Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-22 / 172. szám
2 északmagtarorszAg Péntek. 19(56. július SS. De Gaulle Monnban De Gaulle francia köztársasági elnök csütörtök délelőtt megérkezett BonnDa, hogy megbeszélést folytasson a nyugatnémet vezetőkkel. A köztársasági elnök kíséretében van Pompidou miniszter- elnök, Couve de Murville külügyminiszter és Messmer hadügyminiszter. A francia vendégeket Bonn repülőterén Erhard kancellár és kabinetjének vezető tagjai fogadták. De Gaulle csütörtök este már vissza is tért Párizsba. Amint a sajtójelentésekből kitűnik, a tárgyalások részvevői mindenekelőtt a NATO válságát, a Nyugat-Németor- szágban állomásozó francia csapatok kérdését, valamint a kelet—nyugati kapcsolatok és De Gaulle elnök Szovjetunióban tett látogatásának témáit vitatták meg. Nyugatnémet politikai megfigyelők egybehangzó véleménye szerint a francia—nyugatnémet párbeszédre olyan körülmények között került sor, ami-kor az ellentmondások a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb problémáit illetően egyre jobban elmélyülnek Párizs és Bonn között Zsúfolt programja ellenére a francia elnök időt szakított arra is, hogy találkozzék Adenauerrel. Messmer francia és von Kassel nyugatnémet hadügyminiszter két technikai jellegű egyezményt írt alá, mindkettő a nyugatnémet, illetve a francia légierő fejlesztésére vonatkozik. A bonni tanácskozásnak úgyszólván ez az egyetlen konkrét eredménye. ElrgecleÜenség Angliában az új gazdasági intézkedések miatt Wilson egész tekintélyét feltette a íontsterling megmentésére és ha a most bejelentett válság-rendszabályai sem állítják helyre Anglia külföldi hitelezőinek bizalmát, a fontsterling összeomlása maga alá temetheti a miniszterelnököt is. Pénzügyi szakértők szerint a következő tíz nap kritikus lesz a „fontcsata” kimenetele szempontjából. A Munkáspárt balszárnyán általános elkeseredést keltett, hogy a kormány mindössze 100 millió font megtakarítást irányzott elő a tengerentúli katonai kiadásokban, miközben újabb 500 millióval kívánja csökkenteni a hazai vásárlóerőt. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága szerdán éjjel kiadott nyilatkozatában megállapítja: Az amerikai légi kalózok súlyos veszteségei A genfi egyezmény 12. évfordulója alkalmából a Nhan Dán egy cikk keretében hangsúlyozza, hogy a vietnami nép eltökélten folytatja a harcot a győzelemig, az egyezmény megszegői, az amerikai imperialista agresszorok ellen. Mint a nyugati hírügynök- aégtk jelentik, szerdán a gént: egyezmény 12. évfordulóján India nagyobb városaiban, Bombayban, Kalkuttában és Uj-Delhiben több ezres ' tömegek tüntettek az amerikai agresszorok ellen. Párizsban és Franciaország vidéki városaiban is tüntetésekre, tiltakozó megmozdulásokra került sor. Boulogne-Billancourí-ban a Renault autógyár munkásai tüntető menetben vonultak végig az utcán. Rouen-ban a dokkmunkások sztrájkkal tiltakoztak a vietnami háború ellen. Hasonló tüntetések voltak világszerte. A szerdai észak-vietnami légi-kalóztámadások során kilenc amerikai gépet lőttek le. Ezzel a kilenc gépnél 1233-ra emelkedett az Észak-Viet- namban megsemmisített repülőgépek száma. Az AP hírügynökség közlése szerint az amerikai szóvivő kijelentette, hogy ez alkalommal találkozott ' amerikai légitámadás az i digi legerősebb légelhárítással és hogy becslésük szerint szerdán hét amerikai pilóta került fogságba Észak-Vietnamban. Wilson rendszabályai „a leg- gonoszabb támadás a dolgozó tömegek ellen 1931 óta”. A nyilatkozat rámutat, hogy csakis a tengerentúli katonai költekezés teljes felszámolásával és a tőkekivitel megszüntetésével lehet helyreállítani az ország fizetési mérlegének egyensúlyát. A kormány ehelyett három front.« támadást intézett a dolgozók életszínvonala ellen. Eddig három brit szakszervezet, a szállítóipari munkások. a technikusok és a műszaki rajzolók szakszervezete jelentette be, hogy nem fogadja el a kormány által elrendelt bérfagyasztást és folytatja harcát béremelési követeléséért. A Koreai NDK kormányának emlékirata A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya csütörtökön közzétett emlékiratában kifejti nézeteit Korea újraegyesítésére vonatkozólag azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok ismét az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszaka elé akarja terjeszteni az úgynevezett „koreai kérdést”. „Korea békés újraegyesítését — hangzik az emlékirat — mindenekelőtt akkor lehet megvalósítani, ha kivonják Dél-Koreából az amerikai és egyéb külföldi csapatokat és lehetővé teszik a koreai nép számára, hogy maga döntse el a koreai kérdést. Az újra- cgvesítés kérdése a koreai nép bel ügye”. Újabb összetűzés Cleve a!#an Az Ohio állambeli Cleveland városban, ahol már három napja folynak a zavargások, csütörtökön újabb véres incidensre került sor. Egy rendőrjárőr megállított a város néger-negyedének közelében egy gépkocsit, s amikor az tovább akart hajlani, ráiőtt a kocsira. Egy négy éves néger kisfiú, továbbá egy 16 éves néger asz- szony és héthónapos gyermeke megsérült Huszonkét éves a népi Lengyelország ü° ‘ Keö * ^ÉS-O 2 O Vegyipar \?^Khpwiúi^»í®,Krsk6*0iRoniówö pj ©Krosn# - . • Bielsko- Biala (T O • • . * .>r***N© .»Now, Sau“***- I*. . . Nemzetközi vasúti •). í\ . • V * éV * • . ‘«vonal .’.CSEHSzVoVÁKIA-t^erÓ.*. 'Acélgyártás m Színesfém* ^ kohászat T_tj,:nllf ® riajögyírlU — és csat fé)H3erömtf Q VlzierSmfl S* Tarnów /* * •-kv s * ¥ * * * * ¥ ¥ ¥-fi ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ * * ¥ ¥ ¥ ¥. ¥ ¥ ¥ •fi-fi ¥-fi ¥ ¥ ¥ Milieu miss m Poloniae Az ezeréves lengyel állam történelmének legfontosabb újkori eseményét ünnepük ma a Visztula országában. Huszonkét esztendővel ezelőtt, 1944. július 22-én a fasisztáktól megtisztított Chelm Lubelskiben, a legelső felszabadított lengyel földön megalakult a kengyel Nemzeti Felszabadítás! Bizottság, s közzé tettek a Júliusi Kiáltványt, az új népi t engyelor- szág „születési okmányát”. Ez a nap a sokat szenvedett lengyel nép számára nemcsak a független államiság új fejezetét nyitotta meg. hanem egyben a társadalom átalakulásának kezdetét, a népi hatalom és a szocializmus felé vezető utat is jelentette. És éppen ez a legutóbbi huszonkét esztendő teremtette az Odera és a Bug közötti ezeréves Lengyelország történelmének legragyogöbb fejezetét. Amikor ebben az esztendőben a harminc milliós nép ezeréves történelmének eseményeit idézi, amikor egymás után avatják fel a ..Millennium Poloniae” ünnepére épített iskolákat és azokra emlékeznek. akik a legtöbbet tettek Lengyelországért — egyben számadást készítettek az új lengyel állam, a népköztársaság felemelkedéséről. Az ország ipara nia már az 1938-as termelés tízszeresét adja, s olyan teljesen új iparágakat köszöntenek, mint a hajógyárak, az elektrotechnikai üzemek, alumínium-kohók, vegyi kombinátok. Ez az évforduló egyben arra is alkalmat ad. hogy összegezzük a két testvéri ország, a Lengyel Népköztársaság cs a Magyar Népköztársaság közötti sokoldalú kapcsolatok fejlődését. Varsó és Budapest között a távolságot nemcsak a légijáratok, az expresszvonatok csökkentettek, hanem eszméink és céljaink azonosságai is. Az idén életbe lepett ötéves gazdasági-együttműködési egyezmény a KGST-n belül, és a kétoldali szerződések révén áruesereforgal- munk 70 százalékkal haladja meg majd az elmúlt öt esztendő szintjét. Tovább bővül a szakosítás a két ország iparágai és mezőgazdasága közölt. A Visztula- és a Duna-menti ország együttműködésének egyik kézzelfogható példája a sziléziai meddőhányókból szenet kitermelő lengyel—- magyar vállalat, a HALDEX, legújabban pedig a hajóépítőiparban született megállapodás, amelynek értelmében Lengyelország 850 és 1500 tonnás hajók dokumentációit juttatta el a magyar hajógyáruknak, s mi 850 tonnás hajókat gyártunk majd lengyel hajóberendezésekért. A Visztulától a Dunáig, egyre bővül a két ország .együttműködése és barátsága. Ezt a barátságot ápolják az országainkat kölcsönösen látogató turisták, a Balatonnál üdülő lengyel és a Balti-tenger partján üdülő magyar dolgozók. Varsó és Budapest együttműködése egyben az egész szocialista közösséget is erősíti, hiszen céljaink — miként legutóbb a Varsói Szerződés országainak bukaresti nyilatkozatai is bizonyították — teljesen azonosak földünk vitás problémáinak megoldását és a jövő perspektíváit illetően. Ezért is köszöntjük testvéri üdvözlettel az ezeréves, mégis fiatal. szocialista Lengyelországot. S. T. **■***★★★★★★***★★*★★★★**********■*•+*****★■***** Magyar ál!amí<;ríía!í üdvözlő távirata lengyel államvezclőlthöz Kádár János, a Magyar Sz< .alista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, és Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás parajt kormány elnöke táv _ a tot intéztek Wladyslaw Gomulka elvtárshoz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárához, Edward Ochab elvtárshoz, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökéhez és Jozef Cirrankiewicz ehe- társhoz, a Lengyel Népköz- társaság MinisztertWnácsa elnökéhez, melyben nemzeti ünnepük. a népi Lengyelország fennállásának 22. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, egész népünk nevében elvtársi üdvözletüket és jókívánságaikat küldik a lengyel államférfiaknak és a testvéri lengyel népnek. Az az Ida. amelyet Jaro$Iav Hasek az osztrák hadsereg közkatonájaként 1915-ben az orosz fronton töltött, az író életének kevésbé ismert fejezeteihez tartozik. Petiig éppen ez az időszak nyújtotta fla.sek számára a legtöbb anyagot a „Svejk, a derék katona viszontagságai1* megírásához. Hasek katonáskodásának egyik élő tanúja Ihl tábori főlelkész volt — Igazi nevén Jan Ev. Eybl — akiről a „Svejk” harmadik részében esik sző. Ibi elbeszélése kiegészíti ifasek arcképét és megmutatja, hogy az írö személyes élményei miként tükröződnek híres könyvében. J. Ev. Eybl páter náci {egyházakban élte át a második világháborút és ma, 83 éves korában — életének hátralevő éveit a nyugalomba vonult papok otthonában tölti, Prága közelében. Előbb néhány regényalaktól kell megemlékeznem, akiknek nevét a szerző némileg megváltoztatta, vagy akiknek más szerepet juttatott, mint amilyet a valóságban játszottak. Lukás főhadnagy például a 91. gyalogezred 11. századának volt a parancsnoka, cseh volt ugyan, de nevét Lu- casnak írta. Dub hadnagy nevét Hasek dr. Robert Dub ezredorvostól kölcsönözte, akinek elbeszélésünkben szintén szerepe lesz. És végül én vagyok Ibi, volt tábori főlelkész, aki tábori misét szolgáltatott kárpótlásként az elveszett kon- zervekért, és aki megható prédikációt tartott Hrt bátor zászlótartóról, mert a Custoz- za melleti csatában elvesztette mindkét karját, s halála pillanatában meg akarta csókolni Radecky marsall kezét. Ezért a prédikációért Svejk címeres hülyének nevezte Ibi tábori főlelkészt. Nevemet Hasek kissé leegyszerűsítette: engem nem Ibinek, hanem Eyblnek hívnak. A közkatona tehene et levehet 1915 júliusában történt a Szokal melletti fronton. Szolgálati őrjáratomon egy roszszul öltözött katonát láttam, aki teheneket legeltetett. Magamhoz hívattam. Lassú léptekkel egy elcsigázott katona sündör- gött hozzám, és megpróbált vigyázzban állni. Amikor meghallottam a jelentést tevő katona nevét, mindjárt tudtam, kiről van szó. Jaroslav Hasekről ugyanis úgy beszéltek a tisztek, mint egy veszélyes anarchistáról, aki aláássa az egész ezred harci szellemét. Hogy leplezzem zavaromat, megkérdeztem Haseket, hol vannak a többiek. Tapraeset- ten válaszolt: — Kérem, ők nincsenek itt, tisztelendő uram. Éles hangon rászóltam, hogy el ne nevessem magam: — Honnan való? — Prágából, tisztelendő uram. — Ember, ha prágai, hogyan került a budejovicei 91. ezredhez? — Az apám Mydlovaryból származik. Ahová tartozik az apa, oda tartozik a fia is. — És miért nem élvezi az egyéves önkéntes előnyeit? — Mert a sorozásnál arra a kérdésre, hogy még mi bajom van, ezt válaszoltam: hülye vagyok. Másodszor egy tábori misénél láttam Haseket. Figyelemmel kísértem, de nem keltett zavart. Lukas főhadnagy Szeptember 21-én történt, délidőben. A Dubno melletti Harupanban állomásoztunk, amikor Lukás főhadnagy felbőszültén az irodába rontott. — Az isten szerelmére kérem — jaj dúlt fel Lukás —, ennek az írónak el kell mennie a századtól, mindenáron, mert megbolondulok. Vagy agyonlövöm Haseket, vagy felakasztom magamat! — No — mondom —, mi rémes történt? — Képzelje: reggel a támadást gyakoroltattam a századommal. hiszen minden percben érintkezésbe kerülhetünk az ellenséggel. A gyakorlatot mindnyájan halálosan komolyan vették. Vezényeltem: nieder! Valamennyien a földre vetették magukat. Csak egyetlen katona maradt állva. Természetesen Hasek. A puskára támaszkodott, mint egy ernyőre, és szomorúan nézett szét maga körül. Feldühödtem és rákiáltottam: „Maga marha, mit csinál, miért nincs a földön?” És Hasek isteni nyugalommal visszafelelt: „Kérem, főhadnagy úr, itt sár van”. Nem boldogulok vele. Az engedelmesség ilyen megtagadásáért a legsúlyosabb büntetés jár. De itt egy cseh íróról van szó. Nagyon kérem, helyezze máshová, hadd bolonduljon meg tőle valaki más. nekem nincsenek hozzá idegeim. Amikor Lukás kiordította magát, megszólaltam: — Nehéz lesz Haseket máshová beosztani. De hadd jelentsen beteget! Lukás azt mondta, neki mindegy, mi történik Hasok- kel, a fő, hogy megszabaduljon tőle. Amikor Lukas elment, magamhoz hívattam Haseket. Először a reggeli esetről beszéltem, azután megkérdeztem tőle, hogy tetszik neki a katonáskodás. Hasek így felelt: — Hát ne legyen szomorú az ember, amikor nincs mit ennie és innia? — Tehát szeretne valahová a hátországba kerülni? — Akkor nem jutnék fogságba? Ezt a kérdést nem feszegethettem, ezért gyorsan határoztam: — Tudja mit, Hasek, jelentsen beteget. — Ök már néhányszor kidobtak — vonta kétségbe Hasek tanácsomat. — Jelentkezzen a gyengélkedőn a zászlóaljnál és az ezrednél is. Egész biztosan meghallgatják. Ezt én (gérem. — Köszönöm a jóságát, tisztelendő uram — köszönte meg Hasek. és egyenesen a gyengélkedő felé tartott. Dub ezredorvos A szolgálatot tartó orvos nem akarta felvenni Haseket, mert már járt nála néhányszor. Megmagyaráztam neki, hogy ezúttal nem szabad Haseket kidobni, elég ha Dub ezredorvoshoz küldi ... Azonnal felhívtam Dubot, aki jó barátom volt, s akinek még feleséget is én szereztem. Dub meghallgatta kérésemet, eleinte kifogásokat emelt, az előírásokra hivatkozott, de végül is megígérte, hogy Haseket a hadosztály nyakára küldi. Így ismerkedett meg Hasek Dub ezredorvossal, akitől vizsgálat nélkül kapott reumát! z- mus elleni gyógykezelésre szóló javaslatot a hadosztálykórházhoz. Hasek azt a tanácsot kapta Dubtól, hogy Jaros törzsorvosnál jelentkezzen, aki tudni fogja, mit tegyen. Haseknek nem volt szerencséje. Jaros törzsorvost nem találta, helyettese pedig kidobta azzal, hogy nem túr gyengélkedőket. Amikor Dub meglátta a visz- szatérő, szomorú Haseket, nem tudta, mit tegyen. Aztán az az ötlete támadt: Haseket elküldi Vanek számvevő őrmesterhez, hogy a raktárban küldöncként foglalkoztassa. Kumot vételeznek Az élelmiszerraktárban dolgozni nem volt rossz beosztás. Az új küldöncnek — első kötelességeként — a rum véte-. lezésénél kellett segédkeznie. Amikor Hasek az „erősítéssel” töltött üvegeket rakosgatta — támadásnál bátorságot kellett önteni a katonákba —, így elmélkedett: Amikor a fronton rumot vételeznek, valami történni fog. Vanek helyeslőén bólintott. Valóban, két nap múlva, szeptember 24-én az orosz tüzérség lőni kezdte a Dubno melletti osztrák állásokat. Zűrzavar támadt. A katonák fejvesztetten szaladgáltak ide-oda és a tisztek ellentmondó parancsai elvesztek a sebesültek jajveszékelésében. A 91. ezred egész 3. zászlóalját szétverték, a katonák többsége fogságba esett. Hasek is fogságba került. Nekem, Lukásnak és Dubnák sikerült hadtápterületre menekülnünk. Lukás főhadnagy tehát megszabadult Jaroslav Hasektől, a szomorú közkatonától. Ezzel végződik az én elbeszélésem is Hasek életének e kevésbé ismert fejezetérőL • Magas koromat annak a vidám kedélynek köszönhetem, amelyet sikerült megőriznem mind az első világháború szen- vendései után, amikor háromszor súlyosan megsebesültem, mind a náci koncentrációs táborokban töltött négyévi ra- boskodás során a második világháború alatt. Jókedvemről mindenkor gondoskodott „Svejk, a derék katona viszon- tagságai”-nak olvasása. Ezt a könyvet állandóan magamnál tartottam, hogy segítsen elűzni gondjaimat. Velem jött a Prága melletti Senohrabyn levő nyugalomba vonult papok otthonába, ahol elég időm van olvasásra és visszaemlékezésekre. Szememre hányták* hogy pap létemre ajánlom Hasek Svejkjének olvasását. De szerintem ez vidám olvasmány és abból soha nincs elég. És jó olvasmány is, mert Svejk egész magatartósával tiltakozik a háború értelmetlensége és embertelensége ellen. Feljegyezte: R. Pelera Jai*o§9av Hasekről, a szomorú katonáról
