Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-30 / 204. szám

196«. angnsztos 30. fiSZAKM Ar.T »RfinsT \i 3 Csipkeszüret a zempléni hegyekben A tavalyival ellentétben ez tóén kedvezett az időjárás a Zempléni hegyekben a külön­féle gombák és erdei gyümöl- *sök fejlődésének, növekedésé­nek. Így hát a nyár elejétől kezdve késő őszig állandóan ten a szüretjük, s ezzel sok esalád jut mellékesként szép bevételhez. Gombából vargánya, tinóra, fókagomba terem összefüggő, nagyobb telepeken, s ezekből Szárítva és nyers állapotban egyaránt tonnaszámra adnak ét a telkibányai, füzéri, kom- lóskai, erdőbényei, makkos- hotykai lányok, asszonyok a felvásárló állomásoknak. In­nen aztán a tartósító üzemek­be kerülnek a téli csemegé­nek szánt ízes, erdei gombák. Az egyes erdei gyümölcsfaj­tákból is tetemes mennyiségű termést gyűjtenek be a zemp­léni hegyekből. A málna sze­dését és szállítását befejezték, •Post a szeder, a som, a csipke van soron. Mindegyikből kitű­nő a termés, különösen a csip­kéből valóságos korallpiros li­getek várják mindenfelé a sze­dőket. Ezt a külföldön is na­gyon kéréséit vadgyümölcsöt így vagontételekben exportál­hatja ezen az őszön a vállalat. Késő ősszel a vadkörte, a Vadalma és a kökény szedésé­vel fejeződik majd be az erdei gyümölcsök szüretje a Zempléni hegyekben. Jobb munkával a kongresszusi verseny sikeréért A mezőgazdasági rendelte­tésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény II. feje­zetének 6. szakasza így ren­delkezik: „A termőtalaj meg­óvása minden földhasználó el­sőrendű kötelessége. A föld- használók kötelesek a rendel­kezésükre álló és az általuk igénybe vehető minden esz­közzel a talaj termőképességét fenntartani és növelni, a ta­lajpusztulásnak kitett földeket a természeti erők pusztításai­tól megóvni”. Közös összefogással Az említett törvény szelle­mében alakult meg 1963-ban kilencezer holdnyi területen a Bélusvölgyi Vízgazdálkodá­si és Talajvédelmi Társulat Ez ma már 21 község határát foglíilja magában, s 34 ezer holdat felölelő területre bő­vült. A társulat működési terü­letén 84 millió forint a komplex talajvédelmi mun­kákra előirányzott beruházási összeg. Ebből eddig mintegy 40 milliót használt fel. Ké­miai talajjavításra, altalajla­zításra, vízfolyások rendezésé­re, erózió elleni védekezésre, talajvédelmi és műszaki mun­kákra került sor eddig, mint­egy tízezer holdnyi területen, ezenkívül 270 ezer köbméter földmunkára. Mindezeken kívül a társu­lat a tájjellegnek megfelelő termesztési kísérletekkel (dombvidéki legelőgazdálko­dás kialakítása, takarmány- növény termesztés növelése), a domb vidéki táblásítás gyakor­lati kivitelezésével és a helyes Csalhatatlan emberismeretem — célirányos —vetésszerkezet kialakításával is foglalkozik. Az eddigi eredmények A napokban Czirbesz József elvtárssal, a társulat elnöké­vel látogattam meg a terület egy részét. Fulókércsen — mi­vel esett az eső — a termelő- szövetkezet irodájában talál­tuk Zsiga Miklós párltitkárt, Gazsi Dezső és Kecskés Ist­ván brigádvezetöket, Bodnár József könyvelőt, Rozman Já­nos mezőőrt, Kovács Dezső tsz-gazdát és Bacsó János igazgató tanítót. Megkérdeznem, hogy a tár­sulat eddigi munkája érez­hető-e a terméshozamokban? Lelkesedéssel beszéltek ró­la. hogy az altalaj lazítás, a talajjavítás és az ezt követő szervestrágya felhasználás je­lentősen növelte már ebben az évben is a hozamokat. Mi­vel az állattenyésztés a fő üzemág, lényeges a takar­mánynövények termesztésé­nek növelése. Lucernát pél­dául már négyszer kaszáltak az idén. Negyvenkét holdas tábláról 118 mázsa I. osztályú és 10 mázsa II. osztályú fe- hérheremagot termeltek. Emelkedett a burgonya és a cukorrépa termés is. Az utób­bival kapcsolatosan panaszol­ták, hogy a községben körze­ti átvevőhely volt, amelyet megszüntettek. Ez pedig nem­csak nekik, hanem a környe­ző tsz-eknek is olyan hátrányt jelent, hogy már nem szíve­sen termelnek, pedig holdan­ként 200 mázsa termést is el­érnek a talajjavítás óta. Szalaszenden a tsz elnöke és a főkönyvelő mondta d, hogy a társulati munka a ka­lászosoknál 2—3 mázsa, a ku­koricánál májusi morzsoltban 4—5 mázsa, a pillangósoknál 8—10 mázsa terméstöbbletet eredményezett Tájjellegű ál­lomány kialakításával a tehe­nészetet akarják fejleszteni, amelyhez elengedhetetlen a komplex talajjavítás. A talaj­erő utánpótlást gépesítik. Két trágyaszóróhoz markolót vá­sároltak. Szemerén, Hemádvécsén, s amerre jártunk, mindenütt a társulati munka kedvező ha­tásáról beszéltek. Elmondot­ták, hopy eleinte volt némi idegenkedés, de az eredmé­nyek meggyőzték az embere­ket, hogy az encsi járás észak- nyugati területén a földvédel­mi törvény szellemében csak­is a közös összefogás vezethet eredményre. Németh Tmre országgyűlési képviselő Épül az űj vasúti pálya A Szerencs és Nyíregyháza között új vasúti pálya épí­tésénél dolgozik a Magyar Államvasutak legkorsze­rűbb és a legnagyobb pálya- építő géplánca. Az első egy­ség megkezdi a régi pálya felbontását, rostálja a zúza­lékkövet, felszedi a síneket, elhelyezi a vendégsíneket, utána további gépek rakják le a hézagnélküli új vágá­nyokat, tömörítik az aljzat-kövezetet, Az elmúlt hétig szentül hittem, hogy jó emberismerő vagyok. Még kérkedtem is vele; rövid beszélgetés után tnegmondont, leiben rrú lako­zik. Vagyis, milyen ember az illető. Nos, bevallom, téved­tem. Nagyra tartott tudomá­nyom tíz fillért sem ér. Ám, eme felfedezésért magam jó­val többet fizettem.., Vöröses hajú, piros képű felebarátom az elmúlt hét egyik reggelén otthonomban tisztelt meg. — Szervusz, hogy vagy, hogy vagy, hallom, eredeti gyertyákat keresel a kocsid­hoz, én tudok szerezni, adj egy százast, két óra múlva hozom a négy gyertyát. Adtam. .Miért ne adtam volna? Hiszen olyan jóságos bíztatással nézett rám, mint ahogyan a szegedi fogadalmi templom homlokzatáról if­jabb szent Jakab néz le az idegenforgalomra. Ráadásul mi idegenek sem vagyunk egymás számára. Adtam. Aztán eltelt a két óra. Majd a délutáni kettő is. Es­te azzal hajtottam nyugovó­ra fejemet, hogy holnap biz­tosan hozza. Nem hozta. Még másnap, sőt harmadnap sem. Akkor gondolkozni kezd­tem, honnan is ismerem öt? Hosszas töprengés után odáig jutottam, hogy a nevét sem tudom. Mindössze annyit tu­dok róla, hogy az egyik in­tézmény gépkocsivezetője. S mivel a hét végére fogytán volt a türelmem, és a szá­zas is legalább annyira ide­gesített. mint a felebaráti bizalom — felkerestem jó­tékonyságra hajlamos isme­retlen ismerősöm munkahe­lyét. Félig sem mondtam el panaszomat, amikor a telep vezetője felkiáltott: Uram, bele kell nyugodnia, hogy magát becsapta ez az ember. Nem maga az első és bi-'o- nyára nem is az utolsó. Ka­pásból megnevezek legalább ötöt, akiket az utóbbi hónap­ban csak itt. nálunk rásze­dett! Hocrv dőlhetett be egv ilven "mbarnek. akit nem is Ismer!? Tényleg, hogv is lehettem ilyen balga? Valahonnan mégis ismernem kellett, hi­Elhclyezlk a vendégsineket. [amint ez év tavaszán jelen­tős eredményeket értünk eL röbbek közt: sok ezer gyü­mölcsfa csemetét, tetemes mennyiségű permetlevet es ;ok permetezőgépet bocsátot­tunk a dolgozók rendelkezé­sére. Ezen túlmenően a ter­melőszövetkezetek által igé­nyelt szerárúk, vetőmagvak, növényvédőszerek, műtrágyák, stb. beszerzését mind nagyobb mértékben vállalják át föld­művesszövetkezeteink a ter­melőszövetkezetektől. hogy ez­zel ír segítsenek a meglevő termelési gondok enyhítésé­ben. A tömegszerveietek segítsége Dicsérendő a már helyen­ként létrejött kertszövetkeze­tek munkája, amely szövet­kezés! forma arra irányul, hogy az eddig értéktelen, nem termő parlagterületeket szer­vezetten művelés alá fogják, a tagok részére lehetővé te­gyék a napon, és jó levegő» tartózkodást, az aktív pihe­nést. Ezenkívül nem lebecsü­lendő az ezeken a területe­ken termelt gyümölcsféleség sem. Azonban fejlesztésük to­vábbi, a tanácsokkal közös szervező munkát igények hogy mind több kertszövetkezet alakuljon megyénkben. El kell mondanom azt is, hogy nagyra becsüljük a nő- tanácsok, valamint a Hazafias Népfront aktív támogatását, melyet az önellátás segítése, fejlesztése érdekében a ba­romfi. tojás felvásárlásban, valamint a zöldség-gyümölcs felvásárlásban kifejtenek. Szö­vetkezeteink törekedjenek a jövőben az áranként jelent­kező tej. tejtemékek, füstölt áruk házkörüli gazdaságaink, ban jelentkező feleslegének felvásárlására is. hogy saját egységeikben éltékesíthessék azt. A jelentkező igények szín­vonalasabb kielégítéséről már szóltam. Külön szüksége« azonban hangsúlyozni az ipa­ri szolgáltatás, a háziasszo- nvok munkájának könnyíté­sét. valamint a kulturális igé­nyeik színvonalasabb kielégí­tését célzó tevékenység javítá* sának fontosságát. A kölcsönző boltokon és á kölcsönzendő cikkeken túl fo­kozottabb igény jelentkezik tűzifa feldarabolásához szük­séges gépek biztosítására, for­galomba hozására, a „hozom- viszem” javító szolgálat bőví­tésére. a férfi, női fodrászüz- letek számának gyarapításá­ra, a különböző építőanyagok (mész, tégla, salak, betonáruk, stb.) gyártására, a megtermelt és piacra nem kerülő zöldség­félék tartósítására, aszalvá- nyok készítésére, a felszínt és pincében történő gomba- termesztés fejlesztésére, a szikviz és üdítő italokat ké­szítő üzemek számának gya­rapítására, a cukrász termé­kek mennyiségének és vá­lasztékának bővítésére, a spe­ciális vendéglátóipari termé­kek, ételféleségek készítésére, mind arra, amit a megye jel­legénél fogva a növekvő kül­földi és belföldi idegenforga­lom, valamint a helyi, sokré­tű vásárlóközönség elvár szö­vetkezeteinktől. Ezen sokrétű, bonyolult fel­adatok csak úgy oldhatók meg a várt eredményességgel, ha a kommunista aktívák éa a termelési tanácskozások so­rán tapasztalt lelkesedés, ven- senyvállalás nem marad el­hangzott szó, hanem megfe­szített, gondos, példamutató munka követi, mely erőfeszí­tések során a pártszervezet, a szakszervezeti bizottságok, a szocialista címért küzdő bri­gádok sok ezres tagsága sze­mélyes példával magával ra­gadja a szövetkezeti tagság é* dolgozóink többségét is, Csege Géza, ' a MÉSZÖV elnöke A Bélusvőlgy biztató jövője szén ismeretlenül nem állí­tott volna be hozzám... Rémlik valami, de mi? Egész nap töprengtem, erőltettem emlékezetemet. Este, haza­felé menet, ahogy a leeresz­tett sorompó előtt a vonat áthaladására Várakoztam, villámszerűén csapott agyamba a felismerés. Persze, a vonaton! Talán négy évvel ezelőtt. Pestre utazta mban, Mezőkövesd tá­ján reggelizni tértem be az étkezőkocsiba. Üres asztal nem volt — az egyiknél azonban csaik egy férfi ült. Vagyis az én gyertyás embe­rem. Oda telepedtem. S ahogy szokás, beszédbe ele­gyedtünk, Én reggeliztem, ő sörözött. Amikor leültem, két vagy három üveg állt előtte. Ivott az egészségem­re. És a pénzemre... Füzesabonynál elköszönt, leszállt. Nem sokkal később a felszolgálót kértem: fize­tek. Néztem a számlát, ke­rekítem a szemem. „Kedves kartársaim, én nem kértem sört!” „Az igaz. de a kedves ismerőse igen!” Minek vitat­kozzam? Fizettem. Biztosan clfeledkezett róla, előfordul az ilyesmi. Majd, ha egyszer összetalálkozunk, eszébe jut és a harmincegynéhány fo­rinttal, meg egy köszönöm- mel elintézzük a dolgot. Ha pedig nem? Akkor sem dől össze a világ, sem az embe­riségbe vetett hitem ... Leg­följebb elkönyvelem úgy, hogy egyszer megjártam, máskor majd jobban vigyá­zok. Nem vigyáztam. Kettő null az ő javára. Plusz százhar- mincvalahány forint. Anyagi és erkölcsi vereséget szenve­dett emberismerő tudomá­nyom, amelyet túlzott szub­jektívizmus táplált. Fuccs az önbizalomnak, agyő a pénz­nek, szia’ a gyertyáknak. Apropó, gyertya! Nincs okom dekadenciára! Tegnap ismét felajánlotta valaki, hogv sze­rez. Nyúlánk, kissé borostás, ritkás fogú férfi. És nem kért előre csak nyolcvan fo­rintot. Természetesen nem adtam Csak ötvenöt. Előleg- k-mt M>'"t én. kérem, kérke­dés nélkül mondhatom, jó emberismerő vagyok. (csala.) Az egész országban dolgo- ék milliói tettek és tesznek •állalásokat, szervezik a mun- :aversenyt pártunk IX. kong­resszusának tiszteletére. Me­sénkben az fmsz-ekhez tarto- :ó különböző szövetkezeti Tor­nákba tömörült dolgozók sok raes tábora — alkalmazottak is vezetők egyaránt — szintén >ekapcsolódtak a kongresszusi versenybe. A földművesszövet- cezctek alkalmazottai a la­tosság 35.6 százalékát vannak úvatva ellátni ruházati ipar- ákkekkel, élelmiszerekkel, zalamint vendéglátóipari ter- nékekkel. Sajátos eszközeik- tel. alacsonyabb típusú szö­vetkezeti formákon belül se­gítik elsősorban a zöldség- ryümölcs termelést, a barom- !i. a nyúl és a galambtenyész- iés fejlesztését, nem utolsó­sorban pedig, mint tömegszer­vezetek a falun élő lakosság szociális, kulturális színvona­lának növelését, A megyében csaknem 150 009 tagja van földművesszövet kőzeteink­nek, takarékszövetkezeteink­nek. lakásszövetkezeteinknek hegyközségeinknek és a kü­lönböző szakszövetkezeteknek 174 m iliő korszerűsítésre Az fmsz-ek jelenléte na­gyon jól érzékelhető a meg­változott falu életében. In csupán egy-két alapvető te rületen vizsgáljuk is tévé kenységüket. Az élelmiszer- forgalomban 1960—65. közöt a fejlődés 47,8 százalékos, a: iparcikk és ruházati forgalom ban 5 százalékos, a vegyes­iparcikk, ezen belül a tartó fogyasztási cikkeknél 28,4 szá­zalékos. a vendéglátóipari te vékenységben pedig 31,3 szá zalékos emelkedésről adha tunk számot. Az 5 éves tér1 végéig megyénk kereskedőim összforgalmának 32.5 százaié kát a falun létrehozott keres kedélmi és vendéglátóipar egységeken keresztül a föld művesszövetikezetek bonyolít ják le. A falusi kereskedelem szín vonalát növelte az a 174,1 mii lló forint összegű beruházá is, amit a kereskedelmi egy ségek korszerűsítésére, vala mint újak létrehozására for dítottunk a második ötéve terv során. Szólni kell méj az évente mintegy 3 miiül forint értékű társadalmi mun káról is, amivel fmsz-i tagsá gunk hozzájárult a kereslte delmi hálózat csinosításához, fejlesztéséhez. A MÉSZÖV igazgatósága az elmúlt napokban tárgyalta a KPVDSZ megyei bizottságával a kongresszusi verseny 1. fél­évi tapasztalatait. A verseny- szervezési munka, valamint az élenjárók módszereinek nép­szerűsítése a széleskörű szer­vező, politikai munka további javítását indokolja. El kell érni, hogy szövetkezeteink minden tagja megismerje pártunk kongresszusi célkitű­zéseit, a kongresszus jelentő­ségét, ezzel összefüggésben a saját munkaterületén megol­dásra váró feladatokat. Ehhez szükséges a feladatok és a kommunista aktívák által tett felajánlások teljesítésének rendszeres értékelése. Szüksé­ges az élenjárók erkölcsi és anyagi elismerése. A politikai felvilágosító és szervező munkán túl fontos, hogy a vezetők energiájuk je­lentős részét fordítsák a gaz­dasági értékelő, elemző mun­kára. Rendszeresen tegyék mérlegre, hogy az előző idő­szakban végzett tevékenysé­gük milyen eredményességgel járt, hol vannak még javíta­nivalók. akár egységek csi­nosításában, a választék bőví­tésében, a kulturált kiszolgá­lásban, vagy a meglevő esz­közök jobb kihasználásában, a kereskedelmi veszteségek csökkentésében, a vagyonvé­delem javításában, a termelé­kenység fokozásában, stb. Ha a fenti területeken rendszere­sen elemzik a munkát, egé­szen bizonyos, hogy szembetű­nővé válik minden munkate­rület. ahol még sok tartalék­kal rendelkezünk. A gazdálkodás színvonala növelésének egyik jelentős te- . rülete a beruházásokra for­dított anyagi eszközök szak­szerű, gondos, felelősségteljes felhasználása, a meglevő álló­eszközök állagának megóvása, az értéknövelő felújítások időbeni eszközlése, a helyi le­hetőségek jobb kihasználása. Az eddigi gyakorlattól el­térően bátran kell törekedni rá, hogy kereskedelmi egysé­geinkben, mind az iparcikk, mind az élelmiszer, valamint zöldség-gyümölcs vonatkozásá­ban bővebb választék álljon rendelkezésre, különösen az ellátási központok és alköz­pontok területén. Úgy gondo­lom, joggal elvárhatjuk keres­kedelmi egységvezetőinktől, hogy gondoskodjanak vevőkö­reik szükségletének jobb ki­elégítéséről. Sajnos, még nap­ijainkban is előfordul egyik­másik élelmiszerboltunkban, hogy az alapvető élelmisze­rekből nem biztosítják az elő­írt kéthetes árukészletet, vagy nem egy ruházati boltban szereztünk olyan tapasztala­tot. hogy női fehérneműből, kötött áruból, vagy éppen gyermekcipőbő] nem tudnak kellő választékot biztosítani. Színvonalas, kulturált kiszolgálást Törekedjenek földművesszö- vetkezeteink olyan politikai légkör kialakítására, hogy az egységvezetők mindinkább megismerjék munkatársaik egyéni gondjait, problémáit, gondolkodásmódjukat és meg­különböztetett módon foglal­kozzanak ezen gondok meg­oldásával. így a vezetők és beosztottak méginkább a ke­reskedelmi munka javítására, a feladatok eredményes meg­oldására fordíthatják energiá­jukat, képességüket. A vendéglátóipari tevékeny­séggel szemben jogos igény a színvonalas, kulturált körül­mények biztosítása, a vendég­látóipart termékek választéká­nak bővítése. ízletes ételféle­ségek szolgáltatása, alkohol­mentes üdítőitalok biztosítása, a különböző gyümölcs és él­vezeti cikkek forgalomban tartása, nem utolsósorban az előzékeny, kulturált és pontos kismlgálás. Külön kell szólni a termelő­szövetkezetekben szervezett háztáji bizottságok és a föld- művesszövetkezetek termelési felvásárlási, őnellátási felada­tairól. Ez a tevékenység vi­szonylag még új a szövetkeze­ti mozgalom számára, ennek ellenére az elmúlt évben, va-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents