Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-23 / 173. szám

Szombat, Í966. július 33. ES7.AKM AGTARORSZAß 3 — Összevonás, amely hasznosnak bizonyult 1965. január elsején két vállalat egyesült. A MEGYE- V'-LL ét> a borsodi tatarozó a íúzió után Borsod megyei íanácsi Építőipari Vállalat «éven folytatta tevékenységét. Jónéhány felmérés, vizsgál ó- dás, tanácskozás előzte meg az összevonást — csak ezután döntöttek az illetékesek. Másfél év telt el azóta. Ele­gendő idő ahhoz, hogy meg­nézzük: vajon helyes lépés volt-e az egyesítés, bevált-e az új szervezési forma? Tények bizonyítják, hogy mindkét vállalatnak haszná­ra vált. S nem utolsósorban nyert a megye, mert szerve­zettebb, jobb lett a vállalat tevékenysége. Milyen tényezők sürgették annak idején az összevonást? Egymás! köthérezíék A tatarozó vállalat legfon­tosabb feladata a megyei lé­tesítmények tervszerű karban­tartása. Ezenkívül természete­sen új beruházások építésével is foglalkozik. Elsősorban mezőgazdasági és kommuná­lis létesítményeket készít, de évente mintegy 50—60 lakás megépítése is szerepel prog­ramjában. Hatalmas feladatok hárulnak rá. A második öt­éves terv időszakában pél­dául 50 százalékkal növelte kapacitását. A beruházások fő vállalko­zója a tatarozó vállalat volt. Néhány fontos szakipari mun­kát — a villany-, a vízveze­ték, a központi fűtés és a szellőző berendezések szerelé­sét a MEGYEVILL látta el, mint alvállalkozó. Sok határ­idő-elcsúszást és egyéb rek­lamációs okot szolgáltatott az a visszás helyzet, hogy a két vállalat tevékenysége általá­ban nőm volt szinkronban. Hányszor fordult elő például, hogy a villanyszerelők a már bevakolt faiakat bontották ki egy-egy építkezésen! Az ebből adódó viták, huzavonák után természetesen az építtető maradt a vesztes fél, őt érte károsodás, hiszen gyakran elő­fordult, hogy az épületet nem adták át a szerződés szerinti időben és megfelelő minőség­ben. Az építtetőt nem vigasz­talta meg az sem, hogy a két vállalat eközben egymást köt- bérezte... Miért nem lehetett össze- hangoltabban, tervszerűbben dolgoznia, jobban együttmű­ködnie a két vállalatnak? — vetődik fel a kérdés minden­kiben. Az igazság az, hogy sok­szor háttérbe szorult, vagy elsikkadt a népgazdaság, a társadalom érdeke a válaiati érdek miatt. E káros — a megye lakossága számára hát­rányos — helyzeten változ­tatni kellett. A legkézenfek­vőbb megoldásnak — amely- lyel végül is mindkét válla­lat egyetértett — az összevo­nás bizonyult. Rét épílcsvezcíősc" Az összevonás után ezer­kétszáz dolgozója lett a Bor­sod megyei Tanácsi Építőipa­ri Vállalatnak. Évente csak­nem 100 millió forintos ter­vet, kell végrehajtania. Ez a nagy feladat csak az új szer­vezeti formával valósítható meg. A harmadik ötéves terv­ben a feladatok tovább foko­zódnak, a tervidószak végiére évi 150—170 millió forintos kapacitással kell dolgoznia a vállalatnak. A volt MEGYEVILL beol­vadásával sikerült megvalósí­tani, hogy a vállalat ma már mindenféle szakiparossal ren­delkezik. Egy kézbe került az irányítás — így végre éssze­rűen, jó ütemben dolgozhat­nak. A vertikális részlegek pon­tos és átgondolt program sze­rint mindig éppen olt tevé­kenykednek. ahol az építke­zés üteme ezt megkívánja. Nem könnyű feladat az övék, hiszen az elmúlt évben pél­dául 161 helyen dolgoztak fel­újításon, nem szólva az új beru húzásokról. Az új szervezeti formában a szállító eszközöket is job­ban. gazdaságosabban kihasz­nálhatja a vállalat. I\cíí! a terim'lékenvsé» A megnövekedett feladatok ellenére — noha közvetve — sikerült létszám-megtakarí­tást elérniük. Nem kellett ugyanis új munkásokat, al­kalmazottakat felvenni, a meglevő munkaerőket csopor­tosították át a munkának megfelelően. Mindezt sikerült úgy megvalósítani, hogy egyetlen dolgozó sem került hátrányos helyzetbe, senkinek sem csökkent a keresete. Egész sor, más előny is származott az egyesülésből. Rövidebb lett az építkezések átfutási ideje, könnyebb az anyagbeszerzés, javult a bel­ső ellenőrzés. És ami a legfontosabb: egyenletes, jó a munka üte­Új fertőtlenítést eljárás me, az elmúlt másfél évben nőtt a termelékenység is. Az összevonás előtt 118 667 fo­rint volt az egy dolgozóra ju­tó termelési érték. Tavaly Veszprém és Zala megye Ül ami gazdaságainak nagy­üzemi tehenészetei ben beve­zették dr. Csucska Elek új fertőtlenítés! módszerét, amellyel nagymértékben csökkenthető a borjúelhullás. Huszonhét szabályt állapított hleg, amelyek között újszerű ®z anyaállatot borító kötény, az ellető ponyva, a különbö­ző, vegyszerekkel végzett szi­vacsos lemosás, valamint az újszülött borjúra felkerülő védőmaszk. Az említett sza­bályokból álló eljárás majd­nem teljesen sterilizálja az állatot a legérzékenyebb idő­szakban, az első három-négy napban. Az állami gazdasá­gokban kiváló eredményt ér­tek el bevezetésével. A jár­vány kialakulását teljesen megakadályozták, az elhullás pedig 2,5 százalékra csökkent. több mint 120 ezer forint ér­téket produkált a Borsod me­gyei Tanácsi Építőipari Válla­lat minden dolgozója. Hasznos volt tehát a két vállalat egyesítése. Nem ke­rültek hátrányos helyzetbe az ott dolgozók, s nyert vele a megye: „ütőképesebb", job­ban dolgozó tanácsi építő vál­lalata lett. Gyárfás Katalin >♦♦♦♦♦♦ 4 Módra völgyén régig Mész, fa és a Rakaca tó TL A Bódva völgyében, illetve az edelényi járás területén Sejn egyformák természetesen a községek, a termelőszövet­kezetek adottságai. Éppen ezért bem egyformák az eredmények Jenr A járás vezetői most, a felévi mérleg, a községek hat hónapi munkájának gazdasági elemzése után örömmel beszél­ek a változásokról. A csupán egy év alatt bekövetkezett vál­tásokról is, hiszen míg az el­fúlt év közepén jónéhány ter­melőszövetkezetnél mutatott mínuszt, azaz eredménytelen- ®eget a félévi mérleg, ez évben ^üpán két közös gazdaság helyzete gyengébb, mint ter­jedték. Más oldalról viszont ebben az a furcsa, és bosz- tntó, hogy az egyik ilyen kö­zség az edelényi Alkotmány! Építeni kell ? tnellék-üxemőgakra 'sí Ez ugyanis a Járás egyik leg­nagyobb és a legjobb körűimé­nek között dolgozó szövetke- hefe. S korábban többször járták” már minden tekintet­te11 példaszerűen, vonzó jöve­delemmel a gazdasági évet “lost meg jóval több mint egy millió forint hiányzott félév- k£r- Hogy mi a sikertelenség eka, gyökere, ezt most keresik r szakemberek. Valószínűleg -Szakvezetéssel jS- a munka tervezettségével is problémák voltak az élmúlt hónapokban. Más közösségek viszont, a mú- csonyi, a szendröi stb., igen jól hasznosítják az átlagosnál ked­vezőbb lehetőségeket. Az viszont ismét csak bíz­tató. hogy ma már mindenütt rendszeres az előlegosztás, s különösen jól bevált az úgy­nevezett garantált-jövedelme- zés ott, ahol bevezették. A ta­valyi és az idei év közötti pozi­tív különbséghez persze hozzá kell tenni, hogy ha jelentősebb üzemág-változásokat nem is valósíthattak meg a közössé­gek, a növénytermelés egé­szében mégis voltak bizonyos ésszerű módosítások. Számos helyen, elsősorban ott, ahol a szállítási lehetőségek rosszak, ahonnan távol esik a vasút, ab­bahagyták a cukorrépaterme- lést, s jövedelmezőbb növény- féleségeket termelnek. Többek között burgonyát, amely jól megterem a lejtők egy részén. S ezek a végeredményében ap­rónak tűnő módosítások is hasznosak, gazdaságosak. A kezdeti ésszerű változta­tásokat fokozni, folytatni, való­ban tervszerűvé és nagyüze­mivé fejleszteni — ez a holnap feladata a Bódva völgyén, az edelényi járás területén. S az olyan közösségekben, amelyek­ben valóban a legkedvezőtle­nebbek a termelési, a növény- termelési feltételek, meg lehet, meg kell találni a módját a ki­egészítő üzemágak, a hasznos, gazdaságos mellék-üzemágak fejlesztésének. Ilyen Tehetőség számos adódik. S őszintén szól­va, ezzel egyébként a járás vezetői is egyetértenek, már korábban meg lehetett volna találni az utat az ilyen üzem­ágak kialakításához — ha eb­ben többen, illetve mások is segítették volna az egyes kö­zösségeket, az egész járást. Ismeretes például, hogy év­tizedek óta foglalkoznak e vidéken is a mészégetéssel. En­nek ellenére, a termelőszövet­kezetek mindig csak mérsékel­ten éltek ezzel a lehetőséggel. Bár az is igaz, hogy a mész- égetés mértéke korlátozott. El­sősorban az égetéshez szüksé­ges faanyag véges. A cserjével történő égetés viszont kocká­zatos. Előfordult már, hogy tönkrement egy-egy egész ke- mencényi mészkő, kárba ve­szett a fáradság. Azonban nem ez az egyetlen lehetőség. Ha a termelőszövetkezetek működ­tethetnék a fafeldolgozó üze­meket. ha megfelelő piacot, megoldást találnának a kör­nyéken talált márvány értéke­sítésére, ezzel jónéhány közös gazdaság erősödne, boldogul­hatna. Vagy ott van például a Rakaca-tó! Ma olyan kiemelt horgásztanya, több üzem, vál­lalat kezelésében. Vajon nem lehetne-e megbízni néhány termelőszövetkezetet a halte­nyésztéssel, a tó jobb haszno­sítása és a környéken élő em­berek nagyobb jövedelme cél­jából? A járás gazdasági és Mit igyon a sofőr? Nyár. A nap tűz, a gépko­csi kereke szinte belesüpped a megpuhult aszfaltba. A „pi­lótafülke” teteje átforrósodik, a fémrészek meleget lehel­nek. A kocsi megáll az ital­bolt előtt, vezetője kiszáll, törölgeti magáról az izzadtsá­got és belép az ajtón. Vala­milyen hűsítő italt keres. Plakátok, reklámszövegek hirdetik mindenütt: Igyon gyümölcslevet! Almuska, Őszi­Szikszón a benzinkút köze­lében, szintén az út mentén egy másik italbolt található. — Hűsítő ital? — Málna. — Gyümölcslé? Bármiféle is? — Nincs. — Elfogyott? — Nem rendelünk. Nincs hely. — A málna hideg legalább? Van hűtőszekrényük? pincébe. Garadnán az Italbolt 9—17, Hidasnémetiben 9—16 óra között zárva tart. Tehergépkocsi áll meg as lit mentén, két falu között. Vezetője kilép a fülkéből. — Kevés a rendes italbolt — mondja. — Az egyiknek nincs szódája, csak kútvizzel tudná adni a hűsítőt, a má­siknak nincs szénsava, a har­madik egy nagy ballonból adja a szódát, az meg lan­A kicsinosított mérai csárda. barack, különböző szörpök kínálgatják magukat a szom­jas vándornak. Különösen az olyan vándornak, akinél a szeszesital-fogyasztás magára is, másokra is életveszélyes lehet. A vendéglátóipari egy­ségek a gyümölcslé nagysze­rűséget, helyénvalóságát di­csérő kiállítást, kóstolót is rendeztek már. Mit ihat a sofőr, aki belép az italboltba? Hol, mit ihat? Nézzük meg az egyik legfor­galmasabb útvonalat, a Mis­kolc—Hidasnémeti között levő szakaszt, amelyen a Csehszlo­vákjából, Lengyelországból érkező és ide tarló turisták nagyobb része Is áthalad. Szikszó, 6. számú italbolt. — Milyen hűsítő italt kap­hatnánk? — Málnát — A málnát egyikünk sem szereti. Almuskát innánk. — Az nincs. — Valami más gyümölcs­lé? — Más sínes. — Most fogyott ki, vagy nem is nagyon rendelnek? — Nem rendelünk. Kicsi a raktárunk. politikai vezetői egyaránt azt mondják: nemcsak lehet ha­nem a jövőben szükséges is! Nem elhamarkodottan E kies, gyönyörű vidék „bennszülötteinek" gazdagabb holnapját természetesen lehe­tetlen biztosítani néhány na­gyobb beruházás, csak néhány év múlva megtérülő, jövedel­mező befektetés nélkül. Olyan munkák, mint a szeszélyes Bódva megfékezése, szabályo­zása. a más-más, gazdaságos üzemágak, mikro-termelési körzetek kialakításához szük­séges beruházások, építkezések elengedhetetlen feltételei e te­rület hasznosításának. S min­denki tisztában van vele, hogy mindez nem valósulhat meg egyik napról a másikra. Emlékszem, még kora tavasz idején, sokat vitatkoztak a já­rás szakemberei a juhtenyész­tés gyorsabb fejlesztését óvato­san fogadó, más szakemberek­kel. Néhány közös gazdaság, elsősorban az Égervölgy terü­letén élő. dolgozó termelőszö­vetkezetek már ez évben szeret­ték volna népesebbé tenni a juhnyájakat. S továbbra is ez a céljuk. Helyesen. Sőt, a járás más területein ts jövedelmező lehet Azaz a holnapot tekint­ve terv, cél a juhtenyésztés fej­lesztése, a nagyüzemi juhász­kodás. Egy dologban azonban igazuk volt a nem Is annyira óvatoskodó, mint számolgató szakembereknek. Megfelelő törzsállomány, megfelelő hodá- lyok, gazdasági épületek nél­kül nem szabad belevágni a fejlesztésbe. Sőt, még mindig bátra van a juhász-kérdés. A — Nincs. Csobád. A halmaji fmsz 10. számú italboltjának szép be­rendezése, tisztasága kelleme­sen hat a belépőre. A kiszol­gáló azonnal észre is veszi a vendéget, és szíves szóval fo­gadja. (Feltűnő. Sajnos.) — Üdítő ital? — Kitűnő barackot tudok adni, vagy citromot, vagy na­rancsot. — Hideget? — Garantálom, hogy hideg lesz. A kiszolgáló a pult végére megy, hűtőszekrényből veszi ki ez üvegeket, melyeknek oldalára pára csapódik Kinn 30 fok. Szép, örömteli látvány a párás üveg A nérai csárdát nemrégi­ben alakították vonzóvá, szép külleművé. Barackkal és foj­tott musttal tudják kínálni a sofőröket. A must nem vala­mi kellemes, ahogy ott meg­jegyezték; se nem árt. se nem használ. A forrói italboltban is mustot kínálnak, de gyü­mölcslevet is tartanak. No- vajidrányban csak must van, de hűteni semmit sem tud­nak. hacsak nem viszik le a Az italboltokban okvetlenül kellene lenni hűtőszekrény­nek. Nem nagyon marad más hátra, mint az, amiért mos* is megálltam. Néhány lépésre innen tiszta vizű. hideg for­rás található. Jót húzok be* lóié és megyek tovább. A hitelesség kedvéért hadd álljon itt a gépkocsivezető neve: Saláta István, s a ta­lajjavító vállalat sajószentpé- teri kirendeltségén dolgozik. hozzáértő juhász ugyanis kevés manapság minálunk. Már nem a hozzáértő juhászok száma, hanem az olyan hozzáértő ju­hász kevés, aki éppen mással foglalkozik, és bármikor el­megy oda, ahová megbecsülés­sel, jó keresettel várják. Ah­hoz viszont, hogy valakiből, ä fiatalemberből hozzáértő jti-♦ hász formálódjék, bizony. J évek kellenek. ♦ Az edelényi járás vezetői. 1 szakemberei, ha biztosak vol- ♦ nának benne, hogy kapnak se-J gítséget a juhtenyésztés fejlesz-4 téséhez, (márpedig kapniuk» kell, mert megvannak hozzá# az adottságok, végig a járás te-4 rületén). máris küldenék isko-J Iára a megfelelő fiatalokat# Ilyenek, jelentkezők vannak.♦ Igen ám. csakhogy, ha például egy-két év múlva fejlesztik a juhászától honnan vesznek megfelelő juhászokat? Furcsán kétoldalú dolog ez. de éppen azért, mert ilyen, minél előbb el kellene dönteni. Mert ké­sőbb valami bizonyosan hiá-J nyozni fog. S ez egyenlő lehet “ a karral, a ráfizetéssel. S ugyanilyen gondok jelentkez­nek a bizonyos gyümölcsféle­ségek telepítésénél is. A mál­na, s más bogyóféleségek szá­mos helyen gazdaságosan tér- # melhetök. Igen ám. de a szá- Y molgatásnál mindiárt kiderülj hogy kevés lesz a munkaerő ‘ egykoron a gyümölcs szürete­léséhez! Ilyen gondok, építő gondok* foglalkoztatják a szakembere­ket.. a közösségeket Hiszen' a lehetőségek adottak De nem < megy. nem is mehet, a szüksé-J ges feltételek nélkül! Barcsa Sándor Forrás, sajnos, nem min­denütt található. Amint a példák bizonyít­ják, az italboltok polcai bi­zony, nem roskadoznak a so­kat reklámozott gyümölcsle- vektól, hűsítő italoktól. Még a nemzetközi, forgalmas út mentén sem. Senki sem kí­vánhatja a gépkocsivezetők­től. hogy 30 fokos hőségben bírják ki ital nélkül, vagy ke­ressenek valahol forrást. Ha a kocsi megáll valamelyik italbolt előtt, és a vezető cem kap megfelelő hűsítőt, bizony nem nagyon marad rnás hátra, mint a csapolt sor, vagy egy pohár bor. Er*- nek veszélyességéről pedig fölösleges lenne szót ejteni Jobb, ha a sofőr gyümölcslét iszik. De hot? Priska TÄoe Pot«: Szabados György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents