Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-05 / 157. szám

«edd, 1966. július 5. eszakmagvarorkzag 3 Akár esik akár fúj A tapolcai tejivó terasza fölé ízléses mfianyagtctfft építettek, mely különösen az c* évi szeszélyes időjárásban jó szolgálatot tesz. Foto: Szabados György A pártkongresszus tiszteletére Tanulók as építkezésen ózdon, a Petőfi iskola köze­lében új technikum épül. A két szárny egyikében lesz majd a 12 tanterem, tanán re tett felajánlást az első félévben már 12 ezer tonnára teljesítették. Mind a 12 ezer tonna export termék. Az ön­költség csökkentésében, a ter­melékenység javításában ugyancsak szép eredmények születtek. szobával, a földszinten szol­gálati lakással. A másik szárnyban műhely, tornate­rem, szertár és még néhány más helyiség kap helyet Az építkezés érdekessége, hogy az új technikumon csu­pa fiatal dolgozik. A kőmű­vesek. az ácsok, a vasbeton- szerelők is valamennyien ipa­ri tanulók, akiknek munká­jával a képzett tapasztalt szakemberek igen elégedet­tek. Az épületet még ez évben tető alá szeretnék húzni. Murátság születeti amelyben a barátok egymás kölcsönös segítését vállalják, nem kötöttek még a BVK- ban;,j A brigád továbbra is segitsé* gére lesz a tsz-nek bizonyos alkatrészek megszerzésében. Az aratáshoz szükséges szalmale­húzó és az üzemanyagtartály például hulladékanyagokból került ki nemiégen. Ezt a pontját a szerződésnek tehát már teljesítették. A tsz elhatározta, hogy a városban elárusító pavilont létesít, s állandóan friss gyü­mölcsöt. zöldséget szállít a gyáriaknak. Az ecsegi műhely­ben már készül a pavilon, a brigád társadalmi munkában vállalta felállítását. Rendszeresen meglátogatják majd egymást. Augusztus 20- án, a kenyér ünnepén munkás­paraszt találkozó lesz Sajó- ecsegen. Ez alkalommal a tsz látja vendégül a brigádot; Közgyűléseken és a brigádér- tekezlelen beszélik meg közös gondjaikat, s megvitatják, mit tehetnek egymásért. A szerződést az év végén éiS tékelik, s ugyanakkor megálla­podást kötnek a további idő­szakra. Mindezt aláírásukkal hitelesítették a tsz vezetői és a brigád képviselői. © Barátság született. Falu és város új típusú, szocialista szö­vetségének jelképe ez a kap­csolat. Méltán ürítették öröm- mel poharukat erre a két kö­zösség képviselői — 1966. jú­lius 2-án Kazincbarcikán.- Gyárfás Katalin vetkezet nem tartozik éppen a miskolci járás legkiválóbb kö­zös gazdaságaihoz, de szégyen­kezniük sem kell tagjainak. Tavaly például 35 forintot ért Sajóecsegcn egy munkaegység. A tsz föagronómusa. K. Nagy Jenő kazincbarcikai lakos. A BVK-ban sok ismerőse van. A barátság az ő kapcsolatai nyo­mán született Ha a tsz-nek valamilyen anyagra, alkatrész­re volt szüksége, gyors meg­szerzésében segítettek az isme­rősök. A raktári hulladékok között mindig akadt olyan anyag, amit a tsz még haszno­síthatott Természetesen sza­bályos vásárt csaptak ilyenkor. Aztán egyszer felvetődött a szocialista szerződés gondola­ta. A város ellátásának javí­tásával a tsz is hozzá járulhat a barátsághoz. Egy emlékezetes kiránduláson Kazincbarcika környékén mindezt megvitat­ták a két közösség képviselői. I» Széplaki Kjlmán, a BVK nagyüzemi szakszervezeti bi­zottságának termelési felelőse örömmel mondja, hogy ő is ott bábáskodott a barátság kiala­kulásánál. Véletlenül toppant be egy megbeszélésre, s ami­kor meghallotta, hogy miről esik szó — ottmaradt. — A gyár 91 szocialista bri­gádja közül jónéhány patro­nálja valamelyik termelőszö­vetkezetet De ilyen szerződést. Nagyszerű kis közösség ez. Tagjai többnyire innen vannak még a harmincon. Fiatalok. Ök, tizenheten négy eszten­deje alakították meg ezt a kol­lektívát. Azóta minden évben elnyerték a szocialista címet, s a bronz koszorú büszke tu­lajdonosainak mondhatják ma­gukat. Az utóbbi években tí­zen végezték el közülük a raktárgazdálkodási tanfolya­mot. Komoly szakemberek. Sok múlik jó munkájukon. Milliókat takaríthat meg a gyár, ha egy-egy nagyjavítás idején nincs fennakadás az anyagellátásban, ha pontosan szállítanak mindent a raktár dolgozói. Egyik legsikeresebb »fegyvertényük” volt a tava­lyi nagyjavítás kiszolgálása. Elismeréssel szóltak ekkor a brigádról. Ismerik már egymás gondo­latait is. Társadalmi munkán, rendezvényeken mindig ott vannak teljes létszámban — ilyen alkalmakkor nincs szá­mukra fontosabb dolog. Közös kirándulásokat tesznek, olyan­kor mindenki hozza a család­ját is. A brigádnapló hűsége­sen beszámol minderről. Dol­gos és vidám hétköznapokról, szép és derűs ünnepekről. Most új bejegyzés kerül a vas­kos füzetbe. A brigád szocia­lista szerződést kötött a sajó- ecsegi tsz-szel. is Alkotmány Termelősaó­: Beszámolhatnánk egyetlen [tárgyilagos mondattal az ese- :menyről: szocialista szerződést ;kötött a napokban a BVK Má­jus 1. elnevezésű brigádja és a [sajóecsegi Alkotmány Terme­lőszövetkezet Kevés derülne ;ki e szűkszavú híradásból. í> ; Ünneplőruhás emberek ülik [körül a fehér abrosszal borí­tott asztalt. Poharát emeli az [egyik, s torkát köszörülve kö­szöntőt mondani készül. Min­iden tekintet feléje fordul. ’ — Arra igyunk, hogy barát­iságunk tartson hosszú ideig, s dogyen gyümölcsöző valameny- ínyiünk számára! Egészségünk- jrc! ' ! Megéljenzik, s míg pohara­ikat ürítik, elgondolkodnak egy ‘kicsit ; Igen, most hivatalosan is •megpecsételték a barátságot : Jól mondta a szónok; barát- ; ság, ez az ö kapcsolatuk. Spon- ! tán kialakult szép szövetség. : Alig néhány hónapos múltra ■ tekinthet, ugyan vissza, de ■máris örömet és megelégedést [szerzett mindkét közösség sza­lmára. [ Kik és milyen emberek, akik [ezt az újfajta kapcsolatot ki­alakították? © ; A Borsodi Vegyikombinát ; központi anyagraktárában ! majdnem mindenki tagi a a : Május 1, szocialista brigádra: k. A Lenin Kohászati Művek­ben nemrégiben értékelték a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások tükrében az első félévi teljesítést. Az eredmények biztatóak. Példá­ul: a kohászati késztermék 15 ezer tonnás túl teljesí tésé­a mélyépítési feladatokon kí­vül hozzáfognak az etiléngyár üzemi épületeinek — közöttük — a gázszétválasztó kompresz- szorcsarnok, a központi mű­szer és laboratórium, a szi­vattyú- és irodaház összeszere­léséhez. Az üzemrész beren­dezéseinek nagyobb részét a Szovjetunió külkereskedelmi szervei már leszállították Tiszaszederkénybe, s így a sza­badba telepítendő gépek és készülékek elhelyezésére az őszi hónapokban sor kerül. A tervek szerint jövőre kezdik meg a polimerizációs üzemrész építését és az ország első po­lietilén gyárát 1969-ben adják át rendeltetésének. Szovjel gépeli sb polietiién gyárnak Július első napján éppen e gondról tanácskoztak a Ga­bonafelvásárló Vállalat szak­emberei, amikor érdeklőd­tünk; hogy sikeralt a felké­szülés, illetve mi az, ami még hiányzik. A vállalat vezető szakem­bereinek szavaiból kiderült, hogy az utolsó „simításokat” végzik a sokrétű és alapos felkészülésen. Befejeződött a raktárak, a felvásárlóhelyek tisztítása, felszerelése, s a gazdaságok akár már most folyamatosan, éjjel-nappal szállíthatnák a terményt. Igaz; tárolóhely tekintetében a vállalat nem túlságosan „gazdag” ez évben sem. A ki­sebb raktárakat nagyrészt már átadták a termelőszövet­kezeteknek. azonban nem is ezek hiányoznak, hanem a je­lenleginél nagyobb központi raktárak. Annál is inkább, mivel évről évre több helyet foglal el a takarmánytápok készítéséhez szükséges alap­anyag. Ezen a hiányosságon azonban központi segítséggel már csak a következő évek­ben lehet változtatni. — Természetesen nincs kü­lönösebb probléma. Csak ép­pen jobb lenne, ha nem szű­kölködnénk, hanem bővel­kednénk a raktárakban. Igaz; az idén háromszor annyi a különböző típusú szá­rítógépek száma, mint egy év­vel ezelőtt volt. A gépek munkára készek. Mindegyik mellett van megfelelő és ele­gendő szakember az éjjel- nappali üzemeltetéshez. Azon­ban ezek a gépek együttesen is 24 óra alatt csak 70 va- gonnyi terményt képesek megszárítani. Tehát; egy tel­jes hónapon át is csak 2100 vagont, egy ötödét, egy hato­dát a megye várható kenyér- gabona termésének. 3 bár az Aratunk. Megyénk egyes területein már napokkal ez­előtt dolgoztak a gépek, az őszi árpa tá blákon. A déli ré­szekén megkezdték a búza, a kenyér betakarítását is. S mintha csak még időben ér­kezett figyelmeztetés lenne; az aratás első napjain eső — esőt követett, ami megnehe­zítette a munkát. Ahol rend­re vágták az árpát, ott várni kellett a száradásra. Ahol vi­szont a kombájn azonnal el­csépelte a termést, ott a szem magas nedvességtartalom volt. Közismert, hogy a ma­got raktározni csak úgy lehet, ha száraz, ha benne levő nedvességtartalom nem ha­ladja meg a 15—16 százalé­kot. Tehát; előbb meg kell szárítani. Az emődi termelő- szövetkezet például azonnal a Gabonafelvásárló Vállalat­hoz fordult, hogy segítsenek a nyolc vagonnyl árpát meg­menteni. A vállalat megadta a támogatást anélkül, hogy szárítógépeket kellett volna igénybe venni. Csak 70 va«on a szárítógépek napi teljesítménye! Á géppel történő szárítás költséges. Nyolc-tíz forintba kerül egy mázsa árpa, vagy búza nedvességtartalmának csökkentése. Az emődiek ese­tében tehát 8000 forint költ­ségmegtakarítást sikerült el­érni. De csak azért, mert még üresek a vállalat raktárai, es van bőven hely ahhoz, hogy vékonyan terítsék, sokszor megforgassák a magot, hogy megszáradjon. De ml lesz később, amikor ezermázsa- szám ontják a kombájnok a búzát, és esősre fordul az idő? szinte lehetetlen, hogy az idei termés egésze, vagy csak nagyrésze is szárításra szorul­na — talán ennyire kedvezőt­len időjárással nem kell szá­molnunk —, a rendelkezésre álló gépi kapacitás mégis elenyésző. Éppen ezért a fel­vásárló vállalat esős i i 1 járás esetén csak részben nyújthat segítséget a szárításhoz a ter­melőszövetkezeteknek. Clsósorban a ísz-ck ielkészüllségén múlik A gabonafelvásárló egyéb­ként ez evben úgy is segíti a koanbajnszérúkkel, mcgiriejó raktárakkal szűkösen rendel­kező termelöszove.kszeuetet, hogy tőlük mintegy 1600—2000 vagonyi kenyérgabonát vesz at egyenesen a koméijnők­től. (Ez az a bizonyos natúr­gabona!) Ezt a me uiyiseget a tsz-eknek nem kell kezelniük, szántaniuk. Viszont, ha esős lenne az idő, és nedves a ter­mény, bizony már ez a nieny- nyiseg is lekötné a vállalat egész szárító kapacitását. Hi­szen a szállítási szerződést a natúr-gabonára a tsz-ekkel már előre megkötötték. Mind­ezekből egyenesen követkor zik. hogy a közös gazdaságok­nak alaposan, sokoldalúan fel keli készülniük arra, hogy ha esős lesz az aratás, gondos^ kodhassanak a nedves ter­mény kezeléséről, szárításá­ról. Az elmúlt évben is bevált — bár, ha magas a levegő páratartalma, lassú a munka —, a hideglevegős szárító a nedves termés kezelésénél. S ilyen szárítógép ma már bő­ségesen van megyénk gazda­ságaiban. De jelentős segítség a termelőszövetkezeti tagok háztáji magtára, a padlások, csűrök is, természetesen meg­felelően előkészítve. S ilyen előkészítésre feltétlenül szük­ség van! Egyébként pony­vákkal, zsákokkal a felvásár­ló vállalat még ilyen esetben is tud segíteni megyénk közős gazdaságai nak. Július egyébként ked/ező, esőtlen időjárással köszöntött be, s — állítólag! — száraz napok következnek. Ez azon­ban — erre éppen a bizonyta­lan júniusi „előrejelzések” for- dítottsága a példa. Jobb, a nem várt helyzetekre is felké­szülni, mert az aratás már igazán megkezdődött; a felté­telek biztosításához nincs e'ő- készülett, várakozási idő — azonnal és mindenütt meg kell tenni a szükséges intéz­kedéseket! Barcsa Sándor Ha nedves lesz a búza oktánszámú benzinből évente — különböző színárnyalatok­ban — 24 ezer tonna polieti­lénport állítanak majd elő. Eb­ből a kiváló tulajdonságokkal rendelkező műanyagból hazai iparunk különféle edényeket, kábeleket, fólialapokat, csöve­ket és szigetelőket készít. A gyár építését tavasszal kezd­ték meg és az idén a Petrol­kémia Beruházási Vállalat irá­nyításával mintepv 90 millió forintos munkát végeznek. így A Borsod megyei Tiszai Ve- Eyikombinát a harmadik öt­éves tervben új alkotással; a polietilén gyárral gazdagodik. Hazánk első ilyen üzemét 1,7 milliárd forintos beruházás felhasználásával szovjet és an­gol partnerek segítségével építik fel. Az új gyár etilén üzemének gépi berendezéseit ugyanis a Szovjetunióból, a polimerizációs készülékeket pe­dig Angliából vásároljuk. A hatalmas üzemben alacsony Négy éves kálvária egy szép filagória körül kolci III. kerületi tanács. 1962-ben ehhez a kőfalhoz készítették a fából ácsolt, pa­latetős íilagóriát és fáskam­rát. A 411. kerületi tanács határozata szerint a fészert addig használhatják, amíg a ház tatarozása tart, a filagó- riáról pedig tervrajzot és te­lekkönyvi kivonatot kértek. Klusóczkiék mindezt el is ké­szítették. Amikor azonban el- vitték a tanácshoz, ott azt a i választ kapták, . hogy már* nem szükséges... s| Két év múlva aztán várat-h lanul kaptak egy határozatot, í] amelyben a III. kerületi ta- * nács elrendelte a filagória és* a fáskamra lebontását. Ez el- -I len nyomban fellebbezést^ küldtek a városi tanács épí- * tési osztályához, majd ennek * elutasító határozata ellen a ;] városi tanács végrehajtó bi- Íj zottságához, végül pedig a ij Minisztertanács Tanácsszer- * vek Osztályához. Mindenütt;) elutasító választ kaptak. íj amelynek lényege: az épít- ij meny fennmaradása városké- * pi szempontból nem enged- hető meg! í] * K özben a kerületi és a* városi tanács építési * osztályának két dől-:! gozóján kívül senki sem néz- * te meg. hogy valóban észtét!- íj kus-e, vagy sem az építmény! * És ez a két ember is elismer-* te, hogy szép a filagória. min-;} taszerű a fáskamra, beillesz-* kedik a városképbe, de a íj „szabály, az szabály!”... A* pénzbüntetések összege eddigjj 4000 forintra gyűlt! És hány:] ember mennyi időt és energiát* pazarolt már erre az ügyre. ^ amelyet kevesebb „paragra-si fus-rágással”. és egy kicsit^ több emberséggel már régen* megnyugtatóan lezárhattak * volna! s (Ruttkay) * A lillafüredi autóút mentén, a takaros há­zak között sajnos, Fan még jónéhány ócska deszkabódé, fáskamra, ói, ütött-kopott építmény is. Rontják ezek a szép összké­pet, megértek már a renová­lásra, a lebontásra, de hát a tulajdonosokat nem lehet ilyesmire kötelezni. Van azonban egy ház az Erzsébet sétányon, amelynek udvarán igazán mintaszerűen szép fáskamra húzódik, amelyhez egy hangulatos nyolcszögletű nyári étkezőhe­lyet, úgynevezett filagóriát is építettek. Az autóúton hala­dók közül sokan megcsodál­ják a fából ácsolt filagóriát és mondogatják is, hogy bár minden ház udvarán ilyen esztétikus melléképületek so­rakoznának! — És éppen ezt a szép fila- feóriát és fáskamrát akarják lebontani! — háborog a me­gyei pártbizottság ipari osz­tályának vezetője és egyik munkatársa, akik helyszíni kzemlét tartanak. Végső el­keseredésében ugyanis már hozzájuk fordult segítségért a tulajdonos, Klusóczki Gyula íés felesége. — Négy év. ófa ni ár annyi ifielé és annyiféle kérelmet, fellebbezést írtunk eredmény­telenül, hogy már nem tu­dunk másüvé fordulni — halljuk Klusóczkinétól, aki- pék idegeit mind jobban fel- őrli a bürokratikus huzavona. Miért ez a nagy kálvária a szép filagória körül? Az Erzsébet sétányt házat Í957-ben vásárolta meg az államtól Klusóczki Gyula, aki oktató az iparitanuló intézet­ben. Azóta a házaspár nün- ,den megtakarított pénzét az elhanyagolt épület és környe­zete szebbé tételére fordítot­ta. H egy a szomszéd ház emésztőgödréből ne iö.ijön át. a szenny és fe bűz, egy tömött kőfal épí­tésére kértek engedélyt. Ezt 1959-ben meg is adta a mis-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents