Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-03 / 182. szám

2 ÉSZARMAGTARORSZAG Szerda.. 1<MW »agusrtris &, Kállai Gyula látogatása a Duna-menti Hőerőműben Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden Szurdi Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, Cservenka Ferenc- nének, a Pest megyei Pártbi­zottság első titkárának és Varga Péternek, a megyei ta­nács vb-elnökének társaságá­ban a Százhalombattán léte­sülő Duna-menti Hőerőmű, il­letve a Dunai Kőolajfinomító építkezéséhez látogatott el. A vendégek először a hő­erőművet keresték fel. Az üzemlátogatás után Kál­lai Gyula a központi épület tanácstermében aktíva-érte­kezleten találkozott a két meglátogatott nagyüzem mű­szaki vezetőivel, a helyi szer­vezetek képviselőivel, a szo­cialista brigádok tagjaival. A Szakrendezvények. azonos foglalkozásúak találkozói sze­repeltek túlnyomó hányadban az eszperantó világkongresz- szus keddi programján. Az új­ságíró eszperantisták világ- szövetsége délelőtt a Magyar Sajtó Házában ülésezett. Háromszázöt vénén vettek részt a nők hagyományos kongresszusi összejövetelén. Három műfaj amatőr műve­lői, a "fotosok, a filmesek, és a magnósok is közös megbeszé­lést tartottak. kormány elnöke elismerő sza­vakkal összegezte látogatásá­nak tapasztalatait. Majd íiZ időszerű gazdasági és politi­kai kérdésekről tájékoztatta az egybegyűlteket. A többi között említést tett belpoliti­kai életünk közelgő, nagy fon­tosságú eseményéről, a párt IX. kongresszusáról, s részle­tesen vázolta a tanácskozás előkészítésének feladatait. Népgazdaságunk helyzetéről hétfón délután érkeztek meg a Nemzetközi Camping- és Ka­A nemzetközi nyári egyete­men ezen a napon három elő­adás hangzott el, közöttük a magyar Szerdahelyi professzor értekezése „Axiomatika és nyelvszabályozás” címmel. A kora esti óráikban tartotta meg hivatalos bankettjét az Egyetemes Eszperantó Szövet­ség (UEA) a Gundel étterem­ben, utána pedig megkezdő­dött a zenés-táncos kongresz- szusi bál a városligeti Petőfi- csarnokban. szólva foglalkozott az utóbbi időben hozott konkrét intéz­kedésekkel, s felhívta a fi­gyelmet a következő időszak legfontosabb teendőire. Külpo­litikai vonatkozásban a többi között említést tett az utóbbi időben lezajlott fontosabb nemzetközi tanácskozásokról, s különösen aláhúzta a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységének to­vábbi megszilárdítását. ravánszövetség első külföldi vendégei. Este 10 óráig ötven lakókocsis gépkocsi haladt ót a letenyei határhídon. Kedden hajnalban folytatódott a cam- pingezők érkezése. Délig 52 gépkocsi indult tovább Nagy­kanizsa felé, majd a déli órák­ban újabb csoportok érkeztek. Letonyénél angolul, németül, olaszul, franciául és szerbül beszélő idegenvezetők fogadják az érkezőket. A nagyobbrészt olasz, francia és angol vendé­gek alaposan felkészültek a magyarországi campingezésre. Minden tíz gépkocsi közül ki­lenc lakókocsit húz maga után. S alig akad gépkocsi, amely­nek poggyászából hiányozna a hűtős zekrény* Az eszperantó kongresszus eseményei Érkeznek a külföldi campingezök A letenyei határállomásra Fontos megbízatás min mn^-~ — Gyerekek, ne felejtsétek, hogy jövőre két agronómust és egy orvost akarunk lete­lepíteni! (Mészáros András rajza.) LODONGIN TUDEV: cA ko n dorkeselijtí É gbenyúló szikla tetején hatalmas szárnyait fá­radtan leeresztve, egy öreg kondorkeselyű ült. Üveg­golyó-szerű, zavaros szemével dőlyfösen és unottan szemlél- gette a szírt kíjrül több száz kilométer szélességben elterü­lő, ködbevesző terméketlen homokpusztákat. Néha meg­mozdította fehér fejét, mikor lihegett, nyakán könnyedén megíibbentek a tollpihék. Bár minden délben ezen a sziklán pihent meg, soha nem vette észre senki. Ugyan miért is ér­dekelte volna az embereket a vén madár? Pedig a sorsa ér­dekes volt ám nagyon. KÖny- nyű zsákmányra lesve kóborolt egész életében — ezért nevez­ték papmadárnak is. A kondorkeselyű egy messzi- messzi hófödte hegyen rakott fészkétől naponta több ezer mérföldet repült, hogy itt ke­ressen táplálékot magának, s delente a magas szikla tetején fújta ki magát. Egy darabig mozdulatlanul ült a rekkenő hőségben, mintha szunyókálna. Majd lassan széttárta szár­nyait, s néhány óvatos csapást tett: azt méregette, fárad t-e még, azután a levegőbe emel­kedett. A szikla fölött köröz­ve egj're magasabbra fúrta ma­gát a kék égbe, majd eltűnt a gzemhatárról. De bármilyen magasra Ls szállt, a zsákmányt nem tévesztette szem elől. „Az ember vízre, a keselyű vérre néz” — tartja egy régi mongol közmondás, ami azt je­lenti, hogy az ember a víz lát­tán, a keselyű pedig a vér lát­tán örül. Ezért figyelte meredt szemmel a vén madár az Al-táj egyik széles lejtőjén bárányo­kat legeltető, s kendőjét híme­ző leány vörös fonalát is. Í-i stefelé ismét a sziklára ^ szállt pihenni. A kopár szirttető ugyanúgy fe­hérlett, mint a kondorkeselyű feje. Vajon ki tudta, hogy már századik esztendeje pihen meg itt naponta? Ám a keselyű sem vett tudomást a világ folyásá­ról. A magas szikla csúcsáról egykedvűen tekintett le a szét­szórtan legelésző birkákra, jó­szágra és az emberekre. De ahogy múlt az idő, egy­re nehezebben talált a földön táplálékot. Míg ő tompa egy­hangúságban töltötte életét, a világ alaposan megváltozott. A vén madár nem tudta, miért háborúskodtak, miért öldösték egymást az emberek, miért he­vertek elhullott lovak és bar­mok a földeken, miért szállt puskaporfüst a levegőben. Nem tudta, de hálás volt érte: háborúban mindig készen vár­ta a zsákmány. Igaz, békeidő­ben is bővibem volt a táplá­léknak; járványok arattak ember, s állat között. Nem tud­ta, hogy ilyenkor a tífusz gon­doskodik kosztjáról — szilárd meggyőződése volt, hogy a sors neki kedvez. Ráadásul az em­berek. akik a föld és a vizek szellemeit imádták, az elhuny­tak tetemét kidobálták a pusz­tára, a ragadozók zsákmányá­ul. Honnan is tudhatta volna, hogy a babonás hívők szerint szeretteik lelke éppen ezen az úton jut el a paradicsomba? Sok év telt el azóta, hogy a földön tömegével hevertek a holttestek. Évről évre fogyat­kozott a zsákmány. Háborús­kodás helyett az emberek le- igázták, saját akaratuknak rendelték alá a természetet. Közös erővel elfojtották a há­borút, amely egy nap alatt több száz hullát szállított a keselyű asztalára. Gátat vetettek a jár­ványoknak is, ismét megfoszt­va őt táplálékától. Már az üd­vösségükkel sem törődtek, ahe­lyett, hogy a lelkűket juttat­nák a paradicsomba, arról kezdtek álmodozni, hogy ma­guk repüljenek a hold és a nap felé. Az öreg kondorkeselyű nap­hosszat körözött a kék égbol­ton, zsákmányra lesve. Mos­tanában egyre ritkábban pi­hent meg kedves szikláján. • Egy napon a végsőkig elcsi­gázva elhatározta, hogy le­ereszkedik a megszokott hely­re. Ám a szikla, melyen évszá­zadon át üldögélt, eltűnt Gyár állt a helyén. Toronymagas ké­ményének mély torkából feke­te füst gomolygoft, vörös szik­rák pattantak szerteszét. Min­denütt nagy építkezéseket, ker­teket, dübörgő gépeket látott Mozdony vágtatott, mögötte hosszú sorban futottak a vago­Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol A mezőgazdán agyon fltötte K. B. ziii/.i olvasunk libáit, mórt a szomszédos árpában legeltek. Olvasónknak az a kérdése, hogy emiatt cl lehet-e az állatokat pusztí­tani? Nem. A Polgári Törvény- könyv 353. paragrafusa sze­rint, aki állatot tart. felel azért a kárért, amelyet az másnak okoz. Ha tehát ön kiengedte a libáit, és azok kárt okoztak az árpavetésben, a tulajdonos vagy a bérlő kárigényt érvé­nyesíthet, és a tényleges kárt meg kell téríteni. A libák az ön tulajdonát ké­pezik és a mezőgazdász jogel­lenesen járt el. amikor azokat elpusztította, önnek tényleges kára keletkezett és kárnak szá­mít az elmaradt vagyoni előny is. Ezért jogában áll a vagyo­nában beállott értékcsökke­nés és az elmaradt vagyoni előny megtérítését kérni. Az elmúlt rendszerben az ilyen állatokat „behajtották”, vagy „agyonütötték”, de tár­sadalmunkban ezek az eljá­rások nem törvényesek. • N. B. ricse.f olvasónk házá­nak tetőzetét a vihar meg­rongálta. A háztáji biztosí­tás alapján bejelentette igé­nyét az Állami Biztosító­nak, de az elutasította. Ar­ra kér választ, hogy a vi­har által okozott kárt mi­ért nem kaphatja meg, hisz a biztosítás erre is kiter­jed. A tsz-tagok háztáji biztosí­tása alapján az Állami Biztosí­tó megtéríti azokat a károkat, amelyeket tűz, villámcsapás, robbanás, földrengés, kő- és földomlás okoz a lakó- és melléképületekben, továbbá a másodpercenként 15 méternél erősebb vihar által az épüle­tekben, az állatállományban, a termésben, a terményben okozott károkat. Ha a lakóépület tetőzete vagy fala, vagy az egész épü­let összeomlott esőzés, felhő- szakadás miatt., az így keletke­zett károkat, is megtérítik. A vihar okozta károknál azt veszik figyelembe, hogy a mé­rések alapján a meteorológiai intézet milyen szélerösségel igazol. Olvasónk azért nem kaphatott kártérítést, mert a szél erős­sége másodpercenként csak 10 méter volt. ezért a kárt nem a vihar okozta. * Uívósági információ HA A GÉPKOCSIVEZETŐ VEREKSZIK Két vállalati gépkocsivezető összeszólalkozott, s egyikük sú­lyosan bántalmazta a mási­kat. A sérült pert indított bán- talmazója vállalata ellen, és a bíróság kártérítésre kötelezte a munkaadót. A vállalat ezek után bepe­relte dolgozóját a kifizetett összeg megtérítéséért. A bíró­ság kimondta: a súlyos testi sértés, amelyet a gépkocsive­zető okozott, a szónak nem­csak hétköznapi, hanem jogi értelmében is szándékos volt. Ezért az így keletkezett kár­ért a gépkocsivezető teljes mértékben, illetve a teljes ösz- szeg erejéig jelel. * FEGYELMI ELBOCSÁTÁS Egy vállalat vidéken dolgo­zó munkavezetője rendszere­sen olyan vonatjegyet csa­tolt a kiküldetési rendelvé­nyekhez, amelyeket részben meghamisított. részben mis’ útvonalra szóltak. Megtette azt is, hogy a jegyekről kira­dírozta, vagy olvashatatlanná tette, máskor pedig kijaví­totta a keletbélyegzőt. Eleinte figyelmeztették a szabályta­lanságokra, majd a manipu­lációkat megsokallva, azon­nali hatállyal elbocsátották. Bűnvádi eljárást is indítot­tak ellene, és a bíróság ma­gánokirat-hamisítás címén 400 forint pénzbüntetéssel súj­totta. A munkavezető pert in­dított az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat hatályon kívül helyezéséért. Az első fokú bíróság helyt adott a ke­resetnek. mert túl súlyosnak találta a büntetést. A felleb­bezésre azonban a másodfokú bíróság elutasította a kerese­tet. Az ítélet indokolása szerint, bár helytálló a munkavezető védekezése, hogy manipulációi val is mindig megtett utat igazolt, és nem keletkezett kár, a sorozatos magánokirat- hamisítások mégis a legsúlyo­sabb fegyelmi büntetés ki­szabását indokolják. Egyéb büntetés nem szolgálná a dol­gozók nevelését, továbbá a bizonylati- és a munkafegye­lem megszilárdítását, ellenke­zőleg, arra ösztönözne, hogy következmények nélkül lehet ilyesmit elkövetni. A szóban forgó magatartás elbírálását súlyosbítja, hogy a munkave­zetői: hasonló cselekmények miatt korábban már megfedd- ték, megbüntették, valamint az is, hogy mint vezető állású dolgozónak, példamutatóan kellett volna eljárnia. Dr. Sass Tibor Felelőtlenség, könnyelműség miatt elpusztult félezer sertés A feJáőmindszenfl Ady End­re Tsz-ben több mint félezer sertés pusztult el a felelőtlen méregkezelés következtében. A múlt év őszén, a vetés befeje­zése után, huszonöt mázsa csávázott búzája maradt a termelő­szövetkezetnek, amelyet ez év júniusáig a raktárban tároltak. Ekkor a gazdaság két vezetője — Szarka István elnök és Le- kics Lajos főállattenyésztő — ellen őrzést tartott a raktárban, s utasították Hatz János rak­tárost, hogy a csávázott, va­gyis méreggel kezeit vetőma­got darálhassa meg és bocsás­sa az állattenyésztő telepek rendelkezésére, takarmányozás céljára. Az etetés megkezdésé­től számított tizedik napon megkezdődött az elhullás és rövid idő alatt 518 malac, il­letve süldő pusztult eL A gyors állatorvosi beavatkozás sem tudott már segíteni, an­nál kevésbé, mert a termelő­szövetkezet vezetőt az utodoó elemzések titán megállapítot­ta az intézet, hogy a vetőmag-- nak szánt magot az erős mér-- gek kategóriájába sorolt, hí-- ganytartalmú genmásamnal csá­vázták. A búzához még nagy mennyiségű ocsut is kevertek, amely oly sok gyommagvat. tartalmazott, hogy a higany- mérgezés egyéb mérgezések­kel súlyosbodott, Az elpusztult állatok húsát ezek miatt sem emberi táplálkozásra, sem állati takarmányozásra nem te­hetett felhasználni. nők, a széles, szürke úton por­felhőt verve robogtak a gabo­nával megrakott teherautók. A z öreg keselyű már ha­lálosan kimerült, de éhes gyomra egyre űz­te. Körbe-körbe keringett, és arra gondolt, hogy olyan ma­gasra kellene repülnie, ahon­nan az egész földön, sőt, más bolygókon is észrevehetőé a zsákmányt, összeszedte végső erejét, és még magasabbra emelkedett, szemmel már nem is látható kis fekete ponttá zsu­gorodott Üveges szemét hirte­len vízcsepp felhőzte be; a ma­dár nem látott többé. S noha köröskörül semmiféle zsák­mány nem mutatkozott, az öregségére meghibbant keselyű makacsul hitt benne, hogy va­lamerre tápláléknak kell len­nie. ügy tűnt neki, hogy vala­hol lenn, sok elhullott dög he­ver. Még gyorsabban repült, szinte mérhetetlen magasba fúrta fel magát Hirtelen ka­vargó légörvénybe került. Az erős szél megforgatta, recsegő csontjait összeroppantotta, tol­láit kitépte. A zsákmányra éhes nagy vadász teste egy szemvillanás alatt semmivé vált Csak néhány szál tollat pillanatig titkolták, tagadták a csávázott termény etetését Később további tizennégy ser­tés hullott el, s a kár összértéke Így meg­haladta a félmillió forintot. A rendőrség a nyomozás so­rán szakvéleményt kért az Országos Állategészségügyi In­tézettől. Az állati tetemek fel­boncolása és a laboratóriumi Wilson miniszterelnök ked­den délután az angol alsó- házban beszámolt washingto­ni útjáról. Közölte, hogy a washingto­ni megbeszéléseken minden oldalról megvizsgálták a vi­etnami kérdést. Johnson el­nök megismételte, hogy az Egyesült Államok .kész tár­gyalni a vietnami béke helf­A nyomozás befej értévé! a Baranya megyei Rendőrfőka­pitányság Szarka István elnö­köt a társadalmi tulajdont ká­rosító, különösen nagy kárt okozó rongálás, hamns tanú- zásra való rábírás címén elő­zetes letartóztatásba helyezte) Ugyancsak őrizetbe vette; Le- kics János főállattenyésztőt és Hatz János raktárost reállftásáről minden feltétéi nélkül”. A hírügynökségi je­lentésekből azonban az nerc derül ki, Wilson szerint kivel hajlandó tárgyalni Johnson. (A tárgyalások eddig egyebek között azért sem jöttek létre, mert Washington nem vált hajlandó tárgyalófélként ek ismerni a DNFF-et.) Wilson beszámolója washingtoni útjáról kergetett a szél a magasban. Johnson LODONGÍN TÜDEV (szöl. 1936) a Kultúra és Iroda­lom című lap feleld* szer­kesztője, a Mongol írók Szövetségének titkára. 1915 óta ír, főleg elbeszélése­ket. Allegórlkus novellájá­ban azokat a nagy változá­sokat rajzolja meg, amelyek a forradalom óta Mongóliá­ban végbementek. A fordí­tás a Válogatott mongol el­beszélések című antológiá­ban (Ulánbátor, 1961 > kö­zölt szöveg alapján ké­szült. a texasi tömeggyilkosságról Johnson elnök kedden nyi­latkozatot adott ki, s abban megrázó tragédiának nevezi az austini tömeggyilkosságot. Az elnöki üzenet emlékez­tet rá, az amerikai kongresz- szus hónapok óta tervezd. hogy törvényt hoz a fegyver viselési jog korlátozására, b Iharles Whitman által ked- den elkövetett tömeggyilkos’' ság mindenkit rá kell dób" bentsen arra. hogy végre cse­lekedni kell ezen a téren •*' hangoztatja az elnöki üzen#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents