Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-04 / 183. szám
ESZ ARM AG r ARO RSZ AG Csütörtök, 196ft, augusztus 4. Fokozódott az drvízveszéi Észak- Vietnamban Az amerikaiak szüntelenül bombázzák a gátakat A DéJ-kínai-tenger felől érkezett tájfun kedden és szerdán heves trópusi esőzéseket »kozott Eszak-Vietnamban és a második árhullámtól amúgy is nagyon megáradt folyók vízszintjét tovább emelte. Az amerikaiak ezzel egyidejűleg fokozták a nagy víznyomás alatt álló folyógátak és csatornahálózat bombázását. Sok helyen egymást követő hullámokban több órán át bombáztak és rakétáztak, hogy megakadályozzák a felszakított gátak helyreállítását. Újabban erősen megnövekedett az éjszakai bombatáma- iások száma. Az árvízzel és súlyos éhínséggel fenyegető barbár bom- batámadá.soknak sok halálos áldozata van. Mao Ce-fun^-ot kanadai ú^zóiersenyeíire hívlak meg Az AFP hírügynökség jelentése szerint Carlos Larrie- ra, a hivatalos távúszók világszövetségének elnöke levelet intézett Mao Ce-tung elnökhöz, amelyben meghívta: vegyen részt az Ontario állambeli Hamiltonban, valamint a Quebecben sorra kerülő úszóversenyeken. „Tudomásunkra jutott, hogy ön július 16-án 9 mérföldet fi 5 kilométert. A szerk.) úszott 65 perc alatt — írja Larriera. — Részvétele bajnokká avathatná önt e két versenyen, mivel a 16 kilométeres québeci csúcs, amelvet tavaly a világ egyik legjobb úszója, a holland Herman Willemse állított fel, 4 óra 35 perc”. Mint ismeretes, az Uj-Kína hírügynökség szerint a 73 éves Mao Ce-tung telje-síimé- nyelnek örömteli híre gyorsáén elterjedt, s mindenki bolBéremelést követelnek az an«ol orvosok Miközben az angol parlament 11. számú bizottsági szobájában éjjel-nappal ülésezik az ár- és bértörvénnyel foglalkozó 25 tagú bizottság, a brit fizetési mérleg tovább romlik. Közölték, hogy júliusban újabb 25 millió fonttal csökkent az aranytartalék; a font sterling dollárárfolyama pedig a mélypontot a V/ilson- féle deflációs intézkedések bejelentése óta ismét elérte és újra 2.79 dollár alá süllyedt. E riasztó hírek közben az angol lapok első oldalára került az orvosok bérkövetelése, amely elfogadása esetén olyan bérkövetelési lavinát indíthatna el. amely maga alá temethetné Wilson egész „csomagtervét”. Az angol egészségügyi szolgálat orvosai már korábban évi 500 fontos béremelést és munkakörülményeik megjavítását kérték. dogan állapította meg. hogy Mao elnök milyen kitűnő egészségnek örvend. Múlt vasárnap közölte az Uj-Kína, hogy „Mao elnök úszása élénk beszélgetés tárgya gyárakban, kommunákban, iskolákban és laktanyákban, s tovább ösztönzi az élet minden területén dolgozó kínaiakat”. Megválasztották a Legfelsőbb Tanács Elnökségét és az új szovjet kormányt \AAIiclók az USA vietnami y í8£i*€3sziófa ellen Tersánszky J. Jenő: cAiraiuj(iut A z ember nem beszél egészen különös és fura kis fájdalmakról, csalódásokról, lesúj tottságok- ról, amik olyanok, mint a finom füst, a verőfényes kék égre szállóan, de ha orrod éri szaga, fanyar lesz az és keserű Kölyökkoromban egy képes újságban láttam egy képet. Nagyszerű volt, kacagtató és amellett titokzatos Távoli különös világ figuráit mutogatta. Egy ravasz majmot ábrázolt,: az oroszlánt becsapja, a krokodilussal együtt és a háttérben egy néger adott példát a pukkadozájra. Valahol gyermekvendégségen láttam ezt a képet és ha eszembe jutott, sír- hatnékom támadt, hogy nem az enyém, s nem falhatom szemeimmel naponta. Tévedés, hogy ez aztán a hátulgom- bolós Idővel el is kavargóit rólam. Nagy fiú voltom és valahánysz*- hasonló képet láttam, visszatért ez a vágy. Frissen, követelőén jött, mint annak idején, és áttörte az évek kiábrándultságát. valami olyan formában, hogy nem a szemem pillantása érett azóta, hanem ezek az új képek közönségesek, amahoz a régihez, a titokzatoshoz, az egyetlenhez mérve. Egyszer, később, egy könyves boltban jártam. Várakozva egy bekötött képes újságot ütöttem fel unalomból. Nini! Egy pillanatra sóvár, éties öröm kergetődött át szívemen. Az újságban ott állt a kép előttem. Gyermekszívem vágya. De csak egy pillanat volt. A következő valami kaján, gálád kézzel, mint valami gonosz varázsló, elhúzott szemeim előtt. Ott volt a kép. De közönségesen, silányul, amin tízen lapozok át. Mert az volt a régi, az igazi, az egyetlen. Fis azóta már csak a düh és keserűség emléke van meg, amit a boltból hoztam ki magammal. A fürge, boldog óhaj a kép után. eltűnt, mögéje kallódott. No, meg ezek a szavak maradtak, mint valami mindennapos epitáfium, egy kedves, elhunyt fura érzésmanócs- ka sírján. ’ Ez az egyik. A másik egy,dalr<Sl szól. Azt sem tudom róla. miféle szerzet pontosan. Műdal, operett, vagy opérarészlet. Egynéhány ütem mindössze. Nem tudom csak a kezdetét. Sőt, ez sem volt birtokomban. Akkor jött, mikor akart, s távozott éppígy nyomtalan. Valósággal bujósdit játszott velem. Szeszélyes volt, megkínzott, megjáratott. Sohasem tudtam hol és mikor jelenik meg. Mindennapos, józan emberforgatagban, hfmes hajnali fetrengések alatt, esti sétán. Egyszer csak fülemben volt és ajkamon volt. Trallallara! Füttyre idomította a számat, és tündér- kézzel csapott szét bensőmben. Drága szomorúság, vágy sírt. fel. Újra láttam és szerettem egy kedves arcot. Húsz évem kiáltott vissza értem kacagóan, zokogóan, vadöcoßan... néhány hangra, egy feledt taktusra fűzve. De ahogy érkezett, úgy illant el megint. Idézni szerettem volna mindig, mikor akarom. Képtelen voltam megjegyezni. Próbáltam belehelyezni a hangjait ismert nótába, hogy vele együtt eszembe jusson. Ez sem sikerült. Megugrott, elbújt előlem. így hordtam csak magamban, mint valami csélcsap nócs- két., aki az enyém is, nem is. Valahová meghívtak. A háznál egy zenélőóra volt. Mikor megszólaltatták, kis híja, hogy karomba nem kaptam és szerelmet nem vallottam a háziasszony hatvan éves anyjának, aki mellett véletlenül ültem. Az óra ar. én dalomba kezdett. Sejtik már. mi történt? Egy ostobasággal több, amit sohsem bocsátók meg magamnak. Újra és újra eljátszattam a dalt elejétől végig, addig, amíg úgy meg nem tanultam, hogy bármikor fütyülni kezdhessem. A kkor egész nap és másnap is fütyültem. E pillanatban is belekezdhetek. De ez, amit most fütyülök, egy selejtes melódiácska, amit tucatonként termelnek évente és semmi más. Az emléket, a zokogást és kacagást és epedésl, a húsz évet, nem hozza többé. Atkozott, bárgyú, zenélő masinája! ges feltételeket a vietnami béke tárgyalásokhoz. Jóval nagyobb súlyú azonban mindezeknél a Varsói Szerződés országai Politikai Tanácskozó Testületéinek ülésén elfogadott nyilatkozat. Az okmány nagyon világosan kifejti a szocialista világ álláspontját, elemzi fokozott segítségnyújtásának részleteit* és nagyon keményen kimondja: „Azok, akik c gaztetteket végrehajtják, a hitleri háborús bűnösök nyomdokában járnak. Az amerikai csapatok és csatlósaik által Vietnam- ban végrehajtott cselekedetek a béke és az emberiség ellen elkövetett büntettek, amelyek súlyos nemzetközi felelősséget vonnak trutguk után”: „Hány gyermekei öltél meg Ezeket a megáTIapftásófcal mintegy kiegészíti például Bertrand Russel és körének álláspontja. Angol békeharoo- sok már előbb közölték: háborús bűnösként nemzetközi bíróság előtt kívánják felelősségre vonatni a vietnami gyilkosságokért felelős amerikai politikusokat és katonákat; Az egyszerű emberek hasonló reagálását pecög az mutatja. hogy nem sokkal a VÜK nagyvárosai ellen végrehajtott amerikai kalóztámadások után több tüntetésen szinte sző szerint ugyanolyan szövegű táblák meredtek az amerikai követségek zárt ablakai mögül kíkandlkálő diploma' Iákra: ,.LRJ, hány gyermeket öltél meg ma?” Az amerikai Phoerüxtyen * tüntetők megjelentek a vol* elnökjelölt, Goldwater ház* előtt Is, Goldwater büszkéi' magyarázta, hogv csak dicsér ni, védeni tudja Johnson!- egyetért a vietnami gaztetted kel A világ még nem felecffe hogy az elnökválasztás hat“ caiban a kortesek egyik f* jelszava az volt Johnson mellett és Goldwater ellen: a< utóbbi ka 1 a n dorgon dől kodásé' val, képes mélyebbre lökni a3* Kevesellt Államokat a Vietnam' háborúba ...’ A valóság a* hogv Johnson a legvadab* goldwateri terveket is tűk szárnyalta már a Vietnam amerikai erőknek adott V* rancsaival... C. K térképén Philadelphia csak egyetlen jel. A budapesti tiltakozó nagygyűlés, a bukaresti tüntetés éppúgy felrajzolandó erre a térképre, mint a Reykjavikban, Izland fővárosában, Hamburgban és Frankfurtban lezajlott nagy tüntetés. Londonban a Grosvenor Squaren, ahol a csupaüveg amerikai nagykövetség áll, egy hét alatt tizenhét alkalommal tiltakozott haragos tömeg — csak az egyik tüntetésen harminc embert vonszoltak el a rendőrök. Tokióban az elegáns Mijakó-szállo- da személyzete különös erősítést kapott: kétezer rendőr érkezett fegyveresen, hogy „fenntartsa a nyugalmat”, mert az éppen ott tartózkodó Rusk amerikai külügyminisztert „idegesítette” a japán főváros népének haragos és hangos tüntetése, a legújabb amerikai gonosztettek, a VDK fővárosának bombázása miatt... \4ggódik a Vatikán ! A tömegek éles, határozott 'hangjába ezúttal már eddig ‘szokatlan hangok is bclevc- e gyűlnek, olyan személyek és “körök is fokozódó nyuglalan- c ággal néznek a távolkeleti £ amerikai háborús lűzfőszekre, ^amelyek eddig vagy hallgatlak. vagy óvatos nemtetszé- jí síiknek adtak csak kifejezést. I« A holland parlament ülésén fegy interpellációra adott vált laszában a külügyminiszter, £ Luns, azt felelte, hogy „a Ha- l£ női és Haiphong térségében jjvégrehajtott amerikai bomba- £ támadások miatt a kormány f aggodalmát fejezte ki az USA hollandiai nagykövetségének". HA norvég kormány is hivata- £los állásfoglalásban fejtette Híd: a VDK nagyvárosainak r bombázása tovább csökkenti £ a vietnami háború békés ren- H dezésének lehetőségeit. A £ stockholmi Dagens Nyheter H már azt a következtetést von- £ ja le. hogy „a jelek szerint K egyre közelebb van az a pil- jj lanat, amikor az USA és szője vetségeseinek útja kettéválik £ Az egyik legérdekesebb H megnyilvánulás kétségkívül a t Vatikán hivatalos lapjának. Ház Observatore Romano-naik Saz a vietnami jelentésekhez H fűzött kommentárja, amely- Jj ben a lap kifejezi a Vatikán £ aggodalmát és hangsúlyozza: * meg kell teremteni a szükséPhiladelphia amerikai városban, az előtt a történelmi épület előtt, ahol százkilenc- ven évvel ezelőtt kikiáltották az amerikai nép függetlenségét, a július negyediki ünnep alkalmából George Ball külügyminiszterhelyettes mondott beszédet. De Philadelphia idei július negyedikéje kétszeres ünneprontás színhelye lett. Az első, fölöttébb durva ünneprontást maga az ünnepi szónok követte el, amikor nem átallotta a vietnami kalózháború amerikai katonáit „o függetlenség harcosainak" nevezni. A békeharcosok tüntetésbe kezdtek, s Ball beszédét rendőrök ordítozása festette alá: a tömegből kiemeltek harminchét philadelphiai polgárt és letartóztatták őket. Új-Delhitől, Londonig De a vietnami háború miatt kirobbant tiltakozások világgasrendú kifejezést a nagyszerű költeményben, mert a Jónás könyve nemcsak a fasizmus, a háborús agresszió, a hódítás nyomása elleni tiltakozás, hanem a költő ebben fel is szabadítja magát a szégyenkezés súlyai alól is. Mert bántotta, hogy 5, Ady „édes fele”, az első világháború szörnyűségei ellen lázító, elcsapott tanár meg-megbékélt egy olyan renddel, amelyről neki, a szó legiobb értelmében európai műveltségű embernek' látnia kellett, hogy ln- goványra épül. A „próféta-freskó” beteljesítette mindazt, ami maradandó értékű alkotásai közül, ám azt ugyancsak meg kell látni, hogy Babits már fiatalon is kora egyik legjelentősebb magyar költője volt. Nem volt forradalmár, mint harcostársa. Ady, s mint József Attila. kivel rosszízű konfliktusokba is keveredett. Nem Ismerte fel igazán a néptömegek konkrét jelentőségét és történelemformáló lehetőségeit. De mindig is több volt, mint csupán forma-művész. Közel maradt az emberekhez ikkor is. ha néha túlságosan magába fordult. „Súly alatt nő a pálma.” Igen, a tudatosított lelkiismeretfurdalás Is ;zárnyakat adott Babitsnak, hogy a fasizmus „győzelmi” korszakában szembeszálljon a barbársággal. De azt se feledjük ezen az évfordulón, hogv súlyok alatt nőni és súlyoktól szabadulni, csak egg elvan pálma tud. amelv erős ffvökérzettell kapaszkodik aí éltető talajba. A. G. H uszonöt évvel ezelőtt nait meg Babits Mi- í hály költő, író, mú► fordító, a Nyugat első nem- £ /.telekének egyik nagy egyé- ► nisége. Nem sokkal azután l hunyt el, hogy Horthy Ma- ► tyarországa belesodródott. a j Szovjetunió elleni rablóhá- ► jii. oz 1.. n "g néoen r rejtette Voronyezsi, a Duná- ► Pa hullt hidakat, a gázkamrá- f kát. a magyar anyák „parttalan, mintáz árvíz „sírását”. [A költő azonban érezte mind- \ azt. ami következik, aminek ► következnie kell. Már 1939- > oen megírta és kiadta élete ► nagy művét, a Jónás könyvét. | 3 ebben a sajátos eposzban ► félreérthetetlenül felrajzolta ► mindazt a szörnyűséget, amely ► ljön, ha „a Város nem tér ► meg”. A „Város” azonban a , próféta sokszori feiszólításá- ► ra sem változtatja meg er- | köleseit. Bár Jónásnak fáj a > szíve „Nimvé”-ért, felismeri, [ hogy nem kerülhető el buká- > sa, s most már újabb városok [születéséért imádkozik. . Eabits saját életműve leg- | fényesebb lapjaihoz nyúlt , vissza, amikor, felüiemelked- > ve „mindent megértő”, állító- ) lagos „bölcsesség”-én, megír- * ta a magyar antifasizmus [ nagy hitvallását. Babits, a hu- ■ szas évek és a harmincas évek > eleje számára többféle meg- * alkuvást is jelentő korszakai 1 [ után, eljutott oda, hogy ne ► értse meg a népe és a népek I számára végveszcdelmet je- > lentő fasizmust és ne bo- [csásson meg azoknak, akik ► szűkös érdekeik védelmében [tűrik, hogy Hitler Magyaror- ► szágot fenyegesse. Babits * vádlő pátosza talán azért is ! kapott oly szároyalóan maHabits emléke Cjabb részletek \ az austini íöaieggyilkosságról] Connally texasi kormányzó,) aki az austini események mi-, att megszakította latin-ameri-) kai körútját. hazautazóban, Miamiba érkezett. A kormány-' zó. akinek a fegyveres me-, rényletekkel kapcsolatban fáj-' dalmas tapasztalatai vannak) — amikor Kennedyt meggyil-« kolták, ö is megsebesült —,J úgy vélekedik, hogy a halált, hozó fegyverekkel elkövetett) bűncselekmények elharapózó-, sát csak egy módon lehet meg-' gátolni: nevezetesen, ha senki, nem kanhat Amerikában fegy-< verviselési engedélyt... ) Whitman őrjöngésének — J az újabb adatok szerint — < 15 halálos áldozata van, [ nem számítva saját magát. < Robert Mile® austini rendőr-* főkapitány elmondta, hogy a)j Whitman birtokában levő* fegyverek oly nagy hatóerejű-' ek voltak, hogy azokból még* két háztömbnyi távolságban, álló, vagy mozgó embereket, isj halálra sebzett, összesen kő-' rülbelül száz töltényt lőtt ki a* vérengzés 80 perce alatt. | < Charles Whitman, az őrült austini tömeggyilkos az év elején ideggyógyászati kezelésre jelentkezett, s bar igen furcsán viselkedett, a pszichiáternek nem tűnt fel. Whitman március 29-én felkereste panaszaival az egyetemi rendelőintézet ideggyógyászát. dr. Maurice Heatlyt. Az orvos megállapítása szerint Whitman tele volt gyűlölködéssel, s olyasmit mondott neki, hogy fél, valami történni fog vele, nem ismer magára. Ellenállhatatlan kényszert érez — mondta az orvosnak —, hogy felmenjen egy toronyba és vadászpuskával lelője az embereket. Mint már jelentettük. Whitman holttestének fel- boncolásakor mogyoró nagyságú agydaganalot találtak, amely nem gyakorolhatott hatást a logikai gondolkodás központjára, de nagy fájdalmakat okozhatott, és a tűrhetetlen szenvedés befolyásolhatta Whitman elmeállapotát Ezt követően Andrej Tupol- Jev akadémikus, a világhírű repülőgéptervező a két ház külügyi bizottságainak megbízásából nyilatkozat-tervezetet olvasott fel. A nyilatkozat a Legfelsőbb Tanács állásfogla- * lása a Vietnam elleni amerikai agresszió fokozódása kérdésében. A Legfelsőbb Tanács nyilatkozatában ismét kinyilvánítja a Szovjetuniónak azt. a készségét, hogy minden lehető segítséget megad a testvéri vietnami népnek az amerikai imperializmus agressziója ellen vívott harcában. „A vietnami háború folytatásáért és kiterjesztéséért, valamint az ebből fakadó következményekért a nyilatkozat szerint a teljes felelősség az Egyesült Államok kormányára hárul”. A szovjet parlament határozottan támogatja a Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozatát. amely szerint a tagállamok lehetővé teszik önkéntesek Vietnamba utazását, ha a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya ilyen értelmű kéréssel él. A Legfelsőbb Tanács felhívással fordult a világ kormányaihoz és parlamentjeihez, hogy emeljék fel szavukat a nemzetközi kapcsolatokban megvalósítandó méltányosság és törvényesség elveinek védelmében az Egyesült Államok vietnami agresszi ójának fokozása ellen. A határozott hangú nyilatkozatot a Legfelsőbb Tanács egyhangúlag elfogadta. Ezzel a szovjet parlament kétnapos ülésszaka befejezte munkáját (Folytatás az 1. oldalról.) SZKP-t és a Szovjetuniót teszi s ezáltal — ami teljesen nyilvánvaló —, jó szolgálatokat tesz az amerikai imperialistáknak. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meggyőződött róla, hogy a szovjet—kínai kapcsolatokban keletkezett feszültség ellentmond a szocialista világ- rendszeren belüli szocialista kapcsolatok természetének. A szovjet kormány a Kínai Nép- köztársasággal kapcsolatos politikájában és kapcsolataiban továbbra is az SZKP és a szovjet nép őszinte törekvéséből indult ki. hogy a marxizmus— leninizmus és a proletár-internacionalizmus elvei alapján helyreállítsák a baráti viszonyt és egységet a népi Kínával. Ez az álláspont megfelel a szocialista országok érdekeinek, köztük a népi Kína érdekeinek is, valamint az imperializmus ellen, a békéért és a szociális haladásért vívott közös harc érdekeinek. Koszigin a továbbiakban a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, a vietnami, a német kérdéssel, a szovjet-, olasz és francia kapcsolatokkal foglalkozott. A beszéd elhangzása után a Legfelsőbb Tanács egyhangúlag elfogadott határozatban helyeselte a szovjet kormány bel- és külpolitikájának a kor- mány-nyilatkozalban ismertetett irányvonalait, i
