Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-20 / 170. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXll. évfolyam, 170. szám. ARA: 50 FILLÉR Szerda, lí)G6. július 20. Péter János, visszatért Moszkvába Péter János, aki szovjet­unióbeli hivatalos látogatása •órán Minszkben, Belorusszia fővárosában tartózkodik, ked­den délelőtt látogatást tett Tyihon Kiszeljovnál, a be­lorusz Minisztertanács elnö­kénél. aki helyettesének, Fi­lipp Kohanovnak, a Belorusz Állami Tervbizottság elnöké­nek társaságában fogadta a magyar vendégeket. Külügyminiszterünk tolmá­csolta pártunk és kormónyurK vezetőinek, egész népünknek üdvözletét, majd Kiszeljov miniszterelnök adott tájékoz­tatást Belorusszia gazdasági és kulturális eredményeiről. A beszélgetés során megem­lítették, hogy sok minszki Oyártmányú traktor dolgozik magyar földeken és Belo­russziában is jól ismerik a magyar ipar termékeit. Péter János búcsúzóul sok sikert kívánt Belorusszia és különö­sen Minszk lakosságának ab­ból az alkalomból is, hogy a belorusz főváros a jövő év­ben ünnepli alapításának 900 évfordulóját. A magyar külügyminiszter következő útja a híres minszki traktorgyárba veze­tett, ahol elmondották, hogy 196S-ban kétezer „belorusz” traktort szállítanak Magyaror­szágra megfelelő tartalék al­katrészekkel. A koradélutáni órákban Anatolij Gurinovics külügy­miniszter a Minszk közelében fekvő kormánynyaralóban ebédet adott Péter János és kísérete tiszteletére. A délutáni órákban a ma­gyar külügyminiszter vissza­repült Moszkvába. A Moszkvába visszatérő Pé­ter János tiszteletére kedden Szipka József, hazánk moszk­vai nagykövete fogadást adott a nagykövetség épületében. A szívélyes és elvtársi lég­körű fogadáson Péter János és Andrej Gromiko baráti hangú beszédet mondott. Harold Wilson brit minisz­terelnök kedden reggel repülő­gépen hazautazott Moszkvá­ból. A vnukovói repülőté­ren Wilsont Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és más hivatalos személyiségek bú­csúztatták. Mindenben segíí jnk sí la<íís vietnami népet! Ifjúsági nagygyűlés Miskolcon — Pataki László vietnami élménybeszámolója Tegnap, július I9-én dél­után fél 3 órára zsúfolásig megtelt az SZMT székház szín­házterme. Megyénk minden járásából és városából jöttek ide KISZ-fiatalok, hogy részt vegyenek azon az ifjúsági nagygyűlésen, amelyet a KISZ Borsod megyei Bizottsága és mény be nem tartása miatt. A nagygyűlésen jelen volt Deme László, az MSZMP Bor­sod megyei Bizottságának tit­kára, valamint megyénk és Miskolc számos társadalmi és tömegszervezeti vezetője is. — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Vietnam­— Saját szemünkkel láttuk a vietnami nép harcát, ere­jét, legyőzhetetlenségét — Pataki László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára vietnami élménybeszámoló­ját tartja. A magyar fiatalok delegá­ciója már holtan találta a csa­ládot az étkező asztalnál. * Az öreg 65 éves lehetett Négy fia harcolt eddig. Közü­lük három megsebesült A leg­kisebbet, a 17 évest holtan hoz­ták haza. Egy óra sem telt el, és a faluban lelőttek egy ame­rikai repülőgépet, s a pilótá­ját elfogták. Az öreg fogott egy kést, és odaállt az idegen pilóta elé. — Látod, én most megölhet­nélek, mert lehet, hogy ép­pen a te fegyvered oltotta ki a fiam életét. Be nem teszem. Miért? Ez az öreg ember így válaszolt Pataki László kérdé­sére: — Mert mi ennyi szenvedés között sem felejtjük el, hogy mi az emberség. Akik vétenek ellenünk, azok majd bírósá­gunk előtt felelnek tetteikért. * Vietnam szenved. De Viet­nam él, harcol és dolgozik. A magyar fiatalok jártak egy gépgyárban, amelynek beren­dezéseit a munkások a hátu­kon cipelve szállították a dzsungel rejtőkébe, éppúgy, mint ahogyan a fiatalok a dzsungelbe telepítették a 3000 tanulót befogadó műszaki és közlekedési egyetemet. A gép­gyárban nincs áram. Az esz­tergapadokat kézi hajtású be­rendezésekkel működtetik. És a munkások felajánlották, hogy nyolc óra helyett kilen­cet dolgoznak. Aztán munka után mennek gátakat építeni, hidakat helyrehozni, sebesül­teket szállítani, vagy harcolni. Külön brigádot alakítottak a közlekedés és a szállítás biz- tositására. Ez a brigád vállal­ta, hogy bármilyen bombatá­madás után 3 órán belül jár­hatóvá teszi az utakat. Az asz- szonyok a meggyilkolt férfiak helyébe állnak a gépfegyverek mellé. A gyermekek és öregek védelmére földalatti rendsze­reket alakítottak ki. * — A vietnami népet nem le­het legyőzni! Az igazságtalan háború megszüntetéséért ne­künk is mindent meg kell ten­A nagygyűlés előtt egyenruhás úttörők és Ifjú Gárda-tagok járták be Miskolc utcáit és az imperializmust vádló röpcédulákat osztogatlak. Wilson hazaérkezel! Londonba Rentlkírüli ülést tartott a brit kabinet Vietnamban — Pataki László, a KISZ Központi Bizottságának titkára először is tolmácsolta a vietnami nép és személy szerint Ho Si Minh elnök for­ró, testvéri üdvözletét, köszö­netét azért a segítségért, ame­lyet a magyar fiatalok eddig adtak a harcoló országnak. — 10,5 millió forint értékű anyagi segítséget nyújthattunk Vietnamnak. Ebből egy millió forint értéket a Borsod me­gyében vállalt tnetnami mű­szakok biztosítottak. • Ebédhez ült a vietnami csa­lád. Sovány ebéd volt. Kevés­ke rizs, meg gyümölcs. De még a gyerekek se zúgolódtak. Vietnamban mindenki tudja, hogy a bőségesebb ételt má­sok veszik el most tőlük. Bombázzák a szántóföldeket is, s az idegen repülőgépek elő­szeretettel szórják gyilkos ter­hüket a gátakra — és a víz rázúdul a rizstáblákra ... A gyerekek talán éppen megköszönték a kiszedett ételt, amikor bomba zuhant a ház­nünk. Es mi, a szocialista or­szágok békésen élő lakói meg­ígérjük, hogy mindenben se­gítjük a hős vietnami népetl Pataki László szavait hos»- szantartó, lelkesen helyedé taps követte a miskolci ifjúsá­gi nagygyűlésen. És hasonló tapssal fogadták a KISZ Köz­ponti Bizottsága titkárának bejelentését: Borsod megye ifjúságának ajándékozzuk egyik vietnami zászlónkat, amelyet azzal a kéréssel adtak nekünk harcoló barátaink, hogy adományoz­zuk hazánkban az imperializ­mus ellen legjobban ténykedő fiataloknak. Kovács Sándor, a megyei KISZ-bizottság titkára a zászló átvétele után felolvas­ta azt a táviratot, amelyet az amerikai agresszió ellen tilta­kozva a borsodi fiatalok küld­tek az Egyesült Államok kö­vetségének. A táviratban egész megyénk ifjúsága követeli a 12 éve alá­irt gonfi egyezmény betartását Rutlkay Anna Foto: Szabados György 3,7 milliárd forint beruházás a termelőszövetkezetekben tervezési rendszer most már egészében érvényesülő kedvező hatása Az építkezések kivitelezésé­ben számottevően megnőtt a termelőszövetkezetek házi épi- tőszervezetének szerepe. Az 1904. évi 37 és a tavalyi 36 százalékkal szemben, az idén az összes építési beruházások 41,5 százaléka házi kivitelezés­ben készül. Az egyébként ered­ményesen dolgozó házi építő­szervezet tervszerű, folyamatos munkáját nagymértékben hát­ráltatja az anyaghiány. A tég­la, a cement, kavics és hor­ganyzott lemez hiánya nem­csak fékezi az építkezések üte­mét, hanem sok esetben arra kényszeríti a tsz-oket, hogy a minőségi előírásoknak nem megfelelő, vagy a szükségesnél drágább anyagokat vegyenek át és használjanak fel. A Földművelésügyi Minisz­térium beruházási igazgatósá­ga felülvizsgálta a termelőszö­vetkezeti beruházások helyze­tét. Eszerint az idén 2369 ter­melőszövetkezetben végeznek építési, 3110 tsz-ben gépbe­szerzési és 2888-ban egyéb, íő- eg telepítési beruházásokat, összesen mintegy 3,7 milliárd forint értékben. Az idei 1005 millió forint amortizációs alapból a terme­lőszövetkezetek az idén csak­nem 1 milliárd forintot hasz­nálnak fel. Az összes beruházá­soknak csaknem egyhnrmadát a tsz-ek saját forrásaikból fede­zik, míg 1904-ben még a be­ruházások 95,5, tavaly pedig 93 százalékára kellett hitelt fel­venniük. További űj vonása a terme­lőszövetkezeti beruházásoknak az 1964-ben bevezetett kétéves Wilson Moszkvából hazaér­kezve, a londoni repülőtéren rendezett sajtóértekezleten azt mondotta, hogy utazása szükséges volt. Wilson még kedden délután az alsóházban nyilatkozott Ko­szigin szovjet miniszterelnök­kel folytatott tárgyalásairól. Ezt követően, elnökletével ösz- szeült a kabinet, hogy döntsön a szerdán beterjesztésre kerülő kényszer takarékossági rend­szabályok „csomagtervéről”. A „sorsdöntő” kabinetülés után, ma, szerdán délelőtt a szűkebb kabinet végzi el az utolsó si­mításokat Wilson délután el­hangzó alsóházi nyilatkozatá­ban. Moszkvai látogatásáról szól­va Wilson „értékesnek” nevez­te a szovjet kormányfővel foly­tatott tárgyalásait, bár elismer­te, hogy a vietnami kérdésben sem a szovjet, sem az angol álláspont nem változott. Hangoztatta, hogy a moszkvai megbeszélések „részleteseb­bek voltak e kérdésben, mint bármely korábbi tárgyalás egy nyugati és egy keleti kor­mányfő között”. A tárgyaláso­kon — mondotta — „nem tör­tént kísérlet, hogy leplezzék vagy kicsinyítsék a vietnami helyzet súlyosságát, s a lehet­séges fejleményekben rejlő ve­szedelmeket”. Kérdésekre válaszolva Wil­son elismerte, hogy „nincs semmi ok a derű­látásra, ami űjabb genfi értekezlet ösz- szehívásának lehetőségét il­leti”. A Vietnami Hazafias Front határozata A Vietnami Hazafias Front Központi Bizottsága felszólí­totta a VDK lakosságát a vi­etnami nép szolidaritásának megszilárdítására, valamint arra, hogy egységesen tegye­nek eleget Ho Si Minh felhí­vásának. Miskolc városi Bizottsága a szabadságáért harcoló vietna­mi nép iránti szolidaritás je­gyében rendezett Tiltakoztak a 12 évvel ezelőtt, 1954. jú­lius 20-án aláírt eenfi ecvez­ban járt delegációja köteles­ségének tartja, hogy ország­szerte beszámoljon az ifjúság­nak arról, miként teljest lette megbízatását, milyen tapaszta­latokat szerzett, mit látott rült megtörniük a hősiese küzdő vietnami népet, hiáb terjesztik ki bombázóik tá madásait Hanoi és Haiphon külvárosai ellen. Ka Washing Ionban a „genfi egyezme nyékhez való visszatérés szűk ségességéről” szónokolnak, ak kor erre éppen önmaguka az amerikai politika irányító it kell rávenniük. Hiszen a Egyesült Államok rúgta fe a külföldi beavatkozásra vo­natkozó tilalmakat. A vietnami háború meg szüntetéséhez és a kérdés ren dezésóhez vezető egyetlen jár ható utat a VDK kormányt nak négy pontos és a Dél vietnami Nemzeti Felszabadí tási Front ötpontos javasla tai mutatják. Ezek a gern egyezmények előírásait szellemét idézik: A Vietnam nép alapvető nemzetközi jo­gainak elismerése, béke, füg getlenség, szuverenitás, egyse és területi épség. A géni egyezményeknek megfelelőé nz Egyesült Államok kormá nyának ki kell vonnia Dél Vietnamból csapatait, fel ke' számolnia katonai támasz pontjait, teljesen be kell szün tetni intervencióját Észak- é Dél-Vietnam ellen. Dél-Viet nam belső problémáit a dél vietnami népnek kell megöl dania mindenféle külföld beavatkozás nélkül. A DNFF nek, mint a dél-vietnami nér egyetlen igazi képviselőjének döntő szerepet és beleszólás kell kapnia a dél-vietnam kérdés rendezésébe. Vietnam békés eszközökkel történ egyesítése a két övezet lakos ságának dolga lesz, külföld beavatkozás nélkül. A vietnami nép e jogos követelései teljes összhangban vannal az 1954-es genfi egyezmények kel. A békerendezés alapja az amerikai agresszoroknak távozniuk kell Vietnamból é Indokínából! E törekvéseket mint arra legutóbb a Varsó Szerződés országainak hatá rozott hangú bukaresti nyi latkozata is leszögezte, egyön tetűen támogatják a szociális ta országok és szerte a vilá gon a haladó és a békéér aggódó százmilliók. A genf egyezményeket felrúgó amerj kai imperializmus végül meghátrálásra kényszerül, ha mindazok összefognak, akii támogatják a vietnami nép függetlenségi harcát Sebes Tibor A mikor tizenkét eszten­dővel ezelőtt, 1954. július 20-án a Genfi- ió partján aláírták a Indokí­na három országának békéjé­ig vonatkozó egyezményeket, csupán az Egyesült Államok utasította vissza tüntetőén, hogy kézjegyét elhelyezze a békét ígérő okmányokon. Etulles, akkori külügyminisz­ter otthagyta a konferenciát, • Eisenhower elnök ugyan­ekkor kinyilatkoztatta, hogy a genfi döntéseket az Egyesült Államok „nem tekinti magá­ra nézve érvényesnek, mert kormánya nem vett részt a döntések meghozatalában...” Az USA, amely már 1950 éta egyre intenzívebben avat­kozott be az indokínai ese­ményekbe, egyetlen pillanat­ra sem mondott le róla, hogy átvegye a kolonializmus vé­delmezőinek főszerepét. És bár az 1954-es genfi értekez­let nem csupán a „szennyes háború” végét, hanem egyút­tal az amerikaiak első négy­éves vietnami intervenciójá­nak kudarcát Is jelentette, a Pentagonban kidolgozták a beavatkozás fokozásának ter­hét. Az USA semmibe vette a genfi egyezmény előírásait, tehát Vietnam, Laosz és Kambodzsa szuverénitásának tiszteletben tartását, az ide­iglenesen kettészakított Viet­nam választások útján tör­ténő békés egyesítését. Kez­dettől megsértették a külföl­di beavatkozásra, a külföldi katonai támaszpontokra és fegyverszállításra vonatkozó ■tilalmat. És 1961 óta az Egye­lőit Államok közvetlen fegy­veres harcot folytat Dél-Vi- etnamban, hadüzenet nélküli ».különleges háborút” visel a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen. Csupán egyet­len szám az amerikai agresszió méretedről: naponta jelenleg átlagosan nyolcszáz légi be­vetést hajtanak végre, ebből háromszázat a Vietnami DK, •lázat pedig Laosz felszaba­dított területei ellen! A tények bizonyít ják; a genfi egyezményeket az ame­rikai imperializmus papír- fongyként kezeli, irtóhadjára- folytat a vietnami nép el- kn ér agressziójával Immár átlépte a szakadék küszöbét, "tár közel háromszázezer Jn-ierikai katonát tartanak Dél-Vietnam ban, de lényegé­ben egymillió amerikai kato­na áll a vietnami agresszió ktolgálatában. Mégsem sdke­Genfi évforduló — vietnami tanulságok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents