Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-07 / 133. szám

Kedd, 1966. június 7. ÉSZAKMAGTARORSZAC 3 Kerckaszíal konferencia a szcrkcszloscgken A szállítási ®2:es9^€MÍé®ek ÉJ HsesisI®^eB*éB5©l n. Ez év szeptemberében lép életbe a szállítási szerzörié- fielt uj rendszere. Erről hív­tunk össze tanácskozást a szerkesztőségben, amelyen részt vett dr. Bűd! Miklós, a Benin Kohászati Müvek értékesítési osztályának ve­zetője, dr. Körmendy Zol­tán, a KISZÖV jogi osztá­lyának vezetője, dr. Kozsik Tibor, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, és dr. Ormai György, az Eszakmagyarországi Test il Nagykereskedelmi Vállalat jogásza. Az új szállítási szerződés­sé! szóló jogszabály közgaz­dasági tartalmát így lohet Összefoglalni: a tervgazdálko­dás és a piac hatásainak ösz- sze kapcsolása, a szükséglet előtérbe helyezése, ennek ki­hatásaként a szerződések me­rev tervkötelezettségének fel­oldása, a gazdálkodó egysé­gek kockázatvállalásán alapu­ló önálló elhatározásainak, 'kezdeményezéseinek ösztönzé­se, a szerződések áruforgalmi szervező szerepének elfogadá­sa. Az új jogszabály a fel­használó és a fogyasztói ér­dekek elsődlegességét ismeri el, és ehhez az eddiginél na­gyobb védelmet biztosít. © .A korábbi szerződéses Rendszer fő érvényesülési for­mája az évi és a negyedévi szállítási szerződés volt, a tervszámokhoz kapcsolódóan. Nyilvánvaló azonban, hogy Bz egyes tervidőszakok merev elhatárolása nem mindenben felelt meg az objektív gaz­dasági folyamatokból eredő szükségleteknek. A piac vál­tozó igényei nem szoríthatók bele az előre meghatározott tervszámokba. Sőt, egyes ese­tekben a merev tervkötöttség egyenesen gátolta a szükség­letek megkívánt kielégíté­sét. A konferencia részvevői egy sor példát említetlek er­re vonatkozóan. Előfordult, hogy néhány fogyasztási cikk Rz idő múlása következtében nem kerülhetett el akkor a fogyasztóhoz, amikor az igé­nyelte, így raktárba került, vagy kiárusítás útján, áren­gedményekkel adták el. Ez Volt a sorsuk például azok­nak a tavaszi divatcikkeknek, amelyeket a gyártó vállalat szerződésileg június végéig volt jogosult leszállítani a ke­reskedelemnek. Az is meg­esett, hogy az így felhalmo­zódott és szezonját túlélt áru­kat a kereskedelem már nem igényelte tovább a gyártó Vállalattól. Az érvényes szál­lítási szerződések következté­ben azonban az ipar változat­lanul gyártotta és szállította a már felesleges és eladatlan árut. Mindezeket az ellentmondá­sokat szándékozik megszün­tetni a 10/1906. számú rende­let. amely az úi gazdnsáeirá- nyítás jogi felépítményének tekinthető. E rendelet szeptember else­jén lép hatályba. Ennek kö­vetkeztében a harmadik ne­gyedév osztott lesz. Első két hónapiában a korábbi rendel­kezések, szeptember 1-től azonban az új jogi szabályo­zásban lefektetett elvek érvé­nyesülnek. A megrendelőnek a meg- Sendelés feladási pozíciója kedvezőbb lesz. Egyrészt nem terheli szerződéskötési kötele- fcettség, másrészt a rendelés- feladási határidőle jelentős le­rövidülésére lehet számítani. Ily módon a _ szükségletek gyorsabb kielégítése biztosít­ható. Ehhez viszont az szük­séges, hogy a megrendelők .ivói ismerjék a piac igényeit és a tényleges szükségleteket. Megváltozik a teljesítés he­lye és rendje is, az ahhoz fű- feődó valamennyi jogkövet­kezménnyel. Eddig ugyanis a Szállító a feladással teljesí­tett, és a kárveszély vállaló­ba a megrendelőnél jelcntke- ösett. Ez arra vezetett, hogy egyes esetekben a megrendelő még meg sem kapta az árut, Vagy felhasználhatatlan ter­méket kapott, az azonnali in­kasszó rendszerben a szállító mégis azonnal hozzájutha­tott a kifogástalan áru el­A megyei nőtanács leg­utóbbi értekezletén elhatároz­ták, hogy a tavalyi, sikeres baromfiverseny mintájára az idén folyamatossá teszik a zöldség- és gyümölcsfelvásár­lást. A földművesszövetkeze­tek járási központjaival, a fel­vásárlókkal és a községi nőta­nácsi vezetőkkel együttesen értekezleteket tartanak a községekben. Ismertetik a fel­vásárlás jelentőségét. A több­termelés fontosságára hívják fel a figyelmet, és arról is be­Összetört lámpák ; ■*-! gyík reggel Tokaj­| JQj ban felmentem a • Tisza-híddal szem- \ közti, szépen kiképzett kilá- . tóra. Szemet gyönyörködl-:- ' In panoráma tárul innen az ! ember elé, melynek kedvé­• ért bizonyára a tokajiak is | gyakorta felkapaszkodnak a ■ hegyre, á messzebbről ér- | kező turisták meg nyilván ', elmaradhatatlan program­• jaknak tekintik ezt a sétát. | Sajnos, az ide érkező nem ■ sokáig gyönyörködhet a ■ szépséges kilátásban, mert I figyelmét megbotránkojta- ’ tó, ostoba pusztítás köti le. J Az öntöttvas, opál üveg bú­• rával kiképzett vlllanyosz­t lopok lámpáiból csak a vas- alkatrészek meredeznek. Az üveget ki tudja kik, ki tud­ja milyen okból — össze­törték. Fegyelmezetlen em­berek hitvány, semmivel sem magyarázható cseleke­dete! Olyanoké, akik a tö­résben, zúzásban, a tudatos kártevésben lelik gyönyörü­ket. A kopott, piros lóca, melyről a tájban gyönyör­ködtem, már nem nyújtott több szépséget. A barbariz­musra. hajló „fenegyerekek* elveszik az ember legnyu­godtabb perceit is. Balogh József, Megy as zó ' Szombaton, június 4-én, ele­get téve barátom meghívásá­nak, elutaztam Hernádnéme- tibe. Este a televíziót szeret­tük volna nézni, de barátom nyugtalanul közölte, hogy reg­gel 7 órától sem a Bajcszy- Zsilinszky, sem a Dózsa, sem a József Attila utcában nincs áram. Természetesen nem Gyógyító fények Egyik állami gazdaságunk­ban ultraviolet lámpákat he­lyeztettek el az istállóban. A Nyolcnapos korukig u. v. fényt sugároznak az újszülött borjakra. Műszaki hét Sátoraljaújhelyen Sátoralj aú j helyen műszálé hét kezdődött, melynek si­keréért a Fémlemezipari Mű­vek, a dohánygyár, a Tisza Bútorgyár, a Hollóházi Por­celángyár, a fehérneműgyár, a Finommechanikai Vállalat, a sütőipari vállalat, a Hegyal­ja Ruházati Szövetkezet, a cipész-, az asztalos-, a faipa­ri- és a vasipari ktsz tevé­kenykedik. A hét június 11-ig tart. Keddi, június 7-i prog­ramjában a Fém! emezi pari Művekben és a bútorgyárban filmeket vetítenek, a dohány­gyárban előadásokat tartanak, a vasipaiá ktsz-ben a BNV tapasztalatairól számolnak be. Ezenkívül a művelődési ház több üzembe is látogatást, szervezi lenértékéhez.' A reklamációk csak hosszú viták után rende­ződtek. Az új szabályozás a teljesí­tés helyének meg változtatásá­val a megrendelőt hozza elő­nyösebb pozícióba azzal, hogy megadja neki az áru átvéte­lével történő ellenszolgáltatás lehetőségét. Ily módon a szál­lító kényszerül áruszállításai­nál fokozott gonddal eljárni. Csak ezek után várhatja a megrendelőtől az áru ellenér­tékét. Ezzel a gyökeres válto­zással a szállító erősen vita­tott, kedvezményezett helyze­tét a gazdasági érdekeknek megfelelően érvényesíti a jog­szabály. a Üj vonás a kapacitásszerző­dés és a bizományi szerződés kötésének lehetővé tétele is. Mindkét szerződés-típus egy­aránt szolgálja a megrendelő és a szállító közös érdekét. Egyrészt azzal, hogy a terme­lési kapacitások idejében biz­tosíthatók a szükségleteknek megfelelően, másrészt úgy, hogy az egyes áruféleségek piaci elhelyezése valóban a kereskedelmi módszerekkel és a bizományosi pozícióban mű­ködő vállalatok útján történ­hessen meg. A kapacitás-szerződés a termelési kooperációk szerve­zésében és biztosításában jut jelentős szerephez. A szállí­tónál a foglalkoztatottság, va­lamint a kapacitások terve­zése és fejlesztése tekinteté­ben jelentős. A bizományi szerződések pedig lehetővé te­szik a termelő vállalatok szá­mára az áruválaszték bővíté­sére, fejlesztésére, új gyárt­mányok, cikkek kikísérletezé­sére és kereskedelmi forga­lomba hozására a kockázat- vállalás korszerű kereskedel­mi módszereinek bekapcsolá­sával történő tevékenységet. Az életbe lépő szabályozás büntető szankciói is a meg­rendelő nagyobb érdekvédel­mét szolgálják. A kötbér-kul­csok jelentős növelése és az egyéb bírságok a jó minősé­gű termékek időbeni leszállí­tására szorítják a szállítót Ugyanakkor a szerződések előkészületi stádiumában, r jogkövetkezmények, a szank­ciók érvényesítésében a szál­lító és a megrendelő vállal a1 a korábbiakhoz képest szo­rosabb együttműködése bizto­sítja a szabályozás nem csu­pán jogi, hanem elsősorban gazdasági hatékonyságát is. (Vége.) íj üt épül : a bánrévei határát kelőnél ■ A bánrévei határátkelőhely J két évvel ezelőtt nyílt meg. ! Forgalma mind nagyobbá, 1 mind élénkebbé válik. ] ‘ , A növekvő forgalom sürgeti , a korszerű út megépítését is, 1 amely a községtől a határhoz j vezet, körülbelül egy kilométe- < rés szakaszon. De nemcsak új j utat, hanem új hidat is építe- ; nek, hogy a forgalmat minél ■ • könnyebben lebonyolíthassak. . Az út mentén már ássák a víz- ', elvezető csatornák árkát. ] , A kongresszusi versenyben meggyorsítják a miskolci, a győri és a ferencvárosi házgyár tervezését Az IPARTERV 74 szocia­lista műszaki brigádjának tagjai — a vállalati dolgozók­nak több mint 80 százaléka — egészítette ki évi vállalá­sát az MSZMP IX. kongresz- szusának tiszteletére. A bri­gádok jelentős része a 3. szá­mú Építöanyagipari Tervező Iroda dolgozóinak felajánlá­sát támogatja. Ez az iroda ké­szíti ugyanis az országos la­kásépítési program műszaki bázisainak, a házgyáraknak terveit. A kongresszusi versenyben a miskolci, a győri és a bu­dapesti, ferencvárosi házgyár tervezését gyorsítják. Különö­sen sürgős feladatot jelent a miskolci gyár megtervezése, mert a Szovjetunió csaknem fél évvel előbb szállítja a ház­gyári berendezést. A terve­zők korábban három hónap­pal már megrövidítették az eredeti ütemtervet, s most újabb hónappal előbbre hoz­ták a tervszolgáltatás határ­idejét. így már július végén át­adják a gyár központi üzem­csarnokának és a 650 szemé­lyes öltözői épületének ter­veit. Ezzel lehetővé teszik, hogy a téli hidegek előtt tető alá kerüljenek ezek az épü­letek, és védett, fűtött he­lyen dolgozhassanak a szak­os szerelőipari brigádok. Jö­vő év februárjában már a gépszerelők is megkezdhetik a munkát a nagy csarnokban. A tervezők a három ház­gyár épületeinek egységesíté­sével gyorsítják a tervezést. Azonos vázszerkezetű, köz­ponti üzemcsarnokok épülnek, s a helyi körülményekhez al­kalmazkodó, egyéb épületek terveiben is sok egyforma épületrészt terveznek. A győ­ri és a budapesti házgyár ter­vezését adatszolgáltatási za­varok és utólagos módosítások nehezítették, és több hetes késés keletkezett. A tervezők azonban most elhatározták, hogy a pártkongresszusi ver­senyben a késés ellenére is az előírt határidőre elkészí­tik a terveket. így a három házgyár, amely együttvéve évente kilencezer lakást gyárt, úgyszólván egyszerre kezdhe­ti majd meg az üzemszerű munkát. csak mi, hanem mások is tü­relmetlenül várták, mikor gyullad ki a villany. Telefonáltunk Tiszalúcra, az ügyeletes körzetszerelőnek. — A férjem, sajnos, nincs itthon, de ha hazajön, feltét­lenül megszünteti a hibát — hangzott a feleség válasza. Az este azonban sötétben múlt eh A reggelinél bosszúsan ta­pasztaltuk, hogy a hűtőszek­rénybe tett felvágott meg­romlott Az újabb telefonálás sem hozott eredményt, a va­sárnap is áram nélkül múlt el. Nagy bosszúságára a lakók­nak, akik megvásárolták a hűtőszekrényt, a televíziót, a rádiót, a kávéfőzőt, csak — amint a példa is mutatja — nem használhatják akkor, amikor szeretnék. Hargittay Attila Miskolc * Áramszünet Hernádnémetiben Nagyüzemi csikónevelés A mezőgazdaság a gépesítés korszakába lépett, ae a lovak­ra, ha nem is olyan nagy számban, mint régebben, to­vábbra is szükség lesz. Vannak olyan munkák, amelyeket nem lehet, vagy nem érdemes gé­pesíteni. Ilyen esetekben to­vábbra is a ló a legjobb mun­kaerő. Vannak aztán vidékek 1— elsősorban a dombvidékek és hegyközök —, ahol továbbra is a ló marad a legfontosabb vonóerő, mert a gépek alkal­mazása egyelőre nem megol­dott, nem kifizetődő, vagy bal­esetveszélyes. Nyilvánvaló te­hát, hogy az ilyen területek­kel rendelkező gazdaságokban továbbra is nagy gondot kell fordítani a lótenyésztésre. Ilyen vidék az encsi járás is. ahol felismerve a lótenyész­tés fontosságát, máris kezde­ményező lépéseket tettek, hogy az állattenyésztésnek ez az ágazata is szakszerű legyen, A minap a járás termelőszövet­kezeteinek elnökei, mezőgaz­dászai és állattenyésztési dol­gozói gyűltek össze és meg­hallgatták dr. KeUermann Márton egyetemi docensnek, a debreceni Agrártudományi Fő­iskola. állattenyésztési tanszék­vezetőjének előadását a nagy­üzemi csikónevelésről. Előadá­sában KeUermann docens is azt hangsúlyozta, hogy a me­zőgazdaság egyre fokozódó ütemű gépesítésével párhuza­mosan, különösen a dombvidé­keken, biztosítani kell a mun­káló utánpótlásának nevelé­sét. Részletesen ismertette a szakszerű és gazdaságos csi­kónevelés szakmai feladatait, nagvon értékes tanácsokat és segítséget adva ezzel a járás mezőgazdasápi üzemeinek. A fancsali Egyetértés Termel öszö- vetkezet vezetői be is jelen­tették, hogy már a következő évben nagyüzemi csikónevelő telepet, akarnak létesíteni, ahol a csikókat három éves korig tartják, majd részben saját gazdaságukban fogják .munká­ra, részben értékesítik az iga­vonásra kiváló állatokat. Az előadást, amelyet szak­filmek vetítése követett, meg­hallgatták a járás vezető me­zőgazdasági szakemberei is, akik hangsúlyozták, hogy a nagyüzemi csikón evelésheá megadnak minden segítségek Czelvnkker Nándor, az állattenyésztési felügyelőség vezetője lámpák baktériumölő hatást fejtenek ki és kedvezően be­folyásolják az újszülött állatok fejlődését. A lámpák haszná­lata óta szinte teljesen meg­szűnt az állathullás. szélnek, mit segít ebben a földmű vessző vetkezet. Felhív­ják az asszonyok figyelmét arra is, hogy a földművesszö­vetkezettel kötött szerződés alapján jobb vételárakhoz jutnák, mint egyébként. Kü­lön szólnak a kertszövetkeze­tek létrehozásáról. Ennek elő­mozdításáról a Hazafias Nép­fronttal együtt indítanak ak­ciót. A nőtanácsi megbeszé­lés óta már több helyen meg is tartották az értekezleteket. A megyei nöíanács akciója a háztáji zöldség­es gyümölcstermesztés fokozására

Next

/
Thumbnails
Contents