Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-07 / 186. szám

Képeslapok a Maros völgyéből m. Szélielyudvarhely A tízezer lakosú város va­laha római fürdőhely volt. Voltaképpen három községből olvadt össze: Péntekfalvából, Szombatfalvából és Bethlen- falvából. Hegyek közé ékelt település. A város közelében fekszik Szentimrefalva, amelynek a Hargitához kö­zelebb eső részét Szibériának hívják, olyan nagy a téli hi­deg. Huzatos légáramlat sö­pör végig a házak között, helyi hűtőszekrény gyárban készült gépek mindeníelé ke­resettek. Hanem, ahogy válto­zott az életmód, éppúgy meg­változtak a szokások, formáló­dott az ízlés, igazodott a mo­dem megoldásokhoz maga a népviselet is. Csak elvétve ta­lálkozunk székely mintájú és fazonú öltözéket viselő em­berekkel. A népi motívumo­kat őrző népművészet meg­maradt ugyan, de inkább kedvtelésből űzik, vagy ide­genforgalmi jelleggel, főként a hegyi lakók. Tény viszont, hogy az ipari szakiskolákból Még manapság is beszél­nek róla, milyen nehéz körül­mények között tanítottak a tudás régi hajlékában. Pro­fesszorai korán elhaltak a sok-sok gond miatt. Nappal tanítottak, éjjel pedig mécses világánál kézzel írták a tan­könyveket. Egy időben sem egyházi, sem állami fizetsé­gük nem volt, a szülőktől kaptak egy-egy gödölyét, zacskó lisztet, némi pityókát — azaz krumplit. Csemege­számba ment a nyers murok sárgarépa) és a döblenc (sült tök). Idöjáráa Várható időjárás ma est!*! nyugat felől fokozatosan fel' szakadozó felhőzet, már keve- sebb helyen esővel, néhány he­lyen zivatarral. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let 21—26 fok között. Gázkészülékek kiállítása a Megyei Művelődési Házban Székely díszkapu Székelyudvarhely határában. percenként tör elő a keskeny völgyszorosból. A Küküllőn túl Budvár lát­ható. Mesélik, hogy hosszú alagút köti össze a várossal, melynek nagy szerepe volt az 1500-as években lezajlott fe­lekezeti villongások idején. A törökök elleni harcok korából is származnak nép­mesék. Többnyire a székely vitézek hőstetteiről szólnak. „Hetek óta tartott az ostrom. Budvár védői bátran ellen­álltak. Időközben azonban fo­gyófélben volt az eleség és a víz. Akkor egy székely vitéz azt mondta a várkapitány­nak: én felszabadítom a vé­dőket. Az alagúton keresztül megközelített“ a török tábort, bugyogós nadrágban közéjük keveredett, és egy óvatlan pillanatban lenyilazta a pa­sát. A vezér nélkül maradt törökök másnap elvonultak Budvár alól.” kikerült ifjú mesterek válto­zatlanul ügyeskezűek. Olyan vizsgadarabokat készítenek, amelyekkel gyakran nyernek díjakat kiállításokon, bemu­tatókon, nem egyszer szak­maközi versenyeken. A székelyudvarhelyi ember minden tekintetben nagyon értelmes. Egy román szárma­zású középiskolai tanár me­sélte, hogy sok udvarhelyi földművesnek már a múlt­ban is volt érettségije. Ha figyelembe vesszük, milyen tra­díciója van errefelé a szelle­mi épülésnek, nem is csodál­kozunk az imént mondotta­kon. Székelyudvarhelyen és kör­nyékén sok a régi, történel­mi emlékű épület. Az énlaki templom mennyezetén mind­máig megmaradt a régi ék­írás. Nem messze a várostól Tamási Áron szülőfaluja őr­zi az író szülői házát. Udvar­hely szélén ma is látható a Székelybánja nevű vár ma­radványa. Az osztrákok épít­tették a helybéli lakossággal — büntetésképpen a gyakori renitenskedésért. Ugyanez­zel egy időben Sepsiszent- györgyön is felépítettek egy várat, amelyet Székelytámad néven ismertek és ismernek. Ha ugyanis -Udvarhelyen mozgolódni kezdtek a széke­lyek, Szentgyörgyből indultak az ellenhadak. Innen az el­nevezés. „Ha székely támad — székely bánja!” A gyakori zavargások okozták, hogy Székelyudvarhely fejleszté­sére hosszú évtizedeken ke­resztül jóformán semmit sem áldoztak. Például egészen az 1940-es évekig úgynevezett macskaköves utcák szelték keresztül-kasul a várost, mély kátyúkkal, nyaktörő bakka- nókkal. Oly igen elmaradt a fejlődéstől ez az ősrégi tele­pülés. hogy még 1945-ben is nagy hagyománnyal rendel­kező céhek működtek. Céhek­be tömörültek a bőrművesek, a báránybőrsapka-készítők, a csizmadiák. A kisipari szö­vetkezés idején nem is kel­lett egyebet cselekedni, mint megváltoztatni a céhek el­nevezését ... A Petőfi utcával átellen- ben, a fő tér szomszédságá­ban két iskola áll. A korban fiatalabb egyházi gimnázium­ként egy magaslatra, alig néhány évtizeddel ezelőtt épült A másik, amely az 1600-as évekből származik, szerényen lapul meg alatta. Egyik szárnya a múlt okta­tási évig tanítóképző volt — Enyedről húzódott ide a tes­tület. Ez évben visszaállítják gimnáziummá. A régi épület­ben egykoron jogi és teológiai kar volt a gimnázium mellett. Ebben az iskolában végzett a nagy mesemondó, Benedek Elek is. Egész Székelyföldön kész­séggel traktálják az idegent szíves szóval. A legnagyobb készséggel mégis itt Udvar­helyen. A történet- és mese­mondás szinte örökletes al­kati tulajdonságuk. Ha bár­kit megállítunk az utcán, hogy megkérdezzük, merre van ez vagy az, idegesítő nyugalommal felelgetnek. S amikor végre elmondják, hol kell balra fordulni, azután jobbra, mit érdemes útköz­ben megnézni, hogyan kell vigyázni arra, nehogy elté­vedjünk a kacskaringós . ut­cák erdeiben — kedves-derű­sen így szólnak: „Észen már mehetünk is!” S előre indul­nak, mutatják az utat Köz­ben mesélnek, mesélnek. A zabolátlan Küküllőről, tél­időben hóba rekedt falvak­ról, farkascsordákról, ame­lyek reggel még itt tanyáztak a Hargita alatt, de másnap délutánra levonultak egészen Sigishoara, vagyis Segesvár alá ... Még jó is a rémítő mesék után, hogy lévén nyár, be­húzódtak a Hargitába és Gyergyóba. s nem kísérnek végig az úton, egészen a szo­morú emlékű városig. Csala László Következik a befejező rész: Petőfi-lcgendák Szokványosnak egyáltalán nem mondható az a kiállítás, amely szombaton délelőtt nyi­totta meg kapuit a Megyei Művelődési Ház előcsarnoká­ban. A Miskolci Gázművek gondozásában a közönség elé bocsátották mindazokat a gáz­készülékeket, amelyek jelen pillanatban hazánkban üze­meltethetők, vagy a közeljö­vőben megvásárolhatók. A kiállításra sereglő vendé­geket Lőrincz Zoltán, a gáz­müvek főmérnöke köszöntötte, majd ezt követően Iglói Gyula, a városi tanács cpitési-közleke- dési osztályának főmérnöke tartott rövid megnyitót. Töb­bek közölt elmondotta, hogy Miskolcon az összes közművek közül a gázszolgáltatás volt az első, amely a múlt század nyolcvanas éveitől kezdve in­tézményes szolgáltatást nyúj­tott a város lakosságának. A három darab kézi töltésű, koksztüzelésű kemencétől az új gázgyár megépítéséig, a tiszta földgáz bevezetéséig egy­Pennetléforőny Hsgyalján I re tökéletesedlek a lakások-! ban, a háztartásokban haszná­latos gázkészülékele Évről év­re sok százain kapcsolódtál« be a gázszolgáltatásba. A vá­rosi gázon kívül felhasznált földgázfogyasztás miatt új ■iMisok jelenték meg a lakásokban. A most megnyí­ló gázkészülékeik kiállításán a gázművek azt a célt tűzte maga elé, hogy bemutassa a hazai gyártmányokat, összeha­sonlításul pedig felsorakoztas­sa a baráti államokban gyár­tott gázberendezések egyes példányait. A gázmű ezzel a kiállítással tájékoztatást kíván nyújtani fogyasztóinak, más­részt a berendezésekkel kap­csolatos igényeket, véleménye­ket szeretnék felmérni; A mezőgazdászok, állatte­nyésztők a községeket járják: a sürgős nyári munkákban kinn a helyszínen adnak segítséget a termelőszövetkezeteknek. Kell ilyenkor az okos tanács, a szakmai eligazítás, nem ül­hetnek a mezőgazdasági osz­tály munkatársai benn az iro­dában. Persze, azért a hivatal se marad üresen. A nyári csendet főképp a beruházók, a szám­szakiak használják ki alapo­san, akik aktákkal, statisztikai iratokkal, műszaki tájékozta­tókkal, ütemtervekkel, minisz­tériumi és megyei útmutatók­kal körülbástyázva nem is a jövő évre, hanem már 1968-ra készítik a sátoraljaújhelyi já­rás szövetkezeti gazdaságai számára á beruházási terve­ket. S amint Szabó Pál elvtárs- tól megtudtuk, a beruházási programban igen jelentős ösz- szeget fordítanak híres borvi­dékünk: Hegyalja szőlőkultú­rájának korszerűsítésére^ A nagyüzemi gazdálkodás el­engedhetetlen feltétele a szőlő- termelésben is a gépesítés. Ezért elsősorban erre fektetik a fősúlyt a telepítés folytatá­sán kívül a következő évek­ben. Sok száz holdnyi új tele­pítéssel növelték az utóbbi években Hegyalja szőlőterüle­tét a tsz-ék is, ezek egy része már termőre fordult: gépek kelle nők hát az évről évre nö­vekvő termés betakarításához, feldolgozásához, nemkülönben a korszerű növényvédelem biz­tosításához; Ennek a szükségszerűségnek felismerése tükröződik a ki­dolgozásra váró beruházási tervekben. A hercegkúti Re­mény Termelőszövetkezet pél­dául — hogy a nagy összegű létesítmények közül egyet-ket­tőt kiragadjunk — 2 millió 600 ezer, a sárazsadányi Jóre­ménység Tsz pedig 2 millió fo­rintos költséggel korszerű sző­A fellendülést itt is, mint sok-sok erdélyi városban, az Iparosítás hozta magával. Székelyudvarhelyen konfek- ciós ruhagyár, bútorgyár épült. Különösen a könnyű­ipari üzemek lendítettek na­gyot a haladáson. Az udvar­Népszerűek Ózd on és környékén a külföldi társasutazások — A napokban is indult Csehszlovákiába autóbusszal egy KISZ-alapszervezet az Ózdi Kohászati Üzemekből — hallottuk Bőgős Mihálynétól, az IBUSZ ózdi kirendeltségé­nek vezetőjétől. Beszélgetésünk során kide­rült: rekordteljesítmény vár­ható ebben az évben. Ugyanis eddig már több mint hatszáz ózdi és Ózd környéki utazó járta be a szomszédos és tá­volabbi országokat. Mosit van a fő szezon, s valószínűnek látszik, hogy a külföldre uta­zók száma év végéig eléri az ezret. Ennyien pedig még egyik évben sem jártak az ózdiak és környékbeli közsé­gek lakói közül külföldön; Igen népszerűek az 1—3 na­pos autóbusztúrák Csehszlo­vákia és Lengyelország tájaira. Ilyen túrákon mintegy négy­százan voltak eddig. Az ózdia­kon kívül egy-egy alkalommal a Királdi Bányaüzem és a do- maházl termelőszövetkezet dol­gozói is részt vettek hasonló úton. A vádnál termelőszövet­kezet 35 tagja ötnapos kör­utazást tett Csehszlovákiában, a sajókazal tsz-ből pedig, ugyancsak egy autóbusszal, Berlinben voltak. Élményekben gazdagon tér­tek haza azok is, akik az Ál­lami Biztosítóval közösen ren­dezett moszkvai turnén vettek részt tavasszal. Erre a hónapra is van már külföldi program: négy autó­buszra való érdeklődő jelent­kezett már, akik 3—3 napra Csehszlovákiába utaznak majd. Csaknem hatvanan jártak nyugati országokbán (Ausztria, Olaszország, Franciaország) is, s mintegy félszáz egyéni utazó fordult szolgáltatásért az IBUSZ kirendeltséghez. Utób­biak nagy része a bolgár és a jugoszláv tengerpartra utazott nyaralni. A belföldi túrák szervezése már sokkal gyengébben megy. Ennek főleg a? az oka, hogy sokaknak van már saját jár­művük, s azzal utaznak, egyé­nileg. Ennek ellenére az IBUSZ ózdi kirendeltsége az őszi szezonra mégis meghirde­tett néhány belföldi túrát. Ilyen lesz az egynapos agg­teleki, a kétnapos budapesti, színházlátogatási, a tokaji szü­reti, s a háromnapos Eszter­gom—Visegrád út. Ezen túlmenően remélik, hogy hamarosan sikerül Öz- don és környékén is meghono­sítani a TIT—IBUSZ ismeret- terjesztő kirándulásokat. — faludi — Lottonyeremények A 31. játékhétre 5 975 541 lottószelvény érkezett, öttalá- latos szelvény nincs. Négy ta­lálatot 42 fogadó ért el, a nye­reményösszeg a nyereményil­leték levonása után 85 365 Ft. Három találatot 4182 fogadó ért el, a nyereményösszeg a nyereményilleték levonása után 429 Ft. A kéttalálatos szelvények száma 140 569, ezek­re a nyereményösszeg 16 fo- rinti lőfeldolgozó üzemet kap. Az előbbi 800, az utóbbi 450 hold szőlőtermését tudja majd gyor­san kisajtolni, hordóba csur­gatni. Ugyancsak Hercegkúton — Hegyalján elsőnek — egy ha­talmas permetlékeveró tor­nyot is létesítenek félmillió forintos beruházással. A to­ronyhoz hidroforos kutat, víz­vezetéket, különféle mészver- meket, méregkeverő kádakat, vasbeton-tartályokat, megfelelő öltözőhelyiségeket építenek, hogy peronoszpóraveszély ese­tén biztosítani tudják a szük­séges anyagokat a sok száz holdnyi szőlő védelmére. „Méregkeverőt” is kap tehát Hercegkút, ezt azonban a köz­ség tsz-gazdái minden bizony­nyal igen szívesen fogadják; (h. i.) A kiállításon láthatók a leg­újabb, MG 101. típusú kétlán- gú és az MG 102. típusú há- romlángú gáztűzhelyek. Ugyan­csak érdeklődésre tarthat szá­mot a KV—6-os modern vo­nalú vízmelegítő. A fali fűtő­kályhák formailag is tökéle­tesek. Érdeklődést keltett a „Héra” gázfűtéses, hordozható cserépkályha. Az NDK, jugo­szláv és román gázkészülékek szintén sikert arattak; ezek közül az NDK és a román gáz­tűzhelyek és konvektorok már meg is vásárolhatók; Az érdekes kiállítás tíz nap­ig lesz nyitva, ez idő alatt in- j formáéi ős szolgálat ad tájé- | koztatást a gázkészülékek he­lyes kezeléséről, az óvatossági intézkedések betartásáról; — Pl — Tanácskozás a családi ünnepek rendezéséről , Tegnap, augusztus 6-án, szombaton Miskolcon, a me­gyei tanács székházában ta­nácskozást tartottak a megye és Miskolc város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői a családi ünnepek és események társadalmi ren­dezésének tapasztalatairól. Vi­taindító előadást Majoros Ba­lázs, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartott és szé­leskörű vita alapján vázolta az érdekelt szervek ez irányú feladatait, Bélyeggyűjtők sarka Az évi zárszámadást a MABE- OSZ alapszabályzatának 21. parag­rafus b pontja alapján összehívott évi beszámoló taggyűlés jegyző­könyvével együtt köteles a kör legkésőbb a tárgy évet követő év március végéig ellenőrzés vé­gett a szövetségnek megküldeni. Az alábbi körök mind a mai na­pig nem tettek eleget ezen kötele­zettségüknek. Sajóbábony: ÉM. Vegyiművek. Miskolc: MEK, Hejő. csabai Ccmentmű, Földtani kuta­tók, Borsodi Iparcikk Kisker. Ru- dabánya: Községi kör. Ezúton is kérjük a felsorolt kö­röket, hogy az előírt zárszám­adást, mielőbb készítsék el, és küldjék meg a szövetségnek. szágos bélyegnapi kiállítást szep­tember 16-a és 21-e között rende­zik meg. Az idei bélyegnapi kiállításon magyar országgyüjteményeket és légipostái gyűjteményeket mutat­nak be. A bélyegnapi kiállításra augusztus 15-ig lehet jelentkezni. Mind a félnőtt, mind az ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörök figyel­mébe ajánljuk dr. Bartal Andor A bélyeg megszületése című elő­adásának nemrég megjelent szöve­gét. Az előadáshoz diakép-sorozat Is rendelkezésre áll. A körök a dia-képekkel együtt a MABÉOSZ titkárságától Igényelhetik az elő­adási anyagot. Budapesten rendezik meg a VTTT. Atlétikai Európa-bajnokságot. A Magyar Posta az augusztus 30-a és szeptember 4-e közötti verse­nyek tiszteletére 9 értékből álló bélyegsorozatot hoz forgalomba. A sorozat 20 filléres címletén diszkoszvető, a 30 filléresen magas­ugró, a 40 filléresen gerelyvetőnő, az 50 filléresen kalapácsvető, a 60 filléresen távolugró, az 1 forinto­son súlylökő, a 2 forintoson rúd­ugró, a 3 forintoson távfutók és az 5 forintoson gátfutónőket örökí­tett meg a tervező. A bélyegek érdekességéhez tartozik még, hogy a bélyegképeken az atléták mel­lett Budapest egyes, jellegzetes lé­tesítményeinek körvonalai is sze­repelnek. Igen sokan várják a Magyar Bélyegek monográfiája rí. köteté­nek megjelenését. Ezúton is kö­zöljük, hogy e hó végéig a nyomda elkészíti. A késés a nyomda túl­terheltsége miatt következett be. Egyidejűleg közöljük, hogy a mii III. kötelének kézirata ugyancsak, elkészült, nyomását még ez évben elkezdi a nyomda. Varró C.yrrta. A IX. szovjet bélyeggyűjtő nap­pal egyldőben rendezik meg a Moszkva—Budapest bélyegkiállí­tást a moszkvai bélyeggyűjtő szer­vezet rendezésében. A kiállításon csaknem kétszáz keretben 11 magyar és 19 szovjet gyűjtő állította ki anyagát. A magyar kiállítók több értékes dí­jat hoztak el. A kiállítás színhe­lyén alkalmi postahivatal műkö­dött, különleges borítékokat árusí­tottak, és a feladott küldeménye­ket emlékbélyegzővel látták el. A Magyar Eszperantó Szövetség és a MABEOSZ között olyan meg­állapodás jött létre, hogy a jövő­ben rendszeresen megjelennek majd bélyeggyűjtéssel kancsóWos cikkek. Ezeket a Filatél%f •fifWüle eszperantó nyelven közli. A Hun- gara Esperantista is rendszeresen közöl majd cikkeket filatelista ro­vatában. ESZAKMAGYARORSZAO A Maiíjar Szocialista Munkáspár* Borsod megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér a. A Magyar Bélyegnapról szeptem­ber ia-án emlékeznek meg. Az or. Telefonszámofci Titkárság: tű—888. Kultúrrovat: 16—067. Ipart rovat: 18—03S. Pártrovat: 1«—078. Mezőgazdaság) rovat: 33—687. Sportrovat: 16—049. BelpoUtikal rovat, panasz ügyek: 16—048. Kiadja! s Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Miskolc. Kossuth u. li. Felelős kiadó: Bíró Péter Telefon: 36— 1JL Hirdetésfelvétel: Széchenyi u. is—XT. Telefon: 10—21S. Terjeszti a Magyar Posta, ilőflzeiést dl) egy hónapra U Ft. Előfizethető a helyi postahív», tatoknál és a kézbesítőknél, tnde*: SS 05.1 Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős rezetúj Méry György.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents