Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-04 / 131. szám

ftewsssbaf, 1966. Június 4.

ftSZAKMAOY ARf»RS75A«>

I

Pedagógusaink

® Ö0 ©» A

jr dl & r£Sf $ fe Égig gj £A ^ á&A

T

ialán nincs még egy társadalmi kategória, amelyről annyi szó essék, mint a pedagógusok népes családjáról. Országunkban minden negyedik ember tanul, talán nem is akad olyan család, életközösség, amelynek valamilyen módon ne lenne kapcsolata az oktatás egyik- snásik szervezett formájával, » így oktatásügyi életünk valóban közügy lett, a szó legszorosabb értelmében az egész társadalom ügye. Az Immár1 öt esztendeje törvénnyé lett iskolareform, illetve az abban foglalt alapvető Célkitűzések gyakorlati megvalósulásának folyamata mind Szorosabbá teszi a kapcsolatot a társadalom és az iskola között, így fokozottan előtérbe kerül a reform végrehajtásának, egyben az új, felnövekvő nemzedék szocialista emberré, munkában és hazaszeretetben helytálló, értékes állampolgárrá nevelésének, formálásának letéteményese: a pedagógus. Igen sokszor elmondtuk, hogy iskolareformunk célkitűzéseinek valóra váltása, az egyes részfeladatok teljesítése a társadalom ügye, elmondtuk, hogy a megvalósulásban százezrek szándéka összpontosul, de újólag és ismételten e megállapítások mellé kell feljegyeznünk: az egész iskolareform központi alakja továbbra is á pedagógus.

Az országgyűlés az elmúlt év végén igen hosszan és alaposan megvitatta, hol tartunk az iskolareform megvalósításában. Felmérte az eredményeket, őszintén feltárta a hiányokat, megjelölte a feladatokat. E mérlegben a pedagógusok is szerepeltek. Az ő munkájuk is benne volt az eredményekkel teli serpenyőben, hiszen mindazok a sikerek, amelyek a reformtörvény megvalósulását eddig is jelzik, az ő fáradságuk, munkájuk eredményeként születtek.

Vitathatatlanul nehéz munka nevelőinké. A megújuló és a napjában újat teremtő élettel való lépéstartás közben, az ismeretek átadásával egy időben új emberekké kell kovácsolniuk tanítványaikat. Vannak a pedagógusok között, akik már sok évtizednyi munkára tekinthetnek vissza, és a tudás magva, melyet hajdan elvetettek, úgy gyümölcsözik, hogy a felnőtté lett tanítványra nemcsak a nevelő, hanem a társadalom is büszke lehet, örömmel találkozhat az idős tanító azokkal a volt növendékeivel, akik becsülettel álltak helyt az élet különböző frontjain és tehetségük, tudásuk javát adva szolgálják népüket ma is. E tudás alapjait nevelőiktől kapták, és a tudásvágyat is ők plántálták beléjük. És igen sok olyan nevelőt köszönthetünk, akik nemcsak nevelői képesítésüket, hanem alapvető ismereteiket is a mi rendszerünkben szerezték. Felszabadulásunk óta új és új pedagógus nemzedékek nőttek fel, s az óvodától, a falusi átalános iskolától az egyetemi katedrákig egy új társadalom képviselői foglalták el az őket megillető helyet

A pedagógus munkájának jellegéből adódik, hogy az előforduló hibák is ismertek. A reformtörvény végrehajtása, a mindennapos iskolai munka, az iskolán kívüli, közművelődést segítő tevékenység nem hibamentes. Az országgyűlés, majd később a megyei és az alsóbb szintű tanácskozások őszintén feltárták a nevelők munkájában jelentkező hiányosságokat. Mindezek nem csökkentik a pedagógusok értékes munkájáról kialakult képet, hanem éppen segíteni kívánják, hogy e kép még tisztább, még ragyogóbb legyen.

Megbecsülés övezi a pedagógusok munkáját. Ez tükröződik a közelmúltban végrehajtott fizetésrendezésben, a pedagóguslakások juttatásában, a mai pedagógus ünnepen adott kormánykitüntetésekben, miniszteri elismerésekben és jutalmakban, de a megbecsülést fejezi ki a tanítványok szeretete, a szülők köszöntője, a sok-sok virágcsokor, és a szeretetnek egyéb megnyilvánulása, amely nevelőinket a pedagógusnapon körülveszi.

pedagógusnap alkalmából tisztelettel köszöntjük Borsod megye és Miskolc minden nevelőjét, kívánjuk, hogy a megbecsülés és tisztelet adjon erőt további, új embert kovácsoló, társadalmat formáló munkájukhoz.

Benedek Miklós

Kitüntették a könyvkultúra legeredményesebb munkásait

Ilku Pál művelődésügyi miniszter jelenlétében Aczél I György, a miniszter első helyettese nyújtotta át péntek délelőtt — a minisztériumban tartott ünnepségen — azokat a kitüntetéseket, amelyeket a kiadók, az irodalmi szerkesztőségek és a könyvterjesztő vállalatok kiemelkedő munkát végzett dolgozóinak adományoztak az idei ünnepi könyvhét alkalmából. Szocialista kultúráért kitüntetést harmincegyen, Kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet tizenegyen kaptak, huszonheten pedig miniszteri dicséretről szóló oklevelet vettek át.

A

Nyári gyakorlatok külföldön

A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemről az idén, részben a hasonló jellegű külföldi intézményekkel megkötött barátsági szerződés, részben az évek során kialakult kapcsolat alapján, négy országban vesznek részt a fiatalok nyári termelési gyakorlaton. Az oktatók vezetésével mintegy száznegyvenen utaznak a nyáron a Német Demokratikus Köztársaságba, Lengyelországba, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba, ahol a freibergi, a lipcsei, a magdeburgi, a varsói, a krakkói, a kassai, valamint a harkovi műszaki egyetem, illetve főiskola vendégeként töltenek el majd két-három hetet. A vendéglátó országokból ugyanennyien keresik fed a miskolci egyetemet

üzemi

és fermelőszö vetkezeti brigádok

tapasztalatcseréje

A Miskolci Pamutfonoda szocialista brigádvezetőinek meghívására a napokban tapasztalatcserére látogattak az üzembe a miskolci és a mezőkövesdi járás gazdaságaiban dolgozó szocialista brigádok vezetői. A baráti tapasztalat- csere látogatás során megállapodtak, hogy a fonodaiak patronálni fogják a két járás tsz- brigádjait. Ezeknek a találkozón szép brigádnaplókat ajándékoztak.

Szovjet segítséggel épül Kuba legnagyobb erőműve

j* ;

Havannától ötven kilométerre, Marielben épül egy hőerő mű második részlege. Ez lesz Kuba legnagyobb erőműve, kapacitása eléri majd az 50 ezer kilowattot. Az építkezéshez segítséget nyújt a Szovjetunió is. Képünkön: milicista őrzi a vülanytelepet.

AIX. kongresszus tiszteletére

O

szélesedik a munkaverseny falvainkban

Elkötelezettség, szív szerint

ember, amint megszületik, már elkötelezte magát... A földhöz, a füvekhez, a fákhoz, egy családhoz, társadalomhoz. Nincs elkötelezettség nélküli irodalom!” Féja Géza József Attila-díjas író Szavait azok hallották, akik eljöttek az Ünnepi Könyvhét miskolci megnyitójára. Egyszerű, mégis megrendítően szép és értékes beszéde me- mentőként visszatér; mert gazdag volt, gondolatokat ébreszt.

1.

Elkötelezettség. Féja kijelentette, hogy ő a szocializmust építő magyar nép elkötelezettje. Ezt soha sem tagadta, sőt vallotta. Hová vezetnek vissza e szigorú, szép szavak az író életében?

— Egyetemista voltam. Szombaton szabad jegyet kaptam, és vidékre utaztam falukutató munkára. Bejártam a dunántúli, a szabolcsi, a viharsarki, a borsodi falvakat, ismerkedtem a nép életével, jegyzeteket készítettem.

Így gyűlt össze annak a művészi ihletésű szociográfiai kötetnek az anyaga, amelyért Féját perbe fogták. A Viharsarok felháborított, felrázott. vAz irodalom ünnepi asztalán egy tányér valóságos Iránya" (Veres Péter „jellemezte” így egy alkalommal Illyés Puszták népé-1, Féja Viharsarok c. könyvét, s más műveket is). A szociológiával és szociográfiával ötvözött művek a két háború közötti Magyarország valóságát leplezte le, a népnyomort, a három millió koldus életét mutatta be. 1937- ben perbe fogták a Viharsarok íróját.

Az író így vall erről:

— Száz viharsarki parasztot idéztettem meg tanúnak. Durva megtorlás várt ezekre az emberekre, ha igazat adnak nekem. Ha csak egy is ellenem vall, elítélnek. De nem vallottak ellenem. Ha akkor így kiállt mellettem a nép, akkor én, az írójuk, most is köteles vagyok tanulmányozni életüket, amikor e nagy társadalmi fordulatát éli. És én ezt tiszta szívből teszem.

Ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy csak mosolyogva tudja fogadni egyes írók nyilatkozatát az el nem kötelezettségről. Nincs el nem kötelezett irodalom. S a 65 éves író ma is járja a falvakat, a termelőszövetkezeteket, a régi mesterségek mívelőit, kutatja életüket, híradást ad róluk az olvasóknak, az irodalmi közvéleménynek.

S egyúttal a nép mindennapi történelmét írja.

Féja történelmi tárgyú, önéletrajz-jellegű művei ismertebbek. A Kuruc idő folytatását tervezi. Míg erről beszél, előbbi kijelentését igazolja. Az író véleménye bizonyos korokról, történelmi fordulatokról, a történelem alakítóiról — mindez egy-egy „molekulája” avagy „sejtje” ars poeticá-jának is.

A névtelen hősökre akarok emlékezni új regényemben.

A Kuruc idő folytatásának színhelye: Kassa. Hősei a kassai polgárság. Fő hőse a város magisztrátusának vezetője, akit a törökök Pozsonyba hurcolnak, s felnégyelik. A kassai polgárság demokratikus jogokat élvezett a város irányításán belül. Liberalizmusuk nagy vér- és anyagi áldozatot követelt tőlük. Am fontosabb kérdésekben csak az úgynevezett Fekete tanács (ez a város polgárainak ösz- szejövetelét jelentette) dönthetett. A polgárság választotta a fehér tanácsot is, mely tulajdonképpen a szenátorok gyülekezete volt.

A felnégyelt főhős Féja egykori vérségi őse. Ám Féja mindazokkal rokonságot vállal, mindazoknak unokája, akik felelősséget vállaltak a magyar nép sorsáért, akik névSzelíd, halk szavú falus párttitkárral beszélgettem néhány nappal ezelőtt. Éppen i határból jött meg, fáradt vol: kissé, de jókedvű. Már erőser esteledett. Aznapi munkájáról, élményeiről kezdett beszélni. — Megállítottak a traktorosok — mondta. — Kezembe adtak egy papírt. Tizenkettőn már feliratkoztak. Valamennyien vállalják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának tiszteletére 200 normálhold munkát teljesítenek terven felül és az üzemanyag öt százalékát megtakarítják. Miközben olvastam a vállalásukat, várakozóan néztek rám ... Végül ezt kérdezték: elég lesz, titkár

vei vagy név nélkül hősiességre vállalkoztak \a magyar nemzeti szabadságmozgalmakban,

S.

Féja, ha nehéz vívódások, rosszabbik énjével való szüntelen szembefordulás, verejtéke árán is átmentette a mába plebejusi öntudatát. Sarjadás című könyvében mai, sárközi élményeit írja meg. Erről vall, ha találkozik olvasóival. S az olvasók újra figyelnek szavaira,, tanácsaira. Pálinkás Mihály Tiszalúcról írja, emlékezve az író ott töltött óráira: „őszintén mondva, nagyon jóleső érzés, mennyire szereti a népet, a parasztságot, mennyire szívén viseli nehézségeit. Egyik válaszában kijelentette: — Életemnek értelmét és örömét abban találom, ha. a nép, a parasztság a szívébe zárt."

Az elkötelezettség az író számára nem mást jelent, mint a megérkezést azokhoz, otthont azoknál, akikből „kiválasztott”, s akik közt „elvegyülni” új erő gyűjtésére nem csupán szükséges, mint a testnek a táplálék, hanem kötelesség is.

Erről győzött meg bennünket Féja Géza József Attila- díjas író, aki az idei könyvhéten megyénkbe, Miskolcra látogatott, hogy találkozzon olvasóival, tisztelőivel.

Baráth Lajos

elvtárs?Ez tiszta szívből jött, százszor is megbeszéltük, a végén azonban lehet, hogy kicsivel több lesz ...

— Párttagok ezek a traktorosok? —■ .kérdeztem.

— Kettő közülük — felelte a titkár. — A többi pártonkí- vüli. Azaz, egyikük most ad ti bo tagjelöltfelvételi kérelmét..

Tavasszal, még a vetés idején a bocsi traktorosok fogalmaztak hasonló felajánlásokat a pártkongresszus tiszteletére. Azt is vállalták, hogy nemcsak a munkában, hanem mindenütt szocialista emberhez méltóan kívánnak élni. Brigádot alakítottak és elhatározták, hogy megszerzik a szocialista címet. A sátoraljaújhelyi Uj Erő Termelőszövet- íkezeiben az üzemegységek is szerveztek egymás között szocialista munkaversenyt. Vállalásukat egy mondatban így lehetne summázni: a termelési terveket túlteljesítik, javítják a gazdaságosságot, csökkentik a termelési költségeket. JRicsén, az Uj Esztendő Ter- j melőszövetkezetben azzal fo- ! gadott a főagronómus és a i párttitkár, hgoy az egész ter- i melőszövetkezeti tagságot át- | fogó szocialista munkaverseny i van kibontakozóban a kong- ! resszus tiszteletére.

Átalakult, formálcdott a gondolkodás

Sorolhatnám még a példákat a mezőkövesdi, az edelé- nyí, a szerencsi, és az encsi járásból is. Általában a legjobb, a már eddig is jó eredményekkel gazdálkodó terme- lőszövetkezetek tagjai kezdeményezik a kongresszusi versenyt .leginkább brigádonként, de mindig „alulról”, ahogy mondani szoktuk. Hogy miért? Egyik, s talán legfontosabb az, hogy különösen a jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben az elmúlt egy-két évben alaposan átalakult a gondolkodás. Alapjában változott meg a falusi emberek politikai magatartása.

A IX. pártkongresszusra való sokoldalú felkészülést vitathatatlanul a munkásosztály kezdte el. Az üzemek, gyárak dolgozói tették meg az -első felajánlásokat. Falun először csak beszélgettek a IXi kongresszusról. Azután megszülettek az első javaslatok; az első elképzelések. Nem tömegek, általában csak né-' hány ember tervezett. A többi figyelt, hallgatott. A kezdeményezők, a lcgönludato- sabbak általában az alapszervezeti titkárokhoz fordultaié tanácsért.

ö mozgalom lefed, erősödi!

Túlzás lenne persze az£ állítani, hogy ez a verseny- mozgalom már átfogja sá egész termelőszövetkezeti tagságot, Talán még a harmadát som szövi át igazán. De á mozgalom erősödik és tér-, jed, naponta születnek az újabb és újabb felajánlások; Mindezekből pedig logikusan következik egy igen fontos feladat. Az, hogy a kongresz- szusi versenyt ott is meg kell szervezni, ahol eddig még nem beszéltek róla. Illetve beszéltek, de bátortalanság; rosszízű politikai szemérmesség (mert ilyen is van!) és egyelj tényezők miatt a gon-; dolatok, a szándékok nőm vál-taik cselekvő erőkké.

Még van idő, még senSá sem késett el. Sokan vannak, olyanok, akik szívesen versenyeznének, de azt mond]ákj hogy félnek, mert a többiek kinevetik őket. Nos, ezeket a kinevetőket kell minél előbb meggyőzni, megmagyarázni, nekik, hogy mit ér a versen-; gés, a férfias, becsületes mun-, ka. Nem túlzás: a termelőszövetkezetek megalakulása óta sohasem volt rá olyan érett a politikai légkör, mint most, hogy falvainkban meghono-. sítsük végre a termékeny szó-, cialista munkaversenyt. Eddig általában csak a nők és a fiatalok versenyeztek termelőszövetkezeteinkben. Most a korosabb és az idős emberek is érdeklődnék. A közelgő IX. pártkongresszust méltó eseménynek tekintik ahhoz, hogy feladják eddigi felfogásukat és férfias versengésbe kezdjenek.

S a már ismert kezdeményezések sokasága azt bizonyítja, hogy falvaink népe eléggé érett a tartalmas, po-. litikailag is átgondolt, szocialista versengésre.

Sscndrel J6em|