Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

▼as&map. T966. jútius Hl bszakmagyarorszag iMimmnw«nmHjmimM«*wHHnn-)HHHt****»*»****«****«-****** t Borsodi Candid® avagy az Optimizmus Már nem divat MP — TI Den női dolgokról akar beszélni, Can­dida? — Nemcsak női, — és elsősorban nem női dologról. — De hát, a divat... — Igaz, elsősorban a nőket érdekli. De itt egy általánosabb divatról beszélnék. — Maga mindig általánosít. — Mint a matematikusok és a jó muzsi­kusok. — Éppen azért nem nagyon érdekes. — Miért? — Mert minket nem az általános érdekel. Az emberek nem szoktak és nem nagyon szeretnek elvont dolgokról hallani. — Tudja mit? Próbáljuk meg. — Tehát: mi nem divat? — Nem vette észre? Mintha a Beat les­frizura már nem volna divat. Mind többen vágatják egész rövidre, nyáriasra a hajukat. Rengeteg ifjú látható ilyen rövid hajjal ut­cán, strandon. — Ez csak a nyár miatt ran. — Nem. Nem gondolnám. Már nem divat az sem, amit ez egy időben talcarni látszott. — Mi? — Az a feltétel nélküli majmolása bizo­nyos ilyen „lezserségnek”. — Azt akarja mondani, hogy az ifjak le­tettek a különcködésről? — Általában igen. És a jobbak. Kivétve ha lát, Miskolcon és Pesten, Péteren vagy Barcikán ilyen „külső lezserséget”. S azt is az elhanyagoltabb, elmaradottabb if jakon. — És minek tulajdonítja ezt? — Annak, hogy a modernséget az ifjak jó érzékkel lefordították: mái, magyar modernségre. — Hogy érti ezt7 — Űpy, ahogy a Belvárosi Ifjúsági Pinee- szinpad legújabb műsora csinálja. „Teen ager" — magyarul. Tíz, vagy húsz egyné­hány éves, lekopott róla egy előbbi kor sal­langja, de fölvett magára sok őszinteséget. Megmaradt a dzsessz, táncdal-kedvelés, — de hozzájárult a: Ki miben tudós. Vagy: Ki mihez ért. Vagy: Ki miben kiváló. — Nem a hajban és a táskarádióban? — Nem. Sokszor a fi.Álcában, vagy a ma­tekben. Vagy a biológiában. De sokszor egyéb jó szakmai tudásban, irodalomban, nyelvben is. — Ez csak a foglalkozással függ össze. Amellett a szabad időben nőhet a haj és zenghet a táskarádió. — Ebbői is kifogtuk a szelet, mint bizo­nyos vitorlásokból. — Hogyan? — Olyan sokat volt „Vita az ifjúságról”, — „Szerelmes biciklisták", klubdélulánok, gitár-partik, — hogy ezek mögé a felszínes magatartások mögé is tartalom került. — Az illető ifjú önmagával szemben lett komolyabb? — Én úgy fogalmaznám: helyesebben mo­dern. És magyarul modern. — És azt hogy érti: magyarul inadern? — Számol a mi világunk adottságaival. Nem hőzöng, de őszintébb. Nem céltalan és cinikus, — mert ez nem kifizetődő. Elkezd dolgozni és észreveszi, hogy ennek célja van. Közös és egyéni célja. — Jó, jó. Kezd „benőni a feje lágya". De a kis partnernőjével azért még mindig ... — Ne is fejezze be. A modora természe­tesen szabadabb, mint régen. De nagt/on megbecsüli a kislányt. Neki is kell egy szakma. Tanulnia kell. És védi is. A fele­lőtlenségtől. — Na, nem olyan nagyon ... — Higgye el. Sokszor a felnőttek magya­ráznak bel.e az if jakba többet, mintsem azok­nak eszükbe is jutna. — Szóval; hurrá optimizmus? Éljen az if­júság?! — Nem. De sokkal józanabbak, mint hit­tük. Elindulnak, tanulnak, dolgoznak és le­het rájuk építeni. — És maga szerint mi ennek a változás­nak az oka? — Égy józanabb légkör. Ami kezd nálunk kialakulni. Nem kell az igényeket az égig növelni. S akkor a szerényebb keretekben, jobban megnyugszunk és jobbat nyújtunk. — S maga szerint ehhez hozzájárultak a viták, a filmek? — Biztosan, őszintén beszéltünk a dol­gokról, s őszintén beszéltünk az if jakról is. Az idősebbek is kezdtek figyelni, nemcsali a külsőségek után ítélni, a fiatalok is meg­értettek sokat a múltból. — És a filmek? — Azok is segítettek. A „Szerelmes bicik- listák"-ban például jól láttuk az ifjak cél-, szórakozás-, munka- és társ-problémáit. De az Írók is segítettek. írtak az if jakról, s eze­ket az ifjak megvitattak. Ahol az író nem adott eleget, ők megtalálták a maguk rnon- daniivildit. — Szőttől maga szerint a „Tessék feléb­rednil" film, az álmodozások kora, mondani­valója benőit. Az ifjak ébrednek­S ebben segít az élet, a munka és a tu­datformálás sok eszköze, mint a film, iro­dalom és tévé. — Maga mindig így általánosít? — Ha jó irányban értelmezi, igen. — De azért szóljon az unokaöccsének, vá­gassa le a szakánál! — Hagyja csak! Az időleges szakáll elko­pik. de a jól értelmezett modern ifjúság elórevisz! TATRAY BARNA SELEJT AZ ALMA — Anyu, ne félj, a szemeiből vettük ki az almai; ZENEKEDVELŐ PATKÁNYOK Dr. Nieschultz rendszere­sen tanulmányozta a zenét hallgató patkányokat. Először megtanította kísérleti álla­tait, hogy véget vessenek a zenének, ha akarnak: ha nem tetszett nekik a zene, bil­lentyűre kellett támaszkodni, s a zene elhallgatott. A túl hangos zenét az állatok több­sége 4 másodperc után ki­kapcsolta. Valamivel halkabb csengő hangot 9 másodper­cig bírta el; a szelíd sanzon­zenét 14—18 másodpercig. De akadtak köztük egyes zene­kedvelők, amelyek végighall­gatták a dallamot. A francia zene komoly sikerének köny­velhető el, hogy a „Parlez moi d’amour"-t átlag 20 má­sodpercen át hallgatták és a patkányok 45 százaléka nem kapcsolta ki­Burleszk az életben A brazíliai Santiago del városka temetkezési vállalatán; kocsisa és alkalmazottai meghö kenőssel tapasztalták, hogy Szent Mihály lován” szállító koporsóból horkolás hallatsz* Nyomban megállították a ko«s és minthogy a városka közép« jártak, csakhamar a bámészkodó serege vette körül a különös .id »etet. A koporsóból — melyr szállítói azt hitték üres, hisz* a raktárból hozták, hogy eivigy* egv halottasházha — ötven év k rüh nagyon is éló ember kaszál dott kifelé.. A bámészkodó assz nyolc sikoltozása közepette c magyarázta, hogy egy kicsit tö bet öntött fel a garatra a kellet nel, s minthogy nem mert Ily állapotban a felesége szeme e kerülni, beiopózott a temetkező vállalat raktárába és elaludt ej üres koporsóban. Sztriptíz a kirakatban Londonban a Camaby Streeten bizonyos nap­szakokban nem lehet közlekedni. mert egy áruház kirakata előtt akkora torlódást okoz­nak a sztriptíz iránt ér­deklődő férfiak. ÜJab- ban már a rendőrség is közbelépett, hogy meg­akadályozza az áruház vezetőjének legújabb reklámtrükkjét: fiatal leányok sztriptízszerű ruhaváltésát ország-vi­lág szeme előtt. Mai majmok Epizód — Mind a két irányból fo­lyik a fúrás, aztán vigyázza­nak, hogy el ne kerüljék egy­mást. — Ha lesz holdvilág, akkor találkozunk — válaszolta leg­nagyobb hangú honfitársunk, Grando Mane. — És ha nem lesz holdvilág? — Biztos lesz holdvilág — állította határozottan Grando Mane. A himalájaiak egy kicsit makacsok: újra megkérdeztek: i — De ha mégsem lenne holdvilág? — Ha nem lesz holdvilág, ugyanezért a pénzért két alag­utat fúrunk. — Jó munkát — mondták a himalájaiak. LESTÉK a fúrók az eget... A hold a felhők mögé rejtő­zött. Am legyon! Csak ástak, ástak ... Talál­kozni ugyan nem találkoztak, de ugyanazért a pénzért két alagutat fúrtak. Amikor a munka elkészült, a himalájaiak hallgattak, ha­zánk fiai pedig a Himalájába verték a fejüket: — Hogy történhetett velünk ilyesmi? — kiáltoztak egy em­berkén t­— Valami hiba csúszott be — szólalt meg bátortalanul az egyik. — Nem hiba ez, hanem ob­jektív nehézség — állapította meg Grando Mane. — Milyen objektív nehéz­ség? — Hát nem volt holdvilág, pedig beterveztük. A jótorkú munkás teleszivta tüdejét és így folytatta: — Kedves szaktársak és hl- malájaiak! A holdvilág hiánya és a sötélségtöbblet ellenére leküzdöttük a nehézségeket és kézzelfogható eredményeket értünk el. Éljünk! — Éljen a mi hőstettünk! — visszhangozták a munkások kórusban. A HIMALÁJÁRA leszállt az éj. Tompa robaj hallatszott. Az alagutasok verték a mellü­ket. A sok veregetéstől kék- zöld foltos mellükre szorítot­ták Grando Manet, akt sietett a városba, hogy a lapokat is tájékoztassa a nagy hőstettről. Reggeli lapjaink közölték: HONFITÁRSAINK NAGY SI­KEREI A HIMALÁJÁBAN ... belgrádi Politika-ból ford.: Péter Zsuzsa) A Ködfényesítő Vállalatok és Felhőgomolyitó Tröszlö Központi Főigazgatóságának csúcsvezérigazgatója ig szólt legkedvesebb titkárához: — Tud maga titkot tartani? Mint a szfinx! — Nos, a jövő héten kiszállok. Semmi cécó, semmi prt tököli. Mint hajdan Mátyás király. Inkognitóban. Hadd lí tóm, mennyit ér a vállalatok munkája akkor, ha a veste váratlanul érkezik hozzájuk. De egy szót se róla senkinél Magának is csak azért mondtam, hogy tudja, hol vágyói meg elintézze a szükséges apróságokat A titkár összeütötte cipője sarkát, s ment a dolgára M ásnap reggel a Ködfényesítő Vállalat, területi iga. gatóságán rendkívüli megbeszélést tartottak. Tóm: a főigazgatósági titkár telefon-közlése arról, hogy hóinál után ideérkezik a csúcsfőnök, de inkognitóban, tehát senl se tudjon róla, viszont ő félórán belül választ kér, hogy teljes titokban érkező főnök programjába mely telepe felkeresését iktassa be. Egy órán belül rendkívüli takarító brigádok vonulta ki a Külső-Lótáp utcai, a Siralomház völgyi, meg a belvf t rosi telepre, fürge kezek szerelték fel a műanyag hullán lemezből készült kerítéseket, amelyek a nehezebben el mozdítható szemétkupacokat voltak hivatottak eltakam A telepek vezetői felsorakoztatták a teljes személyre tét, valamennyi nőt fodrászhoz küldték, a férfiak közti zsilett-pengéket osztogattak, s néhányat hajnyírás véget borbélyhoz irányítottak. Délután a Ködfényesítő Vállalat, gondnokságának ve zetóje gépkocsival végigjárta a telepeket, és személyese adta át a kiválasztott telepek dolgozóinak a legújabb ti pusú, szupemylonból készült, elegáns, a Budapesti Nemzet közi Vásáron mintadarabként bemutatott munkaköpenye két Amikor a főnök lágyan ringató óriási Mercedes kocsi ja teljesen titokban és teljesen váratlanul a Külső-Lótó utcai telep elé gördült, egészen véletlenül tartózkodott oi a területi igazgató és teljes vezérkara és ugyancsak véle! lenül volt náluk egy csomó dosszié a legfontosabb adatok kai. A főnök, miután most már fényes kísérettel végigjárt a kijelölt telepeket és legmagasabb elismerését fejezte k a látottak felett, jóízűen falatozta kedvenc ételét, a szil valekváros bélszíntekercset „hű, de finom" módra, ami az étteremben ugyancsak merő véletlenségből készítettel éppen a látogatás napjára. Ezt követően megnyugodva ül vissza a Mercedesbe. és hazaringatózott a főigazgatóié; budapesti rezidenciájába. M ásnap délelőtt a főigazgatósági titkár 500 Ft soron * ' kívüli prémiumot kapott átlagon felüli szervező mun kajáért Ugyanabban az időpontban a Ködfényesítő Válla­lat gondnokságának vezetője gépkocsijával végigjárta : telepeket, és személyesen vette vissza a dolgozóktól a leg­újabb típusú, szupernylonból készült, elegáns a Budapesti Nemzetközi Vásáron mintadarabként bemondott munkakö­penyeket. Benedek Miklós Alagutak a Himalájában A FIIMALAJAIAKNAK ked­vük kerekedett alagútra. Maguk nem bírták, hát meghívták az egész világ alagútfúróit Az egyik ezt kínált a másik azt, de a himalájaiaknak egyik sem tetszett és hazánk fiaira bízták az alagutat. Szeretik a jól megtermett embereket Mielőtt még hozzáfogtak vol­na és elhangzott volna a „sze­rencse fel”, azt mondják az alagutasoknak — minden- I esetre: £ Italboltban kerültem isme­jsretségbe Som Gáspárral. Kel­lemetlenül hangosan, ocsmány •^szavakkal fűszerezve beszélt t= Arcán megkövesedett rossz- jóindulattal arról tartott kis- lt előadást szomszédjának, ho- jÓgvan is nősült be 1912-ben egy (chuszonöt holdas szőlősgazda k családjába és ott hej, milyen ([nagy úr volt ő. Hej, amikor el- jjkiáltotta magát, hogy bort ne­jó ki meg a barátainak, miként leugrott az 6 kedves anyósa, jómeg élete párja a pincébe. (<Meg ha az udvaron látott csak (jegy szalmaszálat is, felbődült, jíés már szaladtak is a seprűért, j-gereblyéért, após, anyós, fele­jó ség, cselédség. Ilyen és ehhez k hasonló példákkal büszkéiké- Edett a kevély kisöreg, mit sein (störódve azzal, hogy szomszédai ^mindezt erős kételkedéssel lehallgatják. A harmadik liter­inél egészen bepirosodott, na- jÓgvokat csapott az asztalra és Kekkor elbeszélését elég reáü- jÓsan folytatta. I« Hadd mondjam most el rö- Eviden élete történetét. I< Amikor 1914. nyarán Princip rSzarajevóba.n megölte a trón- jíörököst. Som Gazsi a celldö- j; mül ki Vidám Leó nevű kocs­iméban nyolc fröccs, két pohár jó ------------------------­k ser és hetes stampedli barack cl fogj-asz fása után azt énekel­te, hogy „csak egy kislány van a világon”. Katonának sej-haj, nem vonult be, mert két hektó bort küldött egy zupás altiszt­nek, akinek a kezén azután véletlenül eltűntek az ő ira­tai. 1915. őszén az újpesti Kis Matrózból lökték ki szesztest­vérei a 16. fröccs el fogyasztása után. mivel nézeteltérésük tá­madt, s akkor jött a sógornő­je; „Gyere már, Gazsi, lányod született!” 1919. augusztus 3-án a kis­pesti csárda, hej csárda keríté­séhez dőlve nézte a megszálló fehér terrorista lovasok bevo­nulását. Som Gáspár kétszer erőteljesen azt mondta, hogy hukk, majd felkiáltott, hogy éljen Károly király! 1930. szeptemberében Som Gáspár jó hideg sört ivott a sóstóhegy! kocsmában, majd nekilátott a szilvapálinkának. Éppen a tizennegyedik féldecit hajtotta le, és melldöngetve magyarázta ivó szomszédjának, hogy mennyire, de mennyire szereti az ő jó családját, ami­kor sírva befutott a felesége és mondta; „Gáspár, hát gyere már haza, meghalt az édt anyám”. Két évvel később. 1932. ft ró nyarán, a nyíregyházi kot mában kadarkát ivott, tiszti összesen három litert és k decit, amikor beszaladt a 1 i ánykája és így szólt Som Gi párhoz: „Apukám, siesas m haza, anyukának kisfiút bozt a gólya”. 1945. május 9-én a Sas v* déglőben Som Gáspár » ivott meg pálinkát, felvált' és magyarázta, hogy „jó 1« a földosztásra vigyázni, mert német csapatok a csodafegyv rükkel már újra Budán va nak”. Röviden ennyi a kisor életrajza, akinek arcán mi is. mint mindig, konok butas honol és lám, most is isz ezúttal fröccsözik a mi iti boltunkban. Mint írtam, harmadik liternél, a tizenöt dik fröccsnél tart és szép. ti talmas életéről mesél. Szír várom, hogy felcsapódjon ajtó és családjának valamely tagja hívja öt valamilyen üg ben. De nem. nem jön sen! Most csak iszik Som Gásp: ma is elhelyez egy téglát tó talmas élete épületén. O. N; „ÉLETMÜ“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents