat azzal, hogy számolják annak a gyereknek csíkjai közé. Mit nem lehet ezen megérteni? — Nézd, valamit tisztázzunk — javaslom. — A gyár kért titeket, hogy gyűjtsétek a csí­kot, vagy az a gyerek? — Az teljesen mindegy — jelenti ki feleségem. — Az a fő, hogy összejöjjön a 6000 papírcsík, s hogy végre meg­legyen a gyereknek a tolóko­csi. Gyűjti ö is, s gyűjtsük mi is. Minek kell itt akadékos­kodni? Lassan megértein a dolgot. | — Te, ml az ördög az a ka­»cat ott, a kezed alatt? — kér­deztem feleségemtől, miköz­ben látom, hogy tárcájában • kutat, és egy maroknyi papír- 'csíkocska kú.sza halmaza alól * igyekszik előhalászni egy fo- jrintost. » — Gyűjtöm! — mutatja fe­| leségem a papírcsík ócskákat. » — De egyáltalán ml az? J — Nem latod? , Nézem, látom, de nem tu- ' dóm, micsoda. ! — Fogalmam sincs, i — Pedig egyszerű. Ez itt egy [ csomó kis papírszalag — mu- ! tatja a .szalmaszerű valamit ’—, tudod, olyan, amilyen’ a , Fecske ci sarc Ha dobozán van. | Ezzel kell felbontani a doboz i külső, celofán borítóját. Lá- i tód már? | — Jó, jó... de miért kell i ezt gyűjteni? | — Hát le igazán nem tudsz i semmit — állapítja meg ne- | jem. — Valahol van egy- nyo- i morék gyerek — magyarázza 1 —. valEhol az országban ... | No^ hát, ha ez a gyerek össze- i gyűjt 6000 ilyen csíkot, kap a | dohánygyártól egy tolókocsit. i — Ahón ... ! Kezdem érteni. | És mondd, kérlek, ki mondta ‘ezt neked? ! — Sokan ... El sem hiszed, i hányán gyűjtik a csíkokat az | országban. J — Érdekes. Aztán mit csi- ,náltok, ha összejön egy- cso- >mó csík? » Egyelőre még vita tárgyát ké­pezi, hogy Herman Ottó, Kos­suth Lajos, vagy Kazinczy Ferenc nevét vegy-e fel a klub, amely a jövőben mellőzni fog­ja az „értelmiségi” jelző használatát. Ugyanis az új klub puszta nevével nem akar kizárni más rétegbeli érdek­lődőket a klubban folyó is­meretterjesztő munkából. — párkány — szépségekkel megáldott megyéi maguk a Borsod megyeiek is­merik a legkevésbé. De az or­szágban is többen megismer­hetnék Borsod megye szépsé­geit, ha kellő büszkeséggel és megfontolással ajánlgatnánk értékeinket. Sárospatak és Sátoraljaújhely például jóval több nevezetességgel rendel­kezik, mint amennyit tudunk róluk. Az ismeretterjesztés tematikája ebben az eszten­dőben bőséges helyet biztosít e mulasztásoknak, s nevezetes helyek megismerhetőségének. Tokaj szőlőkullúrája és a világhíres szabolcsi Jonathán alma, a hazai és a külföldi érdeklődés középpontjában 611. Könyvtárat tesz ki a gyü­mölcstermesztés e két ágának ismertetése. A lehetőségek még korántsem kiaknázottak. Jogos tehát az az igény, amit belföldi és külföldi szakembe­rek vetettek fel; a tokaji sző­lőkultúra és a szabolcsi almás­kertek továbbfejlesztése érde­kében hasznosnak látszana téli egyetem szervezése. Gaz­dasági kihatásai óriásiak len­nének. tehát az. elképzeléssel érdemes foglalkozni. A téli pgvetem megszervezése tudó­sok, képzett szakemberek nél-| kül elképzelhetetlen. Tehát ennél p szabadegyetemi for­mánál a Studium szerű ség és nz úgynevezett szaklemarikc' a legfontosabb. Már jóelőre! szeretnénk erre felhívni a fi- g-'-elmet. A Tudományos Ismereti er-; jesztő Társulat. Borsod megyei; szervezete az illetékes szer­vek segítőkészsége nyomán helyiségekben Is gyarapodik. A közeljövőben nagy átalakí­tásokra kerül sor; a régi Ér­telmiségi Klub jelentőben bő­vül. Az ismeretterjesztés mo­dern követet ményeinek meg­felelően az Értelmiségi Klub keretei is bővülnek, s a város e jelentős otthonának jellege is változáson esik át. A neve is megváltozik a klubnak. Á Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Borsod me­gyei szervezete közvetlenül a nyári egyetem lebonyolítása után megkezdte a tanulságok összegyűjtését. A jövő évi program minden bizonnyal még jobb lesz; a soron követ­kező elnökségi ülés tovább gazdagítja majd az elképzelé­seket. A nyári hónapokat a nagy rendezvényeken kívül hasznos és érdekes tervek kovácsolására használták fel a TIT Borsod megyei szerveze­tének munkatársai. Gál Imre megyei titkártól hallottuk, hogy ezentúl az ismeretter­jesztő társulat minden na­gyobb megyei megmozdulás­ban intenzívebben vesz részt. A küszöbön álló sátoraljaúj­helyi művészeti napok lebo­nyolításában máris nagy sze­repet vállalt a megyei szerve­zet. A Sátoraljaújhelytől nem messze fekvő Töketerebes máris nagy érdeklődést tanú­sított az újhelyi rendezvények iránt. A Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Borsod megyei szervezete vállalko­zott arra. hogy a szlovákiai érdeklődők részt vehessenek az ünnepség-sorozaton. A Ka­zinczy emlékünnepség szerve­zésében szintén részt vállalt az ismeretterjesztő társulat. A múzeumi hónap program­jának megtervezésében ha­sonló módon közreműködnek. Az ismereti erjesztő társulat, miközben hűségesen ápolja a külföldi kapcsolatokat, és máris szervezi a következő nyári egyetem hallgatóságát, egy pillanatig sem feledke­zett meg a hazai, de főleg a Borsod megyei közönség igé­nyeiről sem. Tervet dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy miként lehetne erősíteni a lo­kálpatriotizmust. A megyé­ben és Miskolcon klisé-szerü- en hangzanak bizonyos nevek, pl. Tokaj, Sárospatak, Sátoral­jaújhely. Mezőkövesd és a Bükk. Az igazság az, hogy ezt a természeti kincsekkel és

Next

/
Thumbnails
Contents