Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-07 / 159. szám
s ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök. 1.966. jtílios 1 f Hősök emlékezete Ho Si Minh nyilatkozata A békéhez vezető utat Vietnamban az amerikai csapatok kivonulása jelenti — mondotta Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke a Novoje Vremja című szovjet hetilapnak adott nyilatkozatában. A nyilatkozatot a hetilap legújabb számában közli. Számunkra két út létezik — hangzik a nyilatkozat. — Vagy az amerikai imperialisták rabjai leszünk, vagy szabadok maradunk. A békét helyreállítani csak azoknak a követelményeknek az alapján lehet — folytatta Ho Si Minh —■, amelyeket a VDK kormányának négy pontos nyilatkozata és a Délvietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front öt pontos deklarációja tartalmaz. Végül kijelentette, hogy az amerikai imperializmus feltétlenül vereséget szenved és a vietnami nép diadalt arat. * * Az új Jugoszlávia születé- j séhez vezető út egyik dátu- J mának huszonötödik évfor- 3- dulóját ünnepük szomszéda- J ink. A hitleri Németország * hadüzenet nélküli háborúja J után, amelynek eredményeit. ként 1941 áprilisát követően 3 feldarabolták az országot, 4 Jugoszlávia Kommunista J Pártja huszonöt esztendővel J ezelőtt felhívást intézett a * néphez, hogy ragadjon légy- J vert és keljen fel a fasiszta V- megszállók ellen. Július 7-én 3 már támadás érte a német betolakodókat: akcióba léptek 3 az első partizánalakulatok. * Hamarosan sikerült na- 3 gyobb létszámú egységeket J felállítani, amelyek később a * jugoszláv népfelszabadító } hadsereg magvát alkották és a háború végére 53 hadosz- 3 tályra gyarapodtak. A sere- „ gekké nőtt partizánalakula- í tok Jugoszlávia legnagyobb * részéből kiverték a hitleris* tákat, a felszabadított terűig leteket népi bizottságok igaz- ■¥ gatták és 1943 november £ 29-én egy kis boszniai városban, Jajceban lerakták a jövendő, a mai jugoszláv állam, a köztársaság alapjait A szovjet—német fronton elszenvedett német vereségeik: állandó visszavonulásra késztették a náci Wehrmachtot, s ez kedvező lehetőségeket teremtett a jugoszláv hazafiak harcához. A Jugoszláviában folytatott felszabadító háború, azáltal, hogy mintegy negyven ellenséges hadosztályt kötött le, jelentős mértékben hozzájárult a hitleristák feletti győzelemhez. A szovjet hadsereggel együtt a .jugoszláv népfelszabaditó hadsereg felszabadította Belgrádot és egészen Németországig üldözte az ellenséget. Jugoszláviában a fegyveres harccal együtt terjedt ki a népi hatalom is, megteremtve a lehetőségeket egy szocialista típusú népköztársaság létrehozásához. Ezen a huszonötödik évfordulón a jugoszláv nép fejet hajt a hősök előtt, akik életüket áldozták a népi hatalom megteremteseert. S. T. ******* ★*'***■★*★*★★★**★*****★*****★★*****+**» Giorgio Amendola, az Olasz Kommunista Párt titkára beszél azon a nagygyűlésen, ahol tízezrek tiltakoztak Hanoi és Haiphong bombázása ellen. Két Vietnam — egy nyugatnémet újságíró szemével „Amikor az USA 1954-ben megjelent Saigonban, abból az elképzelésből indult ki, hogy fel tudja számolni a hanoi rendszert" — kezdi beszámolóját a nyugatnémet Frankfurter Hefte hasábjain Heinz Abosch nyugatnémet újságíró, aki néhány évvel ezelőtt már példát mutatott honfitársainak tárgyilagosságból. Akkor ugyanis a mai nyugatnémet állam kialakulását írta meg dicséretre méltó őszinteséggel, és hazájában páratlan tárgyilagossággal. Abosch Vietnamról írva is hű marad régi erényéhez és amikor a nyugatnémet állam legfőbb patrónusa, az USA, minden erővel le akarja törni a délvietnami hazafiakat, sőt a nyugatnémet kormány is segítséget nyújt a népelnyomáshoz — ő igyekszik őszintén feltárni, mi történik Vietnam két részében. Ahol az VSA elszámította magát Abosch szerint az USA 1954-es számításába kis hiba csúszott. Amikor ugyanis a 'franciák csúfos veresége és kivonulása után a déli fővárosban, Saigonban az Egyesült Államok képviselői megjelentek, az Északon megalakult Vietnami Demokratikus Köztársaság valóban nagyon nehéz helyzetben volt. A háború oroszlánrészét viselte és így meglehetősen tönkrement. Erre számítottak /az „amik”, amikor Saigonban bábkormányt létrehozva megkezdték az aknamunkát Ho Si Minh kormánya ellen. Csupán abban tévedtek, hogv — mint Abosch írja — „Hanoi urai egyben a Franciaország elleni harc vezérei is voltak. Nekik volt köszönhető, hogy az elkeseredett küzdelem végén nemzetközileg is elismerték országuk függetlenségét. Nem csak saiát államuk építői voltak hanem a Saigonban létrejött rendszer — amely ugyancsak a nemzetköz-! szu- verénitást hirdette — közvetve szintén az ő művük volt. finnen ezért Hanoiban a politikai kHndvlónovt el örvösebb voll, mint Saigonban, ahol a kormánvon levőket nem övezte az ellenállás dicsfénye”. A másik jelentős tévedés az volt, hogy ezt a már induláskor hátránnyal ringbe lépő dél-vietnami rendszert nem ügy támogatta az USA. mint smi'ven iránvbn a f-UnH -s Északon megindult. Ho Si Minh iin'ranis holott-. hogy ha 3 fi"'"*etlenséei harcot ni-*- sorban a vív*« ok. JC0r ,q földrpfoi-rnot kell csihálni Ezt meg Is tette és elégte vele — e— párizsi elvetem’ tar ár. megállapítottá —, hogy „az agrárreform növelte a termelékenységet, mert a paraszt jobban műveli meg rizsföldét, amióta a föld az övé lett”. Ugyanekkor az amerikaiak bábjai Délen olyan földreformot hoztak, amely „o jómódú parasztok erősítését -éloz- ta” és ennek érdekében 600 ezer olyan kisparaszttól vették vissza a földet, akik a háború alatt szerezték azt hősiességükkel. A polgárháború mégis Délen töri ki Nyilvánvaló, hogy ez a délvietnami intézkedés nem növelte az amerikaiak által létrehozott kormány amúgy sem nagy tekintélyét, de növelte a szabadságharc északi hőseinek amúgyis meglevő nimbuszát. Amikor aztán a Szovjetunió anyagi segítségével Ho Si Minh kormánya a nemzeti ipar építését is megkezdte, és a kisiparosok számát az 1939-esnek négyszeresére emelte, kitűnt, hogy az összegben nagyobb amerikai segítség Délen sokkal eredménytelenebb. Ebből a segélyből 1960-ig ugyanis egyetlen gyár sem épült ott, viszont létrejött jó csomó bank, amely export—import vállalatokat hozott létre. Vagyis — mint Abosch írja — „a régi gyarmati rendszert újfajta ,neokoioníalízmus’ váltotta fel, ennek szimbóluma pedig az a rengeteg import—export vállalat, amely megkönnyíti a külföldi termékek beáramlását”. Ez volt a helyzet, amikor az első amerikai bábkormányt, a Díem-félét, maguk az amerikaiak voltak kénytelenek meneszteni, de ez a helyzet azóta is, mert ez az amerikai ga/ ‘aságpoütika csak növeli a déli állarii lakóinak ellenállását. Az amerikaiak, hogy az északi eredmények vonzerejét eltüntessék, megkezdték 1964-ben ennek a területnek bombázását. Számításaikba azonban ezúttal is hiba csúszott. Nem Észak-Vietnam omlott össze, hanem Dél-Vietnamban dúl a polgárháború a nem is tudni lassan, hányadik amerikaiak által támogatott tábornok- kormány ellen. Bebizonyosodott — írja Abosch —, hogy „a hanoi állam gyökerei jóval erősebbek, mint a saigonié.” Ugv látszik, csak Johnson nem látja ezt, mert a bombázások fokozásával ake»‘,~ a helyzetet megváltoztatni. Ahogv Walter Lippmann írta legutóbb: „az elnök elvetette a kockát és már nem képes elfogadni rMáté Iván a tartós fogyasztási cikkek forgalma Puszta kíváncsiságból kérdeztem meg a miskolci postaigazgatóságon; árulják el, hány tv-tulajdonos van megyénkben? — 1961-ben — hangzik a válasz — nyolcezer 131 volt, az ötéves terv végén a megyében már 55 ezer 222 televízió működött. Ez azt jelenti, hogy Borsodban — beleértve a megye székhelyét is — minden ezer lakásra 72, s külön Miskolcra kivetítve, 127 televízió jut. És hogyan alakult ez az év első felében? — Tavaly az év első felében hatezer tv-ét vásároltak, az idén (a júniusi adat még nincs értékelve) 7—8 ezer készüléket vásároltak. Már ebből is lehetne következtetéseket levonni, de érdemes megvizsgálni más tartós fogyasztási cikk forgalmát is. Az év eleji forgalom érdekesen indult a miskolci Állami Áruházban és a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál. Januárban a tartós fogyasztási cikkek forgalma jóval kisebb volt az elmúlt évinél. Úgy vélik, hogy ez összefüggésben van az ár- és bérintézkedésekkel. Ez volt a várakozási időszak. Érthető is, hiszen minden családnak számot kell vetnie azzal, hogy az intézkedések menyAz öreg A magas, idős ember tolta a biciklit, mert a kormány mindkét szárnyára egy-egy ételhordót akasztott. Napszítta. fekete ruhában, szandálban volt, s ódivatú mellényén kétsoros gombolás. Szabad kezét egy finom arcú, szürke szemű, hatéves forma kislány fogta. Az autók miatt a kövesút szélén mentek, s mikor elérték a hereföldet, a dűlőbe fordultak. A nagy táblának mint egy negyede volt már levágva; a rendek a fonnyadó, friss széna sűrű illatát párázták. — Várjál csak kislányom, — mondta a gyereknek az öregember. Megálltak. Óvatosan csípőjéhez támasztotta a biciklit, elengedte a kormányt, a zsebébe nyúlt zsebkendőért, kerek, kopott fekete kalapját a fejebúbjára tolta, s míg a homlokát tö- rölgette, a fonnyadó rendeket nézte. — Micsoda here? — mondta. nem is annyira a kislánynak. mint inkább magának. Mindenről megfeledkezve bámult a zöld messzeségbe, s mohón szívta tüdejére a forró, jószagú levegőt. — Fogd meg a biciklit, — s óvatosan a gyerek kezére bízta a kormányon lógó ételes szilkéket, maga pedig átlépte a dülőúti kis árokpartot s már is ott járt a rendek között. — Harminckilenc nyár elején volt ebben a táblában ilyen here, — mondta nekem. mivel magam is a vastagszálú s derékig érő, lekaszálva az egész földet elfedő zöld szőnyegben gyönyörködtem. — Honnan tudja? — — Volt itt egy darab földem, here volt akkor is benne. De látta volna... Akárcsak ez. Hárman vágtuk a fiúkkal, de megfájdult bele a véknvunk. — És most? — Most Is a fiaim vágják. Csakhát — traktoron, géppel. Nekik visszük az ételt, — s a tábla még vágatlan részében zúgó két traktor felé intett. Visszament a biciklihez. A traktor irányába indultunk. — Honnan hozták az ételt? — Csak innen, s a közeli, fákkal övezett tanyák felé mutatott. Három is volt egymás közelében. — Melyik a maguké? — Mind a három. Egy a magunké, a másik kettő; a fiúké. Nagy a család — nem férne egy helyen. Majd hozzátéve: Mi már benn lakunk a várasbán, a feleségemmel, de tavasszal nincs maradásom: a hetvenöt esztendőből hetven nyarat itt töltöttem .. > Hiába a nyugdíj, kihúzza az embert a tavasz... Ügy nézeget, mutogat a szálas, szikár ember, mint egy időapó, akit ez a föld és ég azért szült, hogy vigyázza a nyarakat: — Élelmesek az asszonyok is. Nyolcvan-száz tojást szednek össze esténként a tanyákban a tyúkok után. Süldő nevelődik, disznó hízik, tehén fejlődik ... Elmosolyodott: — Lám, aztán mégis: , volt világ ez már. A fiatalabbja nem sajnálja. Csak a magamfajta öregcsont. Elköszönt, s hosszú léptekkel igyekezett a traktorokhoz. Nádasdi Péter nyíre hatnak ki a jövedelemre, a vásárlásra. Talán közrejátszott az is, hogy sokan a tartós fogyasztási cikkek árának változtatásával is számoltak. A miskolci Állami Áruházban azonban mar februárban megindult a fom- lom és olyan rohammal, hogy a múlt év februári eredmény megduplázódott. És azóta is növekszik a forgalom. — Nálunk — mondja Bán Imre, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója — márciusban kezdődött a nagyobb forgalom. Ennek ellenére már az első évnegyedben 10, áprilisban, májusban pedig már 20 százalékkal volt nagyobb a forgalom a múlt év azonos időszakánál. Különösen megnőtt a tartás fogyasztási cikkek forgalma. A bútorból ugyan kevesebbet adtunk el, mint tavaly, a rádió, a tv azonos szintű, a műszaki árucikkeknél viszont a növekedés 60-— 70 százalékos. A „sláger” a hűtőgép, amelyből háromszor annyit adtunk el, mint tavaly, és nagy az érdeklődés a motorkerékpár iránt is. Az OTP-vásárlás is 200—220 százalékkal nagyobb a műit évinél. Érdekes következtetéseket nyújtó adatot kaptunk az OTP megyei igazgatóságán is. Tavaly egész évben 157 millió 472 ezer forint értékű áruhitelt kaptak a dolgozók. Az idén, az év hat hónapjában az OTP eddig 109 millió forint hitelt nyújtott, tartós fogyasztási cikkek vásárlásához. És hogyan oszlanak meg a hitelt kérők? A foglalkozásról és a keresetről nem vezetnek külön kimutatást. A skála elég széles. Általában azonban a kisebb, az 1600— 1800 forintos fizetésű emberek „uralják” az áruhitel túlnyomó részét. Mit mutat a megnövekedett OTP áruhitel igénylés, a tartós fogyasztási cikkek forgalmának növekedése? A közgazdászok úgy vélik, hogy egy ország fejlődése, az élet- színvonal alakulása a tartós fogyasztási cikkek vásárlásánál ütközik ki legszembetűnőbben. Hiszen nyilvánvaló, hogy az a dolgozó vesz tartós fogyasztási cikket, mos'é- gépet, porszívót, tv-ét, hűtő- szekrényt, motorkerékpárt, aki nem küzd létfenntartási gondokkal. Az a dolgozó kér áruhitelt, aki — ha vannak is gondjai, ha nem is tudja minden igényét kielégíteni, de nem látja bizonytalannak a holnapot • A tartós fogyasztási cikkek forgalmának felfutása mellett mindenképpen beszélnünk kell a gondokról is. Előfordul amikor egy cikk Iránt megcsappan az érdeklődés, megtelik a raktár. Nincs más megoldás, mint a leértékelés, es akkor minden elfogy. Mit mutat ez? Kell az áru, de már nem a régi áron. Vannak olyan áruk is, amelyek jók, de erkölcsileg megkoptak, az igényekkel nem tartanak lépést Sok motorkerékpárt hoznak forgalomba, sokat adnak el, de az alkatrész ellátás nem követi ezt, akadozik. Es ez sok kellemetlenséget bosszúságot okoz. Bútorokból soha nem volt ilyen bő választék. Újabban (mivel aí Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál kísérleti jelleggel alkalmazzák az új mechanizmus egyes elemeit) mód vart az önálló anyagbeszerzésre, S termelő egységgel való közvetlen megállapodásra is, Dé még mindig hiányzanak aá egyedi darabok, a tv-asztal, á dohányzó asztal, a konyha- szekrény, stb. Közismert A kávéfogyasztás óriási növekedése, de nem tart lépést vele a kávéfőzőgép gyártás. Sokan keresnek egyes hűtőgép-, tv-típusokat. Egyszóval nagyobb választékra, új formákra, nagyobb teljesítményű berendezésekre van szükség. És akad sok apró bősz* szántó dolog. Filléres, forintos áru kell, és nines elegendő, s közben ott hever a raktáron, de az eladó közönyösen kijelenti, hogy nincs. Ezek azt árnyoldalak, amelyek, ha neirt is okoznak nagy bajokat de kellemetlenek, befolyásolják a forgalmat, a növekvő szükségletek kielégítését A tartós fogyasztási cikkek iránt tagadhatatlanul nagy az érdeklődés és igény. Aá országgyűlés legutóbbi ülésért is elhangzott: .......azzal számolunk, hogy 1970-ben minden második család rendelkezik televízióval és osaknerrt minden harmadik család hűf töszekrénnyel”. Az igénnyel tehát számolnak. Szükséges azonban, hogy a kereskedelem, illetve a termelő üzent még jobban figyelembe vegyé az igények sajátos alakulását is. |'| Csorba Barn» Jutalmazásra nem jaraso'ják A TEXTIL szakszervezet javasolta, hogy a Könnyűipari minisztérium ne járuljon hozzá az olyan üzemek és ezek vezetőinek jutalmazásához — például az Élüzem, vagy SZOT zászló odaítéléséhez, — ahol á munkakörülmények nem meg-, felelőek és gyakoriak a balesetek. A szakszervezet szükségesnek tartja a munkásvédelmi őrségek támogatását m
