Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-06 / 185. szám

®Eoaibai» 1968. angusztus 6. RSTAKM AOVARORSTdr. 3 ssok, :o t1.^’ egy-;- 1 Ipar- váza után zban kis- a* wn- l: az rvak izen- rajla i-be- iatä- irvat ncg- 644. !*- a* állít ha- t W az lyan i i.s fel­sőt» rón­.oro­ikítá rzal­kar­rccg izör­‘geli neg­ro­lett ízért dől­nek! sor­a link itra­kl­egy­nak azt ep­ikái, toíjy nf i 3 «­or mlá ista okai. oeö­.yek zté-, szó- I. A szó- 3KZ- ?táí ■Ht acr ■ el­ad cr naif rlikj app atot he­,1<“ sza- í jó ■Íté­li­tek' 'Ogi . A t-ak oer- ér ia> sze- \e£f «pc* rvá ak' npí fa­áb>-ám­itoé* níf fel­nié Ilin' iaÜ ms“ A közelmúltban az MSZMP Miskolc városi Bizottságának vb-ülésén figyelemre méltó adatokat közölt Németh An­tal, a KISZ Miskolc városi Bizottságának titkára: — Mintegy négyszázötven olyan fiatal műszaki dolgozik a vá­ros nagy- és középüzemeiben, akik mindennapi munkájuk tnellett különböző akciókban Vesznek rész, funkciókat töl­tenek be, társadalmi megbí­zatásokat vállalnak, ezzel eredményesen segítik a tö- megpolitikai munkát. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy a KISZ-szervezetck többségében megtalálták a hangot a műszakiakkal, so­kat foglalkoznak velük, és ez a törődés párosul a műszakiak érdeklődésével a különböző társadalmi, politikai kérdések iránt. A fentiek tükrében vizsgál­juk meg a miskolci KISZ- szervezetek termelési moz­galmainak tapasztalatait, ne­vezetesen: hogyan hajtják végre az év eleji akcióprogra­mot, amelyet az MSZMP Központi Bizottságának 19(54 decemberi és a városi KISZ- bizottság 1965. február 5-i határozata alapján dolgoztak ki. még a város üzemeiből: álta­lában valamennyi ifjúsági brigádról elmondhatjuk, hogy szervezettebbek, egységeseb­bek, vállalásaik a minőségi munkára irányulnak. A fej­lődést bizonyítja a felnőtt munkabrigádokban dolgozó fiatalok számarányának növe­kedése is. Az idősebbek álta­lános véleménye, hogy a bri­gádon belül nincs különbség a fiatal és idősebb dolgozók között, mert a fiatalok lelke­sedéssel, szorgalommal ellen­súlyozzák szakmai tapaszta­Erősodöit as ifjúsági brigád mozgalom tervüket, és a hidraulikus emelök gyártásán reklamáció- mentesen dolgoznak. Számos hasonló példát említhetnénk Védnökség a beruházások feleit A pártunk IX. kongresszu­sának tiszteletére indított munkaversenyből szintén ki­veszik részüket a fiatalok. Több vállalatnál és üzemben kezdeményeztek helyi verse­nyeket és tettek külön válla­lásokat. A Miskolci Járműja­vító Vállalatnál például a fiatalok 30 kocsi soronkívüli selejtezését vállalták, a Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­latnál a szovjet megrendelés­re készülő borsócséplőrépek gyártási határidejének lerövi­dítését ígérték. A kongresszu­si munkaversenyen,, valamint a takarékossági vensenymoz- galmon kívül azonban nagy jelentősége van a KISZ véd­nökségvállalásának a beruhá­zások felett. Jellemző, hogy Fo"aslícrp!iboIy«óniűvelí nemzetközi tudományos ülésszaka a miskolci egyetemen latlanságukat, s a tanulásban aktívak, fogékonyak. Bizonyí­ték erre, hogy az évenként meghirdetett megyei ifjúsági brigádok versenyének értéke­lése során valamennyi első helyezett Miskolcról került ki. a vállalások a beruházást, a rekonstrukciót, a műszaki fej­lesztést és a gazdaságos ter­melés segítését tűzik célul, így egyre céltudatosabbá vá­lik a védnökségi tevékenység. Például a December 4 Drót­művekben a 400 Kw-os szov­jet—magyar kooperációs táv­vezeték-kábel gyártás feletti KISZ-védnökség 5,3 millió devizaforint megtakarítást eredményez évente. A Lenin Kohászati Művek fiataljai a Borsodi Ercelőkészítőmű épí­tése felett vállaltak védnök­séget, a Pamut.fonóban a fo­nal minőségének javítását, a műanyaggyártó vállalatnál az új gyártmányok bevezetését vállalták a fiatalok. Onodvárt Miklós — Megállapítható — mon- iSbtta Németh Antal —, hogy a miskolci munkásifjúság többségének gondolkodása a termelő munka, a tanulás és ez erkölcsi magatartás tekin­tetében helyes irányban fej­lődik. A KISZ termelési moz­galmai szerves részeseivé Váltak a szocialista verseny- tnozgalomnak, fontos segítői e párt gazdaságpolitikai cél­kitűzései megvalósításának. Miskolcon a különböző ifjú­sági termelési mozgalmakon keresztül fokozódott a fiata­lok lendülete és aktív rész­vétele a termelésben. Mint­egy 452 ifjúsági brigádban hegy és fél ezernél több fia­tal dolgozik, és a brigádok ti agy óbb többsége benevezett a szocialista cím elnyeréséért indított mozgalomba is. Har­minckét új ifjúsági brigád is alakult többek között a Le­nin Kohászati Művekben, a diósgyőri Gépgyárban, a Miskolci Pamutfonóban, va­lamint a MÁV KISZ-szerve­zeteinél. Népgazdaságunk életében különösen jelentős az export- brigádok munkája, s kitűnő eredményei. összesen 34 Uyen brigádban több mint háromszáz fiatal segíti és kí­séri figyelemmel a termékek minőségének javítását. A Di­ósgyőri Gépgyár szivattyú üzemében dolgozó Trencsé- hyi-brigád tagjai például be­vezették az önmeózást. Az í.E” egységben Tóth Pál ifjú­sági brigádjának tagjai pé­tiig vállalták, hogy 103 szá­zalékra teljesítik évi export­Az elmúlt, napokban több­kor is meg-megeredt az eső, a mezőgazdaságban dolgozók most nem panaszkodhatnak szárazságra. Az eső itt együtt Iá r azonban bizonyos gon­gokkal. Termelőszövetkezete­inknél, állami gazdaságaink­ul több helyen megázott, az átmenetileg szabadon tárolt termény. Működni kezdtek tohát a szárítógépek. — Siessenek emberek a paritással, sürget az idő, s a ÜTvteljesitcs! — hangzik gyakran a bíztatás. . Es esetenként mit tesznek Ilyenkor a gépkezelők? Hogy mielőbb végezzenek a munká­val. túlfűtik a terményszárí­tó berendezéseket! Megyénkben tavaly hat terményszárító-tűzeset közül ót éppen azért történhetett meg, mert a gépek kezelői nem Vették figyelembe az előirt maximális hőmérsékletet, és túlfűtötték a berendezéseket. Nem ügyeltek arra sem, *k)gv a megtisztított és a t'sztítatlan terménynek más­más a gyulladási hőmérsék­lete. Ezért csak tisztítottat teabad a génbe tenni. Tűzveszélyt jelent az ia, Á miskolci Nehézipart Mű­szaki Egyetem gépészmérnöki kara és a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület miskolci cso­portja rendezésében szeptem­ber 1-én és 2-án tartják Mis­kolcon, az egyetem VII. számú előadótermében a Fogaskerék- bolygóművek nemzetközi tudo­mányos ülésszakának előadá­ha a szárítógépek ürítésekor a rostákon marad a por, a piszok, a megpörkölődött termény, az olajos szennye­ződés. A rostákat rendszere­sen tisztítani kell. A mérle­geket sem szabad közvetlenül a terményszárítók mellé ál­lítani, mert tűz esetén elfog­ják a helyet, akadályozzak az oltást. Sajnos, sok helyen elha- ivagolják a biztonsági tűzol- íófelszerelések beszerzését, készenlétbe helyezését. A szárítógépeknél dolgozók kö­zül pedig kevesen ismerik a tűzvédelmi szabályokat. Szerencsére az idén Bor­sodban még nem volt ilyen okokból terményszárító-tűz. Most, az esős napok után azonban a megyei Tűzrendé­szet! Parancsnokság még fo­kozottabban felhívja a fi­gyelmet erre a veszélyre. A terményszárítók gondosság­gal. a technológiai és a tűz­rendészed szabályok betartá­sával ügyeljenek rá. hogy az idén a tavalyihoz hasonlóan ne pusztuljanak el sok ezer forintos értékek drága kin­cseinkből, a terményekből. R, A. sait. E tanácskozás-sorozat az egyetem tizenkettedik, a Me­chanizmusok és hajtóművek tárgykörben pedig negyedik tudományos ülésszaka lesz. A megnyitót dr. Béda Gyula, az egyetem tudományos rektorhe­lyettese tartja, a felkért elő­adók között bulgáriai, svájci, szovjet, NDK-beli, nyugatné­met, valamint budapesti és miskolci műegyetemi profesz- szorokat találtmk. Az ülésszak zárszavát Kardos József pro­fesszor, a GTE miskolci cso­portjának elnöke tartja. — Szót kérek! A sűrűn tömött sorokból feláll egy munkás, és az üzemben tapasztalható egvik visszásságra hívja fel a fi­gyelmet, mely hátráltatja a termelést. Elmondja azt. is, hogy szerinte milyen módon, lehetne kijavítani ezt a hi­bát. A termelési tanácskozás részvevői figyelemmel hall­gatják a beszélőt, majd má­sok is felszólalnak. Javasla­tot tesznek az anyagellátás javítására, felhívják a figyel­met a társadalmi tulajdont károsító cselekedetekre, szo­ciális kérdésekről, munkaszer­vezési kérdésekről beszélnek. * Mi lesz a sorsuk ezeknek a javaslatoknak? Nem túlzás: az üzemek, a gyárak, a vállalatok termelé­si tanácskozásain százával hangzanak el javaslatok, me­lyeknek célja a termelékeny­ség javítása, a munkahely rendjének erősítése, általában a gördülékenyebb munka. A iavns'atok egy része valóban segít ezeknek a céloknak el­érésében. elfogadható, kivi te­Vigyázat, tűzveszély! A terményszárítók figyelmébe Cj trolibuszok érkeztek a Szovjetunióból A szaratovi Uriczki Járműgyár száz trolibuszt készít magyar megrendelésre. A bixfa- pestí közúti közlekedés 100 éves jubileumára tíz trolibuszt indítottak útnak Budapestre, jóval a határidő előtt. Az új trolibuszok a Ferencvárosi pályaudvaron. Helytállnak a mezőgazdaság: dolgozók az ózdi járásban A nagy nyári munkákat jú­lius elején kezdték el az ózdi járásban. Nem kevés — több mint 17 ezer hold — kalászos és hüvelyes várt learatásra. Ennek nagyobbik fele, mint­egy kilenc és fél ezer hold a termelőszövetkezeteké, s a má­sik fele pedig az egyéni gaz­dálkodóké. Az aratást csaknem teljesen befejezték. (95 százalékon áll­nak.) Az egyéni gazdaságok­ban. a zab kivételével, befeje­ződött az aratás. A termelő­szövetkezetekben is csak a kombájn-aratásra tervezett, csaknem négyezer holdból ma­radt még körülbelül 1200 hold, amellyel várni kellett, mert még nem érett be eléggé. A rendelkezésre álló 27 kom­bájnnak azonban ez már nem tart sokáig. A járási tanács mezőgazda- sági osztályán kapott tájékoz­tatás szerint, ha nagyobb eső nem lesz, augusztus 20-ra a járás egész területén befejezik a behordást és a cséplést. Már jelenleg is körülbelül 320 va­gon idei termény van a ter­melőszövetkezetek magtárai­ban, Az eddigi eredmények ki­emelkedő átlagtermésekről ta­núskodnak. A héti Egyetértés Tsz-ben például őszi búzából némely területen 26 mázsa termett holdanként, A járási átlag 18—20 mázsa körűi mo­zog, amely magasabb, mint * tavalyi esztendőben. Az utóbbi nagy esőzéseit akadályozták ugyan a munkát, de számottevő károkról még nem lehet beszélni. Egyébként az aratással-csépléssel egy idő­ben megkezdődtek a tálajmun- kák is. A tarlóhántást a terü­let csaknem 20 százalékán mái befejezték. Általában elmondható: as ózdi járásban jól haladnák a mezőgazdasági munkák. Ez — a mezőgazdasági dolgozók helytállásán kívül — a környe­ző ipari üzemekből a földekre siető munkások százainak iá köszönhető. tf *1 Termálvíz után kutatnak Ósd kornyékén özdnnk. elsősorban vízhiány miatt, mindmáig megoldatlan problémája a lakosság fürdési lehetőségének biztosítása, a köz-, illetve strandfürdő léte­sítése, Evégböl nemrégiben — fi­gyelembe véve a földtani sajá­tosságokat — a kohászati üzemek kezdeményezésére ter­málvíz után kezdtek kutatni az Uraj és Susa közötti részen. A szakemberek feltevése szerint ugyanis ez a terület mind tektonikai, mind réteg- tani vonatkozásban hasonló ahhoz a medencéhez, amelyhez a csehszlovákiai Csíz-fürdő tartozik, ahol sós-brómas, jó- dos vízforrasok fordulnak elő. A fúrás helyén — az itteni la­kosok évtizedes tapasztalata szerint — a hó még kemény léi idején is hamar elolvad, feltehetően a föld mélyéből áramló melegség miatt A Vízkutató és Fúró Válla­lat dolgozói, bár nem egyszer akadályokkal találkoztak, már túlhaladták az ezer méter mélységet A kőzetviszonyok kedvezőek, az előzetes feltevé­sektől eltérő körülmény eddig nem mutatkozott Az újabb magminta elemzése, valamint a megrongálódott fúrórúd ki­javítása után a fúrást —» a szükségnek megfelelően — kétezer-kétezerötszáz méter mélységig folytatják, A javaslatok sorsa lezhető, sőt, szükséges a való­ra váltásuk; másik része vi­szont nem fogadható el. A felszólalókat azonban az ilyen vagy olyan javaslatoktól füg­getlenül egy cél serkenti: jobbá tenni a munkát. Ter­mészetes hát — legalábbis annak kell lennie —, hogy a gyárak, a vállalatok vezetői ennek megfelelően foglalkoz­zanak a termelési tanácskozá­son elhangzott javaslatokkal. # Az elhangzott javaslatokkal kapcsolatban az üzemeknél a legfontosabb alapelvnek te­kintsük: minden dolgozó kapjon választ elképzelésére. Nem lehet pusztába kiáltott szó egyik javaslat sem — akár elfogadható, akár nem. A válaszadásnak a legtöbb üzemben kialakult már a pon­tos menete. Ezek szerint a felszólaló a kisebb jelentősé­gű, ilyen, vagy olyan szem­pontból tiszta, világos elkép­zelésére még a termelési ta­nácskozáson választ kap. Más javaslatok sorsáról egy későbbi időpontban Írásban is. szóban is tájékoztatást ad­nak. Több bányaüzemnél a jegyzőkönyvön kívül naplót is vezetnek, melyben feltüntetik a javaslatot, mellé írják rö­vid indokolással együtt, hogy elfogadták-e. vagy sem. Ezt a naplót bárkinek, bármikor rendelkezésére bocsátják. A gyárakban, a bányákban, a vállalatoknál régi gyakorlat az is, hogy a termelési ta­nács!.. .ást mindig az előző tanácskozáson elhangzott ja­vaslatok sorsának ismerteté­sével kezdik. * A felszólalók nagy része közvetlen gyakorlati kérdé­sekkel foglalkozik, méghozzá igen megszívlelendő kérdé­sekkel. Természetes is ez, hi­szen a munkapadok, a szén­falak, a gépek mellett tevé­kenykedő emberek sok rmirt dent észnevehetnek saját munkájukkal kapcsolatosan. A borentei gépjavítóban pél­dául a fürdők, a középületek rongálása ellen emeltek szót. Erényén az anyagellátás ne­hézségeinek elhárítását bon­colgatták. Oldalakon sorolhatnék azo­kat a felajánlásokat, javasla­tokat, melyeket az üzemek, a vállalatok dolgozói termelé­si tanácskozásokon tettek a pártkongresszus tiszteletére. Csak egyet említsünk. AZ LKM-nek azokat a termékeit, melyeket a DIGÉP-nek szál­lít, nem a gépgyárban, ha­nem még a kohászatban ve­szik át. A nem megfelelő anyagot a helyszínen kiselej­tezik, így elkerülik a fölösle­ges szállítást. Százával hangzanak e! Ja* vasiatok, a munka javítását szolgáló elképzelések a ter­melési tanácskozásokon. Meg­érdemlik a gondoskodást és meg is kapják. ő | v így dolgozik Miskolc munkásifjúsága

Next

/
Thumbnails
Contents