Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-28 / 177. szám

E eszarmagyarorszAg Cső törtök, 19(56. július 28. fl Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) *z irányító- és végrehajtó szervek önállóságát kell nö­velni. A Központi Népi Ellenörzié- *i Bizottság elnökének jelen­tése alapján elfogadott uj ha­tározat figyelembe, veszi a lakosság megváltozott életkö­rülményeit és ebből eredő igényeit. Felhívja a szolgálta­tást irányító országos és he­lyi szerveket, hogy vizsgálják felül a háztartási gépek, te­levíziók. rádiók, gépkocsik ja­vításával, textiliák tisztításá­val kapcsolatos ágazatok fej­lesztéséhez szükséges anyagi eszközök bővítésének lehető­ségeit. Ezek megvalósítása érdeké­ben intézkedjenek egyes be­ruházási eszközök átcsoporto­sítására, hatékonyabb felhasz­nálására. Az anyag és alkatrész ellá­tásban levő tervezési és el­osztási hibák megszüntetésé­re rugalmasabb módszerek bevezetésére a Miniszterta­nács megfelelő határozatokat hozott. Július 31: A szovjet haditengerészet napja Július 31-én a haditengeré­szet napját ünnepük a Szov­jetunióban. A moszkvai lapok érdekes cikkeket szentelnek a szovjet haditengerészetnek. A Pravda bemutat olva­sóinak egy tengeralattjáró va­dászt, amely külsőleg alig különbözik az űrhajóktól, fel­szerelése azonban a matema­tikai számítóközpontéval és a legjobban ellátott hadihajóé­val vetekszik. Sebessége lé­nyegesen nagyobb, mint a Rakéta nevű szárnyashajó tengeri változatának, a Ko­meta-nak a sebessége. Fegy­verzetéhez a rakéta-elv alap­ján működő mélytengeri bom­bák, programvezérlésű torpe­dóvetők, valamint nagy tűz­erejű fedélzeti fegyverek tar­toznak. Az egész hajó telje­sen automatizált, a személyzet lényegében csak az automaták működését ellenőrzi. A „har­cot” két tiszt, a kapitány és az ügyeletes tiszt „bonyolítja le”. Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik felejthetetlen halottunkat, SIMON FERENCET, a megyei partbizottság váratlanul elhunyt munkatársát ismerték, szerették, utolsó útjára elkísérték, virágaikkal, távirataikkal, személyesen, vagy bármily módon részvétüket nyilvánították, és ezzel fáj­dalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton is köszönetét mond a gyászoló család és az MSZMP Borsod megyei Bizottsága Fidel Castro teszéde Gronvko Tokióból Kyotóba látogatott o Szato japán miniszterelnök, •unt már jelentettük, beszé­det mondott azon az ebéden, amelyet Gromiko szovjet kül­ügyminiszter tiszteletére adott. Gromiko válaszában megje­gyezte: jóllehet egyes politikai kérdésekben a Szovjetunió né­zetei eltérnek — olykor lénye­gesen — Japán nézeteitől, mégsem tagadhatja senki sem, hogy a szovjet—japán kapcso­latok az utóbbi időben tovább javultak. Gromiko hangsúlyozta; a Szovjetunió szeretné a fokozottabb kölcsönös megértést és együttműkö­dést Japánnal. Hiszen mind a két ország — mondotta — komoly szerepet tölt be a világ, s közte Ázsia politikai életében. A két ország közös érdekei — mondotta a szovjet külügy­miniszter —, megkövetelik a béke fenntartását, az utóbbi időben kiéleződött nemzetközi feszültség enyhülését, a há­ború veszélyének elhárítását. Nem szabad megengedni, hogy bárhol is megismét­lődjék Hirosima és Naga- szaki tragédiája. Gátat kell emelni az agresz- szió útjába, meg kell oldani a leszerelést, az atomfegyverek betiltását, mindenek előtt az atomfegyverek további terje­dését. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter szerdán Tokió­ból Kyotóba látogatott. Ky tábornok elképzelései Ky tábornok dél-vietnami miniszterelnök szerdán sajtó­értekezletet tartott, s ezen ki­fejtette, hogyan is képzeli a VDK elleni inváziót. Mint is­meretes, Ky tábornok koráb­ban egy sajtóinterjúban sür­gette az Észak-Vietnam el­leni szárazföldi támadást, s az amerikai külügyminisztérium sietett elhatárolni magát ettől a nyilatkozattól. Ky tábornok kijelentette, hogy az Egyesült Államok szá­mára két választás van: vagy NATO tanácskozás eredmény nélkül A NATO-hadügyminiszte- rek az elmúlt napokban Pá­rizsban tanácskoztak. A fran­cia kommentárok kiemelik, hogy a megbeszélések nem hoztak semmiféle konkrét eredményt. A megbeszélések második napján a tíz ország belügymi­nisztereiből álló úgynevezett McNamara-bizottság. amely­ben Franciaország nem vesz részt, mindössze arról hatá­rozott, hogy szeptemberben Kómában ismét összeül. Ek­kor döntenek a „nukleáris tervezéssel” megbízott öttagú bizottság javaslatáról, amely szerint az atomfegyverekkel nein rendelkező országok, el­sősorban az NSZK, nagyobb beleszólást kapnak az ntom- stratégiai tervek kidolgozásá­ba. A Szinva jövője Víztisztítót épít a kohászat — Évi kétmillió lorint a meder rendezésére Szinva. Aki ismeri, annak fölösleges tenne bemutatni, aki nem, an­nak úgyis hiába mondanók, milyen. A Szinvát nem hason­líthatjuk semmihez. De valami csúnyát, valami kellemetlent hasonlíthatunk a Szinvához. Talán semmi sincs a városren­dezésben, amivel évtizedek so­rán annyit foglalkoztunk vol­na, mint ezzel a vöröses, bű­zös patakkal. Mégsem eleget. Mert a Szinva az maradt, ami, 8—10 ezer forint méterenként Mostanában mégis szelídül. A mederben folydogáló szeny- nyes lé nem válik ugyan szebbé, a közelébe érve az ed­diginél semmivel sem kelle­mesebb szag üti meg a gyanút­lan sétáló orrát, mégis, valami határozott változás észlelhető. A Szinva szépül* Bizonyos szakaszokon szép medret kapott, partját meg­tisztították a bozóttól, a gyom­tól, itt-ott lépcsősor vezet a szintjéig, oldalai kibetonozot- tan tartják formájukat, nem engedik az alámosást, a partok beszakadását. A Miskolci vá­rosi Tanács a vízügyi igazga­tósággal közödén igen sokat fordít a Szinva rendezésére. A két szerv évente körülbelül 2 millió forintot áldoz rá. Nem túlzás: a patak minden talp­alatnyi helyének tisztítása, betonozása hatalmas összege­ket igényel. A patak egy fo­lyóméterének rendezése 8—10 ezer forintl Könnyen kiszá­mítható, mibe kerül néhány száz méter tiszta, szép beton­meder elkészítése. De a mun­ka halad. Az idén a tervek szerint a Munkácsy utcáig akarják szép külsővel ellátni a csúnyácska patakot. És min­den évben körülbelül 200—300 métert haladnak majd előre. A rendezések közepette azonban számolnunk kell valamivel: ftmíg a Szinvát végig nem sza­bályozzák, mindig is lesz le­rakódás bőségesen; a Többen is szóvá tették már: a mederrendezés után a part­vet valóra Is akarják váltani. Erre gondolva, a Szinva már nem is tűnik olyan csúnyács­kán aki Lehet, hogy rövid idő múl­tán a valóságban is szépnek látjuk? Priska Tibor elfoglalja Észak-Vietnamot és felszámolja ott a „kommunis­ta menedéket”, hogy „gyors győzelmet biztosítson”, vagy pedig türelmesen elfogad egy olyan háborút, amely öt, tíz vagy tizenöt évig tart. Ha az Egyesült Államok és a dél­vietnami kormány többi szö­vetségese rendelkezik ezzel a türelemmel, ő — Ky — a maga részéről kész elfogadni a má­sodik alternatívát. Manyar—liuwalli kulturális egyezmény Szerdán a Kulturális Kap­csolatok Intézetének székhazá­ban magyar—kuwaiti kulturá­lis egyezményt írtak alá. Az okmányokat magyar részről Aczél György, a művelődés­ügyi miniszter első helyettese, kuwaiti részről Khaled al Masoud al Feheid, Kuvait ál­lam oktatásügyi minisztere, a Magyarországon tartózkodó kulturális küldöttség vezetője írta alá. Meghalt Gáti Pál színművész Gáti Pál, a József Attila Színház tagja, 75 éves korában váratlanul elhunyt. Temetésé­ről később Intézkednek. Gáti Pál színészi működését 1934-ben Miskolcon kezdte. A felszabadulás után évekig a Szegedi Nemzeti Színház tag­ja volt. Később több más szín­házban játszott. Nyolc éven ét volt az angyalföldi József Attila Színház művésze. Kuba népe kedden emléke­zett meg a Moncada lakta­nya eilen intézett hősies ro­ham 13. évfordulójáról. 1953. július 26-án Fidel Castro és csoportja halált megvető bá­torsággal megtámadta a San­tiago de Kuba-ban fekvő Moncada laktanyát, a hirhedt Batista-rendszer egyik fel­legvárát. Kedden a Jósé Marti téren, a népi tüntetések és felvonu­lások hagyományos szinterén, tömcggyűlést tartottak. Fidel Castro miniszterel­nök beszédében méltatta jú­lius 26-a történelmi jelentősé­gét. A kubai nemzeti ünnep alkalmából lelkes szavakkal üdvözölte a szabadságáért küzdő vietnami /íépet. A mostani július 26-át Vietnam hősi harcosainak szenteljük — mondotta. — Hangoztatta, hogy a vietnamiak a világ va­lamennyi népének a boldogu­lásáért harcolnak, a világ né­peinek közös ügyéért áldoz­zák életüket a harctereken. Készek vagyunk akár egész katonai egységekkel a viet­nami nép segítségére sietni, ha erre Vietnam felkér ben­nünket — jelentette ki. Fidel Castro részletesen foglalkozott a latin-amerikai népek helyzetével. flz iraki m'nisz'ere'nök Moszkvában Szerdán hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezett Abdel Rahman al Bazzaz iraki miniszterelnök és bel­ügyminiszter, akit a Vnuko- vói repülőtéren Koszi gin mi­niszterelnök és más szovjet politikai személyiségek fogad­tak. Bazzaz professzornak, az 53 éves iraki kormányfőnek ez a látogatása, amely az igen zsúfolt moszkvai diplo­máciai naptár utolsó júliusi eseménye, újabb jele a Szov­jetunió és az arab országok erősödő jóviszonyának. Moszk­va az. idén magas szinten fej­lesztette a személyes érintke­zésen alapuló kapcsolatokat Kairóval, Algírral és Darriasz- k ússzál. Ami Bazzaz külpolitikáját illeti, szovjet részről megelé­gedéssel nyugtázták annak pozitív semleges irányvonalát* a haladó arab erők tömörítése felé törekvő tendenciáját. Szerdán Bazzaz iraki mi­niszterelnök — röviddel Moszkvába érkezése után — felkereste Alekszej Koszigintj a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökét. Mint ismeretes, az Iraki miniszterelnök a hét végéig tartózkodik Moszkvában, majd' Leningrádba és Bakuba uta-' zik. __ É gési sebek gyógyítása Mao Ce-íung tanításaival Az üj Kína Hírügynökség jelentése szerint Kujcsou kí­nai tartomány egyik kis vidéki kórházában sikeresen meggyó­gyítottak tíz, súlyos égési se­besüléseket szenvedett beteget Mao Ce-tung ideológiájának élő alkalmazásával, miután a járási pártbizottság vezetőinek javaslatára a kórház pártbi­zottsága megszervezte Mao elnök művednek tanulmányo­zását abból a célból, hogy *1 ápolószemélyzet a technikai tudását alárendelhesse a poli­tikának. Mint a* Oj Kína írja, a* egyik betegnél komplikáció lé­pett fel, de a határozatlan fia­tal orvost a kórház helyette«, párttitkára emlékeztette Mao elnöknek, „Az ellentmondás­ról” irt művére. Ennek gya­korlati alkalmazásával a beteg túlélte a veszélyt Belgium csipkében és — pongyolában B ív. rüsszel üzleti város: nincs is jelentős ipara, viszont az egész or­szág 468 ezer kereskedelmi, pénzügyi dolgozójának nagy része itt talál munkát. Ban­kok, biztosító társaságok, külföldi és hazai cégek keres­kedelmi lerakatni sorakoznak egymás mellett a sugárutakon. Annak a történetnek, ame­lyet a villamoson hallottam, látszólag semmi köze Brüsz- szel virágzó, pezsgő kereske­delmi életéhez, de ha meg­vizsgáljuk, fény derül a kettő közötti igen mélyreható össze­függésekre. A brüsszeli villamosok ócs­kák, lassúak és oly zsúfoltak, hogy az ember már-már visz- szasírja a megannyiszor szidott pesti közlekedést. Most az egy­szer hasznos volt a zsúfoltság, mert a tömeg közel sodort két középkorú férfihez, így ponto­san követhetem nem minden­napi beszélgetésüket. — Hallottad, hogy két vágó­hídi munkás beperelte a vál­lalat igazgatóságát? — Ne mondd, s miért? — öregem, nem fogod elhin­ni. A két pasas megbetege­dett Először csaik azt vették észre, hogy már nem a régiek a szerelemben, azután lassan­ként egészen elment a kedvük a fickándozástól, s végül mind­kettő hízni kezdett, de persze nem akárhol, hanem ott, ahol a férfiszem a legtovább időzik Brigitte Bardot-n. — Ugyan, ez mese* — Nem mese. Már az újság is írt róla. Keblűk nőtt a sze­rencsétleneknek, mert a vágó­hídon, munka közben sok csirkenyakait falnak, s a csir­kéknek a nyakába adják a női horman-injekciót. Jó, mi? Hogy a bíróság mit dönt, arra én is kíváncsi vagyok, mert ilyen ügy eddig még nem volt De ez így történt ahogy mondom, egy szót se tettem hozzá. A bolyhos tweed-kabát»* férfi még hosszan erősítget- te igazát, de a másikat nem sikerült meggyőznie. S en­gem sem — úgy szálltam le a villamosról, hogy azt mond­tam magamban: lám-lám, mit ki nem találnak ezek a belgák, bizonyára elirigyel­ték a frivol szellemet a fran­ciáktól. Azért még másnap reggel is a fejemben motoszkált a dolog, k elhatároztam: utánanézek. A Brüsszeli Királyi Könyv­tár folyóiratolvasó termében elém rakták az utóbbi hóna­pok újságjait, amelyekből kikerekedett egy csöppet sem könnyed és frivol, hanem na­gyon is szomorú történet. A belga farmerek néhány évvel ezelőtt rájöttek, hogy a szárnyasok hí­zását rendkívüli mértékben fokozza a női hormont tartal­mazó injekció. „Nos, én sem vagyok ellensége pénzem­nek” — gondolja a farmer, s bőségesen él is ezzel a mód­szerrel. Sőt, nemcsak ba­romfiaiknak, hanem tehenek­nek is adnak hormont, hogy a tejhozamot növeljék, és a cső-; döröknétc, bífcáfcnaft: esfflapftó­ul, hogy megkönnyítsék szál­lításukat A következmények­kel nem gondol a farmer, s megnyugtatja magát azzal, hogy a hormon gyorsan el- oszlik az éllat szervezeté­ben. s az emberen nem okoz közvetlen elváltozást az ilyen állat húsának fogyasztása. Igen ám, de ha az Injekció be­adásának napján, vagy más­napján vágják le az állatot az injekció helye körüli rész feltálalva orra Is elég, hogy — mint a Pourquol Pás című brüsszeli hetilap megjegyzi — gömbölyű idomokkal ruházzon fel egy regiment lovashuszárt. 1965 nyaráig nem történt ilyen súlyos eset. A két vágó­hídi munkás ügye viszont, melyről a villamoson hallot­tam, s amelyet az újságok is megerősítettek, a közvélemény érdeklődésének középpontjába állította a hormon ügyet Az újságírók követelik, hogy ke­ményen, határozottan tiltsák el a hormon-adagolás minden módját, s vezessenek be szi­gorú ellenőrzést A tudósok is felemelik sza­vukat: dr. R. Reding, a Rák­ellenes Liga elnöke úgy nyi­latkozott, hogy a hormonos táplálás hosszú távon nézve, különösen veszélyes. A szerve­zetbe juttat egy diethylstil- boestrol nevű anyagot, amely­nek rákkeltő hatását ten­gerimalacokon már kétséget kizárólag bebizonyították. A parlament azonban nem tartja sürgősnek, hogy Intéz­kedjék, i talán nem is szíve­sen hozna olyan térvényt, amely népszerűtlen a farmerek körében, s amely egészében véve csökkenti a mezőgazda- sági termelést. E nnyi az, am! szorosan a hormonügyhöz kap-, csolódik. De mivel a téma valóban napirenden van, más cikkekből is meg-, tudunk néhány érdeke* és ezzel az üggyel rokonságot mutató dolgot Azt például, hogy a hormon- tápláláson kívül divatba Jöt­tek Belgiumban a vegyi ere­detű élelmiszeir-színező anya­gok, amelyek ugyan nem nö­velik az áru mennyiségét, de tetszetősebbé, így drágábban eladhatóvá teszik. Hogy mi­lyen a hatásuk? E témának talán a világon legnevesebb szakértője, Virtanen, a Hel­sinki Biokémiai Intézet igaz­gatója keserűen fakadt kJ: „Tehetetlenek vagyunk! Min­den színező-anyagot el kelle­ne tiltani, de a vegyipar csak saját érdekét nézi.” A fen­tebb már említett Reding pro­fesszor pedig más helyen el­mondja, hogy Belgiumban is nyolc olyan színező-gzer van forgalomban, melyek ár­talmatlanságát eddig semmi­féle laboratóriumi kísérlet nem igazolta. .. Brüsszelben egyHs bank a másikat éri, minden máso­dik ház biztositó társaság, vagy nagy kereskedelmi tröszt székhaza. Igen, Brüsszel flz- leti város, ahol minden az' üzletért, és az üzlet által léte­zik.-, Zilahi Judtl 4 {Következik: Nem akar Ni' mar adui íj j oldalt újra fű, gyom borítja. Méghozzá frissen nőtt íü, gyom. A fű a betontámfalnál ugyan nem nő, de a kövek kö­zött újra kisarjad. Ennek meg­akadályozására a tervek kör itt most vegyi gyomirtás is szere­pel. Levél a kohászattól A meder tehát épül, alakul, és ha most már a szennylét is víznek nevezhetnénk, miután olyan tiszta lenne, mint fenn, a Hámorban, elégedetten néze­gethetnénk a még sok gondot, bosszúságot okozó Szinvát. Ar­ra ugyan nincs remény, hogy a pataknak a városon áthaladó része valaha is a pisztrángok kedvenc tartózkodási helyévé váljék, de arra igen, hogy a je­lenleginél tisztább víz folyjék benne. A reményt egy levél élesztgeti, melyet nemrégiben küldtek a Lenin Kohászati Művektől a városi tanácshoz. A levél többek között az aláb­biakat tartalmazza: illetékes szerveink átfo­gó tanulmánytervet készítet­tek a gyár szennyvíztisztításá­nak végleges megoldására ... Tartalmazza a gyári és a lakó­telepi szennyvízcsatornák há­lózatbővítését., mely lehetővé teszi a fekáliás és ipari szenny­vizek szétválasztását .<■ A gyár nyugati részéből és a la­kótelepről szárnrazó, főleg fe­káliás szennyvizek a városi főgyűjtőcsatornába kerülnének, az egyéb fekáliás szennyvizek derítésére, tisztítására pedig egy szennyvíztisztító telep lé­tesülne. A terv tehát olyan megoldást tartalmaz, amely közegészségügyi és városren­dészeti szempontból is elfogad­ható értékre csökkentené a Szinva jelenlegi vízszennyező­dés: fokát,” Igaz, hogy a tanulmányterv ugyancsak a levél tanúsága szerint 1964-ben készült el, és igaz, hogy a szennyvíztisztí­tót a jelenlegi elképzelések szerint csak 1970 után építik meg, a lényeg azonban, hogy a terv elkészült a 85 millió forin­tos. beruházásról, és ezt a tér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents