Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-04 / 131. szám

2 ÉSZAKIM A(iY^ KOKSZAI. Szombat. 1966. Jünltts *.• Ifjúsági nagygyűlés Budapesten Rövidesen KISZ>kiildöíí§ég látogat Vietnamba A KISZ Központi Bizott­sága pénteken a fővárosi mű­velődési házban, Budapest, és valamennyi megye küldöt­teinek jelenlétében lelkes han­gulatú ifjúsági nagygyűlésen számolt be a Vádoljuk az im­perializmust! akció eddigi eredményeiről, a szolidaritási csekkszámlára befizetett mil­liók sorsáról, s hirdette meg ifjúságunk szolidaritási moz­galmának további programját. Vajó Péter, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Méhes lMjos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet, és előterjesztette a KISZ Köz­ponti Bizottságának javaslatát a szolidaritási csekkszámlára befizetett. 10,5 millió forint felhasználására. Indítványoz­ta, hogy a Vietnami Dolgo­zó Ifjúsági Szövetség egyik több száz tagú önkéntes bri­gádjának teljes felszerelését biztosítsák belőle. Majd meg­hirdette Méhes Lajos a KISZ Központi Bizottságának új ak­cióját, amelyben a magyar fiata­lokat vietnami őrségbe hívják. Ezután Hoang-Luong, a VDK Tanácskozik az OKISZ közgyűlése Tegnap reggel a vitával foly­tatódott az OKISZ 5. küldött- közgyűlésének . tanácskozása: A napirend előtt az Építők Rózsa Ferenc Kultúrházában Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a kor­mány nevében kitüntetése­ket nyújtott át a kisipari szö­vetkezeti mozgalom fejleszté­sében kiváló eredményt elért vezetőknek és dolgozóknak. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az OKISZ 5. küldött- közgyűlése alkalmából ered­ményes munkájuk elismeré­séül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta Komlovszky Mi­hálynak, az OKISZ személy­zeti osztályvezetőjének. Hol­tai Zoltánnak, a Borsod me­gyei KISZÖV elnökének, Veres Istvánnak, a budapesti Építőipari KISZöV elnöké­nek. Kilencen a Munka Ér­demrend ezüst, nyolcán a bronz fokozatban részesültek. A művelődésügyi miniszter ítélet az Ez>edy kémperben m A budapesti Katonai Bíró­ság pénteken hirdetett ítéle­tet az Egedy—Astpóth kém- perben. Dr. Egedy Lehelt államti­tok tekintetében és rendsze­resen elkövetett kémkedésért, valamint devizagazdálkodást sértő bűntettért 15 évi, dr. Egedy Elemért rendszeresen elkövetett kémkedésért, foly­tatólagosan elkövetett, a de­vizagazdálkodást súlyosan sértő bűntettért, valamint adócsalásért tíz évi, Asbóth Lászlót államtitok tekinteté­ben és rendszeresen elköve­tett kémkedésért és deviza- gazdálkodást sértő bűntettért 14 , évi szabadságvesztésre ítélte. Egedy Lehelt és As­bóth Lászlót tíz-tíz évre, Egedy Elleniért hat évre el­tiltotta a közügyektől, s mindhármukat teljes vagyon­elkobzással is sújtotta. Ezen­kívül Egedy Lehelt mintegy 10 000, Egedy Elemért mint­egy 350 000, Asbóth Lászlót több mint 13 000 forint el­kobzást pótló egyenérték megfizetésére kötelezte. Ege­dy Elemért arra is kötelezte, hogy a hamis bevallással el­vont adó ellenében mintegy 105 000 forintot fizessen meg. Az elítéltek és védők eny­hítésért fellebbeztek. által adományozott Szocialista kultúráért, továbbá a Szövet­kezeti ipar kiváló dolgozója kitüntetéseket Erdős József, az OKISZ elnöke adta át. A vitában felszólalt Fehér Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Méltatta a kis­ipari szövetkezetek társadal­milag is igen fontos, hasznos munkáját. A tennivalókkal kapcsolatban megemlítette, az igények mögött a szolgáltatás mai színvonala elmarad. A továbbiakban utalt a szövetkezeti iparnak arra a funkciójára, hogy kiegészítse az állami nagyipar termelését, bővítse a választékot, egyik legsikeresebb tevékenységük az exportmunka. Befejezésül utalt arra, hogy a szocialista állam különösen nagy fontosságot tulajdonit a három nagy szövetkezeti ága­zat — a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, a földmű­vesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek további fejlesz­tésének. Ebből következik, hogy a párt és a kormány a kisipari termelőszövetkezeti mozgalmat hathatósan támo­gatja. A küldöttközgyűlés szomba­ton a vitával folytatja munká­ját, majd megválasztja az OKISZ új vezetőségét budapesti nagykövete mon­dott beszédet, megköszönve a KISZ KB-nak, a magyar ifjú kommunisták szép ajándékát. A nagygyűlés részvevői megbízták Pataki Lászlót, a KISZ Központi Bizottságának titkárát, a Vietnamba utazó küldöttség vezetőjét, hogy adja át a hős vietnami hazafiaknak a magyar fiatalok testvéri üd­vözletét, ajándékát és a KISZ Központi Bizottságának zász- lajáL MSZMP köldöHség ulazolt Moiipiieiia A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának meghívására Fehér Lajosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága tag­jának, a Minisztertanács el­nökhelyettesének vezetésével pénteken küldöttség utazott Ulan Bátorba, a mongol test­vérpárt 15. kongresszusára. A küldöttség tagjai; Köteles Jenő altábornagy, az. MSZMP KB póttagja, a honvédelmi mi­niszter első helyettese és And- rásfi Gyula, a Magyar Népköz­társaság Ulan Bator-i nagykö­vete, aki Ulan Bátorban csat­lakozik a küldöttséghez, Közieméül7 a Nőmet Szövetségi Köztársaság kormány rínak a Magyar Népköztársaság kormányához intéseit jegyzékéről Tüníeícs Rusk ellen A norvég főváj-osba érke­ző Rusk amerikai külügymi­nisztert csütörtökön este tün­tetők várták. Az AP és a Reu­ter közlése szerint 1500 diák vonult fel az amerikai nagy- követség épülete elé és tilta­kozott az Egyesült Államok vietnami politikája ellen. A tüntetők küldöttsége til­takozó levelet adott át az amerikai nagykövetség egyik tisztviselőjének. Az amerikai külügyminisz­ter pénteken a norvég kül-r ügyminiszterre.!, majd a bad- .j/ininisztérrel tárgyal.­A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az NSZK londoni nagykö­vetsége — kormánya nevé­ben. — jegyzéket adott át a Magyar Népköztársaság lon­doni nagykövetségének a Magyar Nép-köztársaság kor­mányához való továbbítás ké­résével. A jegyzék öt feje­zetből áll. Ezekben a megosz­tottság felszámolásáról, a szomszédokkal való jó vi­szonyról (a kelet-európaiakkal is), a nyugatnémet revansiz- must ért súlyos kritikák ros­szallásáról, az atomfegyve­rek gyártásáról való lemon­dásról esik szó az NSZK ré­széről. Végül a jegyzék azt állítja, hogy az NSZK kész közreműködni olyan leszere­lési konferenciákon, amelyek eredményesnek ígérkeznek. Az NSZK kormányának jegyzékével kapcsolatban ille­tékes helyen a Magyar Táv­irati Irodát az alábbiak köz­zétételére hatalmazták' fel. A nemzetközi viszonyok, megváltozását, és az NSZK rendezetlen nemzetközi hely­zetét jól világítja meg az a szokatlan mód, ahogyan meg­kísérel diplomáciai eszmecse­rét folytatni olyan országok­kal, amelyekkel nincs diplo­máciai kapcsolata. A közle­mény a továbbiakban, részle­tesen elemzi az NSZK jegy­zékének tartalmát, amelynek nagy terjedelme ellenére sem jut benne egyetlen mondat sem a német kérdés megol­dásáról. Az NSZK ködös il­lúziói szertefoszlottak, hogy egy új háborúban erőszakkal befolyása alá gyűrheti a ke­leti területeket is. A nem­zetközi- erőviszonyok alapve­tően megváltoztak és már tudják, hogy az új világhá­ború esélyei számukra sem Ígérnek semmi jót. Az NSZK jegyzéke — hangoztatja a közlemény —, ha nem. te áj kezdeményezés, mégis jelen­tős, mert az európai viszo­nyok változását mutatja, ame­lyek hatása elől Bonn sent térhet ki. Minden, jel arra mutat, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság ren dezet lett nemzetközi helyzete előbb- utóbb megoldódik és érdem­leges diplomáciai eszmecse­rét lesz képes folytatná ai európai biztonság kérdésében érdekelt országokkal. Ellhet pedig az kell, hogy az NSZK ne legyen az európai hideg­háborús feszültség forrása, a fás i z;m us ú j j ászerveződéséne k melegágya. Keresse a német kérdés reális megoldását, tö­rekedjen a hitleri fasizmus által okozott károk jóvátéte­lére. Ebben az összefüggiés- ben törekszik a Magyar Nép- köztársaság kormánya aíc NSZK-val is normális kap­csolatok kialakítására — feje­ződik be a közlemény. A Borsodi Diáknapok - fényben és árnyékban Sok ezer középiskolás fiatal és ipari tanuló állt sorompó­ba az elmúlt hetek, hónapok alatt, hogy bizonyítást ad­jon a művészetekhez való értésből, szere tétből. Csak üdvözölni tudjuk a KISZ-nek azt az elhatározását, hogy a két évenkénti nagy, területi diákversenyek közbeeső esz­tendejét a felkészülés idősza­kának tekintik. A tudás meg­mutatásának módozata a szűkebb pátriában megrende­zett bemutató sorozat is, ame­lyet tulajdonképpen az erő, a színvonal, a képesség felmé­résének tekintünk. Ilyesfajta céllal szervezték, rendezték a Borsodi Diákna­pokat is. A nem kis energiát igénylő munkában élen járt a KIS35 Borsod megyei Bizott­sága. Megmozgattak néhány tucat iskolát, lebonyolítottak három nagy területi bemuta­tót. Gazdáivá váltak több mű­vészeti ágnak, a felkészülés időszakában, ha tehették, igyekeztek segíteni a külön­böző iskoládnak. © A Borsodi Diáknapok szín­vonala mégsem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ha most, a bemutatkozó iskolák teljesítménye alapján kelle­ne — mondjuk azonnal — megrendezni a Sárospataki Diáknapokat, kínos feladai előtt állnánk. Az arany-, ezüst- és bronz-eső hullása tiniként ez az előző esztendő­ben volt) elmaradna. Romlott volna a színvonal? Gyengült volna a szakveze­tés? Vagy maguk a fiatalok sem lelkesedtek kellőképpen? Az elfogadható feleletet ókép­pen. fogalmazhatjuk meg: nem volt tét. A diák perspektivi­kusan tudása gyarapításáért tanul, de előrehaladásának osztályzatokban kifejezett mércéjére is kíváncsi. Nem érzünk kellő megfontolást a Borsodi Diáknapok cél-megje­lölésében. Az eredmények ar­ról tanúskodnak, hogy a fia­talokat nem fűtötte túl sok lelkesedés. A zsűrik mellőz­ték a sorrend kialakítását. A fiatalok lesték, várták: mun­kájuk vajon milyen „osztály­zatot” leap majd. A rangso­rolás, az oklevelek, az érmek, hullása elmaradt. Egyes taná­rok, csoportvezetők már a felkészülés időszakában tud­ták hogy nem lesz túl nagy tétje az ózdi, a sátoraljaújhe­lyi és a mezőkövesdi bemu­tatkozásnak. Sokan félvállról kezelték miagát a lehetőséget. különböző művészeti A pedagógusnap alkalmából Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter pénteken a minisztéri­um Petőfi termében adta át a Kiváló tanár, Kiváló tanító és Kiváló óvónő kitüntetése­ket. Borsod megyében eredmé­nyes oktató-nevelő munkája elismeréséül a Kiváló tanár címet kapta Dudás István, a Sárospataki Tanítóképző In­tézet gyakorló iskolájának igazgatója, Kálmán László, a Miskolci Földes Ferenc Gim­názium tanára, Pálvölgyi Sán­dor, az ózdi Béke telepi álta­lános iskola tanára, Terényi József, a sátoraljaújhelyi Kos­suth Gimnázium tanára. A Kiváló tanító címet kapta Jerecsny Júlia, a Sárospataki Tanítóképző Intézet gyakorló iskolájának tanítója, Hencsey íjiést tartott a Borsod megyei és Miskolci Népművelési Tanács A Borsod megyei és Miskol­ci Népművelési Tanács június 3-án, pénteken délelőtt, Var­ga Gábornénak, a tanács elnö­kének. vezetésével ülést tar­tott. Elsőként Szebeni Győző elő­terjesztése és Kovács György­nek, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa kultúrbizott- sága vezetőjének korreferátu­ma alapján, a most záruló évadban végzett népművelési munka tapasztalatait vitatták nieg, ét felvázolták az elkövet­kező évad legfőbb feladatait. Ezt követően Csótai János­nak. a VFs'--o1ci Városi Tanács művelődésügy) osztálya helyet­tes w-cujjcnek tájékoztatása alapján a Miskolci Nemzeti Színház jövő évi műsortervé­ről, továbbá Szalay Vilmos­nak, a Déryné Színház (Falu- színház) igazgatójának beszá­molója alapján a megye ^ jö­vőbeni színházi ellátottságá­ról tanácskoztak. E megbeszé­lést különösen indokolttá tette az a körülmény, hogy a mis­kolci és az egri színház össze­vonása folytán megváltozik a megye községeiben a színházi vendégszereplés, é a Faluszín­ház is bekapcsolódik Borsod megye színházellátásába. Végezetül lektori tanácsok létesítéséről tárgyaltak. Ezek létrehozását a megyében meg­jelenő kiadványok minőségi javítása és jobb koordinállsá- ga indokolja. ágak közül leggyengébben at irodalmi színpadolt „verse* nyezteik”. Az ember azt hl* he Iné, hogy a középiskolások „kötelező” irodalmi műveltség anyaga valahol, az irodalmi, színpadok táján lecsapódik majd. Sajnos, nem így történt,. Többségükben vérszegény szerkesztésű, ötletszegény mű* sorokat láttunk, egyéni szí« nélkül. A műsorok, jelentő* része még mindig erőse« hozzátapadt az iskolai tan­anyaghoz, nem tágítva az iro­dalom gazdagodó, már-máf alig belátható horizontját. A megvalósításról sem mondha­tunk sóik jót: iskolai vers- felmondásokkal találkoztunk legtöbbször, pedig a pódium köztudomásúan nem azonos « katedrával. Sok középiskölá műfaji útvesztőbe tévédíj; irodalmi színpadi produkció helyett drámai részlettel, vágj" szimpla versfűzérrel lépett színpadra. A népi tánccsoportok, tötil*- ségükben — bizonyság érré néhány szakember írásos íel- jgyzése és magánközlése — szintén fáradtan „versenyez­tek”, nehéz lenne közülük verseny-mustrát kijelölni, A különböző zenekarok, szőlis-- ták között akadtak jobbak, kevésbé jók, de e-z a kategó­ria sem emelkedett ki fejmá- gasággal. A Borsodi DiáknJapok egyik nyilvánvaló célkitűzése ai vo*lt, hogy „felderítse” a gyen­ge pontokat a Sárospataki Diáknapokra készülődő tanu­lósereg körében. Nyugodt lé­lekkel mondhatjuk; ez a fel­derítő munka még a kelleté- né! is jobban sikerült. Most már igaziin világosan látszik a feladat, amelyet a követke­ző nagy diákszemléig vállalrii kettL A KISZ-ta n ároknak — szakemberek bevonásával — jobban kell ellenőrizniük á felkészülést. Természeteseit folyamatos segítésre és el­lenőrzésre van szükség, mert a kampány-segítés csődöt mondhat. A színesebb, jobb műsorpolitika kialakítása vé­gett célszerű lenne szakem­berekkel konzultálai. S azok a tanárok, akik jó ismerői napjaink irodalmának, vállal­kozhatnának Irodalmi színpad d.i műsorok összeállítására. Természetesen az iskolákra is nagy feladat hárul. A Bor­sodi Diáknapok bemutatkozói­ra, szárnyaszegett, eléggé kedvetlen fiatalok érkeztek. Érezni lehetett: az iskolák nem túl sokat törődtek a cso­portok művészi munkájával Ez esetben kivételként kell megemlítenünk a miskolci középiskolákat, amelyek jól felkészítették tanulóikat a Miskolci Diáknapokra. Sárospatak immár sokra kötelezi középiskolái nkaL Van még idő a tűnődésre! konzultálásra és a célszerű művészetnevelő munka ki­alakítására. j Párkány László Egyedülálló vállalkozás Hét évszázad magyar versei — három kötetben Elemér, a Súly—Lator-pusztai általános iskola vezetője. Ki­váló óvónő címmel tüntették ki dr. Csák Gézánét, az ózdi Úttörő úti óvoda vezető óvó­nőjét. Áfadiák a Kiváló tanár, tanító és óvónő Ír tüntetéseket AZ IDEI könyvhét „csendes meglepetéseként” látott nap­világot a Hét évszázad magyar versei-nek három kötete (Szép- irodalmi—Helikon). Nem előz­te meg különösebb beharango­zás, megjelenését jobbára a „szakmabéliek” és a versra­jongók tartották számon. Pe­dig az egyedülálló vállalkozás nagysága és sikere nemcsak irodalmi üggyé, hanem egész kulturális életünk fontos ered­ményévé avatta. Négy neves irodalomtörténé­szünk (Király István, Klani- czay Tibor, Pándi Pál és Sza­bolcsi Miklós) sok esztendei munkája során alakult ki a mostani, méltán a magyar lí­ra kincsesházának, tartott ha­talmas gyűjtemény. Jelentős mértékben eltér a legutóbbi (1964-es) kiadástól, hiszen szerkesztői — az új, marxista kutatások alapján — egyrészt kibővítették, másrészt átdol­gozták és az eltelt több mint tíz esztendő alatt „befutott” költőink alkotásait is szere­peltetik, széleskörű váloga­tásban. A szerzők az eddigi legát­fogóbb képet teremtik meg a gyűjteményben a magyar lí­ráról, elkerülve az antológiák egyik betegségét, a sokféleség címén már-már „természetes­sé” váló színvonalbeli egyenet­lenséget. [ Mércéül a legjobbak legérté­kesebb alkotásai szolgáltak, így kétségtelen, hogy a -„ki­től, milyent és mennyit” kér­désekre választ adó összeál­lításoknak, tehát á mennyisé­gi mutatóknak is, meg a köl­teményekben sűrűsödő minő­ségi erővonalaknak is jelentő­ségük van. Bőkezűek csupán az „élő költők” esetében vol­tak a szerkesztők, de erre a kivételre főleg alakuló-változó életünk minél gazdagabb köl­tői tükröztetése késztette őket. Ez helyes is, mert a máról hírt adó költői vallomások a ben­nünket leginkább érdeklő má­hoz kötik figyelmünket. DE AKI néhány órára el akarja hagyni a jelent és be­lefeledkezni az elmúlt korok életébe, előveszi az első köte­teket. Onnan indulva és a je­len felé közelítve, érdekes kér­désekre kapunk válaszokat. Miként alakultak az évszáza­dok folyamán költészetünk „lí­rai mozdulatai”, milyen gon­dolati, érzelmi töltések feszí­tették? Miként tágult a világ, a horizont egyre jobban a ma­gyar líra körül? Nagy művé­szi erővel tör fel az egyes ko­rok magyar valósága, olykor a nyomasztó tragikum átélése, míg végül uralkodóvá válik a gondolat: az igazi magyar sors része az egész haladó embe­riség sorsának. Mindezekkel együtt — a kö­tetek olvastán — tanúi lehe­tünk a jelentős költők alap­vető ars poétikai sorozatának is. Ä költői hitvallások 1— mint csepp a tengert — tükrö­zik a teljes életútjukat, ame­lyek eltérnek egymástól, de egy lényeges ponton találkoz­nak: a valóság, a közgondok, s örömek költői hírnökén Teljes szépségükben bonta­koznak ki előttünk hét évszá­zad nagy, lírai értékei, gazda­gítva élményeinket, embersé­günket. Ki-ki megtalálja ben­ne a maga kedvencét. És az­zal, hogy a magyar költészet minden számottevő irányzatát, eszmei és esztétikai vívmá­nyát felvonultatja, nagy segít­séget ad a kultúra munkásai­nak, pedagógusoknak. Szinte nélkülözhetetlen kézikönyve lehet az országszerte clszapo­rodó irodaLmi színpadoknak (az eltelt három évben 583 ilyen színpad alakult, 9700 taggal), amelyek már eddig is bizonyí­tottók, hogy a költői értékek fáradhatatlan gondozói. „Csak az olvassa versemet, ki Ismer engem 6s szeret.. — írta József Attila; A VERSESKÖTETEK nép­szerűsége sokszor tanúságát adta, hogy az olvasóközönség szereti nemzeti líránkat.. A több mint háromezer oldalas i,Hét évszázad magyar versei” című reprezentatív antológia bizonyára új rétegeket hódít meg a költészet számára^ —a —o —m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents