Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-28 / 203. szám

'’asáman. Í969, Mgtisztijs 3*. eSZAKMAGTARORSZAO iiiimniiiu iimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiimtmiiitiiimiiiiiiiiiMiiiiiiiiiitii s Zsoltit már nem verik I A család néhány éve la­kik együtt a faluban. Először csak egyikét szom­szédasszony beszeli róla. ök is csak suttogva: — Láttad, micsoda kék folt van azon a gyereken? — Láttam. Én nem hiszem, bogy úgy és akkorát tudna esni egy négy éves kisfiú. — Ráadásul ilyen sokszor! Később már egész Takta­harkány beszélt Zsoltiról. Egyre hangosabban. Július vége felé három napig nem látták a kisfiút. — Mi lehet azzal a gye­rekkel? Az egyik szomszéd belesett a házba, ahol Zsolti anyja lakik élettársával és az élet- közösségből származó kis­lánnyal. (A négyéves kis­fiú ugyanis az elvált asz- szonv korábbi házasságából való.) — Ezt nem lehet tétlenül nézni! — döbbent meg a szomszéd, amikor meglátta Zsoltit, tele kék foltokkal. És a jó érzésű taktahar- kányiak rohantak a tanács vezetőihez, s a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság­hoz. A tanács és a rendőrség illetékesei a községi orvos­sal együtt nyomban elmen­tek Zsoltiékhoz. Orvosi lát­lelet: a gyermek rosszul táp­lált, és testén állandó ütle­gelések nyomai. A nyakán a fojtogatás jelei látszot­tak. Tanúkihallgatás. Megdöb­ben lö tények derültek ki: az anya nap, mint nap ütötte- verle a kisfiút, sőt, olyasmit is megcsinált, hogy a gyere­ket bezárta a spájzba, fel- térdepeltelte egy hokedlira, s órákig otthagyta. Aztán átment a szomszédba egy kis tercierére, s olyan értelmű megjegyzéseket tett, hogy a gyerektől mindenáron meg akar szabadulni, mert útjá­ban van boldogságának. Vajon Valóban útban volt- e Zsolti? A vizsgálat megállapítot­ta, hogy a szép és értelmes kisfiú rendkívül ragaszkodó természetű. Nagyon szereti anyját, sőt, annak élettársát is. Utóbbinak egyébként nincs kifogása a gyerek el­len, de; — Miként akadályozhat­tam volna meg, hogy az asz- szonv verje fiát? Vertem volna meg én az asszonyt? Nem is nagyon tudtam a dologról, hiszen reggel elme­gyek dolgozni Miskolcra, és csak este jövök haza. Közös gyerekünkkel mindig na­gyon gyengéden bánik ... A közvélemény és a ta­nács nem fogadta el ezt az érvelést. Emberileg még egy idegen gyerek sorsáért is fe­lelősek vagyunk! A falu la­kói szerkesztőségünknek is gyorsan írtak erről egy le­velet. Az intézkedés határozott és mintaszerűen gyors volt: a községi tanács augusztus 2-án tárgyalta az ügyet, s nyomban továbbította a Sze­rencsi járási Tanácshoz, ahol a gyámhatóságot soronkívü- '• la- áro’athozátalra kérte, így Zsoltit már augusztus ti-a.i eh ittéií a miskolci gyermekotthonba ... Közben azért történt egy és más. Az anya — talán félve a felelősségrevonástól — augusztus 2. után fiával együtt eltűnt a faluból. Fel- sőzsolcán találtán meg. Es egyáltalán nem bánta, hogy elveszik tőle Zsoltit . . . Ennyi történt euaig. A já­rási tanács ugyanis utadla az ügyel a rendőr ignek. Hi­szen törvényein.: messze e- nően védik a g ne.eV':. Zsoltit tehát nw nem ve­rik. Az. emberit. . . gyorsan, idejében lefogta az emberségesség. A takia.mr- kányiak nem huny .a . sze­met az embertelenség lát­tán, nem mondták, hogy „mi közöm hozzá, nem avatko­zom bele, nem hallottam semmit”, nem tartózkodtak a nyílt kiállástól. A községi és a járási tanács sem te­kintette aktának az ügyet, bátran átvágta a bürokrati­kus huzavona szövevényét. Az. eset kapcsán ilyen gon­dolatok fogalmazódnak meg a kívülállóban: ígv kell ezt csinálni, emberek! így kell érvényre juttatni az igazsá­got kicsi és nagy ügyekben egyaránt. Ruttkay Anna Magános művész a „műterem-átgifás““ban : Egyik legjellegzetesebb me- Czőkövesdi utcarészlet a kes- :kény Arany János utca és a skanyargós Orgona köz találko- ; ása. a nehezen megtalálható ■■kapun lus tábla jelzi, hogy itt s'akik Tardi Kovács Sándor ^festőművész. A parányi há- Szacska is tipikusan matyó, az Eudvaron alig van egy kis ár- snyék. pár négy7 ; méternyi da Erabkái csak' derékig érő "'öld élősóvény kerít körbe. Szűkszavúság jellemzi eze­ket a képeket. Tardi Kovács Sándor kevés színnél dolgo­zik, több képen szinte csak egyetlen szín különféle árnya­lataival érzékelteti mondani valóját. Szigorú szerkesztés, élesen körvonalazott alakok, lárgyak sorolandók tovább a jellemzők közé. Igen sok ké­pen jelentkezik Mezőkövesd némelyik rejtett, vagy a min­dennapos jövés menésben ész keresek a XX. század izmu­soktól szaggatott világában. Ezért jöttem haza szülőfa- umba. Kötődni akarok vala­hová. Kötődni a népművé­szethez, de nem a tetszető­sebb, olcsóbb megoldásokat kereső látványosság vonalán, hanem annak igaz kincseit áttételesen felhasz.nálva. át­keltve. Motívumokat gyűjtök. Mezőkövesd ténylegesen kin­csesbánya, az ember úton-út­Megyénkben igen sokrétű, változatos és gazdag progra­mot dolgoztak ki az októberi múzeumi hónapra. Az ünnepi napokon a megyei múzeumi szervezet Miskolcon tudomá­nyos ülésszakot, nagyszabású Vetélkedőt, Tokajban, Özdon, Hejőkeresztúron és Mezőkö­vesden pedig helytörténeti elő­adásokat rendez. Ezeken kívül a megyében számos érdekes kiállítás nyílik, és a régiek Uj emléktárgyakkal bővülnek. A mezőkövesdi matyó múzeum például az ünnepi hónapban szentistváni és tardi szobával gyarapodik. Ezzel teljessé vá­lik a matyóföldhöz tartozó há­rom község kiállítása. A szent­istváni szobában a korabeli Szóval, találtál nekem egy megbízható és... — ,.. kulturált embert — Vettem át tőle sebesen a fo­nalat. — Bede Ágostonnak hívják, talán te is emlékszel rá. amikor mi elsősök voltunk, akkor ő... S megint a telefon fojtotta belém a szuszt. Suhajda fel­kiáltott: — Ez a nagymami lesz! Bo­csáss meg egy pillanatra. Amíg Zsuzsa nyaral, Pityesz a nagymaminál van, és ő ilyenkor mindenről beszámol nekem ... U "’ risten, ha egy nagy­mami mindenről be­számol! Még hozzá az Unokájával kapcsolatban! Na, mindegy. Mcgadóan ültem, egyik cigaretta a másik után, s fültanúja lehettem annak a családi eseménynek, mely szerint Pityesznck árpája nőtt a bal szemén. Közben néze­gettem az órámol, vészesen szaladt, az idő. De szép volna, ha még egyszer ajkamra ve- hetném a megbízható cs kul­turált Bede Ágoston nevét. Körülbelül jó negyedóra múl­va Suhajda elköszönt a gon­dos nagymamitól. Kiss szóra- kozottnak látszott, aztán mi­helyt visszaült a helyére, meg­jegyezte : — Nem is hiszed, pajtikám, milyen gond egy ilyen ka­maszkorban levő fiú. Az ár­pa, ez. a legújabb. Alighogy el­múltak a furunkulusai, itt az árpa. Persze, a nagymami nem engedte az iskolába, hal­lottad. meg is mostam a fe­jét. nem kell egy árpából olyan cirkuszt csinálni. De őszintén szólva, nekem sem tetszik a furunkulnsok után ez az árpa No de most. az­tán nincs mese! Gyerünk a te Bedéddd. ^ögyük dűlőre az ügyét, mondj el róla min­(Jj könyveli a miskolci könvvfsboHohhan Ebben a körülkerített ágyas­ban dolgozik jó időben a fia­tal, szülőföldjére nemrégen ha­zatért művész. A háromlábú állvány mellett aprócska asz­tal, néhány lépésnyié egy na­gyobb terméskő. Erre szokott leülni, ha elfárad, ha készülő képét messzebbről akarja nézni. Nem egészen 3 hónappal ezelőtt a mezőkövesdi járási művelődési ház kiállítási ter­mében negyvennél több alko­tását állította ki< Kisebb mé­retű ak var éllek, gouasheok, fametszetek, ceruza- és tusraj­zok sorakoztak a paraváno­kon. A hazatért művész így adta le névjegyét Mezőköves­den. Azóta itt él, az Arany János utcai parányi otthonban, s mikor az idő engedi, a ..műte- rem-ágyás”-ban alkot, fest. Míg tárlatán részben mint grafikust, részben, mint kis­méretű akvarellek, gouashe-ok művészét ismerhettük meg. most a nagyobb táblaképek, olajfestmények alkotójával ta­lálkozunk. A kertecske, i Met ve a „műterem-ágyás” hirtelen bemutatóteremmé válik. A sövény és a kerítés paravánná lép elő, támasztékul szolgál Tardi Kovács Sándor olajké­peinek. Erősen vonalrajzos festményeket, nézegetünk. Egy. a csillogó naptányérba kompo­nált. fényben izzó városrész- let, több utcakép, férfiportré (a nagybácsi volt a modell), és egy. még csak bontakozó ön­arckép. Érdemes felfigyelnünk a legutóbbi komponáltságára. A kép sarkában ugvanis egy kép látható. Tardi Kovács egyéb munkáin is találkozunk ezzel a komponálási móddal. Izgatja a „kép a képben”, il­letve a világ és az ábrázolt világ problematikája. Ezért él gyakran ezzel a módszerrel, mint azt tette már több nag' példaképnek tekinthető előd is. A tűző napról behúzódunk a kicsiny, festésre teljesen al­kalmatlan lakás hűvösébe. A falakon néhány gouashe és fametszet, a polcon kész és metszés alatt álló dúcok, egy Radnóti-fénykép, szegre akasztva mindenféle papíros, légiéiül a Magyar Képzőmű­vészek Szövetsége észak-ma­gyarországi területi szerveze­tének felhívása, hogv küldjön munkáiból a IX. Miskolci Or­szágos Képzőművészeti Kiállí­tásra. A lemezjátszón forog a fekete, barázdás korong. Ger­shwin nyugtalanító muzsiká­ja festi alá beszélgetésünket. S közben megtelik a heverő, az asztal, sőt a padlózat is vázlatokkal, újabb gouashe- dkkal, rajzokkal, metszetek nyomatairól. re sem vett részlete, több ke pen a matyó népi építőművé­szet egy-egy értékes darabja látjuk. — Tudomásunk szerint eléggé zárkózottal), táistalanu' él és alkot. Nem nehezít, munkáját a magánosság? — Valóban nagyon magá­nyosan élek, alkotótárs nélkül félen értékes motívumba üt- özik. Érdemes utánajárni. Lapozgatjuk a mappákat. A mezőkövesdi utcácskák, kö­zök, sorok ismerője örömmel fedezi fel a különféle mód­szerrel alkotott képeken, váz­latokon a nagy matyó község érdekes házait, részleteit. Van persze sok-sok alkotása, amely Tardi Kovács Sándor alko* :s közh-n. (Szabados György felvételei) dolgozom. Tagadhatatlan, így nehezebb, de mesterem, Kmet- ty János arra is megtanított, hogy egy-egy mű befejezése előtt saját munkámat is a kritikus szemével tudjam néz­ni. Kevés még a kapcsolatom más borsodi és miskolci mű­vészekkel. Talán az ősszel perfektuálódik felvételem a Képzőművészeti Alap tagjai­nak sorába, s ez bizonyára je­lent majd valami elóbbrelé- pést, kiutat a társtalanságból. bár földrajzilag Is eléggé e' vagyok szigetelve. A Gershwin-lemezen nyu- godtabb, áradóbb akkordokat csal elő a kristálytű. — Többen kérdezték és kér­dezik tőlem, miért jöttem ha­za, mit akarok Mezőköves­den? Fiatal vagyok még. Gyűjtőim az élményeket Ku­tatok. Tiszta, primőr forrást nem a szülőföldet idézi. Lát­tunk belőle koré.1'-an a kiál­lításán és most is. — A mezőkövesdi bemutat­kozó tárlatom után a járási művelődési ház segítségévéi vándoroltatni tudom a kiállí­tás anyagát. Cserépfalun és Bükkzséreen állítottunk ki ed­dig. most Bükkábráov követ­kezik. Szó van róla. hogy esetleg S'ontisIvánban és Né­gyesen is megrendezzük. Amikor elbúcsúzunk, visz- szatér a „műtorom-ágya.s”-ba, hogv folytassa az állványon hagyott képet. Gershwin mu­zsikája messzire kúszik utá­nunk a sikátorszerű Orgona közben. Közben felerősíthette a lemezjátszót, hogy az udva­ron is hallja az ismét nyug­talanítóbbra váltott dallamot. Benedek. Miklós Készülődés a múzeumi hónapra öreg" hajdani leveleivel bőví­tik. Érdekes és tanulságos val­lástörténeti kiállítás nyílik Miskolcon, a szakszervezetek székhazában Istenek és szen­télyek címmel. Ezen rejtett és színes fényekkel megvilágított makettokon bemutatják a kü­lönböző korokban, a különböző isteneknek épült templomokat, a kőszentélyektől a román és gótikus bazilikákig. A kiállításon 27 berendezett templom kicsinyített mását helyezik el. Uj múzeumot is avatnak Borsodban, mégpedig Szendrőn. Ennek a községnek a XVII—XVIII. században vi­rágzó kékfestő ipara volt, és ebből az időből fennmaradt egy paraszti rokokó stílben épült, úgynevezett festőház. A népi műemlék-épületet az el­múlt években helyreállították, és abban most múzeumot léte­sítenek. A hajdani lakóhelyi­ségekben a szendröi végvár és a környék történeti emlékeit lállítják ki, míg a műhelyrészt áztató- és festökádakkal, a | kékfestéshez használt fából készült nyomómintákkal, vala­mint. szárítókkal rendezik be. lAz állandó jellegű új kiállí- 'tást a múzeumi hónapban, ün­nepélyesen nyitják meg. t bútorokon, a 32 párnával ágya­zott „rózsás ágyon”, a „nyer­geshátú liszttartó szuszikon” kívül bemutatják a rózsaszín és kék fonallal hímzett, egy­kori menyasszonyi ruhát is. A tardi szobában többek között elhelyeznek egy kézzel tapasz­tott búboskemencét, sárga, kék és piros virágú motívumokkal festett ruhatartó ládát, kecs­kelábú fiókos ászt'-1!, lá'ha- tók lesznek a keresztszemes öltésekkel hímzett párnák, függönyök, térítők, sokszínű népviseleti ruhák. Széphalom községben Ka- zinczyra emlékeznek és a mauzóleumában levő kiállítást új anyagokkal, korabeli met­szetekkel, képiekkel és a „szent « • dent. Valóban megfelelő em- J bér kell a Lizike helyére. Lá- « zike remekül érti a dolgát, cs * remekül bánik az emberekkel. , Nem akarom, hogy távol lété- « ben visszaessen a könyvtár , látogatottsága. Bedére a köl- « csönzási napokon volna szűk- J ség. Tehát ott hagytuk abba,, hogy, amikor mi elsősök voi- J tunk... < — Ügy van! — kaptam a * szón. — Akkor Bede hetedi- J kos volt, nyurga, pápaszemes a fiú. nagyszerű szertornász, az J iskolaközi versenyeken min- a dig első díjat nyert a korlá- J ton. De nem ez a fontos, ha- « nem az, hogy ... J S ekkor, akar hiszik, akár, nem, újra Erzsiké dugta be az * ö toronyfrizurájával ékesített J fejét, s ijedten csipogta: a — Suhajda elvtárs. pár ] perc múlva tizenegy! Értekez- a let! ; — S*zent Habakuk! — ré-, müldözött Suhajda. — Pajti- < kám, el kell búcsúznunk, nem ( késhetek el az értekezletről, i nekem ugyebár példát kell J mutatnom . . . Majd visszahív- < lak, és egy másik csendes dél- ] élőt tömön folytatjuk Bedéről., ha nem terhellek az idejőve- < teliéi. Ne felejtsd el, ott hagy- , tűk abba, hogy nagyszerű < szertornász volt. mindig első ] díjat nyert korláton. Nem, i nem csak parancsolj, csak' utánad. . Hát szervusz, én máris rohanok ... É s Suhajda rohant, olyan lendülettel, mint amikor valaha a szabadrúgásait lőtte. Csak ez esetben én voltam a labda. Megköszöntem Erzsikének a jó erős feketét, aztán elbal­lagtam. Suhajda derék, jóin- tiulalú ember, tudom, hogy nyélbe ütjük Bede Ágoston ügyét... Na persze, majd egy másik délelőttjén. Egy másik csendes délelőttjén. > Aránylag nem sok könyvről J számolhatunk be az elmúlt ihéten Miskolcra érkezettek kö- Jzül. Elsősorban Feleki László­inak. a kiváló humoristának »Mindenféle, Híres emberek ci- |mű kötetére hívjuk fel a fi- »gyeimet. Különösen érdekes a J Híres emberek című máso- *dik rész. Feleki megpróbálja •lexikonszerűen felsorolni a vi- ,lág legismertebb embereit, és •egyetlen szellemes aforizmával J jellemezni őket. A szellemes • kísérlet szinte páratlan az iro- Jdalomban és roppant érdekes. • egymondatos jellemrajzokal Jeredményez. • A másik magyar könyvúj- Jdonság Szeberényi Lehel új Jregénye, a Jeromos, a kőfejű. • Érdekességre tarthat számot *az egyik legjelentősebb román 2 írónak, Maiéi Carapiale-nak jAranj/i/jak alkonya című mű­•ve. A századforduló Bukarest­• • jében játszódik a történet. Mai • szovjet témát tárgyal Vaszil- Ijct) könyve, az Ellene szavazok! Tárlat az udvaron.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents