Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-25 / 200. szám

4 SSZAKMAGYAROHSZÄO Csütörtök. 1C66. angrusztns fi A képernyő előli Hétköznapi történet Kprlflfon augusztus 23-án ucuucu, este befejeződött a Hétköznapi történet, a Ma­gyar Televízió új, háromrészes tv-filmjének sugárzása. A fil­met nagy érdeklődés előzte meg, hiszen tartalma a korábbi hírverésből már ismeretes volt és története 1942-től 1957 ele­jéig olyan másfél évtizedet ölel fel, amely népünk törté­netében sorsdöntő, és amely­nek a nézők nagy többsége nemcsak ismerője, hanem ré- •zese is volt. Mester Margit dombháti lány a történet hőse. Az ő sor­sán, életének fordulatain ke­resztül vázolja fel a film al­kotógárdája azt a történelmi Időszakot, amibe a második világháború, annak sokféle hatása, nyomora, a falusi mun­kások, summások kizsákmá- nyoltsága, a felszabadulás utáni boldog őröm, az új élet kezdete, az államosítások, a nép legjobb fiainak „kieme­lése”, a békekölcsönjegyzések, a munkaversenyek kezdete, az új társadalmi rend építésének sok diadalmas és ellentmondá­sos korszaka, a gyilkos ellen- forradalom és az azt követő talpraállás, megtisztult meg­erősödés is beletartozik. E nagyon vázlatos felsorolás is azt akarja érzékeltetni, hogy a film alkotói mindent el akar­lak mondani, amit erről a másfél évtizedről elmondan- dónak tartottak, semmit sem volt szívük elhagyni, éppen ezért semmit sem tudtak jól elmondani, legalábbis nem tudtak művészi formában megjelentetni, pusztán felvil­lanó képsorokban illusztráció­kat sorakoztattak egymás után. Mivel minden elképzel­hető jelenséget, népünk sorsa változásainak minden jelét Mester Margit életén akarták bemutatni, hiteles emberi történet helyett túlzsúfolt és vázlatos történelmi tablót kap­tunk, ami inkább emlékezte­tett dokumentumfilmre, mint művészi komponáltságú játék­filmre, azonban a dokumen­tumfilm hitelét erősen két­ségbevonja a történet fonalá­nak sok-sok ' túlkomponált fordulata. E másfél évtized még sok és sokféle feldolgo­zási lehetőséget rejt magában. A magyar filmművészet is adós még e korszak oknyomo­zó elemzésével, művészi áb­rázolásával. A Hétköznapi tör­ténet tehát hézagpótlónak in­dult, azonban — sajnálatos módon — nem lett azzá. A nnrráíoros először hibáztatnunk. Agyon- magyarázásnak tűnt. Közhe­lyek sorakoztak a filmben, és bármennyire is igaz volt Mes­ter Margit történetének sok­sok mozzanata, bármennyire is valóban így történt eseteket idézett egyik-másik fordulat, bármennyire is megtaláljuk valamennyiünk életében a Bessenyei megformálta politi­kai szélkakast, az egyenként igaz és való mozaikszem­csék ebben a láncolatban már veszítenek hitelükből. Do­kumentumnak nem elég hite­lesek, művészi ábrázolásnak túlságosan nyersek, összes­ségben, egymást követve erő­sen vitatható értékű filmet adnak. A film írója, Szemes Ma­rianne mai életünk jó isme­rőjének, remek ábrázolójának tűnt eddigi dokumentumfilm­jeiben. Játékfilmének témá­ját a faluból merítette. Saj­nálatosan kevés falu-ismere­tet tükröző módon. (Ebben nemigen jeleskedett a forgató- könyvet író Thurzó Gábor és Semsey Jenő dramaturg sem.) Ez különösen a film első részében érződött. Létezett-e vajon valaha olyan falusi ipa­ros, aki azzal büszkélkedik, hogy ő nem paraszt, de a lá­nyát, aki tanulni akar, sum- másnak kényszeríti? Aligha. Aztán meg volt erőszakoskodó intéző, volt a háttérben csendőr, volt a summásokat megrövidítő grófnő, volt olyan gazdalegény, aki szegényebb lány után vágyott, de szülei módosabb lánnyal adták össze, volt báli forgatag (igaz. volt a Körhinta című filmünkben is!), meg volt aratósztrájk és még sok minden, de ennyire tömény egymásutánban csak kortörténeti illusztrációnak foghatjuk fel, és nem művészi igényű filmalkotásnak. Ha­sonló megállapításokat tehe­tünk a második és harmadik rész kapcsán is, de elmarasz­taló észrevételeinket néhány logikai töréssel is bővíthet­jük. Például Papp Dani és a férj együtt arattak az első részben, a másodikban mégis be kell őket mutatni egymás­nak, vagy az államosítás ide­jén nem igazgatókat neveztek ki, hanem vállalatvezetőket és sorolhatnánk még néhányat. A filmben gyakori volt t\ MllllUt II a régl íllm. híradó, vagy dokumentum­film bevágás. Ezek többsé­gükben igen Jók, a kor szelle­mét jól idézöek voltak, s a kortárs nézőnek jó hangulati előkészítést adtak a történet következő képsoraihoz. A nagyobb történelmi forduló­kat jelző jelenetek nagy­részt hitelesek, nem egyszer döbbenetesen emlékeket ídé- zőek voltak, azonban mind- megannyi sablonba csúszott ábrázolásnak tűnt. Zsurzs Éva rendezőtől elmélyültebb, ki­dolgozottabb munkákat szok­tunk kapni. Nagy többségben a szereplők játéka is a mű felszínességé­hez igazodott: illusztratív jelenetek kevés emberi tarta­lommal megtöltött figurái voltak. Nagy mértékben áll ez a főszereplő Berek Katalin, a kiváló előadóművész Játé­kára is, aki sokszínű jellemáb­rázoló tehetsége ellenére sem tudott maradéktalanul megbir­kózni Mester Margit kortörté­neti adattárra emlékeztető alakjával. A nagy létszámú szereplőgárdára fokozottan áll ez a megállapítás, néhány jó villanás enyhít csak ezen. Sok szeretettel és őszinte érdeklődéssel vártuk a hazánk történetében annyira sorsdöntő másfél évtized művészi ábrázo­lására vállalkozott televízió­filmet, a Hétköznapi történe­tet, és igen sajnáljuk, hogy ez a hétköznapinak jelzett tör­ténet ennyire hétköznapi sematizmussá lett. Benedek Miklós Magyar szabadadat vettek meg Angliának Az angol Simonacco cég, a Simon Engineering LTD. kon­szern tagja, az elmúlt napok­ban három új eljárás szaba­dalmát vette meg Magyaror­szágon, a Licencia Találmá­nyokat Értékesítő Vállalat út­ján. Az eljárásokat a Tata­bányái Szénbányászati Tröszt­nél fejlesztették ki. Az együk újrendszerű flotációs cella, amely finomszén és különféle ásványok, ércek dúsítására alkalmas. A másik eljárás kü­lönféle iszapok szilárd részei­nek víztelenítésére, tömöríté­sére szolgál. A harmadik eljá­rás merőben új bányatömedé­kelési mód. Tanácstagok fogadóórái Miskolc városi tanácstagok: Augusztus 28: Baikal Miklós, 111., Tóth Árpád u. 1., 17 órakor; Oaradnai Ferenc, III., Bodrogi u. 10., 18 órakor; dr. Oéher Kamiin, Semmelweis kórház, belgyógyá­szat, Csabai-kapu 9-13., 15 órakor; IfJ. Horváth Béla. £M fipítésgaz- tíasági és Szervezési intézet mis­kolci kutató osztálya, Rudas Lász­ló u. 4., 16 órakor; dr. Konczwald Barna. III. kér. tanácaháza. Ár­pád u. 46., 16 órakor; Kostyó Sán- dorné, III., Ságvéri utcai általá­nos Iskola, 18 órakor: Ládl István, 111., Gagsrin u. 8., II/2., 19 óra­kor; Maiiák István, perecesi párt­szervezet, Állomás tér, 18 órakor; Sugár Andor, Kazinczy u. 15., 18 órakor; Tasi Lászlóné, Miskolci Erdészet ládí üzeme, 16 órakor. Augusztus 27: dr. Arokszállássy Zoltán, Rendelőintézet, Csabai-ka­pu 13., 17 órakor; Bóta István, 111., Hegyes u. 12., 16 órakor; Daragó Jánosné, Görömböly, Né­meth István u. 28., 14 órakor; dr. Faragó Endre, KISOSZ-székház, Debrecenyl n. 4., II órakor; Obo- lányl László, Pallos u. 34., 16 óra­kor; Cá. Szabó Béla, Szirma, V6- röskatona u. 63., 19 órakor; Vaus Andrásné, III-, Majlath u. 14., 18 órakor. Elmondja: srác — Tessék elhinni nekem, kedves szerkesztő pajtás, vannak, akik lebecsülnek minket, serdülő fiatalokat. No, persze, nem úgy általában, hanem vannak dol­gok, amiknek tervezésénél Igenis tekintettel kellene lenni ránk. Itt van, sőt, lassan sajnos azt mondhat­juk: itt volt a nyári vakáció. Volt persze jó és rossz idő, voltunk kirándulni, meg jártunk strandra, de a legnépszerűbb szórakozásból, a moziból csaknem egész nyárra kiszorultunk. Furcsán hangzik, ugye7 Éppen nyáron, az iskolai szünetben nem jutottunk be a moziba. Legalábbis igen sokszor nem engedtek be. Nem tudoih, mint volt ez más városokban, de Miskolcon ez volt a helyzet. Nem tetszik hinni7 Tes­sék elővenni a nyár moziplakátjait, műsorhirdeté­seit. Hány film van benne, amit csak 16, vagy tizen­nyolc éven felüliek látogathatnak? Mekkora hánya­dát jelenti ez az egész nyár műsorának, és milyen kevés az olyan film, amelyet megnézhettünk?... Tessék átböngészni, mondjuk az utolsó hat hét be­mutatóit, a két miskolci premier-mozi műsorát. Egi- háború, A kis özvegy, Két nap az élet, A felkelés, Az ideális nő, Ez is Olaszország, Sok hűség semmi­ért, most meg jön a Beszéljünk a nőkről, s A domb. Biztos tetszett ezeket látni, illetve az utolsókat majd tetszik látni. Hát nekünk való ez? Ugye, nem. Nem is próbálkoztunk a bejutással, mert az előzetesekben, az egy héttel előbb vetített reklámban minden érde­kes dolgot láthattunk. Hogy volt olyan film is, ami nem kötődött korhatárhoz, azt tetszik mondani? Hát, igen, akadt. De tessék csak visszagondolni azok többségére. Talán a Hajókkal a bástyák ellen volt a legizgalmasabb, de az oyasmi, mint az Utánam, gaz­fickók!, amely kalandmentes kalandfilm volt, már csak alsó tagozatos általános iskolás korosztályban kellhet érdeklődést, vagy pláne izgalmat. Tessék csak megnézni, mi volt műsoron ebben a hat hétben a sza­badtéri moziban, és a repríz-moztkban. Cicababák többször is, Az én kis feleségem, Rocco és fivérei, Nyomoz a vőlegény, A csábítás trükkje, Van, aki forrón szereti, A Salnt-Tropez-l csendőr, Phaedra, Szép családok, Bube szerelmese, meg a Népkertben az új, premier-filmek. Olyan sok szépet hallunk ar­ról, hogy a film milyen fontos tudatformáló eszköz, meg, hogy az ifjúság érdeklődési körének formálásá­ra mekkora gondot kell fordítani! Aztán tessék, itt van a nyár, és csupa olyan film, amely csak a fel­nőtteknek szól, Igaz, mondtam, hogy az előzetesből minden érdekeset megtudtunk a filmről. Nem Is az az első panaszunk, hogy ezeket nem nézhettük, ha­nem hogy alig volt a nyári programban olyan, amelyre mi eljuthattunk, és azok is nagyobb részben a gyenge filmek közül kerüllek ki. Mindjárt kezdő­dik a tanítás, kevesebb lesz az időnk, de jövőre újra lesz vakáció, meg lesznek hosszabb évközi szünetek is. Csak azért panaszoltam el mindezt, hogy a fil­meket osztó hivatalok meghallják a fiatalok sóha­ját: szeretnénk mi is moziba járni, tanítási szünetek idején gondoljanak ránk is, amikor műsorokat ter­veznek. filmeket osztanak. Ez talán nem is olyan nagy kívánság... 1 (bm) Több mint eser válás as első hásassrígi évforduló ' előtt Tovább emelkedett a fel­bontott házasságok száma — állapították meg az illetékesek. A válási statisztikák adatai «zerint ugyanis 1985-ben több mint 20 500 házasságot bontot­tak fel Jogerősen a bíróságok. Egy évvel korábban 19 700, 1963-ban pedig alig több mint 18 000 válás volt. A most elkészült statisztikai mérleg egyébként arról tanús­kodik, hogy változatlanul sok a túlságosan fiatalon, rövid is­meretség után kötött — rend­szerint rövid életű — házas­ság. Tavaly például több mint ezer válást az első házassági évforduló előtt mondtak ki. Aránylag magas a két-három- négy esztendős házasság utáni Tálások száma • is. Viszonylag csendes korszaka a házassá­goknak az esküvőt követő öt­tíz esztendő közé eső idő, a válások száma ebben a perió­dusban fokozatosan csökkenő tendenciát mutat Az együtt­élés 10. esztendeje után tovább javul ez az arány, így a leg­kritikusabb évek az együtt­élés 1—1 esztendei közé es­nek. A korábbi évtizedekben a házasságok felbontását kérők között túlnyomó többségben voltak a férjek. A felszabadu­lás után fokozatosan emelke­dett a nők aránya, s 1965- ben már körülbelül ugyan­annyi feleség adott be váló­keresetet, mint ahány férj. Az élvált házastársak között a fér­fiak többsége 30—34, a nők nagy része pedig 20—24 év kö­zötti volt. Figyelmeztető adat a meggondolatlanul házasuló fiatalok számára: tavaly a há­zasság felbontásakor csaknem 800 feleség 19 éves, vagy még annyi sem volt, 2150 férj pe­dig még a 25. évét sem töltöt­te be. Számottevő az újra próbál- I kozok aránya is, főként a fér- 1 fiáknál. Ezt bizonyítja, hogy az 1965-ben felbomlott családi közösségek férfitagjai közül előzőleg egyszer már elvált csaknem háromezer, kétszer elvált több mint 400, három­szor, vagy annál többször mintegy 70. A feleségeknél egyszer elvált több mint 2600; a kétszer, háromszor elváltak száma pedig körülbelül öt­ven százaléka az ugyanennyi­szer házasságot bontó férfia­kénak. Az elmúlt esztendőben fel­bontott házasságok nyomán — a válófelek családi adatainak tanulsága szerint — sok ezer gyermek maradt édesapa, vagy édesanya nélkül. Több mint hétezer elvált házaspárnak ugyanis egy, több mint három­ezernek kettő, és csaknem ezernek három gyermeke van. Több mint félezer olyan há­zasságot is fel kellett bontani, ahol négy, vagy még több gyerek volt MOZIMŰSOR BÜKJE S5—51: Beszéljünk a nőkről, Ma­gyarul beszélő olasz. Széles! Csak 18 éven felülieknek! K: naponta f. 4, hn. 6 éS 8. M. 28. f. 10 és f. 12: A hazudós Billy. (Szé­les!) Kossuth-filmszínház délelőtti műsora: 25—26: A domb. Magyarul be­szélő angol. Széles! Csak 1« éven felülieknek! 27 és 20: Beszéljünk a nőkről. Magyarul beszélő olasz. Széles! Csak 18 éven felülieknek! 30—31: UtazAs a hitvesi ágy kö­rül. Színes NDK, Széles! K: va­sárnap kivételével naponta de. f. ll-korl Rossuth-filmszínház délutáni műsora: 25—23: (csütörtökön és pénteken du. 4 és f. 7, szombaton és va­sárnap csak f. 7-kor!) A domb. Magyarul beszélő angol. Széles! Caak 16 éven felülieknek! 27: (csak du. 4-kor!) Csipkerózsika. Színes amerikai. Széles! 28: (csak du. f. 4-kor!) Chaplin kavalkad. Amerikai. 29—81: (mindhárom nnp du. 4 és f. 7-kor!) Utazás a hit­vesi ágy körül. Színes NDK. Szé­les! M. 28. f. 10 és f. 12: Bandin Clyörgy. Kép szöveg nélkül kóláról kikerülő, képzett élel­miszeripari szakmunkásokkal szeretnék biztosítani. így las­san elérnék, hogy a kórházi élelmezés minőségi változáson megy keresztül, és egy sor, je­lenleg ismert élelmezési pa­naszt sikerülne megszüntetni. Várják a fiatalokat erre az. új pályára, és kérik a még el nem helyezkedett, érettségi­zett fiúkat, lányokat, hogy ér­deklődésükkel keressék meg a Szentpélerl-kapul kórházban Jászkuti Tivadar gazdasági igazgatót. Egy másik kérésüket Is tol­mácsolják ezúttal, és felhív­ják a süket, vagy erősen csök­kent hallású, VIII. általánost végzett, a 25. életévüket be nem töltött fiatalok figyelmét, hogy pótlólag még jelentkez­hetnek tanulónak a Szentpé- terl-kapui kórházban az asz­talos szakmára. Hamarosan megkezdődnek az iskolákban a pótbeí Tatá­sok. Sok érettségizett fiatal még napjainkban is tanácsta­lan, mihez kezdjen. A napok­ban a miskolci Szentpéterl- kápui kórházban Jászkuti Ti­vadar gazdasági igazgatóval beszélgettünk, és új elhelyez­kedési lehetőséget kínált a fi­ataloknak, az érettségizett fi­úknak, lányoknak. A kórház két és fél év alatt szakmát ad. Szakácsképző Iskolát Indíta­nak, amelynek elvégzése után állást tudnak a fiataloknak biztosítani. A kórházi ellátás minőségi munkáját biztosítja ez az is­kola, hiszen az Innen kikerü­lő fiatalok magasabb szakmai képzettséggel láthatják el az élelmezési feladatokat. Jelen­leg a kórház konyhájának dol­gozói közül többen nyugdíjba mennek, pótlásukat már az is­Új elhelyezkedési lehetőség fiataloknak heveny megbetegedés, vagy sürgős szükség esetén díjtala­nul vehetik igénybe az orvosi rendelést, ha jogosultságukat Útlevelükkel igazolják. Továb­bi szolgáltatásokhoz az Egészségügyi Minisztérium, vagy az illetékes társadalom­biztosítási szerv engedélye szükséges. Olyan országokból érkezett vendégek, amelyek­kel nincs ilyen egyezmé­nyünk, az elsősegélyen kívül csak díjazás ellenében juthat­nak orvost ellátáshoz. A meg­állapított díjakban a vizsgálat­hoz és a kezeléshez felhasz­nált anyagok ellenértéke is bennefoglaltatik. Külföldi fi­zetőeszközt a gyógyító Intéz­ményeknek nem szabad elfo­gadni ok, nietékesek rendezték az út­levéllel, vagy ezt helyettesí­tő más úti okmánnyal ideigle­nesen hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok járó- beteg ellátását. A kiadott utasítás szerint elsősegélyt minden külföldi ■ állampolgár díjtalanul vehet Igénybe. Az ezen túlmenően szükséges orvosi ellátáshoz a külföldiek a magyar állam­polgárokhoz hasonlóan körze­ti orvosi rendelőben, szakor­vosi rendelőintézetben, klini­kai és kórházi járóbeteg szak­rendelésen juthatnak hozzá. Azoknak az országoknak ál­lampolgárai, amelyekkel a Magyar Népköztársaság szoci­álpolitikai egyezményt kötött. Külföldi állampolgárok orvosi kezelése NDPKERTI szabadtéri fllímzínhás 25: Beszeljünk a nőkről. gyárul beszélő olasz. Széles! C's 18 éven felülieknek! 26; A domP; Ma«varul beszélő angol. Szélé*;, Csak 16 éven felülieknek! íy Csipkerózsika. Színes amerik«’' Széles! 2«; Bube szerelmese. Szf Jesf 29; Utazás a hitvesi égy Kö' rül. Színes NDK. Széles! 30: rapszúdin. Amerikai. 31: A s zflf' r>yas Flfl. Magyarul beszélő írat1' cin. Széles! K; naponta este ** 8-korl FAKLYA 25—26: A színész. Magyarul azélő angol. Széles! 27—28: R«**' devú Koppenhágában. Színes dó«’ 29—30: Kék rapszódia. Amerik** K: hétköznap 5 és f. R, vasárnap f. 1 és 7-kor. M, 28. t. 11-Kof Négy lány egy udvarban. TÁNCSICS 25: (Szünnap!) 26: ... és Mexikó. Lengyel. 27—23: HaJOkk*1 a bástyák ellen. Színes, szovjet* 29—30: Chaplin kavalkád. Amerj* kai. K: naponta f. 3 és hn. "* M. 28. 10-kor: Revtlparádé. SZIKRA 25—20: A hóvihar. Színes szovj^l Széles! 27—28: Ezen a nyáron & kor. Finn. S/clofl! 29 30; Chap!'*] kavalkád. Amerikai. K: napon!* n. fl és f 8. M. 28. f. ll-kor: Hús* évre egymástól. SAGVARI 25: Keresztesek. T—TI. Színed S.vel. Széle»! 20: Ezen a nyároj 5-kor. Finn. Széles! 27—28: \ szárnyas Fi fi. Magyarul beszél® francia. Széles! 29: A hóvihíf; Magyarul beszélő színes szovjé^ Széles! 30: A kőszívű ember fi**'; I— II. Színes magyar. Széles! Kj naponta r. 5 és hn. 7. csütörtököd és kedden csak f. 5-kor! PETŐFI 25—26: Csendes otthon. Msgy*fi. 27—28: Chaplin kavalkád. Amíf*' kai. 29—30: . . . .Cs aztán Mexikó Lengyel. K: hétfő, csütörtök, vr sárnap t. 5 és 7, kedd. pénteki szombat csak 7. M. 28. 10-kOr* Egy amerikai Párizsban. ADY — Tapolca 27—28: ... és aztán Mexikó­Lengyel. 80—31: Csendes otthoni Magyar. K: naponta du. 6-KoU HÜKK (Miskolc-Hémor) 27—28: Az óceán vándora. SzoV' Jet. 30—31: Az én kis feleségen1» Olasz. Széles! Csak 16 éven felü' lieknek! K; kedd, szerda, »zömök* 7. vnsrtrnnp hn. 5 és 7. M. 2* II- kor! Az aranyfej. (Széles!)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents