Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
6 E5ZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1968. Jálhia TL Augusztusi rövidtilrn bemutatók Számos érdek«? magyar fövi dilimet mutatnak be a mozik augusztusban. A tér mészet mindennapi kis titkaiba, meg-megújuió drámáiba nyújt bepillantást Homoki Nagy István új trmészeífilm- je, az Erdei pillanatok. Hers- kó Anna rendezte a Miért? című dokumentum filmet. Fájdalmas témát dolgoz fel: az állami gondozásba adott apró gyerekek magányosságát, a család, az otthon hiányát, amelyet a gondozónők szeretető, törődése sem pótolhat. A Gusztáv-sorozat kedvelőinek örömet szerez maid két kitűnően sikerült újabb kisfilm: Gusztáv henceg és Gusztáv praktikus. Az első egy peches halászkalandot mesél el sok humorral, a másodikban hősünk szenvedélyes újító, annyira, hogy végül az újítást díjakat is maga állítja elő, persze nem sokáig. Egy mackó és egy nvuszi barátságáról szó] a Drirmike és Tapsika című színes szovjet rajzfilm, amely elsősorban a kicsiny nézőkhöz szól. A hármas című színes román razjfilm kislány-hőse bizonyítványa . ..szépséghibáiét” próbálja kijavítani, de nem éppen dicséretes módon, amiért természetesen meg is bűnhődik. Két világhíradó szerepel az augusztusi műsorban, a 16 és 17. számú. Megjeleni a Béke és Szocializmus legújabb száma CSÉPANVI LAJOS: A folyóirat bevezető cikkét Tíz esztendeje harcol illegalitásban a Német Kommunista Párt címmel Max Rei- mann, a Német KP Központi Bizottságánál! éiső titkára írta. A szerző megállapítja, hogy a német imperializmus háborús készülődései mindig együtt jártai! a hazai kommunisták üldözésével és elnyomásával, a reakciónak a német nép demokratikus jogai ellen intézett támadásával. A Német Kommunista Párt azonban a tíz éve tartó betiltás és üldöztetés ellenére is folytatja a harcot a demokratikus jogok megvédéséért, a „rendkívüli törvények”, a Bundeswehr atomfelfegy- verzése ellen. Norlund, a Dán KP Végrehajtó Bizottságának tagja Az európai biztonság és a munkásosztály című írásában elemzi a NATO válságának okait. A Szocialista építés elmélete és gyakorlata című rovat közli B. Balzsinnyamnak, a Mongol Népköztársaság földművelésügyi miniszterének A mezőgazdaság szocialista áttervezésének tapasztalatai a döngöl Népköztársaságban című tanulmánvát. A monopóliumok és a munkásosztály címszó alatt három érdekes cikk található: B. Ramelsonnak, Nagv-Bri- tannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottsága tagjának Az angol „jövedelempolitika” elmélet és gyakorlat, F. Lágernek, a Svéd KP Végrehajtó Bizottsága tagjának A svéd munkásosztály harca az üzemi demokráciáért, és H. I. Klevennek, a Norvég KP KB Titkársága tagjának Változások az észak-európai országok osztálystruktúrájában. E számban jelent meg W. Hollitschernek., az Osztrák KP KB tagjának Ideológia és utópia című írása, N. Chaoui- nak, a Libanoni KP KB főtitkárának. A nemzeti felszabadító mozgalom új jelenségeivel foglalkozó cikke, O. Vargas A demokrácia kivívásának békés útja és a társadalmi haladás Costa Ricában című cikke, A. Lekovszkij- nek a burmai helyzetről írt szemléje. A vietnami nép harcol és győzni fog címmel közli a folyóirat Le Duc Thónak a Csehszlovák Kommunista Párt XIII. kongresszusán elmondott beszédét. A lap gazdag anyagából megemlítjük még A szovjet dolgozók életszínvonalánál! emelkedése című tanulmányt és A KGST tagországainak gazdasága 1935-ben című értékes tájékoztatót. öprc&Égés Forgács Egy forró nyári napon nagy csoport egyetemi hallgató szállta meg a tapolcai tejcsárdát. Negyedóra alatt elfogy vagy harminc-negyven pohár aludttej, az egész készlet. — Van még aludttej — kérdi egy újonnan érkezett vendég. — Van kérem, de még alszik — feleli a kedves felszolgáló leány, szája elé emelve mutatóujját. * Barackot főzött be a fiatal mama. A négyéves Zsuzsika ott settenkedik körülötte, s megkérdi: — Mohdd, anyukám, mikor eszünk majd abból a befőttből? •— Majd télen, amikor esik a hó — feleli a mama. Másnap korán reggel Zsuzsika, ahogy felébred, megszólal: — Anyu, nézz ki, odakint már esik a hó. f—M —a) Divatkreációk az 1967-es nyárra é Az OKISZ Textil Labor divattervezői már a jövő nyáron „élnek”. Elkészültek az 1987-es camping- és strandcikkek első tervei. Az új modelleken már „lecsillapodott” az idei Op-Art „hóbort”, a fürdőruhák és a camping öltözékek egyszerűbbek, nőiesebbek. Fckctc-rőzsaszín geometriai mintás strnndkabát és fürdőruha. ■* í-I ■*-k -k ■k •k •k ■k ■k -k i ■k ■k ■k •k -k k ■k -k f •k •k ■k ■k ■k ■k •k 1 -k -k ■k -k -k -k -k ■k f -k -k í I-k -k -k ■k ■k -k ■k •k I ■k ■k ■k -k -k ■k -k -k -k -k -k ■k I I-k •k-k v*********************************-*-******** Te,jesítették évi fogási tervüket a tokaji halászok Csak fele annyiszor gondolnánk többet egymásra is. Elvtársaim! Amíg vidám szívvel és fürge lábakkal lépünk-loholunk — a Nagy Utón. És mindenki gondjával tömött batyunk alatt olykor roskadozunk ... Csak fele annyival törődnénk többet egymással i?, Barátaim! Mikor kósza Bánat lesi lépteinket s útonállóként odalép elénk. És elég lenne jó szó, meleg kézfogás is, hogy elbánjunk vele ... Csak legalább fele annyiszor jutna eszünkbe minden Névtelen Harcos! Kikkel a dolgos hétköznapokon ezernyi szállal fonódik össze észrevétlenül egész életünk (— szép, nehéz sorsunk! Csak fele annyiszor vennénk észre őket, mint mikor már késő, mert csak néma részvét és gyászos nekrológ jelzi — hogy egy szépcsengésű szív — váratlanul megszűnt dobogni ... A tokaji Tiszavirág Halászati Termelőszövetkezet tagságát megyeszerte szorgalmas embereknek ismerik. Különösen megnőtt a munkakedvük, amióta a köz”vülcs kimondta, uogy zsákmány beszolgáltatása után n kifogott hnlmeny- nyiségért járó munkaegység 70 százalékát készpénzben kifizetik. Azóta hajnalhasadástól a késő esti szürkületig vízen vannak a brigádok. A halász- szerencsére sem panaszkodhatnak. Az elmúlt hetekben például Dénárt István tokaji halász 60 kilogrammos harcsát, Pásztor István, a zalkodi brigád tagja pedig néhány óra alatt egy 28 és 30 kilogrammos harcsát emelt ki hálójával. Egy nap alatt a két halász több mint ezer forintot kapott. A keresetre a tagság többi tagja sem panaszkodhat. A 44 tagú kollektívából négyen, a végardói Városi Béla, a bodrogkeresztúri Dávid ’ Gyula, a felsőberecki Szabó Ferenc és a sárazsadányi Zs. Szabó Ferenc már jóval töbh, mint 500 munkaegység teljesítményt értek el, és idei keresetük meghaiadja a 25 ezer forintot. A tokaji halászok jó munkájának eredményeként a Tiszából és a Bodrogból pénteken reggelig 580 mázsa harcsát, dévérkeszeget, pontyot, csukát és süllőt fogtak ki, 70 kilogrammal többet., mint amennyit évi tervük előírt. Halászlegény sortban — Lengyelül hol tanult? — Itthon is, kint is. — Kicsit részletesebben. — No jó. Tudja, mi vagyok én? — Borsodi bányászfiú — mondtam. — Nem, nem. Halászlegény portban! M egint fiatalosan, örömtől duzzadó hangon kacagott, örült, hogy megkevert, zavarba hozott. Nem értettem ugyanis, miért mondta azt, hogy „halászlegény sortban”. Akkor kicsit elpirult, komolyra fordította a hangot, és így szólt: — Mindent megmagyarázok. Először is: az édesapám, Lö- rincz József tősgyökeres bányász ... Látja, rosszul mondom. mert nem is bányász, hanem villanyszerelő a bányában Ormoson. De lent, a fold alatt. Azaz. már nyugdíjas és a föld alól a Rakacai tó. meg a Hernád partjára tette át székhelyét. Meg mernék esküdni, hogy apám a világ legszenvedélyesebb horgásza.' Tudja maga. milyen nagyszerű dolog horgászni? Nem a halfogás, hanem a horgászás. Amíg nincs hal, amíg csak horgászik az ember és várja a halat. Engem ez az állapot egy életre rabul ejtett Apám mellett, nőttem fel, kicsi gyerek koromtól kezdve jártam horgászni, — Es most? Most a lengyel halászati egyetemen tanulok. Olsztyn városában. Tudja hol van? — Nem. — A Mazurl tavak közt. Csodálatos vidék, és remek város. Vízi világ. Halászoknak való. Néhány viszonylatot már kezdtem érteni. Később azt is megtudtam, hogy Lőrincz Sanyi, az ormosbányai bánya- villanyszerelő fia előbb a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre jelentkezett. Halász akart lenni. Egy évig itthon tanult. Akkor a minisztérium két hallgatót kért a lcngvel halászati egyetemre. Sokan pályáztak. Az egyik győztes Lőrincz Sanyi lett, a másik egv alföldi fiú, Rácz Zoltán Jánoshalmáról. Nem sajnálták az időt. Egy évig lengyelül tanultak itthon, * az előkészítőben. Tavaly ősszel mentek ki. egy évet elvégeztek. az Idén kezdik a másodikat. — Vannak ott magyarok többen is? — kérdeztem. — Egyelőre, csak ketten vagyunk — felelte Sanyi. — ősszel azonban újabb két magyar fiú érkezik, s így négyen leszünk. — Hány éves az egyetem? — Odakint öt. Nekünk azonban hét évünkbe kerül. — Vannak más országokból is? — Hogyne. Jugoszlávök tízen, bolgárok hárman, köztük egy leány. Es vannak görögök. me« egy etióp fiú iá. — Milyen képesítést ad ez az egyetem? — Attól is függ. ki mire szakosodik. Három fő szak van: haltenyésztési, kihalászá- si és feldolgozási. Hivatalos néven halászati mérnökök leszünk. — Maga mire szakosodik? — Hm ... ez a nagy kérdés — felelte Sanyi. — Mindhárom szak érdekes, izgalmas, sőt, csodálatos. Egyet azonban már kizártam. Tenyésztő nem leszek. — Miért? — Mert a magyar édesvízi haltenyésztőt világszerte ismerik, sőt. elismerik. Nagyszerű haltenyésztőink vannak. Én alighanem feldolgozó mérnök leszek. — Hol akar feldolgozni? Tudomásom szerint Magyar- országon minimális a hol- feldolgozó, azaz: halkonzerváló ipar. — Az igaz — mondta Sanyi. — Csakhogy van fejlődés. ma még ismeretlen lehetőség is — Hol? — A Szovjetunióban Minket úgy tájékoztattak, hogy a KGST-n belül a közeljövőben magyar halász flotta alakul a Szovjetunióban. Építünk hajókat, kapunk a Szovjetuniótól is, adnak nekünk kikötőt. és kimegyünk a tengerre halászni. Hitetlenkedtem. — Nem hisz! el? — kérdezte Sanyi. — Pedig egyszerű ügy ez. A szocialista gazdasági együttműködés ezt nemcsak lehetővé teszi, hanem meg is követeli. Egyébként pedig megmondhatom, hogy minket éppen ezért küldtek a lengyel halászati egyetemre. Egyikőnk kihalászó, másikunk feldolgozó mérnök lesz. Nem vitatkoztam. Sanyi a szakmabeli. Egyébként a terv nem fantasztikus, valóban megvalósítható. Ezután arról érdeklődtem, milyen tantárgyak vannak a halászati egyetemen? Sorolta: vízi állattan, vízi növénytan, halanatómia, halofnbriológía, halkórtan, halrendszertan, vízbiológia, óceánográfia, halgazdaságtan, meteorológia, halászati technológia, hálógyártástan. halászati szerszámok ismerete, hajózási ismeretek, ha- jóépítéstan, hajógéptan stb^ stb. Sanyi még vagy tíz tantárgyat sorolt, majd hozzátette: és természetesen van matematika, fizika, politikai gazdaságtan és filozófia is. M int megtudtam: az egész világon csak két halászati egyetem működik. Egyik az USA-ban, másik a Lengyel Népköztársaságban. A Szovjetunióban csak halászati főiskolák vannak. Magyarországon pedig az agráregyetemen oktatnak halászati ismereteket. A halászati egyetem tehát a legmagasabb szintű szakembereket képzi. Mérnököket. És az első magyar halászati mérnök egy borsodi bányász fia, Lőrincz Sanyi, valamint. társa. Rácz Zoltán lesz. Mindössze huszonegy évesek. Tele örömmel, tervvel és lelkesedéssel. A magyar államtól havi 1200 zloty ösztöndíjat iá kapnak. — Mi a további nyári program? — kérdeztem a sortnad- rágós halászlegénytől. — A jövó héten megyei vissza Olsztynbe. Egy hónap halászati gyakorlat következik, kint a tengeren. Széttárd lóz L t D eSSel óta figyeltem a I fiút. Középmagas, £ szélesvállú, izmos, v Kefehaja, azaz frizurája mo► dern is, szolid is, és szlávosan l szőke. Szlávos a tempera► mentuma is. Amíg nem tud- | lám, hogy ő a tolmács — ► szentül hittem, hogy eredeti | lengyel fiú. Lengyelül beszélt. , De hogyan? Szinte olaszos ► tempóval: pörgött a nyelve, ’ mint egy olasz idegenvezető► raek. ’ Sanyi volt a nap központ- ■ ja, vele kezdődött és vele ! zárult minden. A Borsodi 1 Nyári Egyetem lengyel vendégeit kalauzolta, fordított ' nekik mindent, talán még a madárdalt is, amikor a Bükk- ben jártunk. Százötven lengyelnek tett eleget, és kifá- radhatatlanul. Talán egy percre sem állt be a szája. És győzte. Nemcsak hanggal, hanem vidámsággal, kacagással ' is. Mert ha éppen nem kellett hivatalos szöveget, vagy kérdésekre adott válaszokat fordítania, magyar viccekét mesélt lengyelül. Vendégeink dőltek a nevetéstől, és valósággal ajnározták Sanyit. Egy pillanatra sem hagyták egyedül, mellette ugyanis nem lehetett unatkozni. Délben aztán, ebéd közben egy kis szünethez jutott. Akkor meg én kezdtem vallatni. — Maga lengyel? — kérdeztem. — Borsodi bányászfiú vágyóit! — vó£ta ki büszkén. A Pista gyerek életrevaló lurkó. Szemefénye mamájának, aki semmit sem tud megtagadni tőle. A mozipénzt sem. A moziból hazakerülő Pista, aki tudja, hogy anyja az életrevalóságát csodálja legjobban, előszedi zsebéből az elhasznált mozijegyet, és diadalmasan meglobogtatja: — Itt a mozijegy, anyukám! Zsöllye harmadik sor. — Hamisan hunyorít. — De azt hiszed, ott ültem? Ajaj! Tíz sorral előbb!- „ . ■ -• # ■ Vendégek voltak a háziasz- •ezonynál. Főképp barátnők. Uzsonnánál ültek, amikor hivatalos ember állít be, hogy elvigye a tegnap kitöltésre hozott kérdőívet. A kérdőív azonban kitöltetlenül hever az asztalon. Márpedig a határidő lejárt, be kell adni. 1 — Foglaljon helyet, mindjárt kitöltőm — szánja el magát a háziasszony. Tintát, tollat hoz, s ott, az uzsonnaasztalon nyomban be is írja a rubrikába a kérde-i 2ett adatokat, a társaság tag-, jainak élépk érdeklődése meí-] lett. Csak akkor topján meg,! amikor a „Születési éve, he-< lye?” rubrikához ér. Veszélyes] dolog hamis adatot beírni —< villant át az agyán —. de sem-] miesetre sem lehet olyan ve-? esélyes, mintha ezek az édes] jó barátnők megtudják, hogy? 1916-ban született, tehát nemi 44, hanem 50 éves. Szempi!-] lantás alatt elhatározta, hogv< ő bizony a kisebb veszélyt vál-] lalja. s a kérdőíven is letagad? hat évet. Szépen beírta hát: 1910. « * \ Két miskolci fiatalasszony.?) nővérek, együtt utaztak kül-J földre. A határállomáson —« minden bizonnyal okuk volt* rá — szerették volna elkerülni« a vámvizsgálatot. Az udvarias-* kodó vámtiszt figyelmét éppen« ezért kedves csevegéssel akar-* ták elterelni a poggyászról,J • ami nem is volt hatástalan» igyekezet. A két hölgy ugyan-* is feltűnően csinos volt, s fel-« tűnőén hasonlítottak egymásra.* — A hölgyek testvérek, nem-J de? — kérdi a vámtiszt. * — Ö igen, ikrek vagyunk— a feleli élénken az egyik hölgy,* az idősebbik, hogy jobban fel-J keltse a vámtiszt érdeklődé-» sét személyük iránt, a poggyá-Y szók helyett. * A vámtiszt figyelmesen meg-* nézi az útlevelek adatait, s* látja, hogy az egyik iker há-* rom esztendővel korábban szü-J letett, mint a másik. Elmosó-» lyodik. * — Elhiszem, hogy önök ik-^ rek, s a poggyászra sem va-t gyök kíváncsi, csak azt mond-* ják meg hölgyeim, hogy esi-* hálta ezt a kedves mama. *
