Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-26 / 175. szám
Sedd, 13S6. júílHS ÉSZAKMAGYARORKZAG A Kilián-telepen épül fel a miskolci iejkombindt Á közeli évek egyik nagy beruházása lesz a miskolci tej- kombinát. Megépítését, a város Bakói is, a jelenlegi üzem dolgozói is nagyon várják, hiszen a régi t.ejkombinát, eléggé elárvult, zsúfolt, nem tudja megfelelő módon ellátni Miskolcot a különböző tejtermékekkel. Miskolc tejboltjaiban például mind ez ideig teljesen ismeretlen a más városokban igen kedvelt és az idegenektől, turistáktól itt is keresett joghurt, kefir, de más termékekből sem sikerül mindig zökkenőmentesen ellátni az üzleteket. Építészeti övsgck készítésére rendezkedik be a Miskolci Üveggyár ’ X Miskolci Üveggyár, az építőipar igényeihez igazodva, az építészeti színes üvegek tömeggyártására rendezkedik be. A terv megvalósítására már megkezdték a gyár bővítését, átalakítását. Az új, 430 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok alapozása már elkészült. Az idén az új üzemcsarnokban megépítenek még két modern, földgáztüzelésű olvasztó kemencét, s jövőre további két olvasztó berendezést helyeznek üzembe. Ez évben hozzáfognak az úgynevezett opak, falburkoló üvegcsempék gyártásához. Ebből, az igényeknek megfelelő méretben és a legváltozatosabb színekben, az idén mintegy 100 000, a továbbiakban pedig évente 500—600 ezer négyzet- méter készül. A későbbiekben. két-három év alatt, berendezkednek a különböző dekoratív építészeti úvegíélék rendszeres gyártására. A miskolci új tejkombinát a legkorszerűbb tervek alapján épül fel. A munkások Kényelmesebb, jobb helyen dolgozhatnak majd és Miskolc tejellátása is zavartalanabbá válik. Az üzem folyamatosan adhat majd palackozott tejet, kakaót, sajtot, vajat, joghurtot és több, más tejterméket. Most már meghatározták azt is, hol épül fel a kombinát. Helyéül a Kllián-lakótelep északi részét, nagyjából a Kilián Gimnázium mögötti területet jelölték ki. Már csak az építés időpontjának lerögzíté- se van hátra. A város lakói és az üzem dolgozói is szeretnék, ha még az idén megkezdődne a munka, hiszen a város tejellátásának javítására minél előbb szükség lenne. De akár megkezdik a munkát az idén, akár nem, Miskolc néhány éven belül mindenképpen új létesítménnyel gazdagodik. Mi van? — Pálinka * * * Szüliogyi dombok között Hűsölni járnak a napra Embert, növényt eltikkaszt ez a hőség. Forróságot árasztanak a házfalak, a cipő beleragad az olvadozó aszfaltba. Megreped a szomjú föld a kertekben. Mázsa számra fogy a cukrászdákban a fagylalt, most van igazi szezonja a sörnek és az üdítő italoknak. Ventillátor pörög az íróasztalokon — alig mozdul a levegő. Mintha kevesebb lenne az értekezlet, s az ingujjra vetkőzött hozzászólók is rövi- debbre fogják mondókáju- kat... Meleg van. Árnyékban is 30 fokot mutat a hőmérő. Aki teheti, a strandra megy. Munka uián lesötétilett szobában ülnek otthon az emberek. Mi 30 foknál alig lézengünk. Vannak, akik 60—70 fokos hőségben dolgoznak. Ilyen izzasztó forróság után ók hü- sölni járnak a napra... A kohászatban ezekben a napokban is helytállnak a munkások. Működnek a kohók, ontják a pokoli meleget a kemencék. Hogyan bírják e testet gyengítő, az idegeket is próbára tevő hőséget ezek az emberek? — Megszoktuk. Igaz. hogy 70 fok van, es a levegő megáll ilyenkor a csarnokban ... Nem érünk rá észrevenni. Még elegne az öntecs ... Huszonegy éve állja a meleget a durvahengerdei blokksoron Barczi József. Vigyázza a kemencében hevülő anyagot. Inas, kemény kötésű teste verítékben úszik, de mozdulatai precízek, beidegzettek. Nem lehet lassúbb a munka ritmusa ilyenkor sem — percre pontosan kell irányítania az öntecs melegítését. Emberek dolgoznak a csarnok más posztjain is. Fenn. a magasban, a daru levegőtlen kis fülkéjében, a kemencéknél és egyebütt. Szinte izzik a föld a talpuk alatt, kibírhatatlan forróságot ont a dara markában el-elsikló 6—7 tonnás» vörösen hevülő blokk. — Ezt vagy megszokja és megszereti az ember, vagy odábbáll — mondja Barczi Jó. zsef, majd elgondolkodva teszi hozzá: — Én nem emlékszem sok vándorlásra ebben az üzemben ... • D.iabb adag kerül a kemencébe. Figyelmes tekintet vizsgálja az ..etetést”. Forróságot áraszt a 2-es hatalmas szája, vörös fénybe vonja a munkásarcokat a lobogó tűz fénye. Szép látvány — tisztes távolból. Közeibe merészkedni csupán fatalpú cipőben, vedőál- arcban és szemüveggel ajánlatos. Szép a látvány? És milyen nehéz itt a munka! — Mikor tíz éve idejöttem, kézi erővel vagy levegővel nyitottuk ki a kemence ajtaját. Ma gombnyomásra történik ez is... — Ropoly Tibor olvasztár régi munkás, de fiatal ember. Alig huszonnyolc éves • brigádjában csak egy idősebb ember van, a többiek fiatalok» mint Ropoly Tibor. Három éve dolgoznak együtt — jóban rosszban kitartanak, * Harminc fokot mutat a higanyszál — árnyékban. A kemencéknél nem ritkaság a Szomjúság sokat vitatott lejtős területen Az elnök tevékenységének elején kezdi: — Amikor ide kerültem 1962-ben, igen sok elvadult földet találtam. Tele vadrózsával, gazzal. — Sohasem művelték? — Dehogynem. A felszabadulás után bányába mentek inkább dolgozni, kifizetőbb volt, mint ez a sovány, kegyetlen föld. Nekiláttunk. 150 holdat törtünk fel. s vettünk ismét művelés alá. Kalászosaink nem adnak többet 5—6 mázsánál, de a kapások hozama szépen javult az utóbbi években. Csöves kukoricából elértük a 28—30 mázsás hol- dankénti átlagot, ami nálunk szép. Burgonyából tavaly 80— 90 mázsa termett holdanként, ügy, hogy az idén 10 holddal növeltük is a területet. — Talajjavításra gondoltak-e? — Igen, meszezünk Nagyobb bajunk azonban a sok vadvíz. Vagy negyven hold- nyi használhatatlan területünk van. szétszórtan. — Fontosabb nekünk az állattenyésztés — szól közbe az egyik öreg —. azé a jövő! — Az alapja már megvan! •—Úgy bizony, ez a fontos, Most van néhány perc idő, a szódavízzel teli ballonhoz megy. Megszomjazott ismét, ma már ki tudja hányadszor. Mohó, nagy kortyokban nyeli a vizet — Megiszunk 8—7 fiter folyadékot ezekben a meleg napokban. Kívánja a szervezet pedig a szódavíz nem sokáig oltja a szómrat... A martinban, a 2-es kemencénél dolgozó brigád ez évben nyerte el harmadszor a szocialista címet Törőcsik Ernő ezt lehet itt gazdaságosan folytatni ... Az elnök veszi át a szót: — Nem „örököltünk” semmilyen nagyobb gazdasági épületet. Mindent magunknak kellett előteremtenünk. — De már megépült a szép majorunk ... — összehoztuk, most már nem hiányzik az „örökség” — tréfálkoznak a tagok. — Igen — folytatja az elnök —. az volt az első, hogy a majort megteremi síik Amikor ide kerültem, házaknál voltak az állatok Most már van istállónk, csirketelepünk, de még kell. Jövőre új juhho- dályt építünk, hogy legyen helye a tervezett 600 anyajuhnak. — Nem beszélni kell a jószágról. hanem megnézni! — sürget Nagy Józsi bácsi. A marhaistállóban szállításra vár a tíz szerződött jószág. Józsi bácsi közéjük lép, s belemarkol az állat oldalába, úgy mutatja, milyen kövérek. Bizony, itt szűkösen vannak. A növendékborjúk is itt szo’-'ilnak a marhák faránál, elkerítve. — Harmincat szerződtünk, az utánpótlás még a legelőn van. Ha ezeket viszik, akkor fogjuk be a második transzportot. Egy asszony is jön a nyomunkba, most ő invitál: — Áz enyéimet nem nézik meg? Jöjjenek csak, néhány órája fialt az egyik anya, tizenhárom malaca van. hetven fok. Idegen, ha odatéved, par pillanatig bírja csak a hőséget, a forró földét, a fullasztó levegőt. Emberek dolgoznak ezeken a helyeken példamutatóan, szorgalmasan. Minden negyedik napjuk pihenőnap. Ilyenkor pótolják az elveszett energiát. E néhány éve bevezetett intézkedés az embert védi, aki nagyon szépet alkot nagyon nehéz körülmények között. Gyárfás Katalin Foto: Szabados György Átmegyünk üveges Ferene- né és Fóris P. Mártonne „birodalmába” is A választott malacok ki-berohangalnak az ól és a kifutó közt. — Százharminc malacból egy elhullás volt — tájékoztat Uvegcsné —. ez az öt itt satnvácska. azért különítettük el. Azóta mintha fejlődnének ... — Mióta foglalkozik sertésekkel? — Három éve. Az ügy volt, hogy valamikor hazaknál volt a jószag. s az én malacaim mindig szépek voltak. Tanfolyamra küldött a tsz, s utána jöttem ide — Sok baj van a malacokkal? — Van, nem mondom, hogv nincs, de egy a legfontosabb, a tisztaság... ha az megvan, nincs gond velük, egészségesek, szépen fejlődnek ... — Ez a major már harmadik eve első a tisztasági versenyben — büszkélkedik igazan^ joggal az elnök. i\övcü) termesztéshez, állat ten vesztéshez, minden munkához szívesen nyúl a szu- hogyi tagság. A dombvidék regen hiába verejtékező népe hálás a közös eredményekért. Nagy Józsi bácsi így fejezi ezt ki: — Már hogyne dolgoznánk szívesen, amikor magunk fát-, juk hasznát, s itt valóban, f' ’< közösen lehet boldogulni Adamovk* Uooi A Bodra tölgyén régig — Higgye meg. még a bőröm is borsózik, ha visszagondolok azokra a küszködés évekre. A húsz holdam mellett kupeckodtam is, mert a föld nem termett annyit, hogy egy család megéljen rajta. Így aztán hol ennyi. hol amannyi jószágom volt, de nem elég Az a nyolc mázsás termés pedig, amelyről beszélnek, hogy nálam megvolt, nem átlagtermés, nehogy úgy vegye! Csak helyenként volt annyi, ahol jobb a föld. A három öreg alakulás óta tagja a Szerencse Fel! Termelőszövetkezetnek, s ahogy Szö- gedi János elnök mondja, a legszorgalmasabbak közül valók. így, itt, előttük is elmondja. nem fél, hogy elhízzak magukat, — Régen is kellett dolgozni. ha nyerni akart az ember ... — Most látszatja is jobban van . .. — Már az istállóban voltam ma reggel is, amikor a zsebrádió bemondta, hogy négy óra harminc perc .,. — Kié a zsebrádió? — Az éjjeliőré. Fvután arrói beszélgeEiZUIdU tünk h0gyan es mint lehet eredményesebbé tenni a gazdálkodást ezen a lif a szuhogyi dombok 1,1 ? között legszívesebben kézzel aratnak. Dolgoznak a kombájnok is, de jó hatvan holdnyi területen kaszások vágják a rendet. Többet is levágnának, de ahogy az elnök mondja, a gépnek is kell hagyni Jól is néznének ki, ha mind a nyolcszáz hold emberi erőre várna! Micsoda munkakedv, micsoda odaadás, mintha megszolgálná ez a silány, öt-hat mázsás átlagterméssel fukarkodó föld ezt a nagy szereteted öt-hat mázsa! Igen kévés! Idős Nagy József, a valamikori mintagazda ért csak el helyenként nyolc mázsát búzából. s Körülfognak az öreg gazdák, Mató András, Fóris József, meg Nagy József. Egyiknek sem volt kevesebb földje húsz holdnál. — Nem bírtunk vele — magyarázza Mató András —, mert nem volt hozzá elég jószág. Akinek kevesebb földje volt, több jószága, s rendesen trágyázhatott, annak jobban volt, mint nekünk. — Nagy Józsi bácsinak hány jószága volt? A szikár, fekete ember komoran néz. R ekkenő a hőség. A víz a vödörben ugyancsak kínálja magát, de mi fá se hederítünk, hiába állítják a bornemisszák, hogy az a legerősebb folyadék, hiszen roppant, hajókat cipel a hátán. Csak hadd erősködjék, *ni sört akarunk inni. s annál jobban esik majd, minél Szomjasabbak vagyunk. Nézzük az óránkat, még frász perc, még tíz. No. már indulhatunk, mire kinyit a kocsma, oda érünk. De jólesett! No, még egyezer, úgy lesz kétszer ... De a Sör közben elfogyott. A kutyafáját, pedig de megittunk volna még egy-egy, esetleg két pohárral, hiszen ebéd óta saomjaztattuk magunkat... A kocsmáros széttárja karját. Egymásra nézünk. Hát tessek, most itt állunk megfü- rödve, Valamit mégiscsak le kellene eresztenünk a torkunkon. hiszen kibírhatatlan a forróság. Hát akkor lessék adni fröccsöt, mert azt tartja a népi bölcsesség, hogy „sörre bor — bármikor"... A kocsmáros nem kéreti magát, szalad a pincébe, hoz egy öl hosszú nyakút, ami egynek sok, de száz embernek meg se kottyan, s mivel vasárnap dél- fetari van, akadnak itt százan h. __ Én rragyfröccsöt kértem s- méltatlankodom. Nincs szódavíz, volt ugyan égy/ ballonnal, de azt odaadta áz aratóknak Ezt jól tette, az aratók igazán megérdemlik. A bambiban is van szóda, tessék talán azzal elkészíteni a fröccsömet. Bambi sincs, sőt. • gyümölcslét se tessék kérni, < mert azzal se rendelkezünk. 7 mi több, borom Is ennyivel van ennyi. J — Hát akkor mi van? * _ Pálinka! ^ Igen, pálinka, elsőszámú^ közellenségünk, különösen ka-* tükulaban. . 4 Az encsi járás egyik kozse 4 gében hangzott el a lenti be-# szetgetés kocsmáros és ven-j hegei között, az elmúlt vasár-ó nap Amikor a kevéske bor* rs elfogyott, az egyik asztal-* társaság, kénytelen volt pezs-* gővel biztosítani az utánpót-^ fást. ami igen jó ital, de mé-# regdrága. 4 A MÉSZÖV elnökségi ren-S flelettel volt. kénytelen szabá-* lyozni a sörmérést, hiszen! szűkös a keret ebből az ital-* ból — csak akkor szabad te-^ hát megcsapolni a söröshor-I dót, amikor az emberek haza-# tértek a határból. Demagógia^ lenne vitatni az intézkedés* jogosságát, sőt, az is felelőt-J len szófecsérlés volna, hogy-* ha mi most egész söriparán-* kát kezdenénk szidni. A sör-i fogyasztás országunkban sok * szorosára nőtt, képtelenek vs-* gyünk kielégíteni az igénye-* két. Bizonyos fogyatékosságo-f kát azonban mégiscsak toll-* hegyre kell tűznünk. ! A 11 és 15 forintos bor is! eltűnt a falusi kocsmákból, a* palackozott borokból is ige 11J rossz az ellátás. * Tavaly az encsi járásban 50* hnillió forintot költöttek el az.2 emberek italra. Ismerve a? sör- és borellátásban mutat-* Jtozó nehézségeket, kézenfek-? vő a következtetés: ennek az összegnek legalább hatvan százalékáért röviditalokat, elsősorban pálinkát vásároltak. Pálinkát, melyről az orvosok sokszorosan bebizonyították, hogy minden cseppje méreg, idegméreg. M egfigyeltem: amint a sör és a bor elfogyott, a vendégek pánikszerűen eltűntek a kocsmából, ahol pedig nemcsak azért érzik jól magukat, mert felönthetnek a garatra. Egész napi társtalanságukat. felhalmozódott beszélhetnékjüket oldják fel, meghányva-vetve a nagy világ és a maguk kis élete gondját-baját. Nos. a menekülés oka aligha volt más, mint a jogos félelem: a kupaktanács valamelyik tagja rendel egy kör féldecit, melyet a másik, a harmadik, a negyedik — az íratlan erkölcskódex szerint. — kénytelen visszafizetni, nehogy szó érje a ház elejét. Rossz közérzet, csapnivaló másnaposság, esetleg izgágaság követi a mértéktelen pálinkázást. De hát nincs más, még üdítőital sincs. Kéke . fürdőhely, Vasárnaponként fürdő- zők tömege lepi el a községet — és a napi söradagja nem több 50 liternél. Azok a területek, amelyeknek ellátását az állami kereskedelem, illetve állami vendéglátóipar biztosítja, sokszorta több sort kapnak, mint ez a tisztára mezőgazdasági járás. Itt az egy lakosra jutó sörfogyasztás mélyen alatta volt tavaly is az országos atlagnak. mindösz- sze 7 liter. Télen „nyomják” nekik a sört, s az illetékesek mondogatják: „Csak adjátok el, nehogy a nyakunkon maradjon a sör, nyáron majd gondolunk rátok . .Bizony, nem volna ennyire magas az italfogyasztás összege, ha 7 forintos sört, 11, illetve 15 forintos bort mérhetnének a 106 forintos pálinka helyett. Ha az említett italokban hivatkozhatunk objektív akadályokra. a szódavízben és üdítőitalban mutatkozó fogyatékosságokra, nem lehet mentség. Bár magyarázat, sajnos, erre is akad. A szódavízgyártó eszközök átlagos életkora matuzsálemi. A szódavízen nem lehet keresni, sőt, inkább ráfizetnek, hiszen egy liter önköltsége 88 fillér, és ! forint 10 fillérért adják, tehát a „nyereség” 28 fillérjéből kell fedezni az összes költséget, szállítást, egyebet. A tsz- ek — gondolom, joggal — nem szívesen adnak fogatot szódavíz-szállításhoz, hiszen 106 üveg szódavíznek 5 kilométeren túli fuvaroztatásáért mindössze 20 forintot kapnak. Üdítőitalból (Bambi) a duplája elfogyna, de hát az encsi „Bambi-üzem"-ben stampedli# poharakból méricskélik az üvegekbe a szórplét. kézzel — a termelékenység így nem fokozható. E gy kicsit több sör, valamicskével több bor kellene és az üdítőitalokból korlátlan ellátás az encsi járásban is. hogy kevesebb pálinka fogyjon. Gulyás Mihály
