Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-19 / 196. szám
2 ÉSZAKIM AG YARORSZAG Péntek, 1966. augusztus 19. Rekordmagasságú katonai költségvetés az USA-ban Az amerikai szenátus a héten fogadja el az USA katonai költségvetését. Az 1966—67-es pénzügyi évre rekordmagasságú katonai kiadásokat irányoztak elő: a szenátus elé (erjesztett Változat 58.2 milliárd dollár megszavazását kéri. Az amerikai katonai költségvetés csupán egy esetben, a második világháború végén volt ennél magasabb, s még a koreai háború idején sem kért ennyit a kormányzat katonai célokra. A költségvetési előirányzat lehetővé teszi újabb nagy mennyiségű hadianyag és technikai berendezés felhasználását a vietnami háborúban. A többi között előirányozza mintegy kétezer repülőgép és igen sok helikopter beszerzését, ezeknek jórészét a növekvő veszteségek pótlására fordítják. A költségvetés biztosítja azt is, hogy a vietnami háborúban jelentős újabb erőket vessenek be. A katonai költségvetés kiegészítéseként a szenátus elfogadott egy A líözlekedcsremlészet felhívása Illetékes helyen felkérték az MTI-t a következők közléséAz utóbbi hetekben sajnálatos módon megnőtt a közlekedési balesetek száma. A balesetek túlnyomó százaléka a KRESZ lényeges szabályainak figyelmen kívül hagyása miatt, szeszes ital hatása alatti vezetés, elsőbbségi jog meg nem adása, szabálytalan előzés, szabálytalan kanyarodás, gyorshajtás stb. következett be. A közlckedésrcndészct, a kettős ünnepen várható nagy forgalomra való tekintettel, felhívja a gépjárművezetők figyelmet, hogy járműveiket fokozott óvatossággal vezessék és tartsák be a KRESZ előírásait. A közlekedésrendészeti szervek felkérik mind a járművezetőket, mind az utasokat, hogy segítsék a hétvégi forgalom biztonságos és zavartalan lebonyolítását. olyan javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy Johnson elnök tetszése szerint hívhassa be katonai szolgálatra a tartalékosokat, illetve a nemzeti gárda tagjait. Ilyen intézkedésre az elnöknek eddig csak abban az esetben volt joga. ha kihirdették az úgynevezett nemzeti szükségállapotot. A kiegészítést kezdeményező szenátorok a javaslat vitájában azt hangoztatták, hogy a vietnami háborúban főként újoncok vesznek részt, viszont egyre nagyobb szükség van szakképzett katonákra, műszakiakra, akik jelenleg tartalék-állományban vannak. Nagygyűlés Pekingben Csütörtökön Pekingben egymillió ember részvételével nagygyűlést tartottak a nagy proletár kulturális forradalom tiszteletére. A gyűlésen jelen volt Mao Ce-tung, a KKP Központi Bizottságának elnöke. A nagygyűlésen Lin Piao marsall, honvédelmi miniszter, majd Csou En-laj miniszterelnök, a KKP Központi Bizottságának alelnökei mondtak beszédet. Felszólalt Nie Juan- cu, a pekingi egyetem képviselője. Mi az igazság a Kennedy-gyilkosság ügyében? A svájci „Schweizer Verlaghaus” kiadó a közeljövőben megjelenteti Joachim Josten német származású amerikai író „Mi az igazság a Ken.nedy-gyilkosság ügyében?” című könyvét. Az Izvesztyija ismerteti a kiadó által szétküldött előzetes prosFiczere László tárlata Tegnap, augusztus I8-án délután fél hatkor a Képcsarnok Vállalat miskolci Szőnyi István termében nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyitotta meg Csabai Kálmán Mun- kácsy-díjas festőművész Ficzere László SZOT-díjas festőművész kiállítását. Az ismert miskolci festőművész most megnyílt tárlatán 28 művet mutat be a közönségnek. A 28 festmény — részben olaj, részben tojástempera — az utolsó három év terméséből került ki, mint meglehetősen szűkkörű válogatás. A kört erősen leszűkítette a képcsarnoki jelleg, ugyanis a művész legjellemzőbb művei nagy méretüknél fogva nem kaphattak helyet ezen a tárlaton. Minden bizonnyal hatással volt a válogatásra a Képcsarnok Vállalat kereskedelmi, jellege. De hiányzik a tárlatból a grafika is. holott Ficzere e művészeti ágazatot is műveli és sok értékes, sikeres alkotással lépett már a közönség elé. (A minap éppen Kecskeméten találkoztunk egy nagyméi-etű színes metszetével.) A huszonnyolc képen miskolci tájak, utcarészletek, csendéletek váltakoznak. A városképeken elsősorban az öregebb városrészek tűnnek elénk sajátos művészi átfogalmazásban. Viszonylag kevés a képeken az élet, az ember. Talán éppen a fen már említett válogatási ol ban keresendő e hiány forrása. Igen megragadó a Műteremrész című, aktot virággal ábrázoló, valamint az egyik ismerős avasi részletet idéző festmény. A figurális alkotások. az ember és az élő környezet megjelenítése azonban mindenképpen hiányzik, bármilyen ok is indokolja e témák távollétét. (Az akton kívül mindössze két festményen találkozunk emberábrázolással.) Aki figyelemmel kíséri Ficzere László munkásságát, tapasztalhatja, hogy az utóbbi években, különösen pedig a legutolsó három évben művészete lényegesen más témák és ábrázolási módok felé fordult, mint korábban. Míg korábban a munkásélet, a vas- utasédet voltak a legfőbb témái, kifejezési formáiban a legmesszebbmenően kerülte az absztrahálást, az utóbbi években alkotott müvei a geometriai formákra bontott tájakat, enteriőröket vetítik elénk, illetve szigorúan éles vonalakkal határolt mértani formák foltjaiból összeálló, a grafikához közelálló ábrázolásmóddal érzékeltetik a témát, láttatják a művész szemén keresztül az utcaképet, a csendéletet, a környezetet. E kiállítás ez utóbbi három évet, illetve annak munkásságát érzékelteti velünk, nem egy képe, vagy talán a tárlat egésze szakmai körökben bizonyára probléma-felvetőként jelentkezik. Három év munkájának olyan megízleltetése ez a tárlat, amelyet feltétlenül érdemes tanulmányoznunk, és egyik-másik vonatkozása esetleges vitatásának fenntartása mellett örömmel kéül regisztrálnunk értékeit. <bm) pektust és a Voix Ouvriere- nck, a Svájci Munkáspárt lapjának a cikkét. A svájci lap beszámol ar- rói, hogy Joachim Jostent, aki szenzációs könyvében azzal vádolja Johnson elnököt, hogy támogatta az elődjének meggyilkolására irányuló összeesküvést, előbb letartóztatta a zürichi rendőrség, majd a bolondok házába záratta, ahonnan csak rokonai közbenjárására engedték ki. A hirdetett könyv leleplezi az amerikai vizsgálati anyagokban elkövetett hamisításokat. az ott található ellentmondásokat. Utal arra, hogy Kennedy meggyilkolása óta még 13 személyt gyilkoltak meg, akik — mint írja — így vagy úgy kapcsolatban álltak azzal a megdöbbentő igazsággal, amelyet a Kennedy- gyilkosság köré font sorozatos csalások és hamisítások éltakartak a közvélemény szeme elől. Joachim Jostent kiutasították Svájcból, de a kiadó szerint a könyv szeptember közepén napvilágot lát. FEDERICO GARCIA LORCA: Új dalok Én arómákra, s mosolyra szomjazom, új, zsenge dalra vágyom, amelyben nincsen holdfény és liliom s régmúlt szerelmi álom. Reggeli dalra vágyom, hogy a Jövő nyugodt vizére törjön: iszaptalan, friss sodrással töltse be hullámait a földön. E dal lírai hús nélkül töltse kt mosolyával a csendet. (Galambok szállnak, vak rajok — hol a misztériuma csenget.) E dal a dolgok leikéig jusson el* szellők leikébe szálljon, aztán az örök szívben leljen reá az örömteli álom. Fordította: Keszthelyi Zoltán Harminc évvel ezelőtt fasiszta golyő Bite meg a spanyol nép nagy fiát, Federico Garcia Lorca világhírű költőt és drámaírót. A szabadságharcos Lorca felbecsülhetetlen értékű alkotásokkal gazdagította nemcsak a spanyol, hanem az egész világirodalmat. Razzia a londoni repülőtéren Csütörtökön reggeltől délután három óráig a napfényben úszó londoni nemzetközi repülőtéren több száz, lőfegyverrel és könnygázbombával felszerelt rendőr kutatott át minden repülőgépet, személyautót, taxit, a hatalmas légikikötő minden helyiségét, mert „hitelt érdemlő értesülés” szerint Roberts, a múlt pénteki rendőrgyilkosság harmadik részvevője repülőgépen igyek* szák kereket oldani. A Scotland Yard detektívjeí és az egyenruhás hobbyk azonban ezúttal sem kerítették kézre a sebhelyes arcú, elég könnyen felismerhető bűnözőt; Lehetségesnek tartják, hogy már korábban elrepült az ír Köztársaságba, ezért a Yard az ír rendőrséggel is érintkezésbe lépett. Razzia volt A birminghami repülőtéren Is* YJ: Robcr*Pingc,: Grál hallunk, de vég- OUAul eredményben keveset tudunk az új francia regényről. Esztétikai vitákban citálnak belőlül:, hivatkoznak, mások esküdnek rá. az átlagolvasó azonban csak a Nagyvilág néhány írásából alkothat meglehetősen homályos képet erről az új irodalmi jelenségRekviem egy jólétekért (Szatíra) II. A z őrmester cipőjének sari:a egyformán koppant a kövön. Ez az ember Itt öt őrzi. Nevetséges. Mintha egy közönséges gazember volna. Őrzik. Arra gondolt, hogy panaszt tesz. Ez valamelyest megnyugtatta, hogy panaszt tesz. Az őrmester éppen elment előtte, s a cipősarok vasa kíméletlenül kopogott: egy-kettő; kopp... Még egyszer: egy..: kettő..: kopp... Csak legalább ne mászkálna le-fel. őrjítő ez a kopogás. Mintha a perceit számolnák a cipők. Arra gondolt most, hogy a rendőrt is feljelenti. Mert kopogott,,, Vagy a fenét azért,... De ez a járkálás kibírhatatlan, A folyosón jó ideig csak kelten voltak. Amikor három suhanc robogott lefelé a lépcsőkön, Orbán csak éppen odapillantott, s talán annyit gondolt, hogy jó lenne utánuk menni, ki, el innen. Az őrmester először visszafordult a zajra, de miután látta, hogy Orbán ott üldögél a helyén, ő sem törődött a suhancokkal. Folytatta a sétát. Megint ez az átkozott kopogás. Mi volna, ha leülne ez a rendőr..: Orbán merően, gyűlölettel meredt rá. Ekkor hirtelen megszólították. — Nem látott erre néhány fickót? Olyan huligán külsejű alakokat..: Felriadt. Egy másik rendőr állt előtte, a lépcsőkorláton volt a keze, csak a felső emeletről jöhetett. — Itt kellett lemenniök, nincs egy perce — magyarázta a rendőr. — Valóban — mondta Orbán és felugrott — itt mentek le. Huligánok voltak? Én éppen szóLni akartam a másik elvtársnak — a folyosó vége felé mutatott az őrmesterre —, hogy miféle gyanús alakok mennek itt lefele. A rendőr szaladt máris, ugrálva szedte a lépcsőket. — Huligánok voltak — mondta Orbán az őrmesternek, aki közben odaért mellé. — Biztosan megszöktek — folytatta, mintha az őrmestert okolná, hogy itt sétált és futni hagyta a huligánokat. összevillant a tekintetük. Az őrmester ebben a pillanatban megesküdött volna mindenre, hogy Orbánhoz hasonló szemtelen alakkal életében sem találkozott. Egyszerűen nem értette. Benne van nyakig a pácban, és ahelyett, hogy saját dolgán törné a fejét, beleavatkozik a másik ügyébe. Mit képzel ez? Hol van? — Mi köze magának ehhez? — kérdezte szigorúan. Orbán elképedt, — No, hallja .:.! — Üljön le! — kiáltott indulatosan az őrmester, mert mérgében nem jött szájára semmi jobb válasz. Most már rövidebbre fogta sétáit a volt pénztáros előtt. — Majd itt elveszik a kedvét az okoskodástól — dörmögte még két hossz- nyi séta után is. Az őrmester ellenséges magatartását lehetetlen volt nem észrevenni, de Orbánt ez most nem zavarta, sőt, a cipők sarkának monoton kopogása sem. Egyszerre elégedett lett önmagával. A huligánokra gondolt; mégsem ő hát a társadalom ellensége — bárhogyan is fúj rá itt az őrmester — vannak nála sokkal veszélyesebb elemek is. Megpróbálta összeszedni, miket hallott már eddig a huligánokról. Erőszakos, vad alakok, akik csoportba verődve járnak és garázdálkodnak. Tisztességes családanyákkal erőszakoskodnak. Rémlett, hogy valamelyik újság írt a huligánokról, akiket meg kell fékezni a társadalomnak, a tömegszervezeteknek. Orbán megkönnyebbült. Ezekhez képest micsoda az ő ügye..: Bagatell. Különben is megvan a tízezer forint, vissza is adja, jóformán olyan ez az egész, mintha kölcsön vette volna. De megnézhetik azt, a családanyát, aki a huligánokkal találkozott..: Tulajdonképpen erre a rendőrre sem szabad haragudni — gondolta, miközben megnézte jobban az előtte sétáló negyven körüli, kemény arcú őrmestert — ez az ember is a huligánok miatt van egyenruhában. Dolgozhatna gyárban :.: — Gyújtson rá! — mondta szelíden az öl-mesternek és nyújtotta a cigarettáját. — Hallja! — mondta az őrmester fenyegetően. ■— Viselkedjék tisztességesen, mert megjárja. Utoljára szóltam', N em kelt komolyan venni. Dühös, mert elszalasztottá a huligánokat. Nekem kellett közbeavatkozni! — tűnődött elégedetten Orbán — én tereltem helyes útra a nyomozást. Arra gondolt, milyen készségesen válaszolt a rendőrnek, aki a huligánokat kereste: „valóban, lefelé mentek”. Ezt méltányolni kell. Az őrmester ugye nem szólt egy szót sem, de ő megmondta. Még szerencse, hogy éppen itt volt. Persze, mondhatta volna azt is, hogy a huligánok nem mentek lefelé. Ekkor pedig fuccs a nyomozásnak, mert amíg fent keresik őket, egérutat nyernek odalent. Ezt a munkát a tiszt tudja majd értékelni. Váratlanul nevét hallotta odabentről. — Pregovácz;». — Gyerünk — mondta az őrmester. Ismét ott ült az íróasztal előtt. — Beszélhet.:. — biztatta a tiszt A volt vállalati pénztáros pedig mély gondokba merült, hogy hol kezdje a huligánok dolgát;., Dékist János (Vege.) rőt. Könyvkiadásunk most gyorsított ütemben igyekszik pótolni a hiányt, a lemaradást. Robert Pinget neve azonban még a szakmabeliek előtt se nagyon ismert. A „nouveau roman” sajátos válfaját műveli, amit kritikusai Becket- tel, Kafkával és Rabelais- val szoktak rokonitani és összevetni. Most kiadott (egyik legsikeresebb, a szerzőnek teljes elismerést hozó) írásának csak annyi köze van Bútorhoz, Robe-Grillet-hez, az új regény mestereihez, hogy ő is új utakat keres, szakít a hagyományokkal. (Tegyük hozzá, hogy olykor a kívántnál is nagyobb sikerrel....) Világa azonban nem a mindent-ta- gadás abszurditása. (Pontosabban „ez is, az is”.) Nem veti el például az epika egyik ősi elemét: a cselekményességet. a mozgást, az ábrázolás, a közlés indulatát, ösztönét. (Indulatot kell mondanunk, mert szándékát, mondanivalóját csaknem eredményesen leplezi, elködösíti.) Az epika ősi elemeit új tartalommal tölti ki (egyben negligál is minden ..hagyományos tartalmat”) a fantázia meghökkentő képzet- társításával, csapongásával. Lebegővé, már-már meghatá- rozhatatlanná, amorffá oldja a műfajt. (Ö maga is alapvetően lírai alkatnak vallja magát egyik nyilatkozatában.) a regényeim is esu- fondáros nyelvöltö- getés a keresztény mitológia egyik rejtélyes alakjára, tulajdonképpen egy fantázia-beli utazás „története”. Leírt tájai, azok flórája, faunája, emberei, folklórja nem találhatók meg sehol. Kitalált húsevő növényei, növény-növény- szerű állatai a botanika és az állattan képtelenségei, egyben szellemes logikai, nyelvi bravúrok, bukfencek is. Úgy ötvözi a meglévőt, a tényszerűt a csinálttal, a ki- találttal, hogy azzal sajátos, zárt világot teremt, amelyben a lehetetlen is realizálható. Nem véletlen, hogy a Maua két „utazót” egyszerre hasonlítják a Gargantua, a Panta- gruel és Cervantes hőseihez« világát Swiftéhez, nyelvét Qnencau-éhez. Érdekessége,- hogy a „történetet” maga az „utazó” meséli el egyes szám első személyben. Ez a „cselekményben” lévőség teszi le-* he tővé azt Is, hogy az epi kától idegen, erősen szubjektív hangon meséljen, és a mesébe lírai elemeket, vers- betéteket, máskor a közhe-’ lyeket (közhelyekkel) ostorozd filozófálgatásokat is belesző* jön. A realitás és a fantáziá kettősségét a két figura hordozza. A mesélő elrugaszkodna a valóságtól a képzeld világába, de Brindon, a km csisa mindig visszatéríti vas- kosságával, józanságával. , Hol jár, mit keres a két „vándor”? A szerző rendkívül megnehezíti az olvas« dolgát. Nyilatkozata szerint kicsit le is nézi az olvasót1 Útjára ereszti a művet, <• megértetés, hatás legkisebb szándéka nélkül. A közhelye" két akarta lejáratni azzal! hogy a végletekig sarkította’ Valamiféle szépségideáit k< rés? Vagy csupán a szabad; ság egyik lehetőségét jelente né a szárnyaló képzelet, 4 nyelvi fintorok, poének hal' maza? , Társadalmi mondanivaló1 csak erőszakoltan lehetne K lemagyarázni a műbe. Talál1 maga a szerző is tillakozí^ ellene. Vagy csak legyinten«' Kalóz Grál (a bankok istei^ Pinget mitológiájában . • ■! születésének (meglehetőse1! fárasztó) történetében fel bukj kan a kapitalizálódott vilá»' csaknem minden bűne egf1 egy ős. isten figurájában. P*- Pinget ezeket se veszi tűik0! molyán. Humora iróniába fojtja csodálkozását, meglepd; dósét, vagy megbotránkozását Nem ka»nyű£KJ"í zár Endrének is sok gondol okozhatott a fordítás, ami aí utószóval együtt a könyv tál Ián egyedüli töprengés néH kül is érthető, élvezhető értd" ke. Irigyeljük is érte. < I Horpácsi Sánd(rf / terv; sána a pi. vés lési lajd< árut eíerr értél tői jutta dasá Ezér torv: nizrr piaci A piac. része törve úgy a tervi solja lolya A nem ben adat lehel nálá: meló és f ját s lök csola meg hol, nak) lyen tékb n te közv -— a *lak' fetol külsé hasz létes íatol podá vagy megl alapi lés, E kő részi Valói fizeti összl lítha késit melé sége. zott alá piac gyas amé a vá gozó lehe új i les vők kulj. elisr jelei feite az — f hogi költ A: $>en i kuta tek gozo prof nyei fcsök kori hág) külő rend csap tnés: Uk, ban sák. A téré keze latb szer már bon szer fela telj» nál nye: bgy ken így szól az alkony: „Árnyékra szomjazom!” A hold meg így szól: „Én a csillagokra'’. A tiszta forrás a szellő ajkait és sóhajtását hívja-áhitozza. Egy dalra várok: sugárzó, halk legyen, gondolattal telt, ékes, sose hajoljon bánat és rettenet, sem ábránd szűz szívéhez.
