Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-05 / 184. szám
fentek, 1966. augusztus 5. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Tervek és tervezők közli ti Néhány hete foglalták el a munkatársak az új székházat a miskolci József Attila utca és Zsigmondi utca sarkán. Az ÉM Miskolci Tervező Vállalat munkatársai most maguknak tervezték az impozáns épületkomplexumot. Itt kapott helyet kívülük a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat, valamint az ÉM Épi- tőipari Minőségvizsgáló Intését is. A környék arculata egyre inkább kialakul. Szemben az új székházzal nemsokára megkezdik az új 19 tantermes középiskola építését, a József Attila utca bal oldalán különféle vállalatok új telephelyei, munkásszállásai, munkahelyei állnak, jobb oldalon a szövetkezeti bérház, az AKÖV-telep és a fonoda udvara jelzi az újat, de még ott van a régi múltat idéző József Attila telep, a maga rossz emlékeket idéző, korszerűtlen lakásaival. Van hát még tennivaló ezen az útvonalon, amíg az út valóban méltó lesz a névadó géniuszához. Az új székházban dolgozó tervezőket azért kerestük fel, hogy megnézzük, mit tesznek a város további szépítéséért, korszerűsítéséért. Munkájukat, az ő terveik alapián megvalósított házakat, utcákat, lakótelepeket szükségtelen itt felsorolnunk, hiszen előttünk váltak tervekből valósággá, s nap, mint nap látjuk őket a városban. Egy-két új tervet azért megemlítünk. Új középületei! - maketté!!, rajzok Az igazgatói tanácsteremben polcokon sorakoznak az új objektumok makettjei. Külön figyelmet érdeme! az az elképzelés, amely szerint a Szakszervezeti székház környékén egy nagyobb középület-tömböt kívánnak kialakítani. Mint ismeretes, a szakszervezeti székháztól nem messze kap helyet az új sportcsarnok, amelynek mái' a kiviteli tervei készülnek. A tervezők erre a területre képzelik el a majdani kiállítási csarnoknak, a felsőfokú párt- oktatás házának, valamint egy magasabb szállodának építését. Itt ugyanis viszonylag kevés a szanálandó lakás, és az elképzelt komplexum felépítése igen nagy minőségi változást jelentene a korszerűbb Miskolc megteremtésében. A kiállítási csarnok makettjét külön is megnéztük, kétszintes, négy lépcsőházas, nagy légterű épület, amely különféle bemutató céljaira hasznosítható, térsége többfelé megosztható. Ennek terveit társadalmi munkában készítették ed a vállalat tervezői. Egy másik maketten a Hunyadi utca elejére tervezett megyei könyvtárral ismerkedünk. A háromszintes, igen korszerű kiképzésű épület építését előreláthatólag a jövő évben kezdik meg. Megismerkedünk a Szentpéteri- kapui lakótelep intézményközpontjának tervével is. Az új lakótelep centruma kereskedelmi, vendéglátóipari és egészségügyi igényeket elégít majd ki, és érdekes építészeti egyseget képez egy 16 emeletes lakóház összekapcsolásával. Láthatjuk a Miskolci Üveggyár tervezett rekonstrukciójának anyagát, a már nagyrészt megvalósult miskolci Kilián-déli lakótelep terveit, a város általános rendezési tervét és számos, készülő, vagy még csak tervekben élő középület, utca, laLengyel tudományos Ljíaíó Miskolcon Tapasztalatszerzés a Szerfpéteri kapui kórházban Dr. Csorba Ti bőmé — egy ságot, szinte tudományos el- Lengyelországban élő magyar mélyedést kívánó sokoldalúsá- származású író felesége —. a „árói Lengyel Tudományos Akadémia szociológiai és filozófiai Az ösztöndíjjal hazánkban osztályának adjunktusa ma- tartózkodó lengyel adjunktus gyarorszagi tartózkodása eo- a napokban férjével együtt rán egy hetet Miskolcon töl- továb5 utaZott a fővárosba, tött. A lengyel akadémia tu- majd innen a balatonfüredi dományos munkatársa a szívkórházba látogat újabb Szentpéteri kapui kórházban tapaiztalaU)k szerzése végett. egészségügyi-pszichológiai <—la) kérdéseket tanulmányozott' __________________ _____ E >r. Csorbáné, több tudományos könyv szerzője propagálni akarja hazájában miskolci észrevételeit. Az elutazás előtti napon Hőadásban számolt be élmé- hyeiről. Elismerését fejezte ki a szíves fogadtatásért, s mindazért a sok-sok tapasztalatért, amelyeknek gyűjtéséhez a kórház vezetősége lehetőséget nyújtott. Elmondotta többek között, hogy a mai betegségek rengeteg faktorral fórnak együtt. A modem gyógyászatban az a jövő feladata, hogy a beteget érdeklődő figyelem kísérje a kórházból történt távozása után is. Ügynnis a betegségek jelentős része nem organikus eredetű, nagyon sokszor szociális és környezeti hatások idézik élő. S e tekintetben a szerveket gyógyításának pszichológiai munkával is együtt kell járnia. Dr. Csorba Tiborné elismerését fejezte ki azért, hogy a kórház nagy gondot fordít a Rehabilitációra. Rendkívül célszerű intézkedésnek véli a munkaterápiát is. Hasonlóképpen nyilatkozott a kórhátak központosításáról, és az tEazgatás, szervezés rugalmaskóház makettjét, rajzát. A várost szebbé, jobbá, korszerűbbé és célszerűbbé változtatni akaró tervezők józan számításokon alapuló, tehát egyáltalán nem irreális álmodozásainak dokumentumai ezek a makettek, rajzok. Mulassuk be a ímexet Horváth István, a vállalat főmérnöke és Kmetty Gyula építészmérnök, a vállalat munkatársa kalauzol a tervek között. Érdekes a jövendő Miskolcot kisméretű műanyag dobozkák formájában, vagy fekete tusvonalak rajzaiból kibontakozva látni. A ■tervezők munkáját a közönség általában nem kísérheti figyelemmel. Pedig a várost szerető lakosok kíváncsian várják, milyen változások várhatók egy-egy utcán, milyen középületekkel gazdagszik a környék. Jó másfél évvel ezelőtt a vállalat kiadott egy nagyon ízléses füzetet, amelyben néhány, már megvalósított munkáját mutatta be. Pár héttel ezelőtt a székház előcsarnokában kamarakiállításon érzékeltették makettek .és rajzok bemutatásával jelenlegi tervező munkájukat, azonban így igen kevés ember ismerkedhet meg a várost formáló elképzelésekkel. Nem lenne célszerűtlen gyakoribb, esetleg állandó kamarakiállításon tájékoztatni a város érdeklődő lakóit a figyelemre érdemes középületek és egyéb létesítmények tervezéséről. E tárlatot a közönség által könnyen megközelíthető helven kellene megszervezni. Alkalmasnak kínálkozik erre a MTESZ új, Sze- rnere utcai székháza, vagy maid decembertől a Déryné utcában létesítendő művészklub és kiállítási helyiség. Szívesen mutatnának be néhány makettet a város fő útvonalának erre alkalmas kirakataiban is. s eriigvben már folytatnak tárgyalásokat. Szakmunkásképző iskola Hernádvécsén m m * -s a 3 5 IMII " • I«j íj j ■ 'V. ,. 4- * Hernádvécsén négytantermos mezőgazdasági szakmunkásképző iskolát létesítettek. A* iskola környékét a tervek szerint szépen parkosítják. Jelenleg, mint képünkön is látható, a kőkerítést építik. <Sz. GyJ NAPI POSTÁNKBÓL 15 R7er MM a könyvtárban Végigjártuk a szép székházat. A korszerű, minden igényt kielégítő tervező Irodák, a technikai felszereltség, a csaknem 15 ezer kötetes műszaki könyvtár, ahol 72 különböző szakfolyóirat is fellelhető, általában az építőművészi alkotó munka feltételeinek biztosítása olyan körülményeket teremt, amelyek között a tervezők jobban, könnyebben dolgozhatnak. És ezek a kedvező munkakörülmények a későbbiekben bizonvára mind jobb és korszerűbb épülettervekben realizálódnak. Benedek Miklós Olvasóink, levelezőink gyakran írnak mindennapi életükről, a munkában elért sikerekről, vagy éppen sok embert érintő,, közérdekű problémákat tesznek szóvá. A levelekben tallózva sokféle észrevételt találunk: szóvá teszik ami rossz és bosszantja az embereket. Gyakran kis ügyek okoznak kellemetlenséget, holott azok elkerülhetők lennének, ha egyes hivatalokban több jó érzéssel törődnének a hozzájuk fordulókkal. Viszont arról is örömmel beszámolnak olvasóink, ha valahol kellemes fogadtatásban, gyors ügyintézésben volt részük. idő letelt, a gyár dolgozói egymás után léptek ki a kapun. A portás is sajnálkozását fejezte ki, hogy hiába fáradtunk. A gyárlátogatáshoz különben is igazgatói engedély kell, mondta, és a szállítás ügyében is, amit el akartunk volna intézni, szintén hivatalos időben kellett volna érkezni ... A portás mégis telefonált és felderült arccal közölte: — Szerencséjük van, az igazgató elvtárs még bent tartózkodik, és fogadja önöket. Nem sokkal később az igazgató kis csoportunk élén elindult megmutatni a gyárat. Köszönjük a szívességet!^ Munkaidő uíán is fogadtak a Tápiógyörgyéről kereste fel levelével szerkesztőségünket Sinka Ferenc, a művelődési otthon igazgatója. „Kétszáz kilométeres űt volt már mögöttünk, amikor két személygépkocsival a Sajó- szontpéteri Üveggyárhoz érkeztünk. Sajnos, a hivatalos Ami követésre méltó A KÖZÖSSÉGI megmozdulásoknak nap, mint tiap találkozunk olyan új formáival, amelyek az egyéni és a kollektív érdekek összhangján alapulnak, és amelyek követésre méltók. A közösségi összefogás ilyen új formái közé tartozik Öz- don. a bolyki fő út 27. sz. alatti, szövetkezeti épület lakóinak megmozdulása. Ebben a házban 48 család lakik teljes megértésben. A szövetkezeti tálcás jellegéből fakadó problémák intézése sok esetben gondot okozott a házbelieknek, különösen akkor, ha a népes tagság összehívása vált szükségessé. Nem volt ugyanis olyan közös helyiségük, ahol nyugodtan megvitathatták volna a megoldásra váró feladataikat. Nemcsak a szükségből fakadó egymásra utaltság helyzete, hanem, a családok között kialakult bensőséges kapcsolat is oda vezeteti, hogy keresték a megoldást. így fogant meg a gondolat, hogy az épület alagsorában két mellékhelyiséget saját erejükből átalakítanak és berendeznek klub céljaira. Nagyban hozzájárult a gyakorlati megoldáshoz a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei MÉSZÖV igazgatója által nyújtott 10 ezer forintos anyagi támogatás, mely a lakók példás, szocialista együttélésének és társadalmi összefogásának, valamint az épület Qaz- dasági ügyeinek intézésében kimagasló eredményt elért kollektívának jutalmazását célozta. A ház lakói között sokan, különösen pedig Juhász Pál, az ÚKU durvahengerműjének dolgozója minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalt különböző munkákat az épületben. Nem csoda hát, ha 7 ezer forint megspórolt pénze van ennek a kis kollektívának. Tervez- getésük valósággá vált. Szépen berendezett klubhelyiségükben rádió, lemezjátszó és különböző társasjátékok várják a szórakozni vágyókat. Blahuth Pál, a szövetkezet elnöke megelégedéssel beszélt a nagy család egységéről, a kollektív összefogás, az egyedi kezdeményezés eredményeiről és további terveikről. Szerényen, de a jó munka örömével említette, hogy Özdon a lakásszövetkezetek között az első helyen állnak. A megyei szövetkezetek között is az élcsoporthoz tartoznak. Úgy tervezik, hogy házi zenekart szerveznek, kultúrműsort és sakkversenyeket tartanak, hogy ezáltal is szorosabbá és bensőségesebbé fűzzék a ház lakóinak kapcsolatát. Említésre méltó Blahuth Pálnak az a meglátása, bogy a tervező vállalatok a jövőben legyenek tekintettel a szövetkezeti házak jellegéből fakadó kollektívákra. Úgy alakítsák lei az épületeket, hogy a társasház lakóinak szükségszerű összejöue- teleit ne akadályozzák helyi ség prob1 cmákból fakadó nehézségek. AZ EMBEREK jelentős része, bér-, vagy szövetkezeti házakban él. A lakók egy- egy kis közösséget képeznek. Egy kicsit mindenki magáénak érzi az egész épületet. A közösségi élet bensőségesebbé válhat, ha a fentiekhez hasonló klubhelyiségek létesülnek. Az 5. sz. szövetkezeti lakás kezdeményezése követésre méltó. Dr. K. D. E«y nadrág miatt a bírósághoz...? a Fordítottja az előbbinek a következő eset, amelyet Ora- vecz András miskolci olvasónk vetett papírra. i.1966. február 8-án beadtam egy nadrágot és egy zakót a miskolci Patyolathoz tisztittatni. A nadrágot „megolvasztották”, s az a stoppolás után sem jó. Felmentem tehát a reklamációs osztályra, ahol azt közölte velem egy nődolgozó, hogy: „Mehet, ahová akar.. Akartam. S felmentem az igazgató elvtárshoz. Ott Papp üzemvezető elvtárs felhívta az illető elvtársnót és a fülem hallatára közölte vele: „A nadrág meg van olvasztva. Ne hagyják a feleket járkálni, egyezzenek meg a kártérítésben. Üj nadrágot is készítünk, van szabónk és ilyen anyagunk.” Ekkor találta ki az elvtársnő a műszálas stoppo- lást. Én beleegyeztem, de csak abban az esetben, ha ez megfelel. Aláírás előtt a jegyzőkönyvet visszatette a gépbe, és hozzágépelte, hogy további követelésnek helye nincs. Szemüveg nélkül nem láttam, mit írok alá. Persze a műszálas stoppolás nem vált be, mivel feltűnő helyen van, nagyon látszik. A nadrágot így nem akarom átvenni. Azzal fenyegetnek: akkor elküldik a nadrágot a Bizományi Áruházba. Most mit tegyek? Egy nadrág miatt forduljak a bírósághoz? Mert a Patyolatnál azt mondják, menjek, ahová akarok, vagy forduljak a bírósághoz. Az LKM durvahengermövében dolgozom. Ott a selejtes munkáért felelnünk kell.. .* Vasúti kiállítás Bánrévén Murányi Tibor bánrévei levelezőnk két különböző természetű dolgot említ meg levelében. A közelmúltban a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a MÁV Miskolci Igazgatósága vasúti kiállítást rendezett Bánrévén. Bemutatták a vasút fejlődését, fényképekkel, tablókkal illusztrálták, hogyan járulnak ho»- zá az utazó közönség igényeinek jobb kielégítéséhez. Különösen említésre méltó az első Miskolc—Budapest közötti jármű, a régi mozdony és a mostani villamosgép közötti különbség. A valamikori menetidő 16 és fél óra volt, most ezt nem egészen két órára csökkentették le. A közönség így mérheti le igazán, mennyit fejlődött a magyar vasút... Egy javaslatot is papírra vei tett Murányi Tibor. Sok bánréven dolgozó kért; hogy a Rozsnyó—Miskolc-Tapolca között közlekedő autóbusz, amely Bánrévén is áthalad és megáll, vegyen fel ottani lakosokat is, ha van hely. Hely pedig mindig volna, de az autóbuszra csak azokat az utasokat veszik tel; akik Csehszlovákiából jönnek vonattál, vagy gyalogosan, és a tapolcai fürdőbe igyekeznek. Murányi Tibor észrevételét és javaslatát az Autóközleke^ dési Vállalat figyelmébe ajánW juk. Papp Rózsa a rudabányai mozilátogntó közönség nevében kéri, hogy „ott, ahol a filmműsorokat összeállítják, gondoljanak Rudabányára is, és küldjenek több kalandos filmet.” Tóth Miklós nyomdász az Avas táncegyüttes nagysikerű csehszlovákiai szereplésér®, ír. „Sátoraljaújhelyen keresztül Nagykapos volt az első állomás, majd Királyhelmecen, a festőién szép környezetű szabadtéri színpadon táncolt az együttes. Az előadás előtt bensőséges ünnepség zajlott le, amelyen Tolvaj Bertalan, a Vd- rályhelmeci magyar nyelvű iskola igazgatója, Dénes Ferenc, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. magyar részről pedig Bonta Lajosnéj a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Borsod megyei tttí kára mondott beszédet*