Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
▼aaarnan, 15««. jtifiits X észarmagtarorszag 9 Lehet-e késleltetni az öregedést? Irtat dr. Zclcnák Lássló 2500 évvel időszámításunk előtti kínai orvosi könyvben már szó esik az öregedés megakadályozásáról, és ettől az időtől napjainkig állandóan foglalkoztak az öregedés kérdésével. Az öregkor általában a hatvanadik életévben kezdődik, de az illető életmódjától és egyéb körülményeitől (pl.: örökletes tulajdonságok) függően korábban vágj' későbben kezdődhetik meg. Ebből adódik, hogy az idős kort nemcsak a naptári évek száma jelzi, mert a naptári és a biológiai életkor nem halad mindig párhuzamosan (pl.: lehet, hogy egy 40 éves ember szervezete öregebb, mint egy 60 évesé). Életünk nem más, mint a környezetünkhöz való folytonos alkalmazkodás. Az örökségbe kapott és a bennünk levő alkalmazkodási energia készletei végesek és pótolhatatlanok. Úgy kell tehát gazdálkodnunk velük, hogy sokáig tartsanak. Szervezetünk olyan, mint egy lánc, amely a leggyengébb láncszemnél szakad el. Hiába erős minden láncszem, ha csali egy láncszem is tönkrement, a lánc el fog szakadni. Vigyázzunk erre a láncra, hogy egyenletesen kopjon el. Goethe azt mondta: „A nap végtelen hosszú annak, aki nem tudja hogyan értékesítse és használja fel.” Mit tegyenek az öregek, hogy napjaik ne legyenek hosszúak? Olvassanak! (csak 'kifogástalan szemüveggel!). Evés közben, ágyban és fürdőkádban nem szabad olvasni. Aki azelőtt nem olvasott, az először könnyű, szórakoztató könyveket olvasson és csak azután térjen át a komolyabb könyvek olvasására. Tornázzanak, vagy sportoljanak, de szervezetüket ne erőltessék meg. Könnyed és szórakoztató gyakorlatokat kell végezni. Nagyon egészséges a séta, a természetjárás és az úszás, melyet mértékletesen még a szívbetegek is végezhetnek. A séta — függetlenül az időjárástól — mindig a szabadban történjék. Tudni kell azt, hogy a hideg víz frissít, a langyos megnyugtat, a forró elbágyaszt. Tíz percnél tovább ne üljünk a fürdőkádban, 18 foknál ne fűtsünk be jobban. Idős ember ne zárja magára a fürdőszobaajtót! A törülközés durva szövésű anyaggal történjen, mert ez élénkíti a vérkeringést Kellemes időtöltés az utazgatás, vagy különféle dolgok gyűjtése. A kertészkedés, méhészkedés, mások ügyes-bajos dolgainak az intézése mind megannyi hasznos időtöltés. Természetesen ezek nem elegendők a hosszú élet eléréséhez. Mit tegyünk még, hogy sokáig élhessünk? Ruházkodásunknál tartsuk szem előtt az időjárás változásait Nyáron laza szövésű és világos ruhákat, télen sötét, könnyű, több egymás feletti rétegben elhelyezkedő ruhákat hordjunk. Harisnyánk, cipőnk és kesztyűnk legyen kényelmes, hogy ne akadályozza a vérkeringést. Nagyon hasznos viselet télen a bundacipő. A hplvpc táplálkozásról a h neiyes következőket kell tudni. Fő tápanyagaink a fehérjék, zsírok és a szénhidrátok. Fehérjékből és zsírokból 7—10 dkg, szénhidrátokból 45 —75 dkg a napi szükségletünk. Szervezetünk csak az állati eredetű fehérjéket képes tökéletesen felhasználni. A túlzott fehérje- és zsírdús ételek fogyasztását kerüljük, mert érelmeszesedést okozhatnak. Sokan ma is úgy tudják, hogy a marhahús és levese érelmeszesedést okoz. Ma már tudjuk, hogy ez a nézet elavult, mert a marhahús olyan anyagokat is tartalmaz, melyekből fontos szívgyógyszereket készítenek. Természetesen a marhahúst sem szabad túlzott mértékben fogyasztani. Hasznos tápanyagul szolgálnak a hüvelyes főzelékek, mert a bennük levő foszforsók fokozzák az izomerőt. Nagyon ajánlatos a különböző gyümölcsök és gy ümöl cs 1 evek fogyasztása, azok magas vitamintartalma miatt. A fagyasztott ételek szakszerű tárolása közben azok vitamintartalma nem változik lényegesen. A betegségek elviselése nagy mértékben függ a szervezet vitaminellátottságától. Az öregek ételeiből mellőzni kell a paprika és a bors túlzott használatát. Evés közben kerülni kell minden kellemetlen beszédtémát. Aki csak teheti, lehetőleg minden nap azonos időpontokban étkezzen. Érdemes megjegyezni a következő régi német mondást: Élj reggel, mint egy fejedelem, délben mint egy polgár, este mint egy koldus. Különösen a hízásra hajlamosak fogadják meg ezt a tanácsot. Ideges és alvászavarban szenvedő egyének — főleg délután és este — ne fogyasszanak feketét. A tej csökkenti a feketekávé hatását Az étkezés közben fogyasztott 1—2 dl bor nem káros, mert javítja az étvágyat, tágítja az emésztőcsatorna ereit és elősegíti a tápanyagok felszívódását A jó emésztéshez jó rágás — jó fogak is szükségesek. A fogpótlást már egy fog hiánya esetén is meg kell kezdeni. A műfogsort nem a fiókban kell tartani — (ahogyan azt sokan teszik) — hanem a szájban. Régi — átalakított közmondás: Lassan rágj, tovább élsz! Életünk egyharmadát alvással töltjük eL Az életkorral az alvás ideje megrövidül. Nyáron lehetőleg nyitott ablaknál aludjunk, télen szellőztessünk ki lefekvés előtt Az altatók alkalmazását lehetőleg kerüljük. Lefekvés előtti bőséges vacsora és folyadékfelvétel zavarja az alvást Betegségeinket ne a szomszédok, hanem az orvos tanácsai szerint gyógyítsuk. azzal kezdtem, hogy lehet-e késleltetni az öregedést? Most azzal fejezem be, hogy az emberi élet meghosszabbítása csak egyetlen módon lehetséges: mindenki tartsa be a számára előírt életmódot melynek lényege a mértékletesség a táplálkozásban, az élvezed cikkekben és a szórakozásban. Cikkemet Újabb felfedezések küszöbén A gyógyítás szolgálatában — A magyar barlangkutatás nagy eseményei A speleológia, a barlang- kutatás tudománya az egész világon, de hazánkban is nagy eredményeket ért el az utóbbi években. Ezekről, és hasznosítási lehetőségeikről kértünk tájékoztatást dr. Dénes Györgytől, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat főtitkárától. — A közelmúlt hónapokban —- mondotta — az észak-bor- •odi Alsóhegyen és a Meteor- barlangban biológiai kutatások kezdődtek. A különleges csapdákból begyűjtött anyag nagyszerű eredményt hozott: a barlangokból három, eddig ismeretlen állatraj került elő; tanulmányozásuk most történik az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem Állatrendszertani Intézetében. A Bükk-hegységi Tarkőt-köfülkében évszázezre- dek alatt felhalmozódott töltést a barlangkutatók—tudós szakemberek és lelkes diákok — több éves munkával rétegenként kitermelték: az innen előkerült állati csontokból és növényi magvakból kirajzolódik az elmúlt évezredek éghajlatának, állat- és növényvilága átalakulásának képe. Jelenleg mintegy fél millió évnél tartalak a történelem „visszaforgatásában”, és a barlangi üledéksor még nem ért véget! __ A barlangok feltárásánál m ilyen eredményeket értek el eddig a magyar kutatók? A barlangfeltáró kutatások lendületesen haladnak az ország minden részén. Legfontosabb idegenforgalmi körzetünkben, a Balaton vidéken a keszthely-cserszegtomaji Kút-barlang közel kilométernyi hosszú járatainak feltárása Slyyyl«nre»wifa'\. N&gJ érdeklődést keltett a Balatonederics közelében nemrég felfedezett cseppköbarlang is. amelynek szakszerű kutatásán eppen most dolgoznak. A Bükkben, Lillafüred közelében tárták fel pár hónapja miskolci kutatók az ország legmélyebb barlangját, amely a bejárattól mintegy 250 méter mélységbe nyúlik le és feltevésünk szerint, egy több kilométeres, hatalmas cseppkőbarlang-rend- szer részét képezi. A feltárási munka itt is folyamatos Világ- viszonylatban legnagyobb feltűnést a budapesti ősi hévforrásbarlangok sorozatos feltárása keltette, hiszen fővárosi barlangjaink összhosszúsága eléri a világ leghosszabb barlangjai között nyolcadik helyen álló aggtelek' Baradla hosszát. Hozzá tehetem: aggteleki barlangóriásunk, a 22 kilométeres Baradla kutatása sem tekinthető befejezettnek.^ A közeljövő kutatásai itt is új felfedezéseket ígérnek. — Sok szó esik napjainkban a gyógyhatású barlangok felbecsülhetetlen értékű levegőjéről. Hogyan hasznosítható a magyar barlangkutatók munkája a gyógyászatban? K utatóink az utóbbi időben figyeltek fel a barlangi levegő gyógyhatására. A Béke-barlangban a kísérleti kezelések meglepően kedvező eredményei után, most már rendszeres kúrákat tartanak és rövidesen megkezdik a bányászok gyógyüdülőjének építését. Közben tovább kísérleteznek az abaligeti- és legújabban a ta- polcai-tavasbarlangban a lég- ZÓ6ZCTV1 betegségek gyógyításával ,.'. Barlangkutatóink — szakemberek és amatőrök / — szívós, tudományos munkája eredményeképpen hazánk ma már Európa egyik legsajátosabb barlangkincsével rendelkezik, amelynek tudományos, egészségügyi, népgazdasági és idegenforgalmi jelentősége felbecsülhetetlen — mondotta befejezésül dr. Dénes György. V. A. Lothar Kusche: Mennyi idő kell egy filmhez? ATTÓL A PILLANATTÓL — hogy valaki leül forgató- könyvet írni — a bemutatóig általában néhány naptól öt és fél évre terjedhető idő telik el. A híradó esetében nagyon egyszerű a megoldás: az operatőrök nekimennek és forgatnak, felveszik, ami éppen előadódik az életben, utána egy-két vágás, s jöhet a következő. Nem így a játékfilmnél. Ott kifejezetten káros a rohammunka. Legalábbis a filmszakemberek úgy vélik: ami lassan születik, az művészet. Erről már a dramaturgok is gondoskodnak. Rögtön megállapíthatjuk: minél több dramaturg vesz részt egy film előállításában, annál művészibb lesz, és annál lassabban készül el. A számunkra igazán érdektelen, unalmas dramaturgok munkamódszere és ambíciója arra irányul, hogy a forgatókönyv mielőbb elkészüljön. Vizsgálatunk szempontjából azonban csak a dramaturgok második csoportja érdekelhet bennünket. Munka- módszerük: miközben a kéziraton dolgoznak, gondosan ügyelnek, nehogy az valaha is elkészüljön. Különleges tehetségük éppen abban mutatkozik meg, hogy újra és újra eszükbe jut valami, ami miatt feltétlenül változtatni kell. Ez a csodálatra méltó művészi elégedetlenség a mások munkájával kapcsolatban egészen különleges erény. Ennek köszönhető, hogy egy szinopszison, melyet szerzője körülbelül hét nap alatt készített el, másfél éven át elvitatkozgatnak a dramaturgián. Természetesen nem szabad szó szerint venni: nem folyik szakadatlan vita másfél esztendeig, hanem csak fél délutánon át, viszont minden nyolcadik héten. Utóvégre a dramaturgoknak nemcsak ezt az egy ügyet kell elintézniük, hanem sok mást is. A bíráló jellegű rövidfilmek előmunkálatai különösen tartalmasak, köznapi nyelven szólva hosszadalmasak. Nekem mindig imponált például a szakkonzultáció nevű trükk. TEGYÜK FEL, hogy elkészült egy egészen rövidecske- kurtácska szatirikus film forgatókönyve, mely — mondjuk — a városi tanács építési osztály vezetőjének a munkáját bírálja, (a példát persze mi találtuk ki.) A forgatókönyvet először is másfél éven át rakosgatják egyik dossziéból a másikba, miközben az illetékesek többször az ujjuk köré csavarják, és a margókat jegyzetekkel írják tele. Ezután jön a szakkonzultáció. Igazán egyszerű: elmagyarázzák az építési osztály vezetőjének, hogy miről is van szó, megmutatják neki a forgatókönyvet és kérik a véleményét. Az osztályvezető felettébb udvarias lesz. Elolvassa a kéziratot, finoman megmosolyogja, majd közli: „.Igazán csinos kis munka. Magunk között szólva: maradt még egy kis humorom. És mindig azt mondom: jó dolog az önkritika! Ügy bizony! Egyébként néhány szakmai jellegű tévedés csúszott a forgatóMindennek a teteje könyvbe. Itt ugyanis nem én, az építési osztályvezető, követtem el a hibákat, hiszen önök bizonyára nem tudják, hogy éppen ezekért az apróságokért nem én vagyok a felelős. Ha valamire teljes tárgyilagossággal fel szabad hívni a figyelmüket: az új házaknál a főépítész ügyetlenkedte el azt a csatorna-lefolyó ügyet”. És így tovább — folytatja beszédét az osztályvezető, hiszen végtére ő is csak ember. E szakkonzultáció után újra eltelik fél esztendő, s akkor átdolgoztatják a tervezetet, ami további két hetet vesz igénybe. Itt emlékeztetni szeretném az olvasót arra, hogy filmünkön már huszonegy hónapja és három hete dolgoznak, amiből három hét jut a szerzőre. Üj szakmai konzultáció következik a főépítész irodájában. Az idő két évre kerekedett. Feltéve, hogy elkezdik a felvételeket (általában ez az az időpont, amikor úgy döntenek, hogy mégsem készítik el a filmet, s feltéve, hogy az illetékes jóváhagyó személyiségeknek nincs kifogásuk a forgatókönyv ellen (általában szokott lenni kifogásuk), a forgatás rövid idő alatt lezajlik. A rendezők és operatőrök ugyanis elfoglalt és nagyra- törő emberek. A jó filmrendező dühöng, ha három egymás utáni éjszaka nincs dolga a műteremben, s így kénytelen otthon üldögélni. Ügy érzi ilyenkor, hogy a tehetsége parlagon hever. Ha tehát a dramaturg abban látja a művészetet, hogy a lehető leghosszabb ideig kotoljon egy forgatókönyvön, addig az igazi rendező számára éppen az a művészet, ha a filmet a Vehető leggyorsabban elintézi. Ezáltal a dolgok bizonyos mértékig kiegyenlítődnek. Más szavakkal: a forgatókönyv megvalósításának minősége körülbelül olyan, amilyen a forgatókönyv minősége. Vagy egészen magyarán: a kész film egy fikarcnyival sem jobb a forgatókönyvnél. A forgatás után természetesen még nincs kész a film, hanem az úgynevezett utógyártás stádiumába kerül. Most jön még a zeneszerző, illetve várják, de nem jön. mert elfelejtette, s amikor végül megérkezik, nincs szabad műterem, ahol fel lehetne venni a zenét stb. Közben a dramaturgok még alkalmat találnak, hogy beleszóljanak a rendező és a vágó munkájába is, de már, bármennyire fájlalják is, nincs más hátra* elkészült a film. És ha az illetékes jóváhagyók >emmi kivetnivalót nem találtak benne, nincs akadálya a bemutatónak. Mindössze két év, négy hónap és egy héttel azután, hogy szerzőnk a gépébe fűzte a tiszta papírt. SAJNOS, A MOZIT, amelyben a bemutató lezajlik, épp most alakítják át cyklop- gigant-panoráma rendszerű vetítésre. Ez azonban a legrosszabb esetben sem tarthat öt évnél tovább. így ragyogó* aktuális filmünkkel a közönség megismerkedhet, mielőtt nyolc teljes év elmúlna. Kár* hogy a főépítész időközben nyugdíjba ment és öreg napjait a Harz hegység egy eldugott falucskájában tölti, ahol nincs mozi. Szívderítő és építő kritikánkból ily módon sajnos keveset okulhat. De kit lehet kötelezni a moziba járásra?! Fordította: Zilahi Judit — Most a bal füledet add. lárf (Polnische Rundschau karikatúrája) Miskolc — iisegrdd —* Esztergom A harminc fokos melegek idején (hű, de nagyon régen!) valamelyik könnyelmű ember igen súlyosan megsérthette a Napot, az áldottál, a drágát, a fényes- orcáját, mert már hetek óta nem mutatkozott, jelhők mögé rejtőzött. És azóta esik. Esik, esik, esik. Ez a könnyelmű, Napot-sértegető ember viszont nem tartozott abba a miskolci IBUSZ-csoportba, mely kétnapos kiránduláson látogatta meg Visegrádot és Esztergomot. Ha volt is közöttük valaki, aki annak idején a nagy meleget kifogásolta, az legfeljebb csak szófián fejcsó- válással tette. Csakis így lehetett, mert a kirándulás idején, ha rövid szakaszokra is, de o Nap kegyeskedett kisütni. A csoport — körülbelül 130 ember, idősebbek, fiatalok, gyerekek — a hajnali órákban vonattal indult a Tiszai pályaudvarról, és kilenc óra tájban már mindenki a különjáratú vízibusz ülésein várta az indulást. A karcsú vízi jármű lassan elmozdult a parttól, és elindult fölfelé a szürke vizű Dunán. Épületek, hidak, szigetek, bólyák. uszályok és a Dunából egyre hosszabb szakasz marad mögöttünk. Az ég szürke, szemerkél az eső. A gyerekeket azonban semmivel sem lehetne elmozdítani az ablaktól. A felnőtteket el lehet. Virslivel, sörrel. A víz szélesedik, a hegyek magasodnak. Közeledik a szépséges Duna-kanyar. A balról magasodó hegyen feltűnik a visegrádi Fellegvár maradványa, alatta a Salamon-torony. A vízibusz tovább halad, Esztergomba megyünk, ide, Visegrádra majd csak este térünk vissza, hogy itt töltsük az éjjelt és a következő napot. Esztergom. A parton hűvös, szeles idő, apró szemű eső fogad bennünket. Meg természetesen a helyi idegenvezető. A keresztény múzeum, a vár, a bazilika, a kincstár feledteti a kinti időt. Egyáltalán minden időt feledtet. Bármennyit járkálna, nézelődne is itt az ember, sosem lenne elég. Délután hat órakor gyülekezünk a hajónál. Az eső már órákkal előbb elállt és kisütött a Nap. Mindenütt fényképezőgépek kattognak. Indulunk vissza. A hajó mögött fodrozódó vízről, a széthúzódó hullámokról ezernyi fénysugár tükröződik. Alkonyaikor ériinjf vissza Visegrádra. A Fellegvár falain még ott vöröslenek az utolsó sugarak. Kikötünk, partra szóltunk és a hajó barátságos személyzete elköszön tőlünk: a vízibusz megy vissza Pestre. Másnap Visegrádra napsütéses reggel köszönt. Olyan reggel, amilyen illő egy hegyi túrához, hiszen a hegyről csak a szép időben lehet messzire látni, alaposan körülnézni. Ez olyan reggel. A Duna-kanyar, a táj innen a hegyről nézve másképpen szép, mint lentről. A vár is itt van közvetlen közelben, tapintható valóságban. Hallgatjuk az idegenvezető előadását. Ezek szerint a várat nyolc év alatt építették fel. — Fogadjunk, hogy ma nyolc év alatt a szükséges kőmennyiséget sem hordanák fel! — mondja valaki. Senki sem cáfolja meg. Az emberek nézik a monstrum falakat, a romjaiban is fenséges építményt. a magos hegyet' amelyre rakták, felidézik a kezdetleges technikát, amivel készítették és az összegzés: a vár hihetetlenül gyorsan készült el. — Hol dolgoznak vajon az építők leszármazottai? — sóhajt fel valaki. — Biztosan nem Miskolcon. Délben gyors zápor csapkod, de aztán újra süt a Nap, szép időben láthatjuk Mátyás király palotájának romjait, és Visegrád más nevezetességeit. Délután kompra szállunk, átmegyünk Nagymarosra, hogy vonattal induljunk haza. Két napra megfeledkeztünk a hétköznapok gondjairól. Szívélyesen búcsúzunk hát a vonatablakból gyorsan kifutó szépséges tájtól Priska Tibor
