Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

▼*sirn*tv KXW. jűTItu 51. (SZAKMA GTARORSZÄG 9 7,ud<MMÁtoty ® TECHNIKA ^ Jsudo-fnátty. ® TECHNIKA 1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIHIIIIII iiiiiiiiimiiii ITT AZ UJ WARTBURG! LEG ÚJABB SLÁGEREK Mrgérkrzrtt vizsgálatra a WartMiir 1000 '353 szeniiMyjrépkorsI az Aulrtkü/lekedísl Tudományos Kutató Intózcthez. Az út típusú Wartburg motorja három hrnRorrs. kátütomű. is lócrús. Ar. új, modern vonalú karosszériával kisebb Irtt a kocsi parkhcly-szUkséglcte, és növekedtek az utastér méretei. Lég- vagy vízhűíés ? ték jól. Ma már ezt a hibát is tökéletesen kiküszöbölték. A következő években min­den bizonnyal tovább folyta­tódik a léghűtéses motorok terjedése. Érdemes lesz figye­lemmel kísérni ezt a fejlődést. A gépkocsik tulajdonosai és leendő birtokosai között gyak­ran felvetődő kérdés: vajon a lég- vagy a vízhűtésű motor clónyösebb-e? Gyakorlatilag a járműmotorok minden eset­ben a levegő hűtőhatását hasznosítják, a léghűtésnél közvetlenül, a vízhűtésnél köz­vetítő közeg, a víz segítségé­vel. Sokáig uralkodott a* a né- íwt, hogy a léghűtés csak kis hengerűrtartalmú, illetve egy- h engeres motorokon alkal­mazható (eltekintve a légi járművektől). Am újabban mind több személyautót, te­herautót és autóbuszt látnak el léghűtésű motorral. A leg­ismertebbek közül elég csak a Tátra, a Trabant és a Volks­wagen típusokat példaként megemlítenünk. Mi lehet az oka ennek? A tervezők mindinkább a konst­rukciók egyszerűsítésére, a jár­műsúly és a motortérfogat csökkentésére törekszenek, ezért választják szívesen a léghűtéses megoldást. A hen­gereket körülvevő hűtővíztér elmarad, ugyancsak nincs szükség a rácsozatos hűtőre, a vízszivattyúra, és az egész rendszert összekapcsoló cső­rendszerre. Csupán egy ven­tillátorról kell gondoskodni, amely a léghűtéses motor bor­dázatához a hűtőlevegőt eljut­tatja. A léghűtéses motor nagy előnye az is, hogy érzéketlen a külső hőmérséklet változásai­ra, vagyis könnyebben ér el állandó üzemi hőfokot, télen és nyáron egyaránt. További közismert előnyt, hogy hideg­ben lényegesen könnyebben indíthatók, mint a vízhűté- sűek. Szereléskor, javításkor könnyebbséget jelent, hogy a léghűtéses motornak külön­álló hengerei és hengerfejei vannak; de nincs útban a víz­hűtő és a csőrendszer sem. Ennyi jó tulajdonság felso­rolása után meg kell említeni a léghűtéses motorok terhére róható két hátrányt is. Az egyik: a nagy fordulat szám­mal dolgozó ventillátor mű­ködése zajossá teszi a motor üzemelését, s ez mind a kör­nyezetben, mind az utastér­ben zavaróan hat. A halkan, szinte észrevétlenül suhanó autót pedig csak vízhűtéses megoldással sikerült készíteni. A másik hátrány: a léghűtéses motorok magasabb üzemi hő­mérséklete miatt rendszerint külön olajhűtő felszerelése vá­lik szükségessé. Az előnyök kétségtelen túl­súlyban vannak a hátrányok­kal szemben. Az arány az el­következő években még to­vább fog javulni a léghűtés szempontjából, hiszen a terve­zők egyre újabb megoldások­kal törekszenek a hátrányok kiküszöbölésére. Nem véletlen Vitaminvizsgálat a)Laló-Qiu az Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben. Fagylak az Alpok jégéből — Milyen szép ez a naptár az íróaszta­lán, Kovacsik elvtárs. — Igen, külföldről kaptam. Gyűjtöm « naptárakat. — Furcsa hobby. — Nem hobby ez, hanem kegyelet — Kegyelet? — Igen. En ugyanis egy naptárnak kö­szönhetem, hogy most igazgató vagyok. — Ne szerénykedjék, Kovacsik elvtárs. — Nem szerénykedem, inkább elmesé­lem, ha érdekli. *— Csupa fül vagyok. — Szóval, tíz évvel ezelőtt, amikor az egyetemet elvégeztem, kerültem a Pótin­dexhez, mint műszaki előadó. Talán em­lékszik rá, akkor Somfai Rezső volt a miniszterhelyettesünk. — Igen, ismertem őt, most követ vala­hol. — Stimmel. Szóval Somfai Rezső volt a miniszterhelyettes, és nekem is volt egy barátom, akit Somfai Rezsőnek kiír­lak. — Akt rokona volt a miniszterhelyettes Somfainak. — Téved, mert nem volt rokona, nem is ismerte, sőf, nem is született Somfai volt, hanem Simek. csak felvette a Som­fai nevel. Egy hétfői napon barátom, Somfai Rezső felhívott telefonon, és meg­beszéltük, hogy szerdán este összejövünk egy ultipartira nála. En. hogy el ne fe­lejtsem, felírtam a naptáramra, a szerdai naphoz, hogy este ultiparti Somfai Re­zsőnél. — De nem a miniszterhelyettesnél? — Ugyan! A barátomnál. A miniszter- helyettest én sem ismertem. Szóval fel­írtam a naptáramra Somfai Rezső nevét, és mert vége volt már a munkaidőnek, hazamentem. Másnap, kora reggel az igazaatóm hivatott, akit addig még nem is ismertem. Mikor bemutatkoztam, ko­nyakkal kínált, megkérdezte, hogy érzem magam a vállalatnál, és megkért, ha bár­mire szükségem van, szóljak neki, mert ő azonnal intézkedik. Ügy búcsúztunk el félóra műim. mintha gyerekkori barátok lennénk. — Nem értem az egészet. — Először én sem értettem, de később megtudtam, hogy mi történt. Kollégám. Kenderest véletlenül elolvasta a naptára­mon. hogy én szerdán ultipariira megyek Somfai Rezsőhöz. — Nem a miniszterhelyetteshez, hanem a barátjához. Tudom ... — Igen, de ő azt hitte, hogy a minisz­terhelyetteshez. Ezt rögtön közölte cso­portvezetőmmel. aki jelentette az osztály- vezetőmnek, aki viszont elmondta az igazgatómnak. Félóra alatt az egész vál­lalatnál elterjedt rólam, hogy én együtt ultizom, a miniszterhelyettessel. —■ Óriási. Es aztán? — Elindultam a lejtőn felfelé. Az igaz­gatóm csütörtökön behívatott, és közölte velem, hogy én leszek az átvételi csoport vezetője. Nem sokáig, mert néhány hónap múlva főelőadó lettem, majd egy év mái­ra osztályvezető. Persze, én szorgalmasan felírtam a naptáramba Somfai Rezső ne­vét, sőt, később már nemcsak a minisz­terhelyettesnek, hanem a miniszternek is felkerült a neve a naptáramba. — Az is névrokona volt egy barátjá­nak? — Dehogyis, csak be akartam magam biztosítani, hátha Somfait leváltják. Ki is nevezték nemsokára követnek, de én ak­kor a naptáramba már a miniszterek ne­veit írogattam fel. Volt olyan hét. hogy a Minisztertanács minden tagjának neve a naptáramban szerepelt. Persze, akkor már a főigazgatóságon is számon tartot­tak. s így. amikor öt éve ez a vállalat megalakult, engem nevezlek ki igazgató­nak. — És merte vállalni? — Igen, hiszen említettem már. hogy egyetemet végeztem, és akkor már ötéves gyakorlatom is volt, Azonkívül délutá­nonként kénytelen voltam otthon tanulni, mert amikor a naptáramban az szerepelt, hagy valamelyik miniszterrel ultizom, nem. mozdulhattam ki otthonról, nehogy valaki meglásson az utcán. — Óriási! De most üres a naptára. Ma nem megy sehova? — Nem. Két éve megnősültem, és el­híreszteltem magamról, hogy a felesé­gemnek fogadalmat tettem: többé nem veszek kártyát a kezembe. Azóta nincs név a naptáramon. Apropos, fel ketl ír­nom: holnap délután az Elnöki Tanács elnökével találkozom, — l.egalább engem ne ugrasson Kova­csik elvtárs. — Dehogy ugratom1 A Parlamentben holnap veszem át a kitüntetésemet.. . Miklósi Ottó ♦ X ♦ ♦ I : : ! t : j : ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ : : például, hogy a léghűtéses motorok újabban többnyire farmotorok, így az utastér za- jossága máris jelentősen csök­kent. Korábban a farmotoros, léghűtéses autók egyik hátrá­nya volt az, hogy nem íűthet­A meleg idő beálltával a fagylalt újra elfoglalta vezető helyét a csemegék között. Amikor fogyasztjuk a kelle­mes, édes „jeget”, — nem is gondolunk arra. hogy a fagy­lalt eredete az ókorba nyú­lik vissza. Hippokratész pél­dául felismerte, hogy a jéggel kevert izeknojs gyó­gyító hatásuk van. Néró nem annyira egészségügyi célból, inkább pazarlási hajlamának engedve hozatott stafétáival természetes jeget a sok száz mérföldre fekvő Alpesekböl. De mégsem ők terjesztették el az egykori csemegét. A hin­duk és a perzsák a kínaiaktól megtanulták a hóval vagy jég­gel kevert, gyümölcsszörpök kétszítését, így Ázsiából ván­dorolt át Görögországba a fagylaltkészítés tudománya. Á mohácsi vész idején fe­dezték fel az olaszországi Catánia városában a jég elő­állításának módszerét — vegyi úton, innen eredt a hűtési eljárás is. Amikor Medici Ka­talin 1533-ban II. Henrik francia király felesége lett, elkísérte udvari cukrásza, Cultelli is, aki a fagylaltkészí­tés nagy mestere volt. A főurak. arisztokraták annyira megkedvelték az új nyalánkságot, hogy magas fi­zetéssel csábították udvara­ikba a fagylaltkészítésben jár­tas olasz és francia cukrászo­kat, akik féltékenyen vi­gyáztak a fagylaltkészítés re­ceptjére. II. Károly angol ki­rály 1670-ben halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg cukrászának, hogy fagylalt- recepljeii idegeneknek elárul­ja. De a fagylalt Amerikában lett igazán közkedvelt. Itt : állították elő első ízben nagy­üzemi mennyiségben, és még ma is olyan népszerű, és olyan nagy mennyiségben fo­gyasztják, hogy joggal fog­lalja el a második helyet a Szovjetunió után. A Szovjet­unióban egyébként még a leg­hidegebb télen is az egyik leg­kedvesebb csemege a fagylalt. A Szovjetunióban az évi fagy­lalt fejadag 22, az USA-ban 21, Angliában 9, a skandináv államokban 4, Nyugat-Német- országban 2, Olaszországban, a fagylalt hazájában 1,8 és Ausztriában 1 liter. Az osztrák piackutatás leg­újabb vizsgálatának eredmé­nye szerint a gyermekek 96 százaléka, a nők 70, a férfiak 60 százaléka fogyaszt rendsze- í szeressen fagyállót. Elhatároztam, hogy ezután mindennap Három új sláger- I szöveget írok. Lehet, hogy lesznek benne gyengébbek is, mint a sokévi átlag. De ez korántsem veszi majd el a kedvemet. Korábban is foglal­koztam már ezzel a gondo­lattal. sőt; meg is próbáltam kétszer, de akkor még a leg­közvetlenebb barátaim is ki­röhögtek. Nem a slágerírás gondolatáért, hanem a két szövegért. Pedig az egyik így hangzott: „Fáj nekem, ha nem szeretsz, Ha nem szeretsz, elmehetsz. Ha nem mész el. itt lehetsz, De minek, ha. nem szeretsz. Pedig a két. szemed, az a két kék szemed.... stb.” Ugye nem is otyan rossz? Pláne. így utólag, a három táncdalfesztivál-elődöntő után. De nem csak ez sarkall az ilyenirányú versenyekben va­ló részvételre, s e ténykedés­sel az ilyesjellegű versenyek szaporítására. Sarkall például elsősorban az, hogy ezeken a versenyeken mindenként győ­zelem születik, s mindenként magyar győzelem. Szerintem az ilyesmi sokkal kisebb ri­zikóval jár, mintha futball- ctpőt húzna az ember a lá­bára, s azután nem válogat­nák. be, hiába rugdosná fél­pályáról a gólokat. Viszont az a megírt sláger belekerül a „csapatba”... ha megüti a színvonalat. S én istenuccse megütném. Nem tagadhatom le per­sze, mielőtt e nagy munkához hozzálátnék, hogy azért né­hány dolog biztonytalanná tesz. A szomszédokkal és is­merősökkel folytatott tánc- dalértékelés során ugyanis nézetkülönbségbe kevered­tem. Sokan ugyanis a pótsza­vazásnál arra a slágerre es­küdtek, hogy: „Nem leszek sohasem a játékszered.. .** En viszont arra, hogy: „Elment az éjféli gyors­vonat." Nekem esett erre minden­ki, s a botfülemről — mi­egymás — esett szó. Hiaba magyaráztam, hogy a játék­szer ugye amolyan általános fogalom. De a gyorsvonat az gyorsvonat, s jobban illik a mai száguldó, rohanó idők­höz. S már eleve nem is le­het olyan konzervatív. Játék­szer ugye az már évezredek óta van. De gyorsvonat, csak egy évszázada. A slágerformálás ingerét mégis a harmadik elődöntő néhány rossz információból 1 eredő és rosszul fogalmazott ; dalszövege ingerelte fel ben- i nem a legteljesebb ingerlé­kenységig. S vallom, hogy feltétlenül újítást kell beve­zetni az egész versenyváloga­tásnál. Sokkal jobb lenne, ha a szövegírók miután szöveget írtak, s a zeneszerzők, miután zenét írtak rája a szövegre — mondjuk hatvan at, ide hat- vanat oda —, összeülnének, összeülnének, s a hatvanból, a jó zenekarok és a jó szö­vegsorok összenv írásával csi­nálnának harmincat, ebből viszont a zsűri ttzenötöt, és így tovább, fgy azután bizo­nyos. hogy minden tekintet­ben friss zene és igaz, köz­érthető szöveg kerekedne lei. Ezzel azután jobb kilátások­kal indulhatnánk akár kül­földön is, mint teszem azt a múltkor a cseheknél Ambrus Piroska a; „Kirí .az az. hogy Ambrus Kiri a „Piros­ka” című modem — semati- kájával. En magam egyedül, csak a harmadik és egyben utolsó elődöntő alapján is a követ­kező értelmes és tartalmas slágerszöveget állítottam ösz- sze. Ehhez már csak megfele­lő hangjegyrendezgetés kell és ez a sláger felérne akár a „Viaszbabával” is. Hát még való igazság dolgában? íme hát: „Elmúlt a nyár fele mar... S bár ragyog még a nap. tüze. csak tört emléket hervasrt a haraszton.,. Futballci­pöm én már a szegre akasztom, s vele fa­kasztom, a könnyeket, fakasztom, fakasztom ... Ezt csak suttogva súgni, zene nélkül, bele a mikrofonba. S csak ezután jön a ritmus, hogy: Pedig fáj, fáj. fáj. Fáj, mint a csókom, ha haraplak, De így sincs helye a panasznak. Ajkad ingerel harapni. Ne fél), nem foglak bekapni. Most egy kissé lassúbb lük­tetés, mert lélegzenei is kell annak a szerencsétlen táncdal- jnekesnek. Tehát: Oly nehéz, pedig mily nehéz, Szeretni, remegni, hogy egyszer majd, ha jön a tél, feledni kell. De ugye te nem hagysz el? Mellém simulsz majd ugye, szerényen, — ez a reményem. —* ha hull a hó?.' Ott, a hóban. Nem, nem a füstös presszóban ? ... Nem... Nem... Mert... S itt újra minden fölé kere­kedik a ritmus, hogy aszon­gya: Mert túl vagyok már a húsz éven, De sajnos, nincs elég zsebpénzem. Elszedi otthon az asszonyom, Máris ezrekkel tartozom.. De téged imádlak, a hóban is megvárlak, Várlak majd epedve, S ha eljön az este, Van pénzem, nincs Pén­zem, veled majd akkor is jól érzem magamü Ezt itt a végén jól kivágni! Utána taps. Augusztus egy­től december 31-ig. a szilvesz­teri műsorig folyamatos is­métlés, közkívánatra. A hall­gatóság élelmezéséről a ren­dezőség gondoskodik! S a kupa előre garantálva! Barcsa Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents