Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-07 / 186. szám

6 ÉSZAKMAG YARORSZA» Vasárnap, 1»66. anyasztas X a EB •9 A vasúi „Ségtorfiászai" Riadó a villamosvonal-fetügyelöségcn — Hárommillió forint többletmunka a kongresszusi versenyben — Étiisem-ssinli eredmények, szocialista szolgálati hely Sürgető tel efon berregés ffietszi ketté az éjszaka csend­jét. A vonal túlsó oldalán Kíséri István, a nyékládházi villamos alközpont elektriku- sa közli: — Zárlat! A miskolci villamosvonal- felügyelőség épülete zajjal telik meg. Futva, rohanva érkeznek meg az ágyukból riasztott emberek. Miskolc és Szerencs között valami na­gyobb bajnak kell lennie. Sorra telefonálják az állomá­téltáncosoknak. Az ember karja, lába hamar elfárad. — Ügy — bólint rá Bábol­nai. — Nálunk csak egyszer lehet tévedni. Huszonötezer volttal nem lehet játszani. És csak egyszer kell megijedni. Volt rá eset, hogy az egyik embert úgy kellett lehozni a „pókhálóról”. A rémülettől meg sem bírt mozdulni. A szerelők életük java ré­szét az oszlopokon, a pókháló­kon töltik. Éppen ezért tűnt 100 ezer tag biztosítási és önsegélyező csoportokban Borsodban ezerre növekedett a tagság létszáma. Az idén a tagok ré­szére szülési, házassági, be­tegségi és egyéb segély cí­mén több mint hárommilió forintot fizettek ki. Ezen fe­lül másfélezer dolgozót része­sítettek h ossza bb-rövidebb ideig részben külföldi, rész­ben hazai üdültetésben. Az Állami Biztosító kerete­sen működő biztosítási és ön- «egélyező csoportok egyre na­gyobb népszerűségnek örven- lenek a borsodi dolgozók kö­bében. Az önsegítésnek ez a orma ja különösen kedvelt a x diósgyőri nagyüzemekben, le egyre többen ismerik fel lasznát a termelőszövetkezeti agok is. Az év eddigi részé- >en a csoportok létszáma már ízezerrel gyarapodott, s ve- ük együtt több mint száz­SzeméSygépkocsi — öt kiló rongyért Érdekes és bizonyára nagy érdeklődést kiváltó akciót szervez a MÉH-tröszt: augusz­tus . 15-től szeptember 30-ig l A a su'i/laii ß: Megkezdik a Da’csy-Zsilinszky uíca építését Hírt adtunk róla, hogy a miskolci Kun Béla utca épí­tésének befejezése után meg­kezdik a Bajcsy-Zsilinszky Jutca egy szakaszának építését. 4 A miskolci I. kerületi Ta- Jnács megbízásából a Kun ♦ Béla és a Baross utca közöt­♦ ti rész építéséhez augusztus ♦ 8-án már hozzá is lát a Mis- Y kolci Mélyépítő Vállalat. ♦ Az útszakasznak először a ♦ rosszabb állapotban levő dé­fliadó! Ipacs János művezető. Bábolnai János szocialista brigádjával a helyszínre indul. ! li oldalát szándékoznak elké­szíteni. Amíg ezt az oldalt építik, az utca északi felén egyirányú lesz a forgalom. Amikor a déli oldal elkészül, felbontják az utca északi ré­szét is, hogy oda is új utat építsenek. Az építés befejezésének pontos határideje még bi­zonytalan, mivel ezt az őszi, téli időjárás jelentősen meg­változtathatja. Rongygyűjtő Heteket rendez. Akik segítik a népgazdasági- lag fontos rongygyüjtő he­tek sikerét, azok igen értékes tárgynyeremény sorsoláson vehetnek részt. A gyűjtő a MÉH-hez jutta­tott,' minden öt kilogramm rongyért — a hulladék ellen­értékén felül — sorsjegyet is kap. A sorsolást október 30- án nyilvánosan tartják. Mit lehet nyerni öt kilogramm rongyért? A főnyeremény Trabant személygépkocsi. A további nyeremények: 10 ezer forin­tos vásárlási utalvány, 2 sze­mélyes IBUSZ-út, Sigma te­levízió, Lehel hűtőszekrény. Calypso magnetofon. Admira filmfelvevő. Sokol zsebrádió, mosógép és több vásárlási utalvány. tokát. Hemádnémetiből ré­mült hang jelentkezik. — Kapcsoljanak ki min­dent, karambol. Hajnali 2 órakor a motoros •ínautóbusz a szerencsi vo­ltainak rugaszkodik Ipacs Já­nos művezetővel.' Hajnali négy órakor a fel­ügyelőség vezetője. Kecskés László is a helyszínre érke­zett. A karambol — amely­ről lapunkban is beszámol­tunk — Taktaharkány és Hernádnémeti között történt. Szerencsére a felső vezeték csak leszakadt, de nem sza­kadt el. Kijavításához azon­ban csak akkor tudtak hozzá­kezdeni, amikor elvontatták az összeszaladt szerelvénye­ket. A szerzők fél óra híjával 24 órát dolgoztak a helyszí­nen Megállás é6 pihenés nél­kül. 2 A villamos felsővezetők ru­galmasan himbálódzik és zizzen egyet-egyet. A szere­lők, akrobatákhoz hasonlóan rutinos, gyors mozdulatokkal tornásszák fel magukat a •„pókháló” felső szálaira. Az ilyen tornászmutatványt sű­rűn meg kell ismételniök. És nem mindig a hiba, a zárlat elhárítása, hanem elsősorban azok megelőzése végett. — A villamos felsővezeték legnagyobb ellensége a köd — tájékoztatnak. Ködben gyako­ri az átívelés. Szerencsére köd ritkán van. de állandóan halt csinál a füst. a korom. A fel­sővezetők alatt gőzmozdo­nyok is sűrűn közlekednek, ezek szennve. korma rátapad a szigetelőkre, s ezek gyak­ran okoznak átívelést. Mi igyekszünk ezt letisztítani, de ki győri ? — Ilyenkor, nváron. s jó időben — magyarázza Bábol­nai János — még jó. De ősz­szel. a nyálkás esős időben és különösen télen nn^on nehéz a munkánk. Mire az ember felkapaszkodik. már megdermednek az ullai. Brigádjának egyik fiatal 'fegta — Néha úgy keH eavenr'i- íyoznS magunkat, mint a kór fel a Nyitrai szocialista brigád naplójának egyik bejegyzése. Ebben kubikos-munkáról van szó. Csillag József művezető elmondotta, hogy négy oszlo­pot állítottak a Tiszai rendező pályaudvaron. Hatalmas, több méteres gödröket kellett ásni. Az qsőzés miatt a gödör fala beázott, s a közelben levő sín csúszni kezdett. Le akarták ál­lítani a forgalmat. A Nyitrai-, a Bábolnai- és a Várnai-brigád azonban olyan energiával dol­gozott, hogy még enni se száll­tak ki a gödörből. Igen meg- kínlódtak a vízzel, a sárral, mégis sikerült megoldaniok, hogy a darut nem kétszer, ha­nem csak egyszer kellett a helyszínre szállítani, ami 25 ezer forint megtakarítást is hozott. Azokról Kecskés Lász­ló, a vonalfeiügyelőség veze­tője világosit fel. — A Tiszai pályaudvaron cs a rendező pályaudvaron több helyen csak provizórikusán, faoszlopokkal oldották meg a villamosítást. Mi a párt IX. kongresszusa alkalmából vál­laltuk, hogy ezeket rendes tar­tóoszlopokkal cseréljük ki, a tényleges munkánkon felül. Ez 16 ezer órát vesz igénybe. A rendező pályaudvaron egyik munkánk másfél millió forint értékű. Ezzel már 80 százalék­ban készen is vagyunk. Októ­ber 31-re ígértük, de másfél hónappal előbb készen leszünk vele. És most kezdünk egy má­sik, egymillió forintos munká­hoz. Ennek határideje decem­ber 31., de mi október 15-re szeretnénk vele elkészülni. Is­meretes, hogy a rendező pálya­udvaron most építik a domi­nó rendszerű vasútbiztosító berendezést. Mi vállaltuk, hogy a földelést előttük csináljuk meg. Ezt tartjuk is. Ezek, be­leértve még egy felsőzsolcai munkát is, 3 millió forintot tesznek ki. Ez a ml szerény felajánlásunk. Teljesítésünk. A miskolci villamosvonal- felügyelőséget alig két évvel ezelőtt a vasút villamosítása nyomán hozták létre. Alig 45-en dolgoznak itt, és a mis­kolci vasúti csomópont párt­bizottságának értékelés« *ze­| iVe maradjon csak elképzelés! | Szociális otthon létesítését tervezik Borsodgeszten, idős tsz-tagok számira CtozlopálHtáa a rendező pályaudvaro*. hogy az idős tsz-nyugdíjasok, ha kedvük tartja, ellátogassa­nak a közössegekbe, s akinek kedve van, aki nem szeret! tétlen pihenéssel tölteni a na­pokat, akár segíthetne is szü­retkor, a gyümölcsféleségek válogatósakor. Ezer és egy példa bizonyítja ugyanis, hogy a nyugdíjas korban levő em­berek számára általában az a legkedvezőtlenebb, ha véglege­sen elszakadnak attól a kör­nyezettől, amelyben több évti­zedet töltöttek. A három járás vezetőinek minden tekintetben valóban új és dicséretes kezdeménye­zése elismerést, figyelmet és az illetékes államigazgatási szervek részéről feltétlenül segítséget érdemel. Jó lenne( ha ez a javaslat, nemcsak el­képzelés maradna. A járások vezetőin és a termelőszövetke­zeteken nem múlik, nem múl­hat az otthon létesítése, a pi­henni vágyó tsz-tagok ellátá­sa. A mezőkövesdi járás veze­tői nagy-nagy örömmel, tett­vággyal beszélnek a kezdemé­nyezésről, annak fontosságá­ról, szükségességéről. Azonban í kövesdi járás termelőszövet­kezetei, szakemberei már ko- ■abban is fáradoztak, tettek epéseket egy-egy hasznos; szükséges ügy érdekében, éá bizony — sikertelenül. A I, fi. | járás termers n hu*WUI szövetkezetei nár néhány évvel ezelőtt is •aktak félre pénzt, hogy vagy i Zsóri-fürdő mellett, vagy 3ogácson tsz-iidiilőt létesítse­lek, ha ehhez még segítséget sapnak. Sajnos, a terv csak érv, az elképzelés csak élképp :elés maradt. Jó lenne, ha ez i kezdeményezés, amelyet má­ik két. járás közösségei is tá­rogatnának. nem maradná élbe az első lépés után. Idős, falusi emberek a mező­kövesdi, a miskolci, a mező- csáti járás községeiből. Olyan emberek, akik hosszú, nehéz munkával töltött évtizedek után megfáradtak, pihenésre vágynak, akik az elmúlt né­hány év során tettekkel segí­tették az új gazdálkodási fór­uma, a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás fejlődését, erősödé- ]sét. | A mezőkövesdi járás veze­tőinek javaslatára a három já- ]rás szakemberei, termelőszö­vetkezeti vezetők beszélgettek róla, hogy igen nagy szükség lenne az idős, a nyugdíj-kor­határt elért, támasz nélkül maradt tsz-tagok nagyobb meg­becsülésére. S ezt, a termelő- szövetkezetek nyújtotta anya­giakkal és a társadalom segít­ségével úgy lehetne leginkább megvalósítani, ha valahol, szép környezetben, s olyan te­rületen, ahol az idős tsz-tagok azért közel éreznék magukhoz a közösséget, kényelmes ott­hont létesítenének. A kövesdiek mindjárt és el­sősorban a borsodgeszti ta­nácsház hatalmas épületére gondoltak. Egy kész, csak át­alakításra váró, egyébként minden tekintetben megfelelő épület lényegesen meggyorsít­hatná a gondolat gyakorlati megvalósítását. S a borsod­geszti tanács jelenlegi reziden­ciája minden tekintetben meg­felelne a követelményeknek. Ugyanakkor más épületben otthont találhatna a községi tanács is. A szakemberek véleménye szerint, megfelelő átalakítás után rövid időn be­lül körülbelül ötven nyugdíjas tsz-tag költözhetne a geszti otthonba. S hogy miért lenne valóban minden tekintetben megfelelő ez a környezőt? A geszti vidék, a szőlőtelepíté­sek, a közeli, hatalmas sályi gyümoicsö* Vehetőt« tennél A Iá ima s?óp kömyezet- ben fekvö épü_ leiben ma még Borsodgeszt la­kosságának ügyes-bajos dolgait intézik a községi tanács dolgo­zói. De lehet, hogy a mai iro­dákba egy év múlva, másfél év múlva új lakók költöznek. 4 rint, példamutatóan. Tavaly1 például élüzem-szinti eredme-] nyekkel dolgoztak és elnyer-] ték a szocialista szolgálati« 4 hely címet is. Ez év első felé-« ben, ugyancsak élüzem-szinti] eredményeket értek el, és a kis] kollektíva 3 milliós többlet-' 4 munka vállalása önmagában is« sokat mond. Igen jó, szinte« családias itt a dolgozók és aj vezetők közötti kapcsolat,] együttműködés, készek egymás' segítésére. Erre talán egy pél -< dát. Az egyik dolgozó asszonyj X Kovács János miskolci • nyugdíjas sok érdekességet £ tartalmazó régiség gyűjte­• ményéből eddig ismeretlen, ^eredeti Jókai-levél került elő. • A levelet a nagy mesemon- £dó 1903. július 25-én, Siófo- X kon írta és adta postára. A r levél címzettje: Komjáthy | János kassai színigazgató. • Szövege: ,,Nagyon tisztelt X Igazgató Ur! Nagy köszönet- | tel fogadtuk kedves Nőmmel | együtt kitüntető levelét, mely­iken hétfőn egy színművem X előadását ígéri. ' Azonban, a­napokban a rossz időben úgy meghűtötíem magamat, hogy képtelen vagyok utazásra. Kérem, mentsen ki tisztelt Társulata előtt s fogadja ma­gam és kedves Nőm részéről legszívesebb üdvözletem. Igaz tisztelője: dr. Jólcai Mór”. A ievélből tehát nem derül ki, hogy Jókai melyik művét ad­ták elő, Valószínű, hogy mi­ként a század elején több al­kalommal, ezúttal is valame­lyik regényének dramatizált feldolgozása került színre. Központi győgyszeriár épül A!iaóisz»n!ón Abaűjszántón körzeti közi­ponti gyógyszertár építését [ tervezik, melynek költsége körülbelül másfél millió fo­rint. A gyógyszertárat a ré­gi polgári iskola helyén épí- 1 tik fel, ahol már hosszú ide­je csak a romos falak álltak. A gyógyszertár építését tu­lajdonképpen el is kezdték: szállítják az anyagot a hely­színre. Ismeretlen Jókai-levél került elő Miskolcon

Next

/
Thumbnails
Contents