Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-05 / 132. szám
Tcsároan, 196«, jánlos 5. ÉSZAKMAGVARORSZÁG 3 Négy ér távlatából... A szsciaüsta ipar fejlődése megyénkben M egyénk szocialista ipara a népgazdaság egészén belül jelentős helyet foglal el, mely fokozza felelősségünket népünkkel szemben, és a közelgő IX. kongresszus is reális számvetésre kötelez. Borsod iparának fejlődésében megtalálhatók mindazon pozitív és negatív tendenciák, amelyek az elmúlt években egész népgazdaságunkra jellemzőek voltak, de a számszerű adatok is egyértelműen a szocialista ipar fejlődését bizonyítják. Második ötéves tervünket lényegében sikeresen teljesítettük. Az ipar termelése mintegy 40 százalékkal növekedett. Ez ugyan alacsonyabb az országos átlagnál, mivel a kohászati rekonstrukciók hatása még nem érvényesül teljes mértékben, a szénbányászattal szemben pedig az ipari igények mérséklődtek. A fejlődés évenkénti üteme sem volt egyenletes. A gazdasági eredmények az 1963—64-es években mérséklődtek, és erőteljesebb változás csak a decemberi határozatok végrehajtása során következett be. A nép- gazdasági célkitűzéseknek megfelelően — jelentős beruházások megvalósításával — leggyorsabban a vegyipar fejlődőit, de az átlagosnál nagyobb ütemet ért el könnyű- és élelmiszeriparunk, valamint a tanácsi ipar is. Ez Utóbbiak jelentősen hozzájárultak a lakosság igényeinek jobb kielégítéséhez. Az üj ipari üzemek és a termelés növekedése 17—18 ezerrel növelték az iparban foglalkoztatottak számát. Az ipar szerkezeti és szervezeti átalakításában — pártunk határozatainak megfelelően — fontos feladatunk volt az ipar átszervezése, a termelőerők koncentrált fejlesztése, az irányítás hatékonyságának fokozása. M egyénk társadalmi, politikai, gazdasági fejlődéséhez meghatározó .foódon járultak hozzá a beruházások. Az országosnak mintegy 10,2 százalékát használtuk fel a megyében, de a lehetőségeknek mégis csak 95,5 százalékát. A termelő beruházások aránya kedvező volt a további iparosításra. Az üzembe helyezett beruházások többsége a termelés műszaki színvonalát, és az exporttevékenységet is előnyösen befolyásolta. A beruházásokon folyó és a beruházásokkal foglalkozó politikai munka ellenére is még sok a tervek módosulása, az idő- és költségnormák túllépése, nagy fokú a dekoncentráltság. Az egyes iparágakban, mint például a bányászatban és a kohászatban perspektivikus tervek nélkül folyt a fejlesztés és — a kiemelt rekonstrukciós munkák kivételével — igen hosszúak tz átfutási idők. A költségek (túllépése is a legnagyobb. Nem kielégítő még a párt- és a tömegszervezetek kritikai értékelése, a fejlesztési, a beruházási törekvéseknél. Akkor is a beruházási megoldásokat támogatják, amikor még belső tartalékok is állnak rendelkezésre, amelyek korszerűbb munka- és termelés-szervezéssel feltárhatók, ahogyan a Öiósgyőri Papírgyárban és a Miskolci Pamutfonóban a R-J-2-es munkarend bevezetésével erre példát mutattak. De kevés volt a politikai ösztönzés a beruházási kockázat, vállalására, valamint a visz- szafizetéses és tranzakciós hitelek igénybevételére. Sokat, eredményesen fáradoztak beruházási politikánk megvalósításán a KB és a megyei párt- bizottság pártszervezői, a védnökséget vállaló KlSZ-szer- Vczetek és a különböző komplex szocialista brigádok. A feladatok és az eredmények igényelték a vezetés színvonalának állandó fokozását, amelyre a VIII. kongresszus határozata is kötelezte pártszervezeteinket. Az új káderek beállításánál többségében érvényesítették a szakmai és a politikai igény összhangját. Ezek az új vezetők alkalmasnak bizonyultak magasabb szintű vezetésre is. Több szervezési "áltozás is segítette a színvonalasabb vezetés kialakítását, a termelés megalapoIría: Itárczi Béla zottabb előkészítését. Több vállalatnál a magasabb képzettségű kádereket átcsoportosították az operatív termelést irányító munkából a termelés műszaki, tudományos előkészítésére. A gyorsabb fejlődés érdekében kutató szervezeteket, üzemszervezési és üzemgazdasági osztályokat hoztak létre. A szervezeti változásokon kívül a legtöbb vállalatnál törekedtek a helyesebb munkastílus, a szocialista vezetési módszerek kialakítására. Ezt a célt szolgálta a borsodi vezetőtovábbképző iskola megszervezése is. A vezetés színvonalának emelése még nem minden szinten teljes értékű. Sok még a vezetés szocialista normáinak megsértése, az úgynevezett „népszerűtlen” feladatoktól való húzodozás, a problémákkal való labdázás és egymásra várás. Többet kell foglalkozni a fiatal, tehetséges káderek politikai-szakmai nevelésével, meg kell valósítani az alkotómunka erkölcsi és anyagi elismerésének helyes arányát, az alkotómunkához, a kockázatvállaláshoz szükséges, bizalomteljes légkört A műszaki fejlesztés, a munka- és üzemszervezés fejlődésének nem kielégítő üteme sok gondot okozott. Ennek következtében a szükségesnél több munkaerőt vontak el a mezőgazdaságtól és az építőipartól. Vállalataink nem tettek maradéktalanul eleget nyereségbefizetési kötelezettségüknek sem. Egyes helyeken több energiát fordítottak az indokolásra, az okok magyarázására, mint azok elhárítására. A munkatermelékenység növekedésében, az ésszerűbb munkaerő- gazdálkodásban, a takarékosságban, a technológiai- és munkafegyelem javulásában a KB decemberi határozatai után kedvezőbb a helyzet. Nem volt folyamatos a normakarbantartás és néhány vállalatnál csak felsőbb utasításra, kényszeredetten, kampányszerűen hajtották végre, sokszor műszaki és szervezési megalapozás nélkül. Az 1965-ben, hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára indított verseny eredményesen segítette a KB decemberi határozatának végrehajtását, a hibák egy részének csökkentését. A javuló munka lemérhető ipari üzemeink export- termelésének növekedésében is. Ebben politikai munkájukkal sokat segítettek a pártszervezetek mellett létrehozott — elsősorban a megyei pártbizottság mellett működő — exportbizottságok. A műszaki fejlődés érdekében még mindig nem eléggé használtuk ki az üzemek, a tudományos- és kutalóintézetek tervszerű együttműködését. A gazdaságszervező munka egyre bonyolultabb feladatainak megoldásához a pártszervezeteknél is hajtottunk végre átszervezéseket. Ezekkel jobban követjük a gazdasági szervezet felépítését, nagyobb hozzáértéssel és konkrétabban segítjük a műszaki gazdasági vezetés helyes intézkedéseinek megvalósítását, a központi akarat érvényesítését. Az ed- dig eltelt időszakban már jó tapasztalatokat szereztünk az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt, a Borsodi Szénbányászati Tröszt és a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat párt- bizottságánál. A párt- és a tömegszervezetek gazdaságszervező munkájának fejlődése jól lemérhető az üzemi demokrácia szélesedésében. A vállalatok egyre nagyobb gondot fordítottak a műszaki gazdasági konferenciákra, a termelési tanácskozásokra, azok előkészítésére. Az ott elhangzott javaslatokat, észrevételeket hasznosították is. Szélesedett az újítómozgalom, a szocialista munka- verseny. A munkaverseny és a felajánlások teljesítésével számos vállalatunk nyerte el a megtisztelő Élüzem címet, a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját és több éves kiemelkedő munkájáért az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói a Munka Vöröszászló Érdemrendjét. A SZOT és a KISZ KB együttes felhívására országos versengés kezdődött a IX. kongresz- szus tiszteletére. Megyénkben az iparban dolgozók közül már csaknem 60 ézren küzdenek brigádokban a megtisztelő Szocialista címért. Üj vonása a kongresszusi munkaversenynek, hogy a népgazdasági feladatok megoldásában együttműködő vállalatok szocialista szerződést kötnek és közös felajánlásokat tesznek (Diósgyőri Gépgyár, Lenin Kohászati Művek, vegyipar és külkereskedelem). A gazdasági feladatok megoldásában előfordult hiányosságok egyik okát abban látjuk, hogy a dolgozók körében nem mindig volt elég hatékony a felvilágosító, a tudatformáló politikai és szervező munkánk. Egyes pártszervezeteknél eluralkodott a műszaki-gazdasági kérdésekkel való foglalkozás a politikai munka rovására. Átvették a műszakigazdasági vezetés szerepkörét, sokszor felelősségét is. E hibás gyakorlat ellen felléptünk és a jövőben is hasonlóan járunk el. Az elért eredmények, megyénk iparának népgazdasági fontossága is arra kötelez bennünket, hogy az érvényben levő párthatározatok szellemében még következetesebben szervezzük munkánkat, elsősorban a belső tartalékok feltárására. A belső tartalékok feltárásának ma már kidolgozott tudományos módszereit kell alkalmazni. Az eddiginél szélesebb körben és szívósabban, nagyobb hozzáértéssel küzdjenek párt- szervezeteink a konzervativizmus, a kényelmesség, a felelőtlenség, a. szocialista javak herdálása, pazarlása ellen. A feladatok megoldásában támaszkodjanak a becsületes dolgozók nagy tömegeire, használják fel az üzemi demokrácia különböző formáit is. Az elkövetkezendő évek gazdasági sikereinek jelentősége megkétszereződik. Gazdaságirányítási rendszerünk folyamatban levő reformja, ezzel egyidejűleg már harmadik ötéves tervünk első évének célkitűzései is egyértelműen azt kívánják, hogy pórt bizottságaink és pártszervezeteink, pártunk minden tagja alaposan ismerje meg a Központi Bizottság legutóbbi (május 23 —27) ülésének határozatait. Következetes, felvilágosító, meggyőző és szervező munkával mozgósítsuk megyénk egész lakosságát a soronlevő feladatok sikeres megvalósítására. N épünk alapvető érdekei —. közte szocialista iparunk további fejlődése — és a pártélet közelgő nagy eseménye is egyértelműen erre kötelez bennünket. Több mint öt hónap elröpült az évből. S olyan gyorsan, hogy szinte észre sem vettük. Hamarosan itt az igazi nyár. Avagy: az aratás. Hiszen az aratás említése az igazi nyarat idézi. S hogy e témát már ilyen korán, június első napjaiban emlegetjük, annak több, igen alapos indítéka van. Az egyik, hogy az év eddigi időjárása tréfás kedvről adott bizonyságot. Január végén már tavasz volt. áprilisban még tél, május elején viszont nyár. Mindez összeadva olyan nevelő hatással járt a növényzetre, elsősorban a kalászosokra, hogy ez évben a szokásosnál korábban érik be a kenyér. A másik ok viszont éppen a tavalyi év példája. Bizony, Borsod megye területén másfél-két mázsával többet takaríthattunk volna be a 140 ezer holdnyi búzavetés egy-egy holdjáról. Azonban esős volt a nyár, s ilyen nyárra nem készült fel a mezőgazdaság. S bizony megbosszulta magát. Nos, ez indokolja, hogy idejében megnézzük: vajon hogyan lesz az idén. Ezek a tényezők indokolták, hogy a közelmúltban csaknem egy teljes napon ál beszéltek a felkészülésről, a megyei pártbizottság-, a megyei tanács-, a járási pártbizottságok- és a járási tanácsok vezetői, valamint az aratásban, a betakarításban jelentősen érdekelt vállalatok igazgatói. Még mindig sok a „beteg“ gép 1965 nyarán megyénkben nem jól vizsgáztak a gépek, a kombájnok. Ha az aratás első napjaiban valamennyi gép munkába áll — milliós értékeket lehetett volna megmenteni. Ez évben — ahogy erről a szakemberek beszámoltak — jóval több lesz a gép, elsősorban a kombájn. 110 új SZK-kombájn érkezik a megyébe. Fele már itt is van. És a kombájnok, az aratógépek számát figyelembe véve, a mindösszesen 252 ezer holdnyi kalászos- és hüvelyes vetemenyt több mint 90 százalékban gépek takaríthatják be! Ha minden gép dolgozik, s ha a gépek munkáját semmi nem hátráltatja! Ez azonban soha sem volt így, az idén sem valószínű. Június harmadik hetében valamennyi termelőszövetkezetben, gépállomáson sor kerül a gépek szemléjére. Sajnos, előreláthatólag még a szemle után is lesz tennivaló. A gépállomások, a gépjavító állomások udvarán még több mint 90 kombájn, számos aratógép, szalmalehúzó vár javításra. Néhány az alkatrészhiány, néhány viszont a tervezettnél lassúbb szerelés miatt. Természetesen a gépjavító állomások elsősorban a gyorsabb és az igen precíz javítást kapták feladatul. Jogosan, hiszen az idei sikeres aratás egyik legfontosabb feltétele. hogy a kombájnok, aratógépek, a szállításhoz, a szalma lehúzásához, majd a talaj megmunkálásához szükséges gépek készen álljanak! Igen fontos dolog persze — ha az időjárás is úgy kívánja —, hogy a megyében rendelkezésre álló gépek mindig dolgozzanak, s olyan csoportosításban, ahogy az a betakarítás érdekeinek megfelel. Az aratás a falu dolga! A szakemberek gondoskodnak az aratáshoz, a kenyér betakarításához szükséges gépekről. A Gabonafelvásárló Vállalat meggyorsítja a termény vásárlását. Több mint kétezer vagon búzát egyenesen a kombájnoktól vesz át. Felkészültek, hogy ha kell, naponta mintegy száz vagonnyi búzát szárítanak meg. Ez azt jelenti, hogy a felkészülés tervszerűbb, óvatosabb, mint tavaly volt. Egy dolog azonban nem lehet vita tárgya, s ezt különösen hangsúlyozzák a megye politikai és szakvezetői is: az igen széleskörű segítség ellenére az aratás, a kenyér betakarítása elsősorban a termelőszövetkezetek, a falu dolga! Ez természetes, magától értetődő, ugyanakkor többet vár, többet követel a falu lakosságától, a termelőszövetkezeti tagságtól. Nem csak arról ran szó, hogy aratási munkákban továbbra is tevékenyen részvevő gépállomási traktorosokat, a különböző üzemekből még ez évben is segítségként érkező traktorosokat kombájnvezetőket sokkal jobban támogassák, ellássák, mint eddig, s hogy feltétlenül gondoskodjanak a kombájnok, az aratógépek „kiszolgálásáról”. Nem. Elsősorban arról van szó, hogy a mezőgazdaság nagy nyári munkáit, ezen belül az egyik legfontosabbat, az aratást a falu lakosságának, a termelőszövetkezeti tagságnak kell elvégeznie. Azaz nem ismétlődhet meg a tavalyi gyakorlat, hogy a mezőgazdaság az üzemek munkásainak, a más területeken dolgozók, a katonák százainak segítségével takarítsa be a termést Nem volna helyes, s különösen nem egyeztetha» tő össze a munkás-paraszt szövetség erősödésével, ha munkaszüneti napokon, vasárnapokon az ipari dolgozók aratnának, miközben a tea- tagság ünnepel! Termelőszövetkezeteink már eddig is helyesen éltek a nagyobb önállóság, a mezőgazdaság fejlődését serkentő, segítő új intézkedések előnyeivel. Azonban az önállóság nagyobb felelősséget is jelent Azt is jelenti, hogy az adottságok, a lehetőségek birtokában úgy kell megszervezni a munkát; ne legyen szükség külső segítségre. Vagy ha erre bizonyos objektív tényezők miatt szükség van, ennek biztosításáról maguk a termelőszövetkezetek gondoskodjanak. S ha igénybe veszik akár fiatalok, akár a szabadságukat feláldozó munkások segítségét, a munkáért becsülettel fizessenek is meg. Gyorsan, veszteség nélkül Természetesen nem lehet helytelen volna figyelmen kívül hagyni, hogy számos közös gazdaság igen sok gonddal küzd. Éppen ezért a megye politikai és gazdasági vezetői, a járások vezetői, a szakemberek e területeknek mindig, így a legnagyobb nyári munka idején is, megkülönböztetett segítséget nyújtanak. Gondoskodnak róla. hogy a szükségletnek megfelelő számú gép, szállító gépjármű gyorsítsa az aratást is. Am, hogy legyen aki a kévét, a terményt pakolja, ez a termelőszövetkezetek, a falu dolga! S a falu dolga az is, hogy ha bármi is akadályozná a gépek munkáját, altkor a fcsz- íagság kaszát vegyen a kezébe. S hogy milyen fizetségért, azt helyben, a közösségnek kell eldöntenie, meghatároznia! Az aratás kezdetéig még van három-négy hét Ez az idő elegendő lehet a meglevő akadályok elhárításához. A szakemberek, a társadalmi szervezetek, a különböző vállalatok, ha a termelőszövetkezetek kérik, szívesen segítenek. A gépek, a technikai eszközök biztosításáról, ezek megfelelő elosztásáról hozzáértő szakvezetők gondoskodnak. S ha ugyanilyen körültekintéssel készülnek fel a termei őszövetkezetek is, az idén gyorsan, veszteség nélkül sikerül learatni, ezzel párhuzamosan gondoskodni a kapások növényápolásáról, a takarmány betakarításáról. Barcsa Sándor Eső után, napsütésben Kukoricát kapál a Taktaközi Állami Gazdaság asszony brigádja. (Foto: Szabados) A kenyérről van szó
