Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-04 / 183. szám

ESZ ARM AG r ARO RSZ AG Csütörtök, 196ft, augusztus 4. Fokozódott az drvízveszéi Észak- Vietnamban Az amerikaiak szüntelenül bombázzák a gátakat A DéJ-kínai-tenger felől ér­kezett tájfun kedden és szer­dán heves trópusi esőzéseket »kozott Eszak-Vietnamban és a második árhullámtól amúgy is nagyon megáradt folyók vízszintjét tovább emelte. Az amerikaiak ezzel egy­idejűleg fokozták a nagy víz­nyomás alatt álló folyógátak és csatornahálózat bombázá­sát. Sok helyen egymást kö­vető hullámokban több órán át bombáztak és rakétáztak, hogy megakadályozzák a fel­szakított gátak helyreállítását. Újabban erősen megnöveke­dett az éjszakai bombatáma- iások száma. Az árvízzel és súlyos éhín­séggel fenyegető barbár bom- batámadá.soknak sok halálos áldozata van. Mao Ce-fun^-ot kanadai ú^zóiersenyeíire hívlak meg Az AFP hírügynökség je­lentése szerint Carlos Larrie- ra, a hivatalos távúszók vi­lágszövetségének elnöke leve­let intézett Mao Ce-tung el­nökhöz, amelyben meghívta: vegyen részt az Ontario ál­lambeli Hamiltonban, vala­mint a Quebecben sorra kerü­lő úszóversenyeken. „Tudomásunkra jutott, hogy ön július 16-án 9 mérföldet fi 5 kilométert. A szerk.) úszott 65 perc alatt — írja Larriera. — Részvétele baj­nokká avathatná önt e két versenyen, mivel a 16 kilomé­teres québeci csúcs, amelvet tavaly a világ egyik legjobb úszója, a holland Herman Willemse állított fel, 4 óra 35 perc”. Mint ismeretes, az Uj-Kína hírügynökség szerint a 73 éves Mao Ce-tung telje-síimé- nyelnek örömteli híre gyor­sáén elterjedt, s mindenki bol­Béremelést követelnek az an«ol orvosok Miközben az angol parla­ment 11. számú bizottsági szo­bájában éjjel-nappal ülésezik az ár- és bértörvénnyel fog­lalkozó 25 tagú bizottság, a brit fizetési mérleg tovább romlik. Közölték, hogy július­ban újabb 25 millió fonttal csökkent az aranytartalék; a font sterling dollárárfolyama pedig a mélypontot a V/ilson- féle deflációs intézkedések be­jelentése óta ismét elérte és újra 2.79 dollár alá süllyedt. E riasztó hírek közben az an­gol lapok első oldalára került az orvosok bérkövetelése, amely elfogadása esetén olyan bérkövetelési lavinát indíthat­na el. amely maga alá temet­hetné Wilson egész „csomag­tervét”. Az angol egészségügyi szol­gálat orvosai már korábban évi 500 fontos béremelést és munkakörülményeik megjaví­tását kérték. dogan állapította meg. hogy Mao elnök milyen kitűnő egészségnek örvend. Múlt va­sárnap közölte az Uj-Kína, hogy „Mao elnök úszása élénk beszélgetés tárgya gyá­rakban, kommunákban, isko­lákban és laktanyákban, s tovább ösztönzi az élet min­den területén dolgozó kínaia­kat”. Megválasztották a Legfelsőbb Tanács Elnökségét és az új szovjet kormányt \AAIiclók az USA vietnami y í8£i*€3sziófa ellen Tersánszky J. Jenő: cAiraiuj(iut A z ember nem beszél egészen kü­lönös és fura kis fájdalmakról, csalódásokról, lesúj tottságok- ról, amik olyanok, mint a finom füst, a verőfényes kék égre szállóan, de ha orrod éri szaga, fanyar lesz az és ke­serű Kölyökkoromban egy képes újságban láttam egy képet. Nagyszerű volt, ka­cagtató és amellett titokzatos Távoli különös világ figuráit mutogatta. Egy ravasz majmot ábrázolt,: az oroszlánt becsapja, a krokodilussal együtt és a háttérben egy néger adott példát a pukkadozájra. Valahol gyermekvendégségen láttam ezt a képet és ha eszembe jutott, sír- hatnékom támadt, hogy nem az enyém, s nem falhatom szemeimmel naponta. Tévedés, hogy ez aztán a hátulgom- bolós Idővel el is kavargóit rólam. Nagy fiú voltom és valahánysz*- hasonló képet láttam, visszatért ez a vágy. Frissen, követelőén jött, mint annak idején, és áttörte az évek kiábrándult­ságát. valami olyan formában, hogy nem a szemem pillantása érett azóta, hanem ezek az új képek közönségesek, amahoz a régihez, a titokzatoshoz, az egyetlenhez mérve. Egyszer, később, egy könyves boltban jártam. Várakozva egy bekötött képes újságot ütöttem fel unalomból. Nini! Egy pillanatra sóvár, éties öröm kerge­tődött át szívemen. Az újságban ott állt a kép előttem. Gyermekszívem vá­gya. De csak egy pillanat volt. A követ­kező valami kaján, gálád kézzel, mint valami gonosz varázsló, elhúzott sze­meim előtt. Ott volt a kép. De közönsé­gesen, silányul, amin tízen lapozok át. Mert az volt a régi, az igazi, az egyet­len. Fis azóta már csak a düh és keserű­ség emléke van meg, amit a boltból hoztam ki magammal. A fürge, boldog óhaj a kép után. eltűnt, mögéje kalló­dott. No, meg ezek a szavak maradtak, mint valami mindennapos epitáfium, egy kedves, elhunyt fura érzésmanócs- ka sírján. ’ Ez az egyik. A másik egy,dalr<Sl szól. Azt sem tu­dom róla. miféle szerzet pontosan. Mű­dal, operett, vagy opérarészlet. Egyné­hány ütem mindössze. Nem tudom csak a kezdetét. Sőt, ez sem volt birtokomban. Akkor jött, mi­kor akart, s távozott éppígy nyomta­lan. Valósággal bujósdit játszott velem. Szeszélyes volt, megkínzott, megjára­tott. Sohasem tudtam hol és mikor jele­nik meg. Mindennapos, józan ember­forgatagban, hfmes hajnali fetrengések alatt, esti sétán. Egyszer csak fülem­ben volt és ajkamon volt. Trallallara! Füttyre idomította a számat, és tündér- kézzel csapott szét bensőmben. Drága szomorúság, vágy sírt. fel. Új­ra láttam és szerettem egy kedves ar­cot. Húsz évem kiáltott vissza értem kacagóan, zokogóan, vadöcoßan... néhány hangra, egy feledt taktusra fűzve. De ahogy érkezett, úgy illant el megint. Idézni szerettem volna mindig, mi­kor akarom. Képtelen voltam megje­gyezni. Próbáltam belehelyezni a hang­jait ismert nótába, hogy vele együtt eszembe jusson. Ez sem sikerült. Meg­ugrott, elbújt előlem. így hordtam csak magamban, mint valami csélcsap nócs- két., aki az enyém is, nem is. Valahová meghívtak. A háznál egy zenélőóra volt. Mikor megszólaltatták, kis híja, hogy karomba nem kaptam és szerelmet nem vallottam a háziasszony hatvan éves anyjának, aki mellett vélet­lenül ültem. Az óra ar. én dalomba kez­dett. Sejtik már. mi történt? Egy ostoba­sággal több, amit sohsem bocsátók meg magamnak. Újra és újra eljátszattam a dalt elejétől végig, addig, amíg úgy meg nem tanultam, hogy bármikor fü­tyülni kezdhessem. A kkor egész nap és másnap is fütyültem. E pillanatban is be­lekezdhetek. De ez, amit most fütyülök, egy selejtes melódiácska, amit tucatonként termelnek évente és sem­mi más. Az emléket, a zokogást és ka­cagást és epedésl, a húsz évet, nem hozza többé. Atkozott, bárgyú, zenélő masinája! ges feltételeket a vietnami béke tárgyalásokhoz. Jóval nagyobb súlyú azon­ban mindezeknél a Varsói Szerződés országai Politikai Tanácskozó Testületéinek ülé­sén elfogadott nyilatkozat. Az okmány nagyon világosan kifejti a szocialista világ ál­láspontját, elemzi fokozott se­gítségnyújtásának részleteit* és nagyon keményen kimond­ja: „Azok, akik c gaztetteket végrehajtják, a hitleri hábo­rús bűnösök nyomdokában járnak. Az amerikai csapatok és csatlósaik által Vietnam- ban végrehajtott cselekedetek a béke és az emberiség el­len elkövetett büntettek, ame­lyek súlyos nemzetközi fele­lősséget vonnak trutguk után”: „Hány gyermekei öltél meg Ezeket a megáTIapftásófcal mintegy kiegészíti például Bertrand Russel és körének álláspontja. Angol békeharoo- sok már előbb közölték: há­borús bűnösként nemzetközi bíróság előtt kívánják fele­lősségre vonatni a vietnami gyilkosságokért felelős ameri­kai politikusokat és katonákat; Az egyszerű emberek hason­ló reagálását pecög az mutat­ja. hogy nem sokkal a VÜK nagyvárosai ellen végrehaj­tott amerikai kalóztámadások után több tüntetésen szinte sző szerint ugyanolyan szöve­gű táblák meredtek az ame­rikai követségek zárt ablakai mögül kíkandlkálő diploma' Iákra: ,.LRJ, hány gyermeket öltél meg ma?” Az amerikai Phoerüxtyen * tüntetők megjelentek a vol* elnökjelölt, Goldwater ház* előtt Is, Goldwater büszkéi' magyarázta, hogv csak dicsér ni, védeni tudja Johnson!- egyetért a vietnami gaztetted kel A világ még nem felecffe hogy az elnökválasztás hat“ caiban a kortesek egyik f* jelszava az volt Johnson mel­lett és Goldwater ellen: a< utóbbi ka 1 a n dorgon dől kodásé' val, képes mélyebbre lökni a3* Kevesellt Államokat a Vietnam' háborúba ...’ A valóság a* hogv Johnson a legvadab* goldwateri terveket is tűk szárnyalta már a Vietnam amerikai erőknek adott V* rancsaival... C. K térképén Philadelphia csak egyetlen jel. A budapesti til­takozó nagygyűlés, a bukares­ti tüntetés éppúgy felrajzo­landó erre a térképre, mint a Reykjavikban, Izland főváro­sában, Hamburgban és Frank­furtban lezajlott nagy tünte­tés. Londonban a Grosvenor Squaren, ahol a csupaüveg amerikai nagykövetség áll, egy hét alatt tizenhét alka­lommal tiltakozott haragos tömeg — csak az egyik tün­tetésen harminc embert von­szoltak el a rendőrök. Tokió­ban az elegáns Mijakó-szállo- da személyzete különös erősí­tést kapott: kétezer rendőr érkezett fegyveresen, hogy „fenntartsa a nyugalmat”, mert az éppen ott tartózkodó Rusk amerikai külügyminisz­tert „idegesítette” a japán fő­város népének haragos és hangos tüntetése, a legújabb amerikai gonosztettek, a VDK fővárosának bombázása mi­att... \4ggódik a Vatikán ! A tömegek éles, határozott 'hangjába ezúttal már eddig ‘szokatlan hangok is bclevc- e gyűlnek, olyan személyek és “körök is fokozódó nyuglalan- c ággal néznek a távolkeleti £ amerikai háborús lűzfőszekre, ^amelyek eddig vagy hallgat­lak. vagy óvatos nemtetszé- jí síiknek adtak csak kifejezést. I« A holland parlament ülésén fegy interpellációra adott vá­lt laszában a külügyminiszter, £ Luns, azt felelte, hogy „a Ha- l£ női és Haiphong térségében jjvégrehajtott amerikai bomba- £ támadások miatt a kormány f aggodalmát fejezte ki az USA hollandiai nagykövetségének". HA norvég kormány is hivata- £los állásfoglalásban fejtette Híd: a VDK nagyvárosainak r bombázása tovább csökkenti £ a vietnami háború békés ren- H dezésének lehetőségeit. A £ stockholmi Dagens Nyheter H már azt a következtetést von- £ ja le. hogy „a jelek szerint K egyre közelebb van az a pil- jj lanat, amikor az USA és sző­je vetségeseinek útja kettéválik £ Az egyik legérdekesebb H megnyilvánulás kétségkívül a t Vatikán hivatalos lapjának. Ház Observatore Romano-naik Saz a vietnami jelentésekhez H fűzött kommentárja, amely- Jj ben a lap kifejezi a Vatikán £ aggodalmát és hangsúlyozza: * meg kell teremteni a szüksé­Philadelphia amerikai vá­rosban, az előtt a történelmi épület előtt, ahol százkilenc- ven évvel ezelőtt kikiáltották az amerikai nép függetlensé­gét, a július negyediki ünnep alkalmából George Ball kül­ügyminiszterhelyettes mondott beszédet. De Philadelphia idei július negyedikéje kétszeres ünneprontás színhelye lett. Az első, fölöttébb durva ünnep­rontást maga az ünnepi szó­nok követte el, amikor nem átallotta a vietnami kalózhá­ború amerikai katonáit „o függetlenség harcosainak" ne­vezni. A békeharcosok tünte­tésbe kezdtek, s Ball beszédét rendőrök ordítozása festette alá: a tömegből kiemeltek harminchét philadelphiai pol­gárt és letartóztatták őket. Új-Delhitől, Londonig De a vietnami háború miatt kirobbant tiltakozások világ­gasrendú kifejezést a nagy­szerű költeményben, mert a Jónás könyve nemcsak a fa­sizmus, a háborús agresszió, a hódítás nyomása elleni til­takozás, hanem a költő eb­ben fel is szabadítja magát a szégyenkezés súlyai alól is. Mert bántotta, hogy 5, Ady „édes fele”, az első világhá­ború szörnyűségei ellen lázító, elcsapott tanár meg-megbékélt egy olyan renddel, amelyről neki, a szó legiobb értelmé­ben európai műveltségű em­bernek' látnia kellett, hogy ln- goványra épül. A „próféta-freskó” be­teljesítette mindazt, ami maradandó érté­kű alkotásai közül, ám azt ugyancsak meg kell látni, hogy Babits már fiatalon is kora egyik legjelentősebb ma­gyar költője volt. Nem volt forradalmár, mint harcos­társa. Ady, s mint József At­tila. kivel rosszízű konfliktu­sokba is keveredett. Nem Is­merte fel igazán a néptöme­gek konkrét jelentőségét és történelemformáló lehetősége­it. De mindig is több volt, mint csupán forma-művész. Közel maradt az emberekhez ikkor is. ha néha túlságosan magába fordult. „Súly alatt nő a pálma.” Igen, a tudato­sított lelkiismeretfurdalás Is ;zárnyakat adott Babitsnak, hogy a fasizmus „győzelmi” korszakában szembeszálljon a barbársággal. De azt se fe­ledjük ezen az évfordulón, hogv súlyok alatt nőni és sú­lyoktól szabadulni, csak egg elvan pálma tud. amelv erős ffvökérzettell kapaszkodik aí éltető talajba. A. G. H uszonöt évvel ezelőtt nait meg Babits Mi- í hály költő, író, mú­► fordító, a Nyugat első nem- £ /.telekének egyik nagy egyé- ► nisége. Nem sokkal azután l hunyt el, hogy Horthy Ma- ► tyarországa belesodródott. a j Szovjetunió elleni rablóhá- ► jii. oz 1.. n "g néoen r rejtette Voronyezsi, a Duná- ► Pa hullt hidakat, a gázkamrá- f kát. a magyar anyák „part­talan, mintáz árvíz „sírását”. [A költő azonban érezte mind- \ azt. ami következik, aminek ► következnie kell. Már 1939- > oen megírta és kiadta élete ► nagy művét, a Jónás könyvét. | 3 ebben a sajátos eposzban ► félreérthetetlenül felrajzolta ► mindazt a szörnyűséget, amely ► ljön, ha „a Város nem tér ► meg”. A „Város” azonban a , próféta sokszori feiszólításá- ► ra sem változtatja meg er- | köleseit. Bár Jónásnak fáj a > szíve „Nimvé”-ért, felismeri, [ hogy nem kerülhető el buká- > sa, s most már újabb városok [születéséért imádkozik. . Eabits saját életműve leg- | fényesebb lapjaihoz nyúlt , vissza, amikor, felüiemelked- > ve „mindent megértő”, állító- ) lagos „bölcsesség”-én, megír- * ta a magyar antifasizmus [ nagy hitvallását. Babits, a hu- ■ szas évek és a harmincas évek > eleje számára többféle meg- * alkuvást is jelentő korszakai 1 [ után, eljutott oda, hogy ne ► értse meg a népe és a népek I számára végveszcdelmet je- > lentő fasizmust és ne bo- [csásson meg azoknak, akik ► szűkös érdekeik védelmében [tűrik, hogy Hitler Magyaror- ► szágot fenyegesse. Babits * vádlő pátosza talán azért is ! kapott oly szároyalóan ma­Habits emléke Cjabb részletek \ az austini íöaieggyilkosságról] Connally texasi kormányzó,) aki az austini események mi-, att megszakította latin-ameri-) kai körútját. hazautazóban, Miamiba érkezett. A kormány-' zó. akinek a fegyveres me-, rényletekkel kapcsolatban fáj-' dalmas tapasztalatai vannak) — amikor Kennedyt meggyil-« kolták, ö is megsebesült —,J úgy vélekedik, hogy a halált, hozó fegyverekkel elkövetett) bűncselekmények elharapózó-, sát csak egy módon lehet meg-' gátolni: nevezetesen, ha senki, nem kanhat Amerikában fegy-< verviselési engedélyt... ) Whitman őrjöngésének — J az újabb adatok szerint — < 15 halálos áldozata van, [ nem számítva saját magát. < Robert Mile® austini rendőr-* főkapitány elmondta, hogy a)j Whitman birtokában levő* fegyverek oly nagy hatóerejű-' ek voltak, hogy azokból még* két háztömbnyi távolságban, álló, vagy mozgó embereket, isj halálra sebzett, összesen kő-' rülbelül száz töltényt lőtt ki a* vérengzés 80 perce alatt. | < Charles Whitman, az őrült austini tömeggyilkos az év ele­jén ideggyógyászati kezelésre jelentkezett, s bar igen fur­csán viselkedett, a pszichiáter­nek nem tűnt fel. Whitman március 29-én felkereste panaszaival az egyetemi rendelőintézet ideggyógyászát. dr. Maurice Heatlyt. Az orvos megállapítása szerint Whitman tele volt gyűlölködéssel, s olyasmit mondott neki, hogy fél, valami történni fog vele, nem ismer magára. Ellenállha­tatlan kényszert érez — mond­ta az orvosnak —, hogy fel­menjen egy toronyba és va­dászpuskával lelője az embere­ket. Mint már jelentettük. Whitman holttestének fel- boncolásakor mogyoró nagyságú agydaganalot ta­láltak, amely nem gyakorolhatott ha­tást a logikai gondolkodás központjára, de nagy fájdal­makat okozhatott, és a tűrhe­tetlen szenvedés befolyásolhat­ta Whitman elmeállapotát Ezt követően Andrej Tupol- Jev akadémikus, a világhírű repülőgéptervező a két ház külügyi bizottságainak megbí­zásából nyilatkozat-tervezetet olvasott fel. A nyilatkozat a Legfelsőbb Tanács állásfogla- * lása a Vietnam elleni ame­rikai agresszió fokozódása kérdésében. A Legfelsőbb Tanács nyilat­kozatában ismét kinyilvánítja a Szovjetuniónak azt. a kész­ségét, hogy minden lehető se­gítséget megad a testvéri vi­etnami népnek az amerikai imperializmus agressziója el­len vívott harcában. „A vietnami háború folyta­tásáért és kiterjesztéséért, va­lamint az ebből fakadó kö­vetkezményekért a nyilatko­zat szerint a teljes felelősség az Egyesült Államok kormá­nyára hárul”. A szovjet parlament hatá­rozottan támogatja a Varsói Szerződés tagállamainak nyi­latkozatát. amely szerint a tagállamok lehetővé te­szik önkéntesek Vietnam­ba utazását, ha a Vietna­mi Demokratikus Köztár­saság kormánya ilyen ér­telmű kéréssel él. A Legfelsőbb Tanács felhí­vással fordult a világ kormá­nyaihoz és parlamentjeihez, hogy emeljék fel szavukat a nemzetközi kapcsolatokban megvalósítandó méltányosság és törvényesség elveinek vé­delmében az Egyesült Álla­mok vietnami agresszi ójának fokozása ellen. A határozott hangú nyilatkozatot a Legfel­sőbb Tanács egyhangúlag elfo­gadta. Ezzel a szovjet parla­ment kétnapos ülésszaka befe­jezte munkáját (Folytatás az 1. oldalról.) SZKP-t és a Szovjetuniót teszi s ezáltal — ami teljesen nyil­vánvaló —, jó szolgálatokat tesz az amerikai imperialis­táknak. Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány meggyőződött róla, hogy a szovjet—kínai kapcsolatok­ban keletkezett feszültség el­lentmond a szocialista világ- rendszeren belüli szocialista kapcsolatok természetének. A szovjet kormány a Kínai Nép- köztársasággal kapcsolatos po­litikájában és kapcsolataiban továbbra is az SZKP és a szov­jet nép őszinte törekvéséből indult ki. hogy a marxizmus— leninizmus és a proletár-inter­nacionalizmus elvei alapján helyreállítsák a baráti vi­szonyt és egységet a népi Kí­nával. Ez az álláspont megfe­lel a szocialista országok érde­keinek, köztük a népi Kína érdekeinek is, valamint az im­perializmus ellen, a békéért és a szociális haladásért vívott közös harc érdekeinek. Koszigin a továbbiakban a nemzeti felszabadító mozgal­makkal, a vietnami, a német kérdéssel, a szovjet-, olasz és francia kapcsolatokkal foglal­kozott. A beszéd elhangzása után a Legfelsőbb Tanács egyhangú­lag elfogadott határozatban helyeselte a szovjet kormány bel- és külpolitikájának a kor- mány-nyilatkozalban ismerte­tett irányvonalait, i

Next

/
Thumbnails
Contents